Délmagyarország, 1992. április (82. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-09 / 85. szám

4 GAZDASÁG DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1992. ÁPR. 9. Csődtemető? Az igazán nagy számokat csak nehezen képes felfogni az agyunk. Mit is kezdenénk a fejünkben azzal, hogy közel háromszázmilliárd forinttal tartoznak körbe egymásnak a hazai vállalatok. A száz és ezer forintokhoz szokott „konyhaközgazdász " agyunk ekkora mértékegységet már nem képes értelmezi• Annyit érzünk csak, ez a szám iszonyú hatalmas lehet. S persze látjuk nap-nap után, a gazdaság teljesítőképessége nem megfelelő, az életszínvonalunk nem hogy javulna, hanem tovább zuhan. Csőd hátán csőd! - mondogatjuk, s kirázza a hideg a hátunkat. Pedig a tegnapi, kötelező csődbejelentési naptól nem is biztos, hogy ennyire kellene félnünk. A gazdaság kusza szálait ugyanis ki kellene bogoznunk - mihamarabb. Tiszta képet kapni a vállalatokról, a társaságokról: ez lehet csak az első lépés. Törvény írja elő, hogy április 8-tól minden cég, amelyiknek kilencven napon túli kinnlévősége van, köteles önmaga ellen csődeljárást kezdeményezni. Csődtemető? A magyar gazdaság feketenapja? - kérdik többen is. Csak tippelik, hogy az első három hónapban már négy-ötszáz cég jelentett csődöt. Egyes becslések szerint heteken belül a tízezerét is elérheti azoknak a vállalatoknak a száma, amelyek élnek az öncsőd lehetőségével. Ha az adósok és hitelezők meg tudnak egyezni egymással, semmi gond. A félelem oka legfeljebb az lehet, ha csődpszichózis alakul ki, s összeomlik a pénzügyi fegyelem (már ami még megmaradt), mint a kártyavár. A körbetartozások harmada amolyan „döglött pénz" mondják a szakemberek, azaz százmilliárd forint elvész valahol, így a nemzetgazdasági vagyon is zsugorodni fog, de minden bizonnyal ez az ára annak, hogy az amputáció után megmaradó rész jobban működjön. A törvény ugyanis kimondja, ha a vállalat vezetője megpróbál kibújni az öncsőd alól, akkor teljes magánvagyonával felel a keletkezett kár miatt. Nem lehet már játszani mások vagyonával. A felelősség „bevezetése" a gazdaságba még meghozhatja azt is, hogy egy idő után ha lassan is, de végre emelkedünk... RAFAI GÁBOR Réz helyett digitális A Magyar Távközlési Rt. szerződést kötött az ITALTEL céggel az optikai kábeles gerinchálózat multiplex és vonali berendezéseinek szállításáról. Hazánkban eddig rézkábeles, analóg rendszerű volt a távközlési alaphálózat. A beruházást, amelynek értéke a jelenlegi árakon számolva 6,89 milliárd forint, várhatóan 1993 végéig fejezik be. A digitális optikai gerinchálózat mintegy 2200 kilométer hosszú kábelét a nagy-britanniai Pirelli Cables szállítja. Velük a szerződést még februárban megkötötte a MATÁV. Mindkét cég tenderen nyerte el az üzletet, amelynek együttes értéke 15 millió dollár körüli. Az ITALTEL 62 telephelyre szállítja azokat a berendezéseket, amelyek az optikai kábelekhez kapcsolódva lehetővé teszik a digitális telefonközpontok közötti sokcsatornás telefon- és adatátvitelt. A szállítások még az ősszel megkezdődnek, a szerződés szerinti utolsó szállítmány 1993 közepén esedékes. Az egyes szállításokat követően azonnal fel is szerelik a berendezéseket, ezzel biztosítják a nagy kapacitású országos digitális gerinchálózat megvalósítását. Matávprivatizáció Az Állami Vagyonügynökség szerdán nyilvánosságra hozta azoknak a befektetési bankoknak és tanácsadó cégeknek a listáját, amelyeket az ügynökség felkért arra, hogy pályázzák meg a távközlési ágazat átalakításának és privatizációjának kormánytanácsadói tisztét. Az ÁVÜ tájékoztatása szerint a listán a következő cégek szerepelnek: Credit Suisse First Boston, Goldman Sachs, Lehman Brothers, Morgan Grenfell, Morgan Stanley, N. M. Rotschild and Sons, Salomon Brothers, S. G. Varburg. A nyolc céget 25 vezető befektetési bank és tanácsadó cég által benyújtott referenciaanyag átvizsgálása alapján választotta ki az ÁVÜ, és a Közlekedési Hírközlési és Vízügyi Minisztérium, valamint a Magyar Távközlési Részvénytársaság szakembereiből álló bizottság. Az ÁVÜ felkérte e cégeket, hogy dolgozzák ki a versenyeztetés következő fázisához szükséges részletes tenderdokumentumokat. Ezek kiértékelése után, várhatóan május közepén lesz eredményhirdetés. Akkor hozzák nyilvánosságra annak a cégnek a nevét, amely a magyar korijtány tanácsadója lesz a távközlés átszervezésében és privatizációjában. A Magyar Távközlési Vállalat az ÁVÜ igazgatótanácsának döntése alapján alakult részvénytársasággá. Az rt. teljes vagyona 110 milliárd forint, az alaptőke ebből 58 milliárd forint, a többi tartalék vagyon. A privatizációs menetrend szerint még áprilisban privatizációs tanácsadót választ a Matáv. Ezzel egyidejűleg történik a kormánytanácsadó kiválasztása. Két pénzügyi tanácsadó cégre azért van szükség, mert a kormánytanácsadó a magyar távközlés egészének érdekeit veszi figyelembe tevékenysége során, míg a Matáv tanácsadója elsősorban a cég érdekeit tartja szem előtt. Mokaszinmegoldás Record a cipőiparban - Amondó vagyok, ha valaki nem tudja, merre akar hajózni, ne várja, hogy a szelek segítsenek. A vezétőknek nem az a dolguk, hogy panaszkodjanak a körülményekre, hanem hogy a megoldáson törjék a fejüket - mondja Farkas Imre, a Record Cipőipari Szövetkezet elnöke. - Azért az tény, hogy a szovjet piacot elveszítettélc. - A régi értékesítési struktúra összeomlott, és ez nemcsak az exportra, hanem a belföldi értékesítésre is igaz. Ez pedig érzékenyen érintett bennünket, mert nem voltunk felkészülve a fogyasztók igényes kiszolgálására, a piackutatásra; a tervgazdálkodásos, nagy tételű gyártáshoz voltunk hozzászokva. Hiányoztak a fogyasztói magatartásra, a piacra vonatkozó információk. Éppen ezért a Record felkért egy angol marketing tanácsadó kft.-t, hogy végezzék el a szövetkezet átvilágítását. - Ennek eredményeképp álltak rá a mokaszingyártásra? - Igen, megállapítottuk, hogy a magyar cipőipar a nyugati piacokra egyelőre kevés sikerrel törhet be, mert a piac ott is telített. A mi versenyképességünk pedig csak lassan javul a termékszerkezet, a minőség, a piaci aktivitás tekintetében. A hagyományos termékeinket tehát hiába fejlesztettük volna tovább, azok piaci átültetését nem tudtuk volna elérni. Ezért 1990 végén exportfejlesztő pályázatot nyújtottunk be, és 23 millió forint fejlesztési célú pénzeszközhöz jutottunk. A piackutatásra alapozva született a döntés; ebből a pénzből a mokaszin technológiával készü lt cipőféleségek gyártását kell fejleszteni. Mivel megfelelő pénzforrással rendelkeztünk, módunk volt a technológiához szükséges minden gépet és eszközt megvásárolni. - Hogyan igazolta a piac ezt a döntést? - Tekintettel arra, hogy hasonló megoldású cipőféleséget magyarországi cég nem gyárt, és figyelembe véve a termék kvalitását jó pozícióban vagyunk a nyugati piacon. Nemrég két nemzetközi vásáron jártam, és angolokkal, németekkel, valamint a FÁK-országokkal tárgyaltam. Jelentős megrendelésekre számíthatunk, ha tudjuk tartani az árszintet. A mai nemzetközi cipőpiacon ma ugyanis a jó ár a legnagyobb divat. A hazai piacon is keresettek a termékeink, sok a megrendelés, feltehetően a mokaszinek megbízhatósága miatt. Ugyanakkor kooperációs szerződésben vagyunk a német Gallus céggel, bérmunkában cipőfelsőrészt gyártunk nekik. Várakozásaink igazolódtak, a tavalyi évet nyereséggel zártuk. KECZER Zöld béka a Pók helyén Quiek, quiek, quiek... ... „mondja" a béka. Erről kapta nevét az a grázi, ma már nemzetközileg ismert, cipőforgalmazó cég, amelynek franchise-rendszerébe tegnap kapcsolódhatott be egy új üzlettel a szegedi Komplett Rt. A Széchenyi téri Pók divatáruüzlet helyén ugyanis tegnap délelőtt dr. Lippai Pál Szeged polgármestere nyitotta meg a Quick-Shuh Cipőboltot. A hangutánzó szócska egyébként angolul azt jelenti: gyors. Farkas Árpád a Komplett igazgatója elmondta, a grazi székhelyű cég nem cáfolt rá nevére: mindössze néhány hónap telt el az első tárgyalásoktól az üzlet megnyitásáig. Dr. Georg C. Neumann, a Quick-Schuh felügyelőbizottságának elnöke, a „zöld béka-lánc" kitalálója szerint az európai színvonalú, de viszonylag alacsony áron forgalmazó új üzlet impulzust adhat Szeged gazdasági életének, hiszen a konkurenciát várhatóan erős versenyre kényszeríti majd. A hálózat négyszázadik szegedi boltjáról a polgármester is úgy vélekedett, hogy a néhány éve égbe szökött cipőárakat némileg mérsékelheti, s ez jó a szegedieknek is. Az új üzletben egyébként tíz-tizenkétezer pár cipő várja a vásárlókat. Ma Hódmezővásárhelyen nyílik a hálózat újabb üzlete. Ha tele a raktár Lehet egy részlettel több? Természetesen az OTP a lakossági áruvásárlási hitelek piacán nem volt egyedül - bár az újonnan alakult kereskedelmi bankok nem igazán kapaszkodtak a lehetőség után -, a takarékszövetkezetek szerveztek néhány sikeres akciót. Az évek teltek, a régi hitelkonstrukciók mentek, újak jöttek, s ami közben végleg eltűnt az a bizonyos cikklista. Ez utóbbi egyébként tényleg elvesztette jelentőségét, s bár a közgazdászok egy része még a fejét fogja a kínálati piac kifejezés hallatán, az eladók inkább tele raktáraik láttán teszik ugyanezt. Nekik - és ebbe beleértendő a kereskedő, a kis- és nagyvállalkozás, a kft. és mindenki aki ma eladni akar - már ez a mai magyar piac is túlságosan kínálati, illetve annak érzik a szűkülő vásárlóerő láttán. Kis túlzással: aki nem tudja részletre kínálni a portékát, azzal akár az is előfordulhat, hogy egy idő után boltját, vállalkozását ajánlgathatja a vevőnek. Látva ezt az igényt az OTP, kitalálta a takarékpénztári forrásból elkülönített hitelfedezeti alapot, illetve ennek párját, a kereskedelmi egység vállalkozás, kft, stb - által elhelyezett hitelfedezeti alapot. Ez így eddig meglehetősen Nem is olyan régen még kétféleképpen lehetett színes televíziót, hűtőszekrényt vagy kicsit értékesebb szekrénysort vásárolni: készpénzzel, illetve részletre. Az utóbbit - lévén nem túl nagy a lehetséges választék - a hitelt folyósító pénzintézet nevének rövidítése után „otépére" egyszerűsítette a köznyelv. Egykor csak központilag összeállított cikkiistán szereplő termékeket lehetett részletre árulni, s miközben a kezdeti szociálpolitikai töltésű szempontok az idő előrehaladtával elmosódtak, helyükbe egyre inkább a dugig telt raktárak kényszerítő erejű érvei léptek. szakszerű, azaz alig érthető, mindenesetre az eladóknak próbál - természetesen szigorúan üzleti alapon - segíteni. Az első esetben, és minden bizonnyal ez lesz a gyakoribb, kér a kereskedő egy bizonyos keretösszeget az év végéig és ennek terhére hitelez a vásárlónak, az általa kiválasztott önerő és lejárat - maximum 18 hónapos futamidő - mellett. A kamatot nem a teljes keretöszszeg, hanem - az újabb hitelek miatt növekvő, illetve a befolyt törlesztőrészletek folytán csökkenő - csak a tényleges egyenleg, a kintlevőség után számol a bank, mégpedig éves szintre vetítve hat százalékot. A hitelt igénylő vásárlót ez nem érinti, ő a mindenkori üzleti kamatok feltételei szerint fizeti a részleteket, az eladónak pedig évi hat százalékba kerül az a lehetőség, hogy áruja elkeljen. A futamidő azonban egy-egy konkrét esetnél ennél kevesebb, s így az ár, a százalék is csökken. Kicsit olyan ez mint az árengedmény, néhány százalékot pedig elbírhat az árrés. A másik konstrukció szép magyarsággal az „egység által elhelyezett hitelfedezeti alap" az előző megoldás fordítottja, itt a részletre eladni kívánó cég helyez el bizonyos összeget az OTP-nél a hitel fedezeteként, ami után a pénzintézet éves szinten 17 százalék kamatot fizet. Az pedig már a vállalkozó, a kereskedő pénztárcájától függ, hogy a két lehetőség közül melyiket választja. KOVÁCS ANDRÁS Bush'„köszöntő" a Hungáriában Szegedre hozták Amerikát A Delta Air Lines amerikai légitársaság magyarországi igazgatója, Ehrlich Lobo úr elmondta, hogy cége az idén létesített képviseletet Budapesten, de azt máris látja, hogy nem csak a magyar fővárosban zajlik az üzleti élet, ezért keresett vidéki kapcsolatokat is cége számára. Hogy hogyan jutottak éppen Szegedre? Nos, megnézték a társasutazások listáját, ahol a több mint félmilliós amerikai útra harmincötén fizettek be, s ennek több mint a fele szegedi volt. Szerencsére partnerre is találtak az Atlasz amerikai-magyar utazási irodában: már helyben árulják a Delta járataira a repülőjegyeket, de szállást és amerikai bérautót is lehet Szegeden rendelni. A patinás légitársaság magyarországi üzletpolitikájáról elmondták, hogy elsősorban az Az Amerikai Egyesült Államok elnökének is küldtek meghívót arra a rendezvényre, amelyet tegnap délután tartottak a szegedi Hungária Szállóban. Nos, Bush elfoglaltsága miatt csak videóról tudta köszönteni az Atlasz Utazási Iroda szervezésében megrendezett Amerika nap elnevezésű sajtótájékoztató résztvevőit. Amerikába irányuló turizmust tartják fontosnak amellett, hogy üzletembereknek is szerveznek utakat. Egyetlen év alatt 36 százalékkal nőtt ugyanis az USAba irányuló magyar turizmus. Tóth Róbert, a Tradesco Tours ügyvezető igazgatója elmondta, hogy tapasztalatai szerint a magyarok nem a szervezett amerikai utakat részesítik előnyben, hanem szívesen utaznak egyedül is. A három cég együttműködésének éppen az lenne a jelentősége, hogy ha valaki kedden Szegeden bemegy az Atlaszhoz, hogy csütörtökön Amerikába kíván utazni, a három társaság összefogva minden szolgáltatást elintéz számára. Dr. Bottyán Éva, az Atlasz ügyvezető igazgatója elmondta azt is, hogy most magyarországi körútra indulnak nyolc nagyvárosba, s május 15-én térnek vissza Szegedre, ahol reggeltől késő éjszakáig tartó Amerika nappal fejezik be a programsorozatot. R~G