Délmagyarország, 1992. március (82. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-30 / 76. szám

4 GAZDASÁG DÉLMAGYARORSZÁG HÉTFŐ, 1992. MÁRC. 30. Közép-európai premier Magyarok a műholdon A tőkeimport és ami mögötte van Hej, hozd a tőkét Osztrák-magyar sör Új vegyes vállalatot alapított hazánkban a Steierbrau osztrák sörgyártó cég. A vegyes vállalat Keletre irányuló exportjából hazánk mintegy 30 százalékkal részesedik. A Steierbrau Hungária várhatóan ebben az évben mintegy 70 ezer hektoliter sört értékesít Magyarországon 350 millió forint értékben. A siker titka: kiszámítható üzleti terv A Pickre nem pikkelt a piac A mezőnyből egyértelműen kiemelkedik a Pick Szeged Szalámigyár és Húsüzem, a maga múlt évi 10 és fél milliárdos árbevételével, s 685 millió forint (adózatlan) nyereségével. Ha azonban azt vesszük, hogy az adózott nyereség az árbevételnek mindössze a három százaléka, akkor észre kell vennünk, hogy ez az 199l-es esztendő nem a „gazdasági csoda" a Pick történetében. Tavalyelőtt, 1990-ben ugyanis kisebb árbevételre, 8,6 milliárd forintra több. 771 milliós nyereség jutott. A vezetés természetesen elégedett ezzel a nyereséggel is, hiszen kevés az olyan „problémás" esztendő, mint amilyen az 199l-es. Tavaly omlott össze látványosan a keleti piac, a rubelexport szinte a nullára csökkent. Ezért okozott gondot, hogy felszaporodtak a sertések, eladni viszont nem lehetett őket egyik napról a másikra. A kereskedők megfeszített munkájának köszönhetően sikerült új piacokat találni, és legvégül 4,5 milliárd forintos dollárexportot produkálni. 1991-ben júniusban vágták Szegeden a legtöbb és legnagyobb súlyú sertést (a betárolás költségei különben Újabban a húsipari vállalatok háza tájáról sem érkeznek biztató hírek. Nem tudni, hány cég jelent öncsődöt, a megközelítően pontos információk majd április elején látnak napvilágot. A Népszabadságban legutóbb azt olvashattuk, hogy az ország húsipari vállalatainak vesztesége több mint 2 milliárd forint. Ez az adat abszolút számot takar, vagyis a nyereség és a veszteség egyenlegét. Az ok a legtöbb vállalat esetében a forgóeszköz hiánya, a drága hitel és az 1991-ben jellemző alacsony ár volt. elérték a 100 millió forintot, a korábbi 20 millió helyett!). A helyzetet az is nehezítette, hogy a júniusban kiszállított áruért a partnerek féléves késéssel, idén januárban és február elején fizettek. Végig bizonytalan volt, hogy a Pick megkapja-e a termékei ellenértékét. Az. exportpiacon új vevőkre a hagyományos terülcfeken, Németországban sikerült találni, oda ment ki a legtöbb termék Svédország és Ausztria mellett. Az amerikai export mennyisége nem haladta meg az 1990-es szintet, ennek oka a teljesen eltérő fogyasztási szokásokban kereshető. Az exportcikkek közül a prímet változatlanul a márkás Pick szalámi viszi, de bővült a darabolt hús kivitele is. Korábban Jugoszláviába jelentős tételek utaztak, a polgárháború kezdetekor azonban leálltak a kiszállítások. Idén annyi előrelépés történt, hogy Szlovéniával sikerült fölvenni a kapcsolatot. A volt Szovjetunió területén is újra kell kezdeni a piackutatást. személyesen kell fölkeresni a leendő vevőket. Bihari Vilmos vezérigazgató szerint ugyanis nem sza_____ had hiú ábrándokat fűzni a nyugati országok segélyakcióiban való részvételhez. Nehéz elképzelni, hogy az élelmiszerfeleslegekkel rendelkező és olcsóbb cikkeket kínáló Nyugat a magyar termékeket részesíti előnyben. Idén részvénytársasággá alakul a Pick Szeged, az AVÜ vezényli le a privatizáció első fordulóját. Kovács Kálmánnak, az ÁVÜ főtanácsosának egy nyilatkozatából az derül ki, hogy már júliusban tőzsdére kerülhetnek a Pick részvényei, és a kárpótlási jeggyel rendelkezők papírjaikat részvényre cserélhetik. A vagyonügynökség nem titkolt célja ugyanis az, hogy olyan társaságok állami tulajdonú értékpapírjait kínálja föl, amelyek jó befektetésnek ígérkeznek. Bihari Vilmos az átalakulás időpontját illetően azonban messze nem olyan derűlátó, mint Kovács Kálmán. FEKETE KLÁRA Tavaly 1,2 milliárd, 1990-ben 2 milliárd dollárnyi tőke áramlott be az országba. Másfél milliárd az idei prognózis. A számok hullámzásából is látható, hogy a működő töke importja sok szereplős, bonyolult folyamat. Adva van az európai vagy tengerentúli tőketulajdonos. Bárhol is él, dolgozik az illető, a cég, a konszern, megvan a saját terméke, gyára, betanított munkásai, jól működő vezetése és tisztes polgári haszna. Mi ösztönzi ezeket a vállalkozókat arra, hogy tőkét fektessenek be egy ismeretlen nyelvű, kultúrájú kis európai országba amelynek társadalmi helyzete folyamatosan változik? A motiváció sokféle lehet, legcélszerűbb azonban, ha az extraprofitot emeljük ki, tehát azt, hogy a befektető megszokottnál magasabb kockázat vállalásáért a megszokottnál jóval magasabb profitot remél. Miből alakulhat ki a megszokottnál jóval magasabb profit? A leggyakoribb források a következők: - Magyarországon a munkaerő ára a társadalombiztosítási járulékkal együtt nyolcada, vagy tizede a tőkeexportáló országokban megszokott munkabérnek. - Egyes - főleg a mezőgazdaságból származó - termékek ára sokkal alacsonyabb, mint a nyugat-európai vagy tengerentúli belső termelői árak. - A hosszabb távra gondolkodó tengerentúliak látják, hogy az egyesülő Európa piacára Európából könnyebb lesz bejutni, mint a tengerentúlról. A most meglévő kis piac és a reménybeli nagy piacon való jelenlét a jelen és jövő értékesítési gondjait oldhatja meg. - Jelentős profitforrás lehet a tőkére, technológiára, piacra kiéhezett magyar vállalatokban üzletrész szerzése piaci áron, különösen akkor, amikor a KGST piacok időleges elvesztése miatt a vállalatok jelentős része csődös, s az ár nagyon alacsony. Az elmúlt időszak magyar kormányai a korábbi helyzethez képest nagyon sokat tettek azért, hogy az extraprofitban reménykedő tőke beáramoljon az országba. Ezek az intézkedések lehetővé tették, hogy a profit abban a devizában áramoljon ki az országból, mint amiben az azt létrehozó tőke bejött. A tőke bármikor szabad devizában kivonható. Az időben érkezett és különösen fontos tevékenységet folytató vállalatok, köztük a Szuzuki és az Opel jelentős adókedvezményben részesültek. A hazaitól eltérő termelési kultúra, vezetési módszerek, munkastílus, munkamorál, piaci viselkedés kétségkívül pezsdítően hat a magyar gazdaság egészére. Más kérdés az, hogy a költségvetés mi hasznát látja a hosszú ideig adókedvezményben részesülő termékeit exportáló külföldi érdekeltségű cégnek. Valószínűleg ez a haszon az ott dolgozók jövedelemadója, s ezenkívül a beszállítók, alapanyagtermelők adója. Mi motiválja a magyar vállalatokat a külföldi tőkével való házasságra? Először is, nagy az igény a termelőeszközök modernizálására. Beruházási hitelhez nehéz jutni, más hitel pedig nagyon drága, ezért a termelőeszközök valamelyes korszerűsítése pótlólagos pénzeszközök bevonását követeli meg. Fokozza a tőkeéhséget az is, hogy a vállalatok jelentős része forgóeszközhiánnyal küzd. Ezt tetézi a „sorban állás", valamint az egyes vevők fizetésképtelensége. A szinte korlátlan KGST piac korábban mindent felszívott. Most igen sok termelőnek elégtelen a piaca. Ok tehát megrendelést, piacot várnak a beáramló külföldi tőkétől. Van tehát előnye is, hátránya is a külföldi tőkebeáramlásának. Minden egyes vegyes vállalat létrehozása olyan, mint egy házasság. Evekbe telik, míg kiderül, hogy sikerült-e. SÜVEGES KÁROLY Az Kutelsat II. F-3-as műhold „halósugara". Kz közvetítette a téli olimpiát is. A Közép-Európában elsőként nálunk folytatott kísérlet eddig sikeres. A péntek délelclőtt Budapesten tartott sajtótájékoztatón figyelhettük azokat a monitorokat, —^^^^— amelyeknek inzertjén a „Magyar Műsorszóró Vállalat, Budapest" fölirat volt olvasható. S ez a kép már elég jelentős kerülővel érkezett a vevőantennákhoz: az Eut II F-3-as műhold közvetítésével. A történet ott kezdődött, hogy másfél évvel ezelőtt a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium megbízta a műsorszóró vállalatot annak vizsgálatával, hogy miképpen lehetne egész Európa számára Egyelőre még nem űrhajósokat küldünk az űrbe, hanem mikrohullámú jeleket, de ezzel is mi visszük el a pálmát Közép-Európában. Március 16-ától folyik a/, első magyar műholdas adáskísérlet, amely a Magyar Műsorszóró Vállalat nevéhez fűződik. Célja, hogy halárainkon túl minél nagyobb területen lehessen zavartalanul fogni a Magyarországról sugárzott televíziós adásokat. fogható adást sugározni. A műsorszórás jövőjét kellett kutatni, amely iránt élénk érdeklődést mutattak mind a kulturális és tájékoztatási, mind a hazai politikai körök. A magyar nyelvű adások vételi körzetének kiterjesztésével ugyanis lehetővé válna, hogy a határainkon kívül élő magyarság szorosabb kapcsolatba kerüljön országunkkal, s megőrizhesse, ápolhassa anyanyelvét, kultúráját. Persze az sem megvetendő, hogy több nyelvű adásaink révén egész Európa jobban megismerne bennünket. A földi jeltovábbítás szóba sem jöhetett, s mmmmmmmlm azonnal magasabb szférákban kezdtek gondolkodni. Akkor még az a megoldás is fölmerült, hogy a szomszédos országokkal közös műholdat bocsátanának föl, ám ennek költségei (akkor ez 40-50 milliárd forintba került volna, ma már kijönne 15-16 milliárdból) más irányba terelték a szakemberek figyelmét. Kézenfekvő megoldásként maradt a már működő műholdak igénybe vétele bérleti szerződés alapján. Tavaly tárgyaltak azzal a két ismert európai szervezettel, amelynek műholdjai jelenleg „beszórják" öreg kontinensünket televíziós jelekkel. Az Astra kezdetben érdeklődést mutatott, ám később közölték, hogy minden transzponderük - azaz műsortovábbításra alkalmas kapacitástartományuk - foglalt. Ráadásul az Astra jelenleg sugárzott jeleinek vételhatára Nyíregyháza környékére esik, így a keletebbre lakók már nem részesülhettek volna a magyar adásokból. A másik partner, az Eutelsat viszont ideálisnak bizonyult: tőlünk keletre és nyugatra is egyenletes ellátást biztosít, lehetővé teszi az egyéni vételt, amihez 1,1-1,3 méter átmérőjű antenna szükséges. Annak sem kell mérgelődnie, aki megszokta és továbbra is igényli az Astra adásait: 2-3 ezer forintos költséggel beépíthető olyan vevőfej, amely mindkét műhold (Astra és Eutelsat) adásait fogni tudja, nem kell tehát külön antennát telepíteni. A most használt Eut II F-3-as műholdat decemberben lőtték föl, s ez közvetítette a téli olimpiát is, ezután kaptuk meg mi. Adásunkat Svédországtól Egyiptomig fogni lehet, amint az a vizsgálatokból, visszajelzésekből kiderült. A kísérlet április 15-éig tart, utána értékelés következik, s ha megszületnek a szükséges jogszabályok (a médiatörvényről és a frekvenciamoratórium föloldásáról), akkor már csak a megbízókra vár majd a Magyar Műsorszóró Vállalat, hogy Európaszerte sugározhassa adásainkat. NYILAS PÉTER Jön a Vento! Április l-jétől kialakult kereskedelmi hálózatán keresztül forgalmazza Magyarországon a Porsche Hungária az új Volkswagen típust, amelynek neve Vento. Ezt az új típust, amely sportos, kényelmes, modern és formatervében dinamikus, a középrétegek családi autójának, illetve a vállalkozóknak szánják.