Délmagyarország, 1992. március (82. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-04 / 54. szám

2 KÜLPOLITIKA r , . . , DÉLMAGYARORSZÁG SZERDA, 1992. MÁRC. 4. Szarajevó, népszavazás után Milosevic, akivel már csak Montenegro maradt Jugoszláviában Hónapok óta lőporos hordónak nevezik a forrongó jugoszláviai térség központi részét, Bosznia-Hercegovinát. A szerb-horvát fegyveres konfliktus árnyékában lévő mintegy háruju>uij\ió laíflfjíj$$.ltiriaság (is) az önállóság útját választotta. Szembeszállt a Milo'sevic által erőltetett föderális államberendezés további fenntartásával, és az úgynevezett laza konföderációt szorgalmazta. Persze, mindez nem volt és ma sem ilyen egyszerű. Tudniillik Qosznia-Hercegovinát három nemzet - muzulmán, •szerb él dwrváhlukja... hUz'etéik 0.Z áltamalkotásról csak részben egyeznek. Míg a többségben lévő bosnyák muzulmánok éf a legkisebb népcsoportot alkotó horvátok az önálló Boszniát, annak kantonizálását szorgalmazzák, a , pruyo&zíáv szerbség (népesség szempontjából a második) nem hajlandó az önálló és független köztársaságban élni, hanem a „maradék" Jugoszláviához akar csatlakozni. Ha a fentiekhez hozzáadjuk azt is, hogy a három nemzet nem zárt közösségben, hanem szétszórtan él, akkor szinte bizonyossá válik a kantonizáció létrehozásának lehetetlensége. Most, hogy a hétvégi népszavazáson, amelyen a horvátok és a muzulmánok vettek részt (a szerbek vezetője szerint ők már tavaly novemberben a külön szerb köztársaság megalakítására voksoltak),^ a polgárok több mint ötven százaléka a függetlenségre szavazott, elhárult annak az akadálya, hogy az Európai Közösség elismerje az önálló és független Boszniát. Igén ám, de ezt a szerbek nem hajlandók tudomásul venni, mi több, mindenáron igyekeznek megakadályozni. A vasárnapi szarajevói szerb menyegzőn történt véres incidens felrobbantotta á lőporos hordót. Órákon belül a szerb civil (!) fegyveresek barikádokat emeltek s a bosnyák rendfenntartó erőkkel való összetűzésben - eddig ugyan nem megerősített hírek szerint - többen meghaltak és megsebesültek. Tegnap már arról számoltak be a jugoszláv és a külföldi hírügynökségek, hogy a boszniai köztársasági államelnökségnek sikerült megegyeznie a rebellis szerb barikádépítőkkel, akik feloldották az útakadályokat és viszonylagos nyugalom honol a Miljacka folyó partján fekvő bosnyák fővárosban. Közben azonban egyik fél sem nyugszik. A szerbek a muzulmánokat vádolják az összetűzések ki robbantásáért, mi több az Európai Közösséget is. amiért sürgette a népszavazást a függetlenségről, továbbá kérik a néphadsereg „rendfenntartói" közegeinek színre lépését. A muzulmánok a szeparatista törekvések miatt (télik el a militáns szerbeket, míg a horvátok hasonló okok miatt orrolnak a szerbekre, közben ők a már független Horvágország felé keresnek kapcsolatot és támaszt. A kérdés most az, hogy a pillanatnyi csönd meddig tart majd Boszniában és annak fővárosában, Szarajevóban. Radovan Karadzsity, a Szerb Demokrata Párt elnöke ugyanis kijelentette, hogy „ha a muzulmánok és a horvátok így folytatják, akkor Észak-Írország Boszniához képest csöndes üdülőhelynek számít majd!" K. F. Bosznia a függetlenségre szavazott A BOSZNIA-HERCEGOVINAI NEPS7.AVAZASON részt vevők 63,35 százaléka szavazott az egykori jugoszláv tagköztársaság függetlenségére - jelentette az AFP részeredményeket ismertetve. A hét végén rendezett népszavazáson a köztársaság szavazati joggal rendelkező polgárainak 63,7 százaléka vett részt, összesen mintegy 2 millió polgár, akik közül kevesebb mint 6 ezren adtak le ellenszavazatot. A köztársaság fővárosában a barikádok lebontása után megindultak a villamosok, s kedd reggel a helyzet normalizálódni látszott, bár a feszültség továbbra is érződött a városban. A hétfőn este elért megállapodás szerint kedden tárgyalások kezdődtek több szerb követelésről, például a rendőrség átszervezéséről és a televízió átalakításáról. Boszniában több helyütt megmaradtak az útakadályok. Senki sem kényszeríthet egy olyan államot a bosznia-hercegovinai szerbekre, amelyet ők nem akarnak Egy halálos áldozata és több sebesültje van eddig a karabahi csapatkivonásnak. A moszkvai rádió közlése szerint az éjszakai órák óta örmény fegyveresek folyamatosan tűz alatt tartják a Független Államok Közössége egyesített haderőinek 366. számú gépesített lövészezredét, amely hétfőn este kezdte meg kivonulását hankendi (sztyepanakerti) bázisáról. A hadsereg egyik szóvivője nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy amennyiben a menetoszlop elleni támadások folytatódnak, akkor légi úton evakuálják az egységet. Halálos csapatkivonás A TASZSZ értesülése szerint Hankendi (Sztyepanakcrt) közelében a katonák elvonulására szolgáló valamennyi utat elzárták a helyi fegyveresek és a lakosság. Az alakulat katonáinak egy részét azonban harci helikoptereken sikerült az azerbajdzsáni Gandzsa közelében fekvő bázisra szállítani. Az éjszaka folyamán fegyveresek rajtaütöttek az ezred egyik zászlóalján, amelynek elvonulását az előző éjjel érkezett deszantegy•mhmhnhnhnhmmmhmmmmmttnnmmmmt^hbmmwmmm közölte Raduvan Karadzic, a boszniai Szerb Demokrata Párt elnöke. A Tanjug hírügynökség jelentése szerint a politikus a szarajevói televíziónak adott nyilatkozatában kijelentette: ha továbbra is olyan döntéseket kényszerítenek a szerbekre, amelyet ők elutasítanak, akkor saját alkotmányt fogadnak el, s egy Jugoszláviához tartozó államalakulatot hoznak létre. A Bosznia-Hercegovina függetlenségéről rendezett népszavazást követően Karadzic a belgrádi televíziónak is nyilatkozatot adott. A szerb politikus szerint félő, hogy a köztársaság területén élő három fő népcsoport nem lesz képes sokáig együtt élni. Karadzic hozzátette: a szerbek már korábban figyelmeztették az Európai Közösséget, hogy „az Alija Izetbegovicsnak nyújtott támogatás az álcázott|iszlám fundamentalizmus megerősödését segíti elő, s ez egész Európára bajt hozhat". A Komszomolszkaja Pravda című lap közlése szerint a katonai alakulattik megfelelő tűzerővel rendelkeznek ahhoz, hogy átjárót nyissanak átvonulásukhoz, ám az utakat megszállva tartó tömegben a fegyveresek mellett sok gyermek és nő van, velük szemben pedig nem kívánnak fegyvereket használni. Az örmény lakosság azért tiltakozik a kivonás ellen és igyekszik megakadályozni azt, mert attól tart, hogy a katonák jelenléte nélkül a bosszútól fűtött azeri erők újabb véres akciókra ragadtatják magukat. ség fedezte volna. A támadást visszaverték, ám egy deszantos életét vesztette. A hadsereg szóvivője Moszkvában a délelőtti órákban a leghatározottabban cáfolta, hogy a szemben álló felek kereszttüzébe került katonai egységek bármelyik fél oldalán beavatkoztak volna a háborúskodásba. A hadsereg szigorúan tartja magát a semlegességhez, és nem bocsátkozik harcba sem örmény, sem azeri oldalon. Aláírták a magyar-üzbég alapszerződést Antall József kormányfő kedd délelőtt parlamenti dolgozószobájában megbeszélést folytatott Abdulhasim Mutalovics Mutalov üzbég miniszterelnökkel, majd az Országház delegációs termében a két kormányfő aláírta Magyarország és Üzbegisztán alapszerződését. Röviddel ezután az üzbég kormányfő nemzetközi sajtókonferencián értékelte magyarországi látogatásának tapasztalatait. Mutalov kormányfő elégedetten nyilatkozott a kétnapos munkalátogatás eredményeiről. A diplomáciai kapcsolatok felvételéről kötött megállapodás mellett különösen a gazdasági tárgyú egyezmények jelentőségét méltatta. Elmondta, hogy a dokumentumok 100 millió dolláros nagyságrendű kölcsönös szállításokat irányoznak elő. Üzbegisztán elsősorban magyar mezőgazdasági feldolgozóipari berendezések szállítását várja. Emellett szívesen látna magyar gabona-, hús- és gyógyszerszállítmányokat is, illetve autóbuszokat és alkatrészeket. Az elszámolás világpiaci árakon történik. A Független Államok Közösségén belüli együttműködésről Mutalov kormányfő úgy vélekedett: jól, rosszul, de immár több mint hét évtizede élnek együtt az államok. Ezért arra kell törekedniük, hogy a jót tökéletesítsék, a rosszból pedig okuljanak. Üzbegisztán jövőjét illetően a politikus Törökország példáját említette. A török fejlődés ugyanis imponál Üzbegisztánnak, s ezért minden téren igyekszik szorosabbra fűzni a kontaktusokat. Emellett persze nem feledkeznek meg a kapcsolatok ápolásáról más környező államokkal, köztük Pakisztánnal, Iránnal és Kínával sem. Taskent ezzel kapcsolatos stratégiájának lényege, hogy minden szomszédjával jó viszonyt kíván fenntartani, s békességet akar a régióban. Általános riadó Általános riadót rendeltek el kedden az Adriai-tenger partján fekvő Sibenikben - mondta be a horvát televízió. A Sibenik elővárosaiban lakók már reggel óta az óvóhelyeken kerestek menedéket a jugoszláv hadsereg támadása elől. A hadsereg ágyúkkal és nehézgépfegyverekkel támad. A szövetségi erők a Sibeniktől északra fekvő történelmi Skradin várost és környékét is tűz alá vették. Az AFP szerint a térségben harckocsi- és csapatmozgást is észlel"tek. A dpa szerint ez a jugoszláviai fegyverszünet kirívó megsértése. Hármas csúcs Hármas katonai csúcstalálkozó lesz Budapesten a tervek szerint pénteken. A Honvédelmi Minisztériumból származó információ szerint a visegrádi hármak képviselői - a magyar, a csehszlovák és a lengyel honvédelmi miniszter - a háromoldalú katonai együttműködés fejlesztéséről tárgyalnak. Ezenkívül várhatóan alkalom nyílik kétoldalú megbeszélésekre is a magyar és a lengyel, illetve a magyar és a csehszlovák honvédelmi miniszter között. Katonai megállapodás Ukrajnával A magyar és az ukrán honvédelmi minisztérium, illetve a két ország hadseregei közötti együttműködésről írt alá megállapodást kedden Budapesten a két ország szakminisztere. Ezt Konsztantyin Morozov vezérezredes, ukrán honvédelmi miniszter jelentette be, aki Für Lajos honvédelmi miniszter meghívására kétnapos hivatalos látogatást tett Magyarországon. Elutazása előtt, a keddi sajtótájékoztatón a vendég elmondta, hogy a katonai kapcsolatokat a kölcsönös érdekek Figyelembevételével fejlesztik. Ilyen terület az információcsere, illetve egymás kiképzési módszereinek megismerése. Raffay Ernő, a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára - aki Für Lajos betegsége miatt a magyar tárgyalódelegációt vezette -, arról tájékoztatta az újságírókat, hogy a közeljövőben katonai attaséhivatal nyílik Kijevben és Budapesten. A megbeszéléseken abban is egyetértés volt, hogy a két ország hadiipara a korábbinál szorosabb kapcsolatot épít ki. A most aláírt együttműködési megállapodás egyetlen szavában sem tér el a korábbi szerződés szellemétől. Egy kérdés kapcsán a vendég elismerte, hogy a 400 ezres ukrán hadsereg felülmúlja a védelemhez szükséges létszámot, ezért e kontingens csökkentésére programot fogadtak el. Ennek megvalósítását azonban nehezíti, hogy nem tudnak a leszerelők számára lakást biztosítani, illetve a civil életben nem könnyű munkáftalálni a katonák részére. Morozov vezérezredes a délutáni órákban elutazott Magyarországról. Akkor mit szólna egy pesszimista lengyel ahhoz, amit egyes sötéten látó kollégák Magyarországon, Cseh-Szlovákiában és a többi, a kommunizmusból 1989-ben kitört szovjet csatlósországban jósoltak? Az életszínvonal olyan alacsonyr^süllyedt, és ez oly sokáig tart, hogy a lakosság fellázadhat nem csupán a kapitalizmus és a szabadpiaci gazdaság, hanem még a demokrácia ellen is. Várható eredmény: a hatalmat megszerzi egy „lovaskatona" - egy diktátor. A dolgoknak azonban nem föltétlenül szükséges idáig fajulniuk. Itt-ott a gazdasági újjászületés apró jelei mutatkoznak. Az iszonyatos inflációs növekedési ráták lelassulnak, magánvállalkozások indulnak, és élénk kereskedelmet folytatnak. Egyre több és jobb minőségű áru tűnik föl. Az üres boltok ideje lejárt - különösen Lengyelországban -, minthogy a boltok megtelnek mindennel, a savanyúságtól a Mercedes autókig - bár a cikkek legtöbbjét a potenciális vásárlók legnagyobb része nem tudja megvenni. Nem kérdéses, hogy a termelés hirtelen zuhanása, az árak és a munkanélküliség emelkedése elégedetlenséget szül. Cseh-Szlovákiában „a lakosságnak majdnem fele elégedetlen a reformokkal é's nem támogatja azokat" - mondja Marck Boguszak egy prágai közvéleménykutató cég elnöke. „A nélkülözés már majdnem a kritikus pontnál van, ahonnan agresszív reformellcnességbe csaphat át." A reform fájdalmai (1.) . úgy gondolom, még jó ideig a katasztrófa szélén leszünk. Ez tesz engem optimistává. " Krisztof Bien, a varsói Rzeczpospolita c. napilap gazdasági szerkesztője Ez az, ahol a „sokkterápiának", amit sok nyugati szakember támogat, működnie kellett volna. Ezek a tanácsadók azt mondták, ha az árszabályozást feloldják, ha az állami vállalatok támogatását abbahagyják, ha az import korlátozását megszüntetik, és ha a valutával szabadon lehet kereskedni, akkor Kelet-Európa a kommunista stagnálásból gyorsan átmegy a szabadpiaci fejlődésbe. Az ehhez vezető úton. az elkerülhetetlen fájdalom kezdetben élesebb lesz, de remélhetőleg rövid. Eddig ez nem nagyon működött így. A kelet-európai népek több fájdalmat kaptak mint nyereséget. A kritikusok szerint, hiányoztak az alapvető feltételek ahhoz, hogy egy ilyen változást máról hónapra, sikeresen véghezvigyenek. Nem volt - és nincs is - jól fejlett bankrendszer. mely képes tőkét fölszívni, és a vállalkozóknak hitelezni, akik magánvállalkozásokat indítanak, vagy a szövetkezeteknek, amelyeket hirtelen megfosztottak az állami támogatástól. Egyetlen ország sem volt képes egy gyors utat kitalálni az állami vállalatok magánkézbe adásáról. „Abszolút helytelen tankönyvből vett gazdasági ismeretekkel idejönni" - mondja Werner Varga, egy nagy ausztriai bank, a Greditanstalt gazdasági szakértője, mely bank közelről tartja szemmel e régiót. A nyugati tanácsadók és a szabad piac kelet-európai hívei gyakran metaforákkal válaszolnak: Nem tudsz egy szakadékot két ugrással átugrani; nem lassíthatsz, amikor egy mély sártengeren mégy keresztül. De néhány néppárti politikus keleten, most cppen lassítást akar csinálni. Hogy könnyítsenek a polgáraik vállaira nehezedő ijesztő terheken, néhány politikus és gazdasági szakember támogatja azokat a kormánylépéseket, melyek fenn akarják tartani az állami mamutvállalatokat, mint például az acél- és textilgyárakat, pedig ezek szenvedték el a legnagyobb termeléscsökkenést és a legsúlyosabb elbocsátásokat. De a felújított támogatások, a használhatatlan dinoszauruszok életben tartásával, csak meghosszabbítanák a gazdasági agóniát. Mindez rossz óment sejtet Oroszország számára, mely január 2-án egy részleges sokkkezelést kezdett, főleg az árak felszabadításával. Az elemzők szerint Oroszország számára a szabadpiacra való áttérés jóval nehezebb lesz, egyrészt hatalmas mérete miatt, de még inkább azért, mert sokkal tovább volt a kommunista kényszerzubbonyba kötözve. Borisz Jelcin pedig valószínűleg súlyosbította a bajt azzal, hogy megígérte az oroszoknak, a legnagyobb nehézségeken 6-8 hónap alatt túl lesznek. Az eddigi eredmények aggasztóak: az árak, a bolti készletek növekedésének minden jele nélkül, több mint háromszorosára nőttek. Az emberek már kezdenek nyugtalankodni. Jelcin azt mondta a nyugati kormányoknak, ha nem lesz gyors fejlődés, egy új diktatúra jöhet létre. Bár a kívülállók hajlamosak Kelet-Európát egységes tömbnek tartani, az országok meglehetősen különböznek. Az északi rész Cseh-Szlovákia, Magyarország, Lengyelország kilátásai, ha ködösek is, messze jobbak, mint a déli rész - Románia, Bulgária, Albánia perspektívái, ahol a politikai és a gazdasági reformok alig kezdődtek el. (Folytatjuk.) (A Time magazinból fordította: Pál Dániell