Délmagyarország, 1992. március (82. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-30 / 76. szám

2 KÜLPOLITIKA DÉLMAGYARORSZÁG HÉTFŐ, 1992. MÁRC. 30. „Nem, nem és nem" Az új győztesek Londonból nézve Két héttel a választások előtt London éppen olyan, amilyen két héttel a választások után lesz• Békésen építik a kapita­lizmust, nemigen foglalkoznak politikával. A pénz beszél, nem a pártprogramok. Vagyis mindig időben leszámítolják a kamatlábakat, s aki ezt nem teheti meg, már az utcára került, valamelyik nyilvános WC mosdójában tisztálkodik, hogy fent minél nehezebb lehessen a többiektől megkülönböztetni. Az ínyenceknek még arra is jut idejük, hogy velünk foglal­kozzanak. „A régi módszerek tovább élnek Magyarországon" írja vastag címbetűkkel a szombati The Independent, a külföldnek fenntartott 15. oldal bal alsó sarkában. A kommunisták trónfosztására, a két évvel ezelőtti magyar­országi választásokra emlékeztet az Independent, megjegyezve, hogy a nem kommunista új politikusok közül néhányan a régi kommunista stílusban felelnek a bírálatra. Az Amnesty International sürgeti a magyar kormányt - írja az Independent március 28-án hogy nyomozza ki, hogyan bánnak az őrök a kerepestarcsai átmeneti tábor lakóival? Fél holtra verik őket s zárt helyiségben, könnygázt használnak ellenük. A kivizsgálás követelése figyelemre méltó kitörést váltott ki Borosx Péter belügyminiszterből, akinek - legalábbis a brit lap szerint - a beteg Antall József után a legtöbb hatalma van ma Magyarországon. „Amolyan túlérzékeny liberális emberbarátok, amilyenek minden országban találhatók, készítik ezeket a jelentéseket - mondta a belügyminiszter. - Az Amnestynek akkor kellett volna itt lennie, amikor a kom­munisták emberek százait akasztották fel. De akkor nem hallott az Amnestyről." A belügyminiszter még hozzátette, hogy kü­lönben se kell nyomozni, mert egy parlamenti bizottság már meglátogatta a tábort és tanulmányozta a helyzetet. Jót derül az angolul olvasó Nyugat. Ugyanis az Independent arról is tájékoztatja őket, hogy az Amnesty International 1961-ben alakult. Nem tiltakozhatott az 1956 utáni kivégzések miatt. 1961 óta azonban következetesen fellépett a kommunista országokban az emberi jogokért. A magyar kormány egy ré­szének szívós bunkermentalitását emlegeti az Independent. E mentalitás szerint a külföldi kritika támadás Magyarország tisztessége, integritása ellen. Mostanáig Magyarországnak volt a legliberálisahb beván­dorlási politikája Európában. Több mint negyvenezer jugo­szláviai menekültet fogadott be. „Néhány tisztviselőre" hivat­kozva az Independent azt írja. hogy további negyvenezer külföl­di illegálisan tartózkodik Magyarországon. Egy részük a kere­pestarcsai táborban végzi az útját, s innen toloncolják haza. Ahol sok a szegény idegen, vagy színes bőrű. a rend különféle őrei ott hajlamosak lesznek rasszizmusra. Egy névtelen londoni rendőr bevallotta, hogy az egyik, főleg feketék lakta kerületben lett rasszista, több évi szolgálat után. A londoni újságok a múlt héten néhány rendőrről cikkeztek, akiket elítélt a bíróság, mert a járőrkocsiban - ok nélkül - félig agyonvertek egy négert. Azaz itt sincs paradicsom. De az ügyek végigjárhatok a nyil­vánosság demokratikus eszközeivel. A; Independent viszont azzal zárja magyarországi cikkét, hogy a múlt héten a lap tudósítója nem kapott engedélyt rá, hogy beléphessen a kere­pestarcsai táborba. És idézik Suba György rendőrségi szóvivőt, aki a tudósítónak ezt felelte: „Nem. nem és nem. " Van egy angol közmondás: „A hatalom korrumpál." De ilyen hamar? Ezért szeretik Britanniában, ahol a sajtószabad­ság mondhatni őshonos, gyakran cserélni a hatalmon lévőket. Még a rnegfelelőeket is. Mi lesz azonban azokkal, akik megbuk­nak a demokratikus vizsgán ? Még az is leltet, hogy ők lesznek a győztesek. ZELEI MIKLÓS Rács mögött az orosz túszszedők Elengedtek túszaikat és meg­adták magukat a csecsen halósá­goknak azok a fegyveres banditák, akik pénteken elfogtak két rendőrt és hatalmukba kerítettek egy autó­buszt Minyeralnije Vodi közelében. Ezt az ITAR-TASZSZ jelentette. A hírügynökség kérdésére Dudajcv csecsen elnök csak annyit felelt, hogy az ügyben a nemzetközi jog­nak megfelelően fognak eljárni. A moszkvai belügyminisztérium egyelőre csak azt erősítette meg, hogy a banditák és túszaik megér­keztek Groznijba. a csecsen fővá­rosba. Az AFP a hírrel kapcso­latban megjegyzi, hogy Moszkva és Groznij kapcsolatai igen rosz­szak, mióta a Csecsen Köztársaság kinyilvánította függetlenségét. Fegyvert fogtak a doni kozákok KET RENDŐRT GYILKOLTAK MEG fegyveresek szom­batra virradó éjszaka a délkelet-törökországi Urfában. A terroristák tüzet nyitottak a járőrszolgálatot teljesítő rend­fenntartók autójára. Az Anatolia hírét ismertető AFP szerint lakossági bejelentésre a török rendőrség bekerítette azt az épületet, ahová a merénylők elrejtőztek, és a tetteseket megöl­ték. A merényletet senki sem vállalta magára. TERJED A BÁNYÁSZSZTRÁJK BULGÁRIÁBAN, miután a madani bányavidék urán-, ólom- és cinkbányái munkásainak tiltakozó akciójához már egyes szénbányák is csatlakoztak. Egyelőre semmiféle eredményt nem hoztak a sztrájkolok és a kormány képviselőinek a tárgyalásai. A bá­nyászok tiltakozó akciójukkal el akarják érni, hogy a veszte­ségesnek nyilvánított bányavállaltoknál fizessék ki a novem­ber óta nem folyósított fizetéseket, valamint dolgozzanak ki átképzési programokat a bezárásra ítélt bányák munkásai számára. A DURAY MIKLÓS VEZETTE szlovákiai Együttélés politikai mozgalom nyilatkozatot tett közzé, amelyben kifejtik, hogy a párt és a kereszténydemokrata mozgalom választási koalíciójának miért nem lett harmadik tagja a Magyar Pol­gári Párt. A nyilatkozat emlékeztet arra, hogy az Együttélés az 1990-es választásokon is koalícióra törekedett lépni a Magyar Polgári Párt jogelődjével, a Független Magyar Kezde­ményezéssel, de erre akkor merev elutasítás volt a válasz. „VESZEKEDÉS EGY DUNAI GÁT MIATT" címmel a Corriere della Sera beszámol a bős-nagymarosi erőmű körül kialakult nézeteltérésekről. „A kommunizmus utáni rend­szerek örökül kapták a sztálini iparosítás egyik monumentális tervét, a Dunára építendő erőműrendszert. Az építkezés fél­bemaradt, és veszélyes nacionalista indulatoknak ad teret mindkét oldalon, miközben a talajgyaluk holdbéli pusztaságot teremtettek már, félelmetes környezeti károkkal" - írja az olasz lap. Az orosz-román ellentét nyomán Rendkívüli állapot Moldovában Mircea Snegur moldovai elnök szombaton rendkívüli állapotot rendelt el a köztársa­ság egész területén. Az intézke­dés szombat este lépett életbe. Az elnök intézkedését a romá­nok és az oroszok között egy hónapja kirobbant heves har­cokkal indokolta. „A köztársaság területén életbe léptetendő rendkívüli állapotot a Dnyeszter folyón túli területen kialakult helyzet tette szükségessé; ott ugyanis a szakadárok elutasították a fegy­veres viszony rendezésére irá­nyuló összes kísérletet. Itt az ideje, hogy rendet teremtsünk házunk táján." Az AFP ismer­tetésében egyebek között ezt tartalmazza a Mircea Snegur elnök által közzétett nyilatko­zat. A moldovai vezetés az utóbbi hetekben mindinkább szembe találta magát a moldo­vai függetlenséget ellenző orosz ajkú lakosság növekvő fegyve­res ellenállásával a Dnyeszter vidékén. Igor Szmirnov, a Dnyeszter Menti Köztársaság elnöke már­cius 16-án rendkívüli állapotot és általános mozgósítást rendelt el az oroszoknál. Orosz önkénte­sek, így doni kozákok is harcol­nak a moldovai rendőrök ellen. Románia támogatja a Moldo­va Köztársaságot területi in­tegritásának, szuverenitásának és függetlenségének megvédé­sében. A román vezetésnek a moldovai rendkívüli állapot kihirdetésével kapcsolatos ál­láspontját a Rompres hírügy­nökség ismertette. A jelentés szerint Iliescu államfő szombat délután konzultációkat folyta­tott a moldovai rendeletről Stolojan kormányfővel, a védel­mi és a külügyminiszterrel. Moldovában a románok al­kotják a lakosság kétharmad ré­szét. A jelenleg 4,3 millió lako­sú köztársaság nagyobbik része Romániához tartozott 1940-ig, amikor Sztálin a Hitlerrel 1939­ben kötött paktum alapján be­kebelezte azt. Dubcek szocdem-elnök lett Alexander Dubcekct választották meg szombaton a Szlovákiai Szo­ciáldemokrata Párt elnökévé. Az 1968-as Prágai tavasz re­formkommunista vezetője az 1989. novemberi forradalom idején a Nyilvánosság az Erőszak Ellen nevű szlovák népmozgalom képvi­seletében tért vissza a politikába, és ennek színeiben lett a csehszlovák szövetségi gyűlés elnöke. A moz­galom azonban időközben jobbol­dali politikai párttá alakult át. és kezdeti tömegbázisának oroszlán­részét elvesztette. Dubcek fokoza­tosan elszigetelődni látszott, míg­nem a közelmúltban belépett az egyre izmosodó Szlovákiai Szo­ciáldemokrata Pártba. Csehszlovákiában idén június 5-én és 6-án tartják a parlamenti választásokat. Délszláv polgárháború Ujabb front, ezúttal tüzszünettel Boszniában péntek éjjel is tartottak a súlyos összecsapások a helyi mohamedán és a vele szövetséges horvát nemzetiség, illetve a szerb fegyveresek kö­zött; a szembenálló felek tüzér­séget is bevetettek a Bosanski Brod környéki harcokban. Szombat reggel is folytatódtak a harcok Bosznia-Hercegoviná­ban a helyi horvát és szerb erők között. Szemtanúk beszámolója szerint a szembenálló felek nehéztüzérséget és rakéta­fegyvereket is bevetettek egy­más ellen. A Bosanski Brodban felállí­tott horvát-mohamedán közös válságközpont munkatársa a Yutel független belgrádi tévé­nek elmondta: a helyzet a bosz­niai városban kritikusra fordult. A települést a szerb erők beke­rítették, harckocsikkal, gránát­vetőkkel és rakétafegyverekkel, ágyúkkal és minden olyan ren­delkezésükre álló eszközzel tá­madnak, ami a jugoszláv had­sereg birtokában van. A Reuter szerint szombat délután baljós csend uralkodott Bosanski Brodban. amely a héten a világháború óta a leg­rettenetesebb napokat élte át. A Száva-parti városban pénteken 600 tüzérségi lövedék robbant és lángokban áll az olajfinomító egyik tartálya. A helybeli vál­ságtörzs azt közölte, hogy a víz és áram nélkül maradt 34 ezer lakosú városból 6-7 ezer horvát és mohamedán menekült Hor­vátországba. Szombat hajnalban egy asszonyt és gyermekét a Száván átívelő hídon ért halálos lövés és még két másik személy is meghalt. Banja Lukánál lezuhant a jugoszláv légierő egy Orao típusú harci gépe. A szeren­csétlenség körülményei nem ismeretesek. Egyes jelentések szerint ez az eset is azt bizo­nyítja, hogy a jugoszláv légierő részt vesz a Bosanski Brodnál zajló harcokban. A városban a legújabb hírek szerint már mintegy harmincan vesztették életüket. Ülésezett az ENSZ Biztonsági Tanácsa Határozati javaslat Líbia ellen Erdős Atulré magyar nagy­követ pénteken aggodalmát fejezte ki az ENSZ Biztonsági Tanácsában a legújabb, bosz­nia-hercegovtniai incidensek miatt, rámutatva: a fejlemények nehezítik a békefenntartó erők telepítését - jóllehet c csapatok mielőbbi érkezése sürgető. A magyar képviselő javasolta, hogy a BT a helyzet komoly­sága tükrében fontoljon meg további lépéseket. Ausztria FNSZ-képviselője. a magyar véleményhez csatlakoz­va, hasonló szellemben szólalt fel az ülésen. A 14 000 főnyi ENSZ-csapatokból eddig mint­egy ezer van a helyszínen. A tervek szerint április közepére kell a teljes létszámnak meg­érkeznie, párhuzamosan pedig a BT-nek elfogadni az akció végleges költségvetését. Ennek előfeltétele, hogy az immár Jugoszláviában működő pa­rancsnokság felterjessze a rész­letes telepítési tervet. A tanács pénteki ülésén lé­nyegében kidolgozták a Líbiára vonatkozó határozati javaslatot, amelynek elfogadását a jövő hét elejére tervezik. A határozat áp­rilis 15-ig ad határidőt Líbiának két, repülőgép-merényletekkel gyanúsított ügynöke kiadására. S arra. hogy hagyjon fel a ter­rorizmussal, terrorista csopor­tok támogatásával. Amennyiben Líbia az újabb ENSZ-döntésnek sem tesz eleget, általános légi­forgalmi tilalmat, illetve fegy­verszállítási embargót rendel­nek el az országgal szemben, és világszerte leesökkentik a líbiai külképviseletek létszámát. Az amerikai-brit-francia ja­vaslat bizonyítékokon nyug­szik. Eszerint a líbiai titkos­szolgálat két ügynöke felelős a PanAni légitársaság London­New York-i járata 1988-as, illetve egy francia gép 1989-es felrobbantásáért. A két kataszt­rófának összesen 470 halálos áldozata volt, a PanAm gép esetében magyarok is. Kína hírek szerint ellenezte a javaslatot, ám amerikai nyo­másra végül is azt nem fogja megvétózni, legfeljebb tartóz­kodik majd a szavazástól. A BT állandó tagjai/köztük Kína, vétójoggal rendelkeznek. A 15 tagú testületben egyébként többségi szavazással döntenek. Azeri rakétatámadások Karabah újra vérben A nemzetközi közvetítési kísér­letek ellenére ismét emberek haltak meg és sebesültek meg szombaton a Karabahért vívott fegyveres harc­ban. A RIA hankendi (sztyepana­kerti) jelentése szerint az azeri erők rakétatámadásokat hajtottak végre Saumjanovszk körzete ellen. A lövedékek a helyi lakosok közül többet megöltek, illetve megsebe­sítettek. Pontos adatok egyelőre nem ismeretesek. Az ITAR-TASZSZ közben azt közölte, hogy az azeri rakétatáma­dások szombat reggel kezdődtek Karabah székhelye ellen. Tegnap az azeri tüzérség két falu ellen intézett támadást, s az ágyúzásban két polgári lakos meghalt, négy megsebesült. A RIA jelentése szerint a-vál­ságban közvetítő iráni külügy­miniszter-helyettes meghívta Oroszországot a Karabah ügyében tartandó béketárgyalásokra. Mah­mud Vezi hírek szerint azt szeretné elérni, hogy kedden üljenek tárgya­lóasztalhoz Örményország. Azer­bajdzsán, Karabah és Oroszország küdöttségci. Karabah parlamentje, a legfel­sőbb tanács megtorló intézkedés­eket helyezett kilátásba Azer­bajdzsánnal szemben, ha a bakui vezetés nem tartja tiszteletben a tűzszünet előírásait.' A hankendi (sztyepanakerti) nyi­latkozat szerint a karabahi hatósá­gok ellenlépések megtételére kény­szerülhetnek a polgári lakosság megvédése érdekében. .Karabah lakosainak 80 százaléka örmény nemzetiségű. A parlamenti állásfoglalás min­den felelősseget elhárít magától arra az esetre, ha fokozódna a körzetben a katonai levékenység. Radioaktív szivárgás Spanyolországban Kismértékű radioaktív szi­várgás történt csütörtökön a Madrid közelében levő Tres Cantos izotópüzemében - je­lentette szombaton az El Pais című lap. Bár a hatóságok csak a szom­szédos laboratórium közlése alapján szereztek (udomást a történtekről, a biztonsági szol­gálat szóvivője azonnal azt közölte: szó sincs súlyos bal­esetről. s a radioaktív szivárgás csak a laboratórium munka­társait érintette. Tizenöt dolgo­zó fertőzést szenvedett, de kórházi kezelés után már ha­zabocsátották őket - írta az El Pais.

Next

/
Thumbnails
Contents