Délmagyarország, 1992. március (82. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-06 / 56. szám

PÉNTEK, 1992. MÁRC. 6. BELPOLITIKA 3 Nem időszerű a szerződésbontás AZ ORSZÁGGYŰLÉS GAZDASÁGI BIZOTTSAGA teg­nap a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer megvalósításáról és üzemeltetéséről kötött 1977. évi szerződésről szóló ország­gyűlési határozati javaslatról tárgyalt, és annak támogatása mellett foglalt állást. A bizottság állásfoglalása szerint nem időszerű az államközi szerződés azonnali felbontása, az erről szóló törvényjavaslat, melyet a környezetvédelmi bizottság nyújtott be, egészében alkalmatlan az általános vitára. Az egyoldalú felbontás nemzetközi diplomáciai előkészítés nélkül nem helyénvaló, ráadásul elvágna minden további tárgyalási lehetőséget - foglalt állást a bizottság. A HÁZBIZOTTSÁG MEGOLDÁST TALÁLT a kisgazda országgyűlési képviselők üléstermi elhelyezésének ügyében. Ennek megfelelően már hétfőn délután a 35 tagú, Pásztor Gyula vezette képviselőcsoport és az SZDSZ frakció közötti helyeken ül majd az a 10 kisgazda, aki az Ugrin Emese vezette csoporthoz tartozik. Egyre valószínűbbnek látszik viszont, hogy a bíróságnak kell majd eldöntenie: melyik frakció illetékes a kisgazdatömegek és -eszmék parlamenti képvi­seletére. A KORMÁNY ELFOGADTA az Expo szervezeti rendjének tervezett koncepcióját. Az előterjesztést Kádár Béla, a világkiállításért felelős miniszter terjesztette tegnap a kormányülés elé. Kádár Béla a koncepcióról szólva kiemelte: áttekinthető, világos, rugalmas, nem túl bürokratizált struktúrában gondolkodnak. Másfelől olyan rendszert kívánnak kiépíteni, amely alkalmas arra, hogy a kormányzati erőfeszítéseket ötvözze a vállalkozói szféra törekvéseivel. Elsőként a főbiztos, a világkiállítási tanács és a programiroda felépítését és feladatait határozzák meg. Szociáldemokrácia: Stációk választástól választásig A politikai várháborúk korában bizony az is megesik, hogy a székházért szabályos ostromot vezetnek, miközben maga a párt már nem is létezik. Hogy melyik? Határozottan felelni nehéz, okosabb, ha körülírjuk: a szociáldemokraták pártja. A budapesti bomlást Szegeden is szakadás követte. Eseménytörténeti kalauzunk, helyzetelemzőnk dr. Nagy Péter, az egykori MSZDP egykori megyei titkára. A kommunizmus utáni rövid hőskor a Petrasovics-féle választási MSZDP szétesésével ért véget. Szegeden Bene István csoportja csatlakozott a Takács Imre-féle országos platformhoz, a Szociáldemokrata Párthoz. Persze, itt, a városban nem voltak igazi ellentétek, hiszen a szétválást nem helyi konfliktus okozta, az pusztán leképezte az országos változásokat. A helyi szocdemek egy székházban maradtak, egymás rendezvényeit kölcsönösen látogatták. Együtt utaztak fel tavaly nyáron Budapestre is, a Hotel Intercontinentalba, ahol a Kéthly Anna Társaság szervezésében a szociáldemokraták egy informális találkozót tartottak a Fidesz, az SZDSZ és az MSZP képviselőivel, valamint a német SPD és a Szocialista Inter­nacionálé vezető tisztségviselőivel. Utóbbiak itt világosan leszö­gezték, hogy a magyarországi szociáldemokrata pártszerve­ződéseket nemlétezőknek tekintik; úgy vélték, hogy azokat az egyébként Nyugaton is meglévő kommunikációs nehézségeket, amelyek a modernisták és a munkásmozgalmi gyökereket hangsúlyozók között vannak, Magyarországon különösen megterheli a kommunista múlt; a középbal lehetséges bázisát az MSZP-ben, a Fidesz és az SZDSZ egyes áramlataiban látták. Hazafelé az autóban megegyeztünk, meséli Nagy Péter, ha nem létezik a párt, mi nem vagyunk funkcionáriusok. Azóta a párt: lehetőség. Aktivistáin keresztül csíraformában él; a szervezőgárda tulajdonképpen egy bármikor „üzembe helyezhető" infrastruktúra, hierarchia nélkül. És mind pontosabban körvonalazódó jövővel: a kormánypártokat összerázta a kormányzati felelősség, de a hatalomnak nincs alternatívája; az SZDSZ eróziójával megnőnek a szociáldemokrácia esélyei (az MSZP politikájának fő vonása a ki nem mondott érzelmi azonosulás a múlttal, a Fidesz még nem határozta meg önmagát). Szegeden mintegy 30 emberre lehet számítani. A két csoport ma is elkülönül; Bene Istvánék a populista munkásmozgalmi, Szerencsés Györgyék a modernista vonalat képviselik. Országos kapcsolatok? A vasasszakszervezet nemrégiben bensőséges ünnepséget szervezett abból az alkalomból, hogy magas osztrák állami kitüntetést kapott Révész András volt örökös elnök, akit később kizártak a pártból, mert Bihari Mihályt és hozzá hasonló személyiségeket próbált megnyerni az MSZDP-nek. Petrasovicsék kivételével mindenki ott volt: Benyó Páltól Takács Imréig. Egyszerű volna Petrasovics köréről kijelenteni: állásához, fizetéséhez ragaszkodó apparátusról van szó. A nosztalgiapártokra általában jellemző, hogy megjelenik bennük egy fanatikus pártszervező mag, amelyet nem a mozgalom szűrt ki, s amely a vezetésre teljesen alkalmatlan, de amely elhiszi magáról: az övé a küldetés. A következő választásra biztos, hogy ismét fellép egy szociáldemokrata értékeket valló pártszerveződés - országosan is, Szegeden is -, ígéri Nagy Péter, amely koalícióban vagy anélkül, de ismét megmérkőzik a Parlamentbe jutásért. ó.j. KÖZÉLETI NAPLÓ MA DR. EKE KÁROLY országgyűlési képviselő fogadóórát tart 8-12 óráig Csongrádon, 14-15 óráig Felgyőn, 16-17 óráig Csongrád-Bokroson a község-, illetve városházán. A MUNKÁSPÁRT a nemzetközi nőnap alkalmából délután fél 4 órakor ünnepségen köszönti a társadalomban legtöbb ál­dozatot vállaló nőket az IKV-központ Dáni utcai éttermében. LAKOSSÁGI FÓRUM, szakértők részvételével a szövetkezeti és átalakulási törvényről, este 6 órától Zsombón, a művelődési házban. Házigazda: dr. Bratinka József országgyűlési képviselő. KÓNYA IMRE, az MDF parlamenti frakcióvezetője 18 órától a kisteleki polgármesteri hivatal nagytermében Van kiút címmel tart előadást. HOLNAP Dr. EKE KÁROLY országgyűlési képviselő 10-12 óráig Kisteleken, 13-14 óráig Csengelén, 15—16 óráig Pusztaszeren tart fogadóórát a község, illetve városházán. A KDNP állásfoglalása A megyei választmány úgy határozott, hogy a következő felhívással fordul a megye parasztságához, a városok, falvak és tanyák gazdálko­dóihoz: Az átalakulási és a szövet­kezeti törvény végrehajtása emberöltőkre dönti el sorso­tokat, kilátástalanságotok fenn­maradását vagy a reményteli jövőt. Ne engedjétek lépre csalni magatokat, ne higgyetek az átalakulásban ellenérdekelt csoportok tudatos, kiszámított pesszimizmusának. Nem ma­radhattok továbbra is közöm­bösek, tehetetlenek, vesztesek. A termelőszövetkezetek, szak­csoportok, értékesítő- és taka­rékszövetkezetek sorsa a ke­zetekben van, jövőtöket csak gondjaitokat ismerő helyi erőkre bízhatjátok. Nélkületek, bizalmatokat élvező becsületes szakemberek nélkül rólatok csak rossz dön­tések születhetnek. Ne azt nézzétek, ki tartozik a kis­gazdákhoz, a kereszténydemok­ratákhoz, az MDF-hez, a gaz­dakörökhöz stb., hanem mind­annyiuk együttes bölcses­ségéből merítsetek, valamennyi komoly, megbízható szaktekin­tély összefogásával döntsetek sorsotok felől. Ne hagyatkoz­zatok kizárólag a szövetkezetek pillanatnyilag meglévő vezető­ségének véleményére, a régi szervezetek tehetetlenségi erejére, hanem hallgassátok meg a változásban érdekelteket is. Tennivalóitokról kérjétek ki jogi szakértők tanácsát, akiket helyi vagy legközelebbi szer­vezeteink útján el tudunk kül­deni hozzátok. Ne feledjétek: gyermekeitek, unokáitok jövőjéről, az ország jövőjéről van szó! Fogjatok össze, tanácskozzatok és maga­biztos tulajdonosi öntudattal döntsetek! 1992. március 1. A KDNP Csongrád megyei választmánya Öböl N YUGDÍJ. Tegnap, a kormányülést követően, a televíziós botrány helyére, a hírek élére ugrott a nyugdíjról szóló döntés. Tudjuk tehát, hogy egy korábbi ígéretét betartva a miniszterek megítélték a januárig, így visszamenőleg érvényes nyugdíjemelést. A hírhez hozzátapadt ugyan egy propelleres képviselő körül kipattant botrány, azt hiszem mégis, az igazán fontos, hogy a kis keresetű öregjeink valamivel nyugodtabban dőlhetnek hátra karosszékükben, ha a rádiót hallgatva érte­sülnek eme, sarkaiból kifordult világ eseményeiről. Apám és anyám jutott eszembe, természetesen, legelőször. Nyugdíjas pedagógusok - innen a nagypolgári jóléten, de szerencsére, túl a szegénységen. Ők is számolnak, mint az egész ország. Édesapám, mivel matematikát tanított, helyzeti előnyben van, de azért - ha összefutunk - elővezetek neki egy feladványt: melyikőjük nyugellátása ér többet, az övé vagy ' Gorbacsové? Olvasom ugyanis, hogy Gorbi 3900 rubelt kap, ami nem több 60 dollárnál. Panaszkodik is Raisza, hogy alig jönnek ki, Mihail Szergejevicsnek cikkeket kell írnia nyugati lapoknak, ha egy kis mellékesre akar szert tenni. Megjegyzem, nálunk édesanyám jár még vissza napközizni. Azt mondja továbbá Gorbacsovné Makszimovna Raissza, hogy sokat sétálnak, és ezzel az én szüleim sincsenek másként, hisz kell a friss levegő. És arról is beszámol a nyugalmazott orosz háztartásbeli, hogy - apámékhoz hasonlóan -, épp annyit költenek, amennyit kasszíroznak. Milyen szép ez a Kelet-Európára telepedő demokrácia ­mondhatnánk elégedetten, látva ezt a kiegyenlített mérleget. Csak egy dologban sántít a nagy hasonlóság: Gorbi meg­tarthatta húsz testőrét, anyámékra viszont az Esterházy Péter után Daisynek keresztelt német juhász vigyáz. Határhelyzet A kiskunhalasi határren­dészeti igazgatóság körzetében februárban 127 határsértőt fogtak cl, Jugoszláviából ez idő alatt 16 menekült érkezett. A határforgalom az átkelőhelye­ken továbbra is dinamikus. Kö­zel egymillió személyt és 300 ezer gépjárművet léptettek át, ami az elmúlt év hasonló idő­szakához képest kétszeres nö­vekedést jelent. Különösen jelentős az áruszállításban be­következett 190 százalékos for­galombővülés, ami miatt a sze­gedi és a tompái határátkelő­helyeken a hétvégeken a teher­forgalomban több órás várako­zások alakultak ki, de hasonló, egy-két órás „pihenőre" kény­szerültek a személygépkocsival közlekedők is. Ezekkel a jelen­ségekkel az előrejelzés szerint márciusban is számolni kell. A hivatásos határőrizetre való áttérés fontos aktusaként feb­ruár l-jétől a korábbi határőr­kerület határrendészeti igazga­tóságként működik, igazgatójá­nak Kátai József ezredest, a korábbi kerületparancsnokot nevezték ki. A február 27-én bevonult újoncállomány március 14-én teszi le ünnepélyes esküjét. Látogatókat március 8-ától vasárnaponként fogadhatnak. Kádár Béla indul Békéscsabán Eldőlt, hogy Kádár Béla kül­gazdasági minisztert indítja jelöltként a május 10-i időközi országgyűlési választáson a Magyar Demokrata Fórum bé­késcsabai szervezete. Mint a csabai MDF-szervezet elnöke, dr. Kerekes Attila az MTI tu­dósítójának elmondta, a békési megyeszékhely MDF-esei azért döntöttek Kádár Béla jelölése mellett, mert a következő vá­lasztásig Kádár Béla többet segíthet a nehéz körülmények között működő városnak, mint egy helybeli politikus. Az 1994. évi választáson viszont már békéscsabai jelöltet szándéko­zik indítani a Magyar Demok­rata Fórum helyi szervezete ­nyilatkozta a városi MDF­elnök. A Szokólay Zoltán MDF-es honatya lemondásával megüre­sedett békéscsabai képviselői hely betöltéséért harcba szálló miniszter március 10-én, ked­den mutatkozik be a megye­székhelyen az MDF-székház­ban. Hajléktalanok tüntetése Hajléktalanok tüntettek, mintegy 30-40-en csütörtökön a délutáni órákban Budapesten, a Belügyminisztérium Roosevelt téri épülete előtt. A Belügy­minisztérium Sajtó és Tájé­koztatási Főosztályán a meg­mozdulásról nem kívántak semmit közzétenni, illetve az MTI tüntetésről érdeklődő munkatársát a BRFK-hoz irá­nyították felvilágosításért. A tévéelnök a kormányfőnél járt Antall József miniszterelnök csütörtökön délelőtt megbeszélést folytatott Hankiss Ele­mérrel, az MTV elnökével - tájékoztatta az MTI munkatársát Juhász Judit kormányszóvivő. A miniszterelnök megismételte levélben is megfogalmazott álláspontját Nahlik Gábor alelnök jogállásáról. A hétfőn kinevezett alelnök általános helyettesként gyakorolta az USA-ban vendégprofesszorként tartózkodó Hankiss Elemér jogkörét. Ellene a tévé elnöke fegyelmi eljárást nem indíthat, azt csak a kormánynál kez­deményezheti. A beszélgetés részvevői megálla­podtak abban, hogy az MTV Szervezeti és Működési Szabályzatát mielőbb elő kell készí­teni jóváhagyásra. A kormányszóvivői tájékoztatón szintén szóba kerültek a legfrissebb televíziós ügyek, ponto­sabban az: miként vélekedik a kormány Hankiss Elemér, az MTV elnökének csütörtöki bejelen­téséről, miszerint fenntartja a fegyelmi vizsgá­latot alelnöke, Nahlik Gábor ellen és továbbra is Bányai Gábort tekinti általános helyettesének. Juhász Judit szerint mindez azt igazolja, hogy eredménytelenek maradtak azok a levelek és közlemények, amelyekkel a miniszterelnök válaszolt Hankiss sajátos vezetői stílusára és felfüggesztési döntésére. Tekintettel arra, hogy Nahlik Gábor állami vezető, őt csak a kormány mentheti fel tisztségéből. / //i Mit látni a Kálvária térről? A televízió elnöke közötti nézeteltérés kapcsán megke­restük az MTV Szegedi Stúdió vezetőjét. Bán Jánosnál minde­nekelőtt aziránt érdeklődtünk, van-e hatása a Szabadság téri ügynek a szegedi stúdióra? - Mint mindennek, ami ott történik. Sajnos, a Kálvária téren is érezhető a bizonyta­lanság, és a félelem, hogy a munka helyett ismét a sze­mélyeskedés kerül előtérbe. Bennünket ez azért is érint, mert éppen egy új - áprilisban induló - regionális hírműsorra készülünk. - Befolyásolhatja-e a hírmű­sor tervét az új alelnök gazda­sági koncepciója? Arra gon­dolok, hogy Nahlik Gábor kije­lentette: gazdaságilag felül kell vizsgálni a hírműsorokat. - Remélem és hiszem, hogy nem. Ez a napi hírmagazin ugyanis azért készül, hogy a képernyőn nagyobb rangot kapjon a vidéki Magyarország. Az alapelvet semmi nem befolyásolhatja. Arról nem is beszélve, hogy mi jóval ol­csóbban dolgozunk, mint a bu­dapesti stúdiók. S azt is hoz­záteszem, hogy Nahlik Gábor­ral való személyes találkozá­som, még jelöltsége idején meggyőzött: nem ellenzője a vidéki műsoroknak. - Nahlik Gábor az Esti Egyenleget említette a gazda­ságosítandó hírműsorok közül. Ön szerint miért nem a Hír­adót? - Ebben az ügyben az új alelnökünk valószínűleg a Hír­adó főszerkesztőjével, és nem az Esti Egyenlegével beszélt először. - Az elnök és alelnök között keletkezett konfliktus onnan ered, hogy a munkáltatói és a fegyelmi jogkör nincs azonos kézben van. Erről mi a véle­ménye? - Egy intézmény beosz­tottainak természetes módon az elnök a munkáltatója. Ugyan­akkor egyedül álló jelenség, hogy a helyettes a fegyelmi jogkört illetően ne tartozzék az elnökhöz. Ez a felemás állapot tarthatatlan, tehát szükség van arra, hogy e kérdéseket a szer­vezeti és működési szabályzat mielőbb tisztázza. - Vitatható-e az, hogy szük­ség volt az új alelnök által kine­vezett gazdasági vezetőre? - Itt valószínűleg „technikai hiba" történt. Ez a poszt ugyanis üres volt, tehát amúgy is ki kellett oda nevezni valakit. Mellesleg nem is volt a tévé egészére nézve meghatározó jellegű tisztség. A gond inkább az, hogy a kinevezés konzul­táció nélkül történt. Ha az egyeztetés megtörtént volna, az elnök és az alelnök valószínű­leg egyetértett volna. Hogy az alelnök tudatosan vagy „vélet­lenül" nem konzultált felette­sével, ez a kérdés nem rám tartozik. - Kikérték-e a véleményét, amikor Nahlik Gábor kineve­zéséről volt szó? - Nem. Az elnök véleményét sem kérték ki. S. P. S.

Next

/
Thumbnails
Contents