Délmagyarország, 1992. április (82. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-08 / 84. szám

4 KAPCSOLATOK DÉLMAGYARORSZÁG SZERDA, 1992. ÁPR. 8. Forgácsok Az öregembernek kopott volt a ruhája, talán még zsíros is, mint akire nem gondol senki. Arca szemtelenül barnára sült, ebben az éppen csak éledező áprilisi napsütésben. De a legfurcsább a szaga volt: fémforgács illat lengte körül. Amolyan égett-savanyú szag, amilyet csak esztergályos- műhelyben érezhet az ember, amikor a forgácsolókés sisteregve elválasztja a szálkákat a rideg vastól. Magában dörmögött, mintha sajnálta volna a mellette ácsorgoktól a hallható szavakat. Gyűrkőzött odebenn, felszálljon-e egy húszasért a villamosra, blicceljen, vagy inkább megfáradt lábaival besétáljon a belvárosba. Látszott, vívódik erősen. Mégis csak nagy lenne a szégyen, ha elkapnák, mindenki szeme láttára meghurcolnák, s még utolsó fdlérjeit is elszednék a büntetésre. Egy rossebet, megyek inkább gyalog! - határozta el a tekintetével, s útnak indult. A megállóban csak a fémforgács illata maradt utána. Némi pír a várakozók arcán, adhatott volna valamelyikünk egy jegyet az öregnek, csak úgy grátisz! Talán el sem fogadta volna, lehet, hogy meg is sértődik, nyugtattam magam, s mint aki vezekelni akar, magam is nekilódultam gyalog, végig a sugárúton. Még jó is, hogy néha rossz az ember kocsija, legalább teleszívhatja a tüdejét friss levegővel, tavasz-illatokkal. Az öreg motoszkált a fejemben otthon, ebéd közben is, amikor felnyújtóztam, hogy a konyhaszekrény tetején bekapcsoljam a rádiót. Hírek a szomszédból, a világ másik szegletéből, s itthonról. Akár ötven százalékkal is emelhetik a biztosítók a kötelező felelősségbiztosítás díját július elsejétől - harsogják a fülembe az éteren keresztül, majd hozzáteszik, a májusi öt forintos benzináremeléssel együtt ez azt jelenti, hogy jó néhány autósbolt, szervíz becsukhatja a boltot. Nem kocsikázunk már ennyiért. Nem tudunk, s talán nem is akarunk. A; ablakunk alatt öreg kocsik siratják az olcsóbb benzint. A levegő már kiszaladt a kerekükből: egyik erre dől, a másik amarra. Mint egy berúgott, lerészegedett ármádia. A gazdáik feladták az utolsó reményt is, hogy érdemes még toldozni-foldozni őket, samponnal simogatni a hét végeken. Minek, ha úgysem telik rá, hogy beleüljenek. Inkább pusztuljon az is, ami már megvan. Panelország rocstemetője... Az öreg nem tud kihullani a fantáziámból, amint visszaindulok. Fehér Mercedes, piros Honda, s föld színű nyugati kocsicsoda húz el mellettem a sugárúton. Csak belül látom, amint mezítlábason nekivág a betonrengetegnek az öreg. A fémforgács illatta kúszik utána a levegőben, halkan dudorászgat magában, élvezi a tavaszt, a kergetőző felhők fölül mégis csak kikacsintgató napsütést. Nem izgatja a benzináremelés híre, felelősségbiztosításról sem álmodik. Mennyivel egyszerűbb is lehet az élet, ha magunkhoz tudjuk simítani a világot. RAFAI GÁBOR Kormányzati támogatásra nem számíthatunk így látja az Iposz Nemrég tartotta közgyűlését az Ipartestületek Országos Szövetsége. Az Iposz elemezte a hazai érdekvédelmi szférában tapasztalható folyamatokat. Megállapították, hogy az érdekképviseletek közötti kapcsolatokra továbbra is a verseny, gyakran a rivalizálás, a bizalmatlanság jellemző; miközben szükséges és kézenfekvő lenne a feladatok megosztása, az együttműködésre irányuló törekvések háttérbe szorulnak. Az érdekképviseletek a kisvállalkozói körben gyorsabban szaporodnak, mint azt a kisvállalkozások számszerű bóvü lése indokolná, sok esetben ez már nem is más érdekképviseleti tagok bevonásával, hanem más érdekképviseletek tagszervezeteinek leválsztásával történik. Jogszbályi háttér hiányában egyre több érdekképviselet ruházza fel önmagát olyan jogosítványokkal, amelyek odaítélése csak törvényi úton lenne indokolt. Gyakori, hogy ilyen jogosítványokat kijárásos alapon a hatóságok vagy politikai lobbik segítségével szereznek meg a kapcsolódó pénzügyi támogatással együtt. Mindez olyan bizonytalan helyzetet teremtett, amely lerontja az érdekképviseleti munka hatékonyságát. Megállapították, hogy a kisipar érdemi kormányzati támogatásra nemigen számíthat, nemcsak a jogszabályi keretek nehezítik ugyanis a kisipar működését, de a pénzügyi és intézményi rendszerek sem veszik figyelembe e cégforma sajátos igényeit. Ennek alapján az IPOSZ közgyűlése meghatározta a kisiparosi érdekképviselet legfontosabb és legsürgősebb feladatait. Megalapítják az Iposz-PRIMUS Bankot, amely a tervek szerint október elsején kezdi meg működését. Az év második felében megkezdi működését az IposzSIGNAL Biztosító RT., amely az első olyan biztosítótársaság lesz, amelyik szolgáltatásaát a kisvállalkozások igényei szerint alakítja ki. Ebben az évben tovább folytatva a Bizalom Garancia Egyesületek alapítását - létrehozzák azt a viszontbiztosító részvénytársaságot is, amely viszontgaranciát nyújt az egyesületeknek. Év végéig telepítésre kerül az ODAV céggel létrehozott számítógépes adatbank és információs szolgálat. Emellett az Iposz természetesen a törvényhozásban is érvényesíteni kívánja a kisiparosi érdekeket. Kezdeményezi az érdekképviseletek jogállását rendező és a kisiparról szóló törvények megalkotását, az adószabályok kisipar számára hátrányos elemeinek megváltoztatását, a társadalombiztosításról szóló törvénybe bevezetni tervezett rendelkezések korrigálását, az ipartestületi ingatlanok tulajdoni rendezését. A Fuvar-Gép Kft. az alábbi eszközöket ajánlja megvételre: - Latvija - LIAZ - Multicar - BH-030 - Fadroma - Barkas - IK 211 - Ciklon kompresszor — Robur - Hegesztődinamó - Hegesztőtrafó - Búvárszivattyúk - Felvonó, 500 és 100 kg-os Megtekinthető telephelyünkön: Szeged, Dorozsmai út 5-7. 8-14 óráig. FOTÓ: GYENES KÁLMÁN A „hathetes" élet vége A krízist megsínylették írfeldolgozók is, mára a zömük veszteséges és fizetőképtelen lett. A dolgok odáig fajultak, hogy az eladható tételek finanszírozására is képtelenek. A tőkeszegény magántermelő vállalkozók korábban jórészt integrátorokhoz csatlakoztak, melyek a csirke és a takarmány árát megelőlegezték, s az átadott broiler árából vonták azt le. Természetesen mindezt üzleti alapon tették, tevékenységük díjazását szerződésben rögzítették. Az ágazat válsága, a pénztelenség maga alá temette e szisztémát. Peres ügyek sokasága jelzi, az egyik félnek százezrekkel lóg a korábbi partnere. A bebukott vállalkozások egyéni tragédiák szinterei. Ezért keltette föl az érdeklődésemet az az újsághirdetés, melyben a mihálytelki téesz integrációs szerződést ajánl magántermelőknek, s ezt vágóüzemének kapacitásbővítésével Pénteken A tb-ről Az MTESZ Csongrád Megyei Szervezete április 10-én pénteken délelőtt 10 órakor „Társadalombiztosítás" címmel konferenciát szervez Szegeden a Technika Házában (Szeged, Kígyó u. 4.). A megnyitó után dr. Mikola István, a Népjóléti Minisztérium miniszteri biztosa a betegbiztosítás és az egészségügyi rendszer megújításának alapvető kérdéseiről, valamint a társadalombiztosítás reformjának szükségességéről tart előadást. Ezt követően dr. Futó Gábor, a Társadalombiztosítási Főigazgatóság főosztályvezetője a munkáltatók és munkavállalók biztosítási kötelezettségeiről ad tájékoztatást, majd a járuléknyilvántartás és adatszolgáltatás gyakorlati kérdéseit részletezi, az 1992. IX. törvény alapján. A délutáni programban 2 órakor Szokoly Tamás, a Csongrád Megyei Tb Igazgatóság igazgatóhelyettese, fél 3-kor pedig Papp Sándor osztályvezető beszél az 1992. évi tb-jogszabályok változásairól és gyakorlati alkalmazásukról. Belezett csirke Élelmiszergazdaságunk egyik sikerágazata néhány éve még a baromfiipar volt. A dinamimikus exportbővülés sok mezőgazdasági termelőt csábított a jövedelmező broiler csirke tartásra. A nagyüzemeken kívül sok vállalkozó épített ekkor százezreket érő férőhelyet. A kiviteli lehetőségek megcsappanásával a túltermelést a fokozatosan romló jövedelmezőség „segített" lefaragni. Mára csak a profik maradtak, a többiek kisebb-nagyobb veszteséggel hagytak fel a csirketartással. Az üresen álló ólak, mint kihasználatlan érték szerepelnek a családi elszámolásban. indokolja. Mi lehet a háttérben, megmozdult a piac, netán az export is újra húzóerővé vált? Kovács Ferenctől és Barta Imrétől, az üzemvezetőtől és a termelői kapcsolatok felelősétől választ kaphattam e kérdésekre. A kapacitásbővítés viszonylagos, a tavalyi heti 15 ezres vágással szemben most 25 ezret terveznek. Az öt évvel ezelőtti csúcstól így is 5 ezerrel maradnak el. A termelésnek nem technikai, hanem keresleti korlátai vannak. A tavalyi 25 millió forintos beruházásuk sem a mennyiségi növelést, inkább a higiéniai követelmények teljesítését szolgálta. A mostani kereskedelmi igény növekedés abból adódhat, hogy több feldolgozó cég tönkrement, s a megmaradók lépnek a helyükre. A mihálytelkiek előhűtött, belezett csirkéje egyébként is előnyt élvez a fagyasztottal szemben. Az épp aktuális vágási ü temhez szükséges csirkét három éve szerzik be a saját maguk integrálta termelői körtől. Alapvetően most is megvanak Lecsapott a kalapács A kötetlenség milliókat ér Négymillióig mindenki bírta, ettől kezdve viszont egymás után, 70 ezrenként estek ki a versenyzők. A 18 indulóból csak kilencen tartottak ki 5 millió 890 ezerig, a következő lépcsőnél pedig egyszerre öten dobták be a törölközőt. Végül a legerősebb 6 millió 170 ezerrel vitte el a pálmát. Illetve az Éliker Rt. Kárász utcai élelmiszerboltját, ugyanis tegnap 11 üzlet árverésére került sor az Állami Vagyonügynökség megbízásából. Legkelendőbbek a profilkötöttség nélkül kalapács alá került belvárosi boltok voltak. A Dugonics téri dohányárudára például 30 pályázat érkezett, csak a regisztrálás fél óráig tartott. A 680 ezer forint kikiáltási ár pedig majdnem hatmillióra ment fel egyórányi licitálás és 174 licitlépcső után. Bár az első pályázó csak 1 millió 740 ezer forintnál szállt ki, a versenytárgyalás gyorsítására nincs mód, a licitlépcsőt a kikiáltási ár százalékában kell meghatározni. Vagyis a kikiáltó egyetlen üzlet esetében is 174-szer ismétli, ha kell, hogy „ A következő kikiáltási ár... Ki tartja?" Nagy volt az érdeklődés a Széchenyi téri dohánybolt iránt is, feltehetően azért, mert ez az egység is az új tulajdonos által választott profillal üzemeltethető. Kevésbé voltak kelendők a húsboltok: egyáltalán nem érkezett pályázat a Csongrádi sugárúti üzletre, alig emelkedett a kevesebb mint egymilliós kikiáltási ár fölé a Mars tér 1-3. szám alatti bolt vételára. Az az Oskola utcai húsüzlet viszont, amelyikre a decemberi árverésen még nem volt pályázó több mint hárommillióért kelt el, és hatan versengtek a másik, 16. szám alatti Mars téri üzletért is. Az élelmiszerboltokért sem sokan emelgették a kezüket a versenytárgyaláson, egyetlen pályázóval, alapáron kelt el a Guttenberg utcai üzlet, és alig volt különbség a Juhász Gyula utcai és a Szent István téri egység vételára között, jóllehet az utóbbi profilkötöttség nélkül került árverésre. A versenytárgyaláson összesen 532-szer hangzott el a „Ki tartja" így az utolsóként licitre bocsátott Eliker-üzlet csak a délutáni órákban talált új gazdára. KECZER az állandó partnereik, a nyári időszakra kell csak .néhány új jelenkező, ugyanis ilyenkor a fóliás ólakban csirkét nevelők közül sokan szünetet tartanak a hőség miatt. A termelők által elért jövedelmezőség igen keskeny sávban mozog, ezért akinek nincs még meg a szü kséges felszerelése, annak ebből most biztosan nem térü lne meg a beruházása. Egy-egy vállalkozó turnusonként 3-15 ezer közötti mennyiségben kér csirkét. A jó takarmányon nevelt intenzív fajtákon még ma is lehet haszon. Tavaly nyár óta a bábolnai Arbor Acres húshibridet ajánlják, mely 6 hétre nő meg kétkilósra. Mivel az átlagnál érzékenyebb, a tartási körülményekre jobban oda kell figyelni. Az általam előcitált hirdetés ezek szerint a profik egyre szűkülő rétegét célozta meg, s szó sincs a tömegtermelés újraéledéséről. T. SZT. Hungexpo Tegnap megnyíltak a Hungexpo szakkiállításai. Április 10-ig immár tizenegyedik alkalommal jelentkezik a Construma, az építőipar nagy seregszemléje. Idén először kerül megrendezésre az építőipari kiállítás szakosított része, ahol a márvány, a gránit és a díszkő felhasználási lehetőségeit mutatják be. Ehhez kapcsolódik az ötödik alkalommal rendezett Securex, a munkavédelmi és biztonságtechnikai szakkiállítás. A kiállítások rangját emeli, hogy a résztvevők 25 százaléka külföldi. A kiállítók közül a legtöbben Olaszországból, Németországból és Angliából érkeztek. Összesen húsz ország 110 résztvevője mutatja be termékeit. Az eddig kétévente rendezett szakkiállításra a nagy érdeklődésre való tekintettel ezentúl évente kerül sor, a magyar résztvevők száma ugyanis az előző kiállításhoz képest megháromszorozódott.