Délmagyarország, 1992. március (82. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-31 / 77. szám

4 GAZDASÁG DÉLMAGYARORSZÁG KEDD, 1992. MÁRC. 31. MSZOSZ-recept a gazdasági bajokra Van kivezető út 7 állítja a MSZOSZ. Mármint a gazdasági krízisből. Az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezete és a TÁMASZSZ el is készíttette ezt a címet viselő válságmenedzselő és stabilizációs programját Mocsáry József közgazdásszal. •^••MHnHHHHBHHHHHHHHHHHHMMHBI Végeredményben a beküldött .ötven pályázatból minden második „támogatásra érdemesnek találtatott". Érdekes, hogy Szegeden két pékség is befutott, Németh Jánosné hat, a HDF Kft. kilenc személy félévkor kezdődő tartós foglalkoztatására vállalt kötelezettséget úgy, hogy igényük a fejlesztés öszszcs értékének 16, illetve 7 százalékát jelentette. A támogatásoknak is köszönhetően a megyeszékhelyen néhány hónapon belül összesen közel száz új munkalehetőség születik. Szénási András műanyagfcldolgozó és Buknicz Ferenc asztalos kisiparos mellett a folyamhajózó Admiralitás Kft., a MARY Cipőgyár, az Ács és Társa, a Délbriket és Kolorker Kft. kapott kisebb nagyobb százezres, illetve milliós nagyságú - összeget. Szeged szűkebb vonzáskörzetében két vállalkozás, a tésztakészítéssel foglalkozó sándorfalvi Eldorádó Kft. és a kertészkedő deszki Semperflorens Kft. munkahelyteremtő beruházását támogatták a bírálók. Mindketten áprilistól kezdődően vállalták a hét, illetve öt személy foglalkoztatását. Ásotthalmon Németh Attila péksége, Bordányban a Tata-Trade Kft. paradicsomfeldolgozója számíthat a Csongrád Megyei Munkaügyi Központ hathatós anyagi segítségére. KOVÁCS A dolgozat azzal a megállapítással indul, hogy „gazdaságunk súlyos és egyre mélyülő válságban van. Az ok az ország gazdasági valóságával nem számoló, életidegen gazdaságpolitika, amely nem vizsgálja elképzeléseinek megvalósíthatóságát, nem törődik a lakosság terheivel." Éppen ezért szögezi le a program, hogy „az ideológiai indíttatású gazdasági kísérletezést be kell fejezni, dilettantizmus helyett szakértelemre, népbarát gazdaságpolitikára, a tömegek áldozatainak minimalizálására van szükség." Legfontosabbnak az államháztartás költségeinek csökkentését, az államháztartási reformot tartják. Elengedhetetlen az infláció megfékezése, de ehhez nem elegendő a kormányzati döntés, mert a pénzromlás ma már objektíy gazdasági folyamat, így össztársadalmi áldozatvállalásra is szükség van. Az infláció megállításának alapja a költségvetés és a nemzetközi kereskedelmi mérleg egyensúlyának megteremtése, az import és az export összekapcsolása valutatőzsdével. A gazdaság működőképessége helyreállításának előfeltétele olyan normális gazdasági viszonyok teremtése, ahol csak a valóban rosszak mennek tönkre. Ehhez szükséges a vállalatok pénzügyi ellehetetlenülésének megállítása egyszeri hitelrendezéssel, a gazdaság normális hitelellátásának biztosítása, az esélyegyenlőség megteremtése. A dolgozat hangsúlyozza a belső piac élénkítésénak és egyenjogúsításának szükségességét. Mégpedig azért, mert az ipar minden országban túlnyomó részben belső piacra dolgozik, és az exportnak is ez a feltétele. „Realista, valóságra épülő nemzeti gazdaságpolitikán " a privatizáció rendbetételét, a külföldi adósság megfelelő kezelését, a hazai ipar külföldiekkel szembeni védelmét, józan agrárpolitikát és a magyar gazdaság érdekeit szolgáló külpolitikát ért a program kidolgozója. Szükségesnek tartja mindezek érdekében a gazdaságirányítás megváltoztatását, melynek lényege, hogy átmenetileg, a piacgazdaság kialakulásáig erősíteni kell az állam gazdasági szerepét. Elengedhetetlen még az adórendszer korszerűsítése és az állami kötelezettségvállaláson alapuló szociálpolitika kidolgozása írja a dolgozat. KG „Lehet, hogy kenyérügyben mégsem a szalagrendszer az egyetlen üdvözítő megoldás" Támogatott pékségek A kenyér biztos munka Március 24-én, kedden tárgyalta a Csongrád Megyei Munkaügyi Tanács a munkahelyteremtő beruházások támogatására beérkezett pályázatokat (DM márc. 25.), s ajánlásokat fogalmazott a munkaügyi központ döntéséhez. Az utóbbi pénteken hozott határozatot arról, mely programokat kívánja anyagilag is támogatni a decentralizált Foglalkoztatási alapból. Ez is érdekvédelem A szakszervezeti gazdasági koncepcióról Tóth Józsefet, a MSZOSZ Csongrád megyei szervezeteinek megbízott képviselőjét kérdeztük. - A szakszervezeteket jó ideje bírálják, hogy kritizálják a kormány gazdaságpolitikáját, de alternatívát nem tudnak felmutatni. Ezért felkértük állandó szakértőnket, Mocsáry József közgazdászt, hogy dolgozza ki a válságmenedzselési programot. A dolgozat el is készült még tavaly ősszel, eljuttattuk a kormányzat illetékeseihez, de azóta sem látjuk, hogy bármilyen hatása lenne. - A gazdaságpolitikai koncepció kidolgozása nem éppen klasszikus szakszervezeti feladat. - Nagyon sok kritikát kaptunk a kormányzat részéről amióta a dolgozat megszületett, hogy a szakszervezeteknek az érdekvédelem a dolguk, és nem gazdasági programok kidolgozása. De úgy gondoljuk, a munkavállalók elsődleges érdeke éppen a gazdasági krízisből való kilábalás. - Miben tér el leginkább a kormány és a szakszervezetek álláspontja a gazdaságot illetően? - A mi koncepciónk gazdasági törvényszerűségekre épül, míg a kormány spekulatív gazdaságpolitikát folytat, amelyet politikai szempontoknak rendelnek alá. KECZER Hitelesített szövetkezetek Az akadozőan működő mezőgazdasági szövetkezetekben sokszor és sokan panaszolták, hogy gondjaikra a bankok érzéketlenek, s nem adnak hitelt. A mezőgazdasági szövetségben elkészített '9l-es összesítés meglepő módon, mást mutat. A számok azonban csalókák, valószínű, hogy az üzemviteli hitelek között sok a lejárt, tovább görgetett, s csak egy része az, amit tavaly használhattak föl a gazdaságok. Elgondolkodtató, hogy a lecsökkent készleteik ellenére az év végén szállítóikkal szemben mégis több mint 300 millió forinttal nagyobb volt a tartozásuk, mint egy esztendővel korábban. A szállítói hitelezés diagramján az egyéb rövid lejáratú hiteleket is feltüntettük. E háromféle hitel összege közel 3,8 milliárd forintot tett ki megyénk hetven szövetkezetében. Ezzel szemben csak 3,5 milliárdos az úgynevezett mobil eszközállományuk. A két szám arányával kifejezett likviditási mutató jelzi az egyensúly felbomlását, hosszú évek óta most először egynél kisebb értékű. A '90-es 1,04-gyel szemben tíz százalékos a pozícióromlás. Az átlagszám mögött hihetetlen mértékű a differenciálódás, a két szélső érték az egynegyed és a 15,5. A szövetkezetek egy év alatti, 1 milliárd 354 millió forintos eredményromlást szenvedtek el. Ezzel szemben érdemes megvizsgálni, hogy mindebből mit érzékelt a költségvetés. A költségvetésnek még mindig 15o millió forinttal többet fizettek be, mint amit kiutaltak nekik. A szaldó 75 millióval csökkent ugyan, de még pozitív maradt. Az ágazat közteherviselésére nem is lehetne ennél szemléletesebb példát találni. T. Sz. L Adták a bankót 0.81 2.97 • szállítói hitelezés • banki hitel E8 költségvetési kiutalás A tömegközlekedés vonalhálózata a négy városban közel hasonló hosszúságú - 150-160 km közötti - annak ellenére, hogy a városterületek nagysága szerint nagy a szóródás. Ennek megfelelően a legkisebb város, Pécs tömegközlekedési hálózatának sűrűsége majd háromszorosa a legnagyobb kiterjedésű Debrecenének. A tömegközlekedés járműparkja 1980-1985 között mind a négy városban nőtt, Debrecenben és Szegeden jelentősebben. Ezt követően már csak Szegeden haladta meg némileg a beszerzések száma a selejtezésekét. A legtöbb jármű Miskolc tömegközlekedésében vesz részt, csaknem kétszer annyi, mint a pécsiében. Általános gond mind a négy városban, hogy a járműcserc alacsony szintje miatt az állomány rendkívüli módon elavult. Legnagyobb mértékű az autóbuszok clhasználódottsága, 30-45 százalékuk amortizálódott. Az autóbuszáliomány ily mértékű clhasználódottsága, amellett, hogy nagyfokú üzemanyag és egyéb többletköltség vonzata van, óriási környezetkárosító hatású. Kora alapján legöregebb a villamos járműpark. Debrecenben az állomány 64, Miskolcon 15, Szegeden 34 százaléka 20 év feletti. Jobb a másik környezetkímélő tömegközlekedési eszköz, a trolibuszállomány állapota. A trolihálózat kiépítésérc Szegeden A vidéki nagyvárosok tömegközlekedése Keserű örökségek hamarabb került sor, mint Debrecenben. Ez meg is látszik a trolik átlagos élettartamán, ami Szegeden 8, Debrecenben 5 év. A tömegközlekedést leginkább a miskolciak veszik igénybe, itt egy lakos 1990-ben átlagosan 932-szer szállt járműre, ennél csak valamivel kevesebbszer egy szegedi, illetve debreceni polgár. A helyi közlekedés teljesítménye az igényekhez igazodott. A szállított utasok száma a legnagyobb lélekszámú Debrecenben volt a legmagasabb. A férőhelykihasználtság a városok nagyobb részénél csökkent, és 1990-ben a korábbi évekhez hasonlóan Miskolcon volt a legalacsonyabb, a másik három városban pedig közel azonos színvonalú volt. A környezetkímélő villamosok és trolibuszok Debrecenben és Szegeden az utasoknak közel a négytizedét, Miskolcon pedig (ahol csak villamos van) a 17 százalékát szállítják. A személyszállításból származó bevételek - a viteldíjak nagymértékű emelése következtében - az utóbbi években jelentősen növekedtek. Ennek ellenére az értékesítési bevétel továbbra sem fedezi a költFOTÓ: SCHMIDT ANDREA „A bevétel továbbra sem fedezi a költségeket" MHMMMMMNMMMMMM A tömegközlekedés a nagyvárosi élet szinte állandó neuralgikus pontja. Míg korábban - az utasok számának dinamikus bővülésekor - az utaskiszolgálás színvonalát rontó tényezők (csúcsidőszaki zsúfoltság, járatkimaradás stb.) miatt, addig az utóbbi években a finanszírozás rendszere, a szállítás díjainak drasztikus emelkedése, a környezetszennyezés fokozódása miatt kerül mind gyakrabban az érdeklődés homlokterébe. Szeged tömegközlekedését, annak 1980-1990 közötti változását az ország másik három legnagyobb, 150 ezernél magasabb lélekszámú vidéki városáéval (Debrecen, Miskolc, Pécs) összehasonlítva kevesebb különbséget, inkább több hasonlóságot találunk. ségeket, a bevétel jelentős részét a árkiegészítés képezi. 1990-ben a négy legnagyobb vidéki város közül a csak autóbuszt üzemeltető Pécsett volt a legkedvezőbb a helyzet, ahol az értékesítési bevétel meghaladta a költségek kétharmadát, a többi városban nem érte el a felét sem. Az árkiegészítés nagyságrendje ennek megfelelően Pécsett volt a legkisebb, kevesebb, mint az összes bevétel négytizede, és Szegeden volt a legmagasabb, ahol megközelítette az összes bevétel hattizedét. A forgalomra, illetve a népességre vetített mutatók alapján az egy utazásra jutó árkiegészítés Debrecenben volt a legkisebb - 1,50 forint és Miskolcon a legnagyobb 2,30 forint -, egy lakosra 1990-ben Miskolcon 2165 forint, Pécsett 733 forint „utazási" támogatás jutott. Szeged mind a két mutató alapján a középső szférában helyezkedik el. 1991-től a támogatások forrása a helyi önkormányzatok költségvetése, amely kiegészül a különböző kedvezmények (nyugdíjasok, tanulók) után járó fogyasztói árkiegészítéssel. Ugyancsak önkormányzati keretek közé került a viteldíjak meghatározása. Nagyságát a lakosság, illetve az önkormányzat teherbíró képessége határozza meg. A közlekedési tarifák 1985 óta a többszörösére növekedtek, pl. Szegeden a villamosjegy a tízszeresére, a trolibusz- és az autóbuszjegy az ötszörösére. A változások nagyságrendje, illetve a jelenleg érvényes jegy- és bérletárak csaknem teljes egészében megegyeznek a négy nagyvárosban. A közelmúltban a férőhelykihasználtság, a csúcsidei zsúfoltság növekedését lehetett tapasztalni, mivel a közlekedési vállalatok a költségeknek a díjbevételt meghaladó emelkedése miatt a kibocsátott teljesítmények visszafogására kényszerültek. Hasonló intézkedésekre az 1992. évi jelentős tarifaemelés ellenére a továbbiakban is lehet számítani. A négy városban egyöntetűen a legsúlyosabb problémát az elöregedett, rossz műszaki állapotú járműpark okozza, melynek működése gazdaságossági és környezetvédelmi szempontból sem megfelelő. A díjemelés, ártámogatás és -kiegészítés ellenére is ráfizetéses üzemeltetés miatt a szükséges járműrekonstrukciót önerőből nem tudják finanszírozni. A 0-ra leírt állomány rohamos növekedése miatt az amortizációs alap, mint fejlesztési forrás, is egyre csökken. A járműcseréhez nagyobb állami támogatásra lenne szükség. DR. FEKETE ISTVÁNNÉ PÁLFALVI ZSOLTNÉ KSH