Délmagyarország, 1992. március (82. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-30 / 76. szám

HÉTFŐ, 1992. MÁRC. 30. BELPOLITIKA 3' Kormánypárti hét vége a Tisza mentén ALAPTALAN AZ A VÁD, hogy a kormánykoalíció, a kormány szociálisan érzéketlen - jelentette ki tegnap Antall József miniszterelnök az MDF nőfórumán. A miniszterelnök szerint a kormánynak a feltételek miatt nem adatott meg, hogy politikai programja, céljai szerint mindent megtehessen, ami szociális szempontból fontos. KÉTNAPOS TANÁCSKOZÁS eredményeképpen szombaton Budapesten létrejött a Történelmi Kisgazda Tagozat, amely Pásztor Gyula, a 35-ös frakció vezetője szerint az FKGP-pártalkotmány keretein belül kíván működni. 'Az új tagozat tényfeltáró bizottságot hoz létre a közelmúlt párttörténetének kutatására, a belső demokráciát sértő tevékenység dokumentálására, és szükség esetén büntetőjogi eljárás kezdeményezésére. Omolnár Miklós közölte: eddig összesen körülbelül tízezer tag lett eltávolítva a pártból. AZ SZDSZ OKTATÁSI TAGOZATA elfogadhatatlannak tartja a közoktatási törvény koncepcióját - derült ki azon a szombati tanácskozáson, amelyet a szabad demokraták szerveztek a művelődési tárca által kidolgozott törvényjavaslat értékelésére. Az SZDSZ szerint hiányosak a finanszírozásra vonatkozó elképzelések a kormányzati előterjesztésben, és nincs pontosan körülhatárolva az sem, mit tartalmaz az alapellátás. Az oktatási tagozat azzal sem ért egyet, hogy a pedagógusok jogállását nem az oktatási, hanem a közszolgálati törvény rendezné. AZ MSZP PARLAMENTI FRAKCIÓJA és pedagógus­tagozata sem elégedett az oktatási törvény tervezetével. Egy szombati rendezvényen elhangzott, hogy az MSZP álláspontja szerint a készülő törvénynek arra is lehetőséget kell teremtenie, hogy a gyanakvás légköre helyett a szabadság és a bizalom szelleme költözzön az iskolákba. Pártbeszéd helyett ma már párbeszédre lenne szükség - hangsúlyozta Jánosi György alelnök. FOTÓ: NAGY LÁSZLÓ Az MDF megyei gyűlésének szónokai - Katona Tamás államtitkár, Póda Jenő megyei elnök, dr. Medgyasszay László országos alelnök, sajtófelelős - tájékoztatják a sajtó képviselőit: mi történt a zárt ajtók mögött... A dokumentum - mint kérdésünk nyomán kiderült ­dr. Mucsi Mihály, az MDF szegedi elnöksége tagja ­egyéni kezde­ményezésére szü­letett. Miért éppen most kérdőjelezik meg a rádió el­nökének alkalmas­ságát, jelzik a rá­dió műsorpoli­tikájával kapcso­latos aggályaikat? - tudakoltuk. A válasz: Mucsi úr _____ lehetetlen állapot­nak tartja, hogy gond Magyar­országon a televíziónak vagy a rádiónak az, hogy magyar legyen. Egyébként meg: „ez a kezdeményezés az MDF-en belül megtörtént, itt fölka­roltuk"... Katona Tamás - a Nép­szabadság tudósítójának kér­déseire válaszolva - elmondta: szeretnék, ha a közszolgálati „Fürödni jöttünk - egymás társaságának örömében." -jelentette ki Katona Tamás, a Külügyminisztérium politikai államtitkára az MDF szombati Csongrád megyei gyűléséről az eseményhez kapcsolódó sajtótájékoztatón. A kormánypárt itteni tagjai és szimpatizánsai a legidőszerűbbnek országunk, e „kétéves gyermek" első lépéseinek, illetve a sajtónak minősítését találták. A 170 fős megyegyülés ­Szegeden, zárt ajtók mögött - Katona Tamás államtitkár, illetve dr. Medgyasszay László, parlamenti képviselő, az MDF alelnöke, sajtófelelőse bevezető előadása után aktivizálódott: kérdezett, s elfogadott egy nyilatkozatot. A közös állásfoglalás lényege: a megyegyűlés kéri, a Parlament illetékes bizottsága ne csak a Magyar Televízió, hanem a Magyar Rádió elnökének alkalmasságáról is nyilvánítson véleményt. médiumokban az ország lakos­sága szempontjából fontos témák, így például törvények, jogszabályok ismertetése ­főműsoridőben - helyet kapna. Az átmeneti helyzetben — úgy érzik - nem vizsgázott valami fényesen a televízió és a rádió. A médiatörvény tiszta vizet önt a pohárba. A köztársasági elnök és a miniszterelnök közötti korábbi konfliktusokra is utalva * kijelentette: a hat­párti megállapodás eredményeként kinevezett média­elnökök esetleges visszahívásával nem szándékuk a köztársasági elnö­köt megszégyenítő helyzetbe hozni. Elkerülhető a kötél­húzás. Az MDF sajtóval kapcsolatos straté­giájáról is érdek­lődtünk. A párt sajtófelelőse a nyi­tottság, a közeledés •••••HÍ híve. Az MDF az újságírókkal párbeszéd ki­alakítására, személyes kap­csolatok kiépítésére készül, célja az információigény kielé­gítése. A sajtótól nem lelkesítő szövegeket, hanem a koalíciós kormány eredményeit és hibáit arányosan tükröző, az MDF sokszínűségét reálisan vissza­adó tájékoztatást várnak. ÜJSZÁSZI ILONA Az MDF megyei gyűlése a következő nyilat­kozatot fogadta el és hozta nyilvánosságra: „A Magyar Demokrata Fórum Csongrád megyei gyűlése kéri a Parlament illetékes bizottságát, hogy ne csak a Magyar Televízió, hanem a Magyar Rádió elnökének alkalmasságáról is nyilvánítson véleményt. Meggyőződésünk, hogy mindkét intézménynél hibás a műsorpolitika. Társadalmunk nem kap mélyreható és közérthető tájékoztatást a rendszerváltozás folyamatáról, az új törvények és egyéb jogszabályok tartalmáról. A műsorok túlpolitizáltak, eluralkodott azokban az ismerethiánnyal, agresszivitással, cinizmussal és nyelvhelyességi hibákkal jellemezhető ripor­teri stílus. A jelzett gondok kiküszöbölése nem egyik vagy másik párt, hanem az egész magyar társadalom érdeke. Szeretnénk nemzeti és demokrata televíziót nézni, és ilyen rádiót hallgatni." Torgyán nemkívánatos Vásárhelyen? A tegnapi Hódmezővásárhe­lyen tartott kisgazda nagygyű­lésen dr. Torgyán József párt­elnök több mint kétórás be­szédet mondott. Az ezer-ezer­kétszáz érdeklődőt - a Petőfi Művelődési Központ, a hely­szín mellett - egy házfalra kifeszített transzparens foga­dott, amelyen a következő állott: Hazug Torgyán nem­kívánatos városunkban! Ez a jelzésértékű kiírás - amelyről kiderült, hogy a helyi kisgazdák alkotása - megadta a gyűlés alaphangulatát. A színpadra lépő Torgyánt hatalmas éljen­zéssel, tapssal és bekiabálással fogadta a tömeg. A „Vesszenek a fővadászok!" és mocskos vörösöktől kezdve a „Ne éljetek tovább a szegény ember zsír­ján!"-ig mindent ordítottak Torgyán hívei és előkiabálói. A kommunista vezetőket el kell távolítani a hatalomból, - mon­dotta - s a vezető pozíciókat a szenvedő magyarság kezébe kell adni. Megszenvedtük már a negyven évet, elég volt a kommunizmusból! Azért szakítottunk a koalícióval, mert mi a nép érde­keit akarjuk képviselni, a 35-nek pedig nem kötelező benn maradni a kisgazdapárt­ban, elmehetnek az MDF-be. A kormány alkalmatlan a vezetés­re, s felszólítom Antall Józsefet és társait, hogy mondjanak le! Dr. Torgyán beszédét egy patetikus: Fel a győzelemért! mondattal zárta. KÖZÉLETI NAPLÓ MA A MÉRNÖKI KAMARA Csongrád Megyei Csoportja 15 órakor tartja klubnapját a Szegedi Vízmüvek és Fürdők Tisza Lajos körút 88. szám alatti szabadidőközpontjában. A kamara vezetősége számít az érdeklődő mérnökök rész­vételére. NÁFRÁDI ZOLTÁN, a 3. számú választókerület képvi­selője lakossági fórumot tart 17 órától a Szilléri sugárúti Általános Iskolában. A fórum tárgya: létesüljön-e benzinkút a Retek utca 2. és 4. számú épületek között? A MUNKÁSPÁRT Belvá­ros II. és a móravárosi szerve­zete 16 órakor taggyűlést tart a Kálvária sugárút 8. szám alatt. A SZEGEDI SZOCIALIS­TÁK 17 órától összevont vá­rosi taggyűlést tartanak (Szeged, Tisza L. krt. 2-4.). Témája: a párt III. kongresz­szusa vitaanyagának megbe­szélése és a kongresszusi küldöttek megválasztása. A tanácskozás munkájában részt vesznek: Vitányi Iván és Géczi József országgyűlési képviselők és Fritz Péter megyei elnök. Öböl E REM. Néhány hónapja, amikor az európai városok szövetségének vezetője - megismerkedvén az önkor­mányzati törvény rabigájában senyvedő polgármesteri hivatalok működésképtelenségével - azt javasolta, hogy a régióközpontok fogjanak össze és lobbizzanak az értelmes célok érdekében a minisztériumokban és az ország házában, arra gondoltam, milyen nehéz lehet új utat kezdenie együtt például Pécsnek és Szegednek. E két egyetemi városnak, melyeknek vezetői külön-külön és egymás ellen ügyeskedtek a nagy elosztási rendszerek irányítóinál kórházi ágyért, sportcsarnokért, munkásszállásért és akadémiai tagságért, a dolgok természete szerint - mikor mi volt a versengés tárgya. Pécs, a kicsit nyersebb és egyenesebb pannon ember otthona innen nézve mindig racionálisabb gondolatok hordozója, míg a mi színes, barokkosan túlzó Szegedünk - ahogy egy helybéli költő mondotta - egy önmagát nagyvárosnak képzelő kisváros! Lehetnének partnerek, ám alighanem ma is csak vetély­társak. Mindez egy aranyéremről jutott eszembe. A Pécsi VSK női kosárlabdázói - a sportág honi történetében első vidéki csapatként bajnokok lettek a nagy versengésben. A döntő mér­kőzésen hatezer szurkoló tombolt, szorított és őrjöngött né­hány száz diósgyőri vendéggel együtt, hogy aztán - lássunk csodát - a két tábor kemény fiúi a lefújás után, már lent a parketten egymás nyakába borulva gratuláljanak az aranyért és ezüstért. Ha lehet, itt az idő tanulni a pécsiektől, hiszen ennyi néző női kosármeccset még sohasem látott Magyarországon. És most boldog és ragyog a város. Miről is beszélek? A Papíron SC rövidesen bajnoki döntőt játszik. Ez az érem szegedi oldala. Temesvár: Demokrácia és kollektív jogok „Temesvár mindenekelőtt magáért beszélő jelkép... az évtizedeken át elfojtott szabadságeszmény sokatmondó szimbóluma... A mai román társadalmat próbára tevő feszültségek jellemző és gyakori összetevőjét ismerhetjük fel az inteletnikai konfliktusokban... A román sajtó gyakran hivatkozik ugyan a nyugati demokrácia megteremtésének és intézményesítésének gyakorlatára anélkül, hogy ezt a gyakorlatot túl sokan ismernék a valóságban" - mondotta a Temesvárott, március 27-29-e között megtartott. Demokrácia és kollektív jogok nemzetközi konferencia megnyitóján a szervezők nevében Bodó Barna, lapunk temesvári külső munkatársa. Az idézet nyomán egyértel­műsíthető, miért s milyen céllal Tendezték a Temesi Bánság fővárosában a több nyugati előadót fölvonultató előadás­sorozatot. Az első munkanapon a nyu­gat-európai kisebbségek hely­zetéről volt szó: a dél-tiroli osztrákok (dr. Alfons Bene­dikter), a finnországi svédek (Chrístian Brandt), a belgiumi németek (dr. Rudolf Kern), a különböző elnikumok együtt­élésének svájci modellje (dr. André Liebich) kapcsán a szak­terület egy-egy avatott előadója vázolta a nyugati demokra­táciák gyakorlatát. Minden előadást vita követett. Az első nap estéjén a résztvevők meg­tekintették Göncz Árpád: Rácsok című színdarabját, a Temesvári Csíky Gergely Szín­ház művészei előadásában. A második napon a kollektív jogok kérdése került terítékre. A nézőpontok - címekben megfogalmazva: Kisebbségek és etnikai csoportok (dr. Félix Ermacora - Ausztria); Kollek­tív jogok (dr. Yvo Peeters ­Belgium); Képviselet nélküli nemzetek és népek politikai státusa, tekintettel az önren­delkezésre (dr. Wolf Manners ­Hollandia); Interetnikai konf­liktusok (dr. A. L. Alcock ­Nagy-Britannia). Ugyanaznap Demokrácia és/Vagy intoleran­cia címmel kerekasztal beszél­getést rendeztek dr. Luka László (Svájc) és dr. Pick Tamás (USA) mediátorok részvételével. PATAKI SÁNDOR Gyermekbetegség vagy génsérülés? Felkészült-e a KDNP az önálló kormányzásra? ­tették fel a kérdést. Optikai csaló­dásnak vagyunk áldozatai, vála­szolta a pártelnök, s a helyes szem­léltetésre a német politikai helyzettel vont párhuzamot: az egyesítés idején Kohl kancellár népszerűsége csúcsait járta, rövidden azután, a helyhatósági választások kudarcait követően pedig szakadékait. Két év nagy idő, aki a partnerek vereségére gondol, talán nem jól ítéli meg a helyzetet. De dr. Surján László nem kerülte meg a kérdést. A KDNP kormány­programmal készül 1994-re, s nem éri váratlanul, ha az új Parlamentben egy lényegesen nagyobb szavazótábort kell képviselnie. A ma ideológiai koalícióját a jövő tartalmi koalíciója fogja felváltani, jelentette ki. Dr. Surján Lászlót termé­szetesen mint népjóléti minisztert is megszólították. A kis és a kiemelkedően magas nyugdíjak körüli feszültségeket elemezve arra a megállapításra jutott, hogy most már sikerült A magyarság soha nem volt fogékony a szélsőségek iránt; - hangsúlyozta a KDNP elnöke ­a nyilasuralomhoz náci, a kommunizmushoz szovjet megszállás szükségeltetett. Hogy ezek a rendszerek többé ne tűnhessenek fel a politikában, a szavazópolgárok aktív közreműködésére van szükség; s a hordószónokok nem forgathatják vissza az idő kerekét. A tagságot legalább ilyen mértékben foglalkoztatta a koalíciós partnerek rohamosan csökkenő népszerűsége. elérni azt, hogy mindenki elégedetlen legyen. Bár meg­jegyezte, a nagy összegű nyugdíjat élvezők annyira kevesen vannak, hogy ha évekig nem kapnának emelést, az még havi 50 forintot sem lendítene a kicsiny nyugdí­jakon. Megemlítette, a társa­dalombiztosításnak olyan stabilt vagyontárgyakra van szüksége, amelyek biztos jövedelmet hoznak. Mert ma még az aktív keresők járu­lékából fizetik a nyugdíjasokat. Ez az itt is érvényesülő szolidaritási elv a nyug­díjemelések egyik fő szem­pontja: a biztosítási elv százalékos növekedését kor­látozza (egy bizonyos fix összegnél - 2000 Ft - senki nem kaphat többet, még ha a matematika indokolja, akkor sem), illetve kötelező mi­nimumot ír elő (800 Ft). * Dr. Surján Lász­ló sajtótájékoz­tatóján tegnap dél­után az újszegedi oktatási köz­pontban arról szá­molt be, hogy az intézőbizottság hét HHHKHII végi, kétnapos szegedi ülésén utol­só szakaszába érkezett az április 24-26. között Gödöllőn tartandó pártkongresszusra való felkészülés. Gazdasági kérdésekről szólva megemlítette, hogy egyre több helyről hallja, az átalakulás során szabálytalanságok, erköl­csileg kétes tulajdonbavételek, privatizációs visszaélések tör­téntek. Amennyiben ez igaz, úgy vizsgálat szükséges a meg­felelő jogorvoslatra s az ellen­őrzési rendszer bővítése vagy esetleges társadalmasítása. Ha nem igazak a híresztelések, úgy nagymértékben károsak, mert besároznak egy egészséges gazdasági fejlődést. A népjóléti miniszter tagad­ta, hogy Magyarországon ne volna szociális háló, ez tud­niillik a nyugdíjrendszert, az egészségügyi biztosítást, a munkanélküliekről való gon­doskodást fogja át.

Next

/
Thumbnails
Contents