Délmagyarország, 1992. március (82. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-28 / 75. szám

HARMÓNIA ÉLETMÓDMAGAZIN DÉLMAGYARORSZÁG SZOMBAT, 1992. MÁRC. 28^1 FOTÓ: GYENES KÁLMÁN A természetjárás illemtana Készülj fel alaposan a túrára! A jelzett utakon menj, kerüld a lezárt, tiltott területeket! Kíméld a virágokat, növényeket, óvjad az erdő vadjait, madarait! Ügyelj az erdő, a mező tisztaságára, élvezd csendben a természet szépségét! Tartsd be a tűzvédelmi szabályokat, tevékenyen védd az erdőt! Vigyázz az erdei és természetjáró létesítményekre, a műemlékekre! Becsüld túratársaidat, és őket a bajban soha cl ne hagyd! Vedd figyelembe a közösségi együttlét szabályait! Legyél tekintettel az erdészek, vadászok és horgászok érdekeire is! Szeresd a természetet és igyekezz azt másokkal is megszerettetni! A szervezetnek jó a jód A népi gyógyászat három alapvető elemmel foglalkozik állítja Jarvis doktor. Nevezetesen: az ellenálló képességgel, a gyógyítással és a legyengült szervezet helyreállításával. A vermontiak úgy tartják, hogy a betegségek elleni harcképességének egyik alapja a szervezet jódtartalma. Jódszcgény vidékeken, különösen, ha az emberek klórozott vizet isznak, gyakran betegszenek meg, energia- és ellenállóképesség hiányában szenvednek, idegfeszültségi állapotban élnek, gondolkodóképességük sem tiszta, a szükségesnél több zsiradék rakódik le szervezetükben. Mit kell tennünk, hogy a szervezet jódtartalmát a normálisra hozzuk? Három eljárás ismeretes: 1. Jódban gazdag élelmiszerek fogyasztása révén. Ezek közül az első helyen az óceán termékei állnak, utánuk a retek, a spárga, a sárgarépa, a paradicsom, a spenót, a rebarbara, a burgonya, a borsó, az eper, a gomba, a saláta, a banán, a káposzta, a tojássárgája és a hagyma következik. 2. A test egy kis részét hígított jódtinktúrával kenjük be. 3. Jódban gazdag készítményeket fogyasszunk! Ezek egyike a csukamájolaj, a másik a gyógyszertárban kapható jódoldat és végül az algatabletta. A iódoldatot 1880-ban, Lugol nevű francia orvos készítette először, 5 százalék jódot és 10 százalék káliumjodidot tartalmaz. Azóta általánosan használják, minden gyógyszertár raktáron tartja. A hazai páti-, kákban a Solutio Lugolit receptre lehet megvásárolni tudtuk meg a gyógyszertári központtól. A szervezet jódtartalmának fenntartására az oldatot igen kis adagokban használjuk, és csak a hét meghatározott két napján. A test ásványi sótartalmának elemzéséből tudjuk, hogy igen kis jódtartalommal, kevesebbel mint 10 cseppel rendelkezik. Testsúlyunk szerint egy-két csepp Lugol-oldatra van szervezetünknek szüksége, éspedig 75 kg testsúlyig egy, ezen felüli súlynál két csöppre, hetenként két nap egy-egy étkezésnél. Ne feledjük el, hogy az emberi szervezet akkor működik a legmegfelelőbben, ha a szükséges minimummal rendelkezik. Ha lakhelyünk környékén járvány ütné fel fejét, tanácsos hetenként háromszor hétfőn, szerdán és pénteken Lugol-oldatot adagolni, hogy a szervezet jódot tartalékoljon. Az orvosok azt ajánlják, hogy a jódoldatot étkezés előtt 20 perccel, üres gyomorra vegyük be. Az ásotthalmi nagykörúton Szombat-vasárnap. Alighanem a legtöbben ilyenkor arra teszünk kísérletet, hogy pótoljuk azt, amit egész héten elmulasztottunk. Úgymond, igyekszünk utolérni magunkat. Csakhogy magunkat a legnehezebb utolérni... Mert hiába vállal még az ünnepnapokon is pluszmunkát a megélhetésért a családfő, hiába lesz tiszta a lakás, fogy el a szennyes a fürdőszobából, ízlik az ebéd a ház asszonyának keze nyomán, minden hiábavaló, ha az összetartozó emberekben nincs nyugalom, békesség és rend. Márpedig ez a legnagyobb hiánycikk manapság. Állandó szorongásban, feszültségben élünk: hétre hét telik, kikapcsolódás, pihenés nélkül. Ne hagyjuk, hogy így legyen... Nyaláboljuk például össze a családot, hívjuk a barátainkat, az ismerőseinket is, és pár órára hagyjuk itt a várost. Kirándulásajánlatunk az ásotthalmi erdők nagykörútjára szól. Autóbusszal, kocsival egyaránt megközelíthető a helyszín. A piros sávval jelzett, kissé homokbuckás sétaút teljes hossza csaknem 20 kilométer, de természetesen nem muszáj végiggyalogolni az egész távot. Talán nem mindenki tudja, Csongrád megye legnagyobb egybefüggő erdeje az ásotthalmi: mintegy. 2000 ezer hektáron terü\ el. Sokféle fafajta honos, így az erdei és fekete fenyő, kevés luc is látható. Sajátos módon teszik változatossá a tájat az akác, nyár, tölgy, platán, hárs és juharfák. Igazi homoki erdőtestre lel itt a túrázó, amellett hogy a közelben az Alföld jellegzetes homokvidéki parasztházait is megismerheti. Barátságos, a hívatlan vendéget is szívélyesen fogadó emberek lakják a tanyavilágot. Ásott kutat minden háznál találni, így felesleges otthonról cipelni az ivóvizet. A legfontosabb látnivalók és pihenőhelyek: Kiss Ferenc emlékerdő, egyhektáros, jól felszerelt autóspihenő, a Bedő liget (különleges természetvédelmi terület), Rózsa Sándor fája és a Back kápolna, amelyet egy szép autóspihenő vesz körül. GOMBOS ERZSÉBET Macskajaj, kutyabaj •MMMMMMMi HMMMMM A városi ember, ha úgy érzi, elvesztette kapcsolatát a természettel, ebbe nem egykönnyen nyugszik bele. Szükségünk van a növények, állatok - a Földön élő társbérlőink - közelségére még a tégla- és panelrengetegben is. A jó gazda nem engedi elbitangolni kedvencét, védőoltásokkal őrzi a betegségektől is, amelyek közül a veszettség ránk nézve is veszélyes. Dr. Király Klárát, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat tisztiorvosát kértük meg, tájékoztassa olvasóinkat a betegség tüneteiről, a megelőzés lehetőségeiről. A veszettség az egyik legrégebben ismert, állatról emberre terjedő fertőző megbetegedés. Már az ókorban megfigyelték, hogy a veszett kutyák harapása halálos kimenetelű megbetegedést okoz. A századfordulón hazánkban is több százan haltak meg ebben a fertőző betegségben. A betegségért a sérült bőrön behatoló vírus a felelős. A fertőzés forrása hazánkban elsősorban a róka, kutya, macska, ritkábban a fertőzött szarvasmarhák, mezei rágcsálók. A beteg állatokat furcsa, rájuk jellemző viselkedésükről ismerhetjük fel. A beteg rókák szelíddé válnak, behatolnak a lakott területekre, a veszett kutyák és macskák minden ok nélkül támadnak, harapnak, karmolnak, dühöngenek. A vírus a veszett állat nyálában koncentrálódik, így a harapással a sérült bőrön keresztül könnyen bejut az emberi szervezetbe. A betegség megelőzésének legfontosabb teendői közé taripzik a kutyák évenkénti, rendszeres védőoltása. Fontos az oltási igazolás megőrzése. Javasoljuk a macskák védőoltását is, mert találkozhatnak veszett kutyával, városon belül veszett patkánnyal, és fertőződhetnek. Gyakran a sérülést okozó állatot a tulajdonos első felindulásában agyonüti, ami nagyon nagy hiba. A sérülést okozó állatot két hétig állatorvosi megfigyelés alatt kell tartani. A sérült szempontjából ez fontos, hiszen ha az állatorvos egészségesnek minősíti a sérülést okozó állatot, akkor nem kell védőoltásban részesíteni a sérült személyt. Nehéz a helyzet akkor is, ha az utcán gazdája nélkül kóborló kutya harapja meg a járókelőt. Feltétlenül segítségére kell sietnünk a sérültnek, és meg kell próbálni megkeresni a kutya gazdáját, ami nem mindig jár sikerrel. Akik hét végén kedvenc kutyájukat vagy macskájukat viszik ki tanyájukra, gondoljanak arra, hogy az állat fertőződhet. Az állat rendellenes viselkedése figyelmeztető jel lehet, ilyenkor feltétlenül állatorvoshoz kell fordulni. Évente több ezer állatmarást vizsgálnak ki a közegészségügyi szakemberek, az elmúlt évben több mint 3000 személyt részesítettek veszettség elleni védőoltásban. Aki háziállatot tart, nem veszélyeztetheti környezetét azzal, hogy az állatot nem oltatja, nem tartja kötve cs ha megunja, kicsapja az utcára. Gondoljunk arra. hogy a veszettség olyan fertőző megbetegedés, amely megelőzhető, de nem gyógyítható. Fűben, fában orvosság Hit és bizonyosság a természetgyógyászatban Dr. Rácz Gábor professzor, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem Gyógynövényismereti Tanszékének vezetője évtizedek óta vizsgálja a Kárpát-medencében honos vagy itt meghonosítható gyógynövényfajokat. A második félévben feleségével közösen oktatják a természetgyógyászatot a Pécsi Orvostudományi Egyetemen. A professzorral szegedi látogatása alkalmával beszélgettem. A népi bölcsesség igaza - Professzor úr! A népi gyógyászat szinte évszázadok óta tudja, melyik növény szárított leveléből kelI teát készítenünk, ha fejfájás, derékfájás, álmatlanság gyötör bennünket. A tudós azonban nem hihet vakon a szájhagyomány útján terjedt tapasztalatoknak. - Ha mindennel szemben hitetlen az ember, amit nem lát, a világ felével lennénk szegényebbek. Ennek ellenére a kutató keresi a bizonyítékokat. Mi a feltételezett hatások alapján látunk munkához, azaz természetesen a népi gyógyászati megfigyelésekből indulunk ki. - Ez azt jelenti, hogy természettudósként járatosnak kell lennie a néprajzban is. Mi a kutató tapasztalata? Beigazolódik a népi bölcsesség igaza? - Azt kell mondanom: általában igen. - Milyen módszerekkel sikerült bebizonyítania ezt? - Minden vizsgálandó növényt saját kezűleg gyűjtöttünk be. Éjszaka megszárítottuk, és feleségem, aki szintén kutató, a másnapot rögtön állatkísérletekkel kezdte. A nyírfát megcsapolták - Mondana erre példát? - Az irodalom szerint a XVI. századig visszavezethető hagyománya van a nyírfa gyógyító erejének. Székelyföldön szokás volt a nyírfa tavaszi csapolása: szeget vertek a törzsébe, a kicsorduló levet kis edényben fölfogták. Ezt a nedűt ma is viricsnek nevezik. Nem véletlen, hogy a csíksomlyói búcsún nyírfaággal vonulnak a zarándokok, és ezzel jelölnek keresztet a szentképekre. - Milyen gyógyítóhatást tulajdonítottak ennek a növénynek? - Vízhajtó tulajdonsága van. Az emberek rájöttek arra: aki elfogyaszt belőle háromszor 100 millilitert, befekszik az ágyba és azonnal jajgatni kezd, és még aznap keserves görcsök közepette kiüríti a vesekövét. Mi a '60-as évektől igyekeztünk tudományos magyarázatot találni erre. Kioperált emberi vesekövet patkányok hólyagjába beültettünk. Mivel ismertük a méretét, súlyát, nyomon követhettük, miként változnak ezek a paraméterek a kezelés hatására. - Az eredmény? - Bebizonyosodott: azokban a kísérleti állatokban, amelyek víz helyett növényi kivonatot kaptak, a vesekő átmérője egyre kisebb lett, kevesebb és apróbb újabb kő termelődött! A hatásfok eléri a 90-95 százalékost. - Számos más növényről is olvasunk, hogy vízhajtó hatása van. El higgy ük? Varjúmák és cseresznyeszár - Vagy 60 növényről tudjuk ezt, köztük a gyermekláncfűről. Egyszer például egyre-másra nyitottak be hozzám a környékbeli emberek: szerezzek nekik vad görögdinnyét. Sose hallottam róla. Bújtuk a feleségemmel a könyveket, mígnem az atlaszban a leíráshoz hasonló levelű növényt nem találtunk, csakhogy annak varjúmák volt a neve. Á népi gyógyász azonosította. mi megvizsgáltuk. Azóta Romániában vizhajtó teakeverék ként hivatalosan elismerték. - Van, aki a cseresznyeszárnak is ilyen hatást tulajdonít... - Hogyne! Erdélyben a cseresznye és a meggy szárából is főzetet készítenek. Föltételezték, hogy a növények káliumtartalma az, ami kiváltja a vízhajtó hatást. Mi bebizonyítottuk, hogy ez tévedés, másféle anyagok jelenléte az ok. - Ne haragudjon, ha megkérdezem: nem gyorsabb, kíméletesebb eljárás - no nem az operáció -, hanem a vesekő ultrahangos eltávolítása? Van szükség egyáltalán ez esetben gyógynövényekre ? - A gyógynövénykezelés nem mellőzhető. Megelőzi a nagyobb kövek képződését, és képes „elhajtani" a sok kicsi kőtörmeléket, a homokot. Mindenki adja-veszi - Gondolom, a természet diploma nélküli patikusai azonban nem minden esetben bizonyultak tévedhetetlennek. - Maria Treben könyve Magyarországon megtette a magáét: egyértelműen pozitív következményként értékelem, hogy ráirányította a figyelmet a természet patikájára. Hatása akkora volt, hogy még Debrecenből is telefonáltak nekem télvíz idején, szerezzek Veronika füvet. Aztán azzal ostromoltak: bármit megadnának a kisvirágú füzikéért. Pedig ennek a hatását nem is lehet bizonyítani. - Divat lett kereskedni a gyógynövényekkel, boldogboldogtalan adja-veszi és eszi-issza ezeket a készítményeket... - ...a gyönge hatásúak nem ártalmasak, szinte élelmiszernek tekinthetők. Vannak azonban olyanok, amelyek kifejezetten mérgezők. Vérehulló fü, ebszőlő - Mondana néhányat? - A vérehulló fecskefű vörösesbarna levét Maria Treben a szembe csepegtetteti, holott ez igen erős hatású, szinte méreg. Közértben egyenesen bűn árusítani az ebszőlő csucsort, márpedig erre is volt példa. A régen pikkelysömör kezelésére használt növény szára nemhogy gyógyít, hanem halált is előidézhető méreg. A menta például jó epebetegség ellen, de nem ajánlatos a belőle főzött tea mindennapos italként. - Ön, mint a tudományos megismerés elkötelezettje, mit tanácsol: kinek higgyünk? - A természettudományos orvoslás azt a tudást alkalmazza, amelyet az egyetemen tanítanak. A népi gyógyászat javallatainak többsége pedig - a nagy számok törvénye tükrében - elfogadható, ha egy településen 200-300 év alatt nem őrzött meg az emlékezet gyógynövény okozta balesetet, halált. A hatás lehet kedvező, még ha ez nem is bizonyított. A gyógyítás két útjának ez a látszólagos kettéválasztása csak addig okoz zavart, amíg az orvosképzésben nem kap helyet mindenhol a természetgyógyászat. CHIKÁN ÁGNES