Délmagyarország, 1992. március (82. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-18 / 66. szám

SZERDA, 1992. MÁRC. 18. A HELYZET 5 Szociálpolitikai mozaik Diagnosztikai központ Szegeden? Az egészségügyi bizottság igent mondott Korszerű, a legmodernebb orvosi technikát felvonultató, az egészségügyi ellátásban alapvető hiányokat pótló diagnosztikai központ megépítése válna lehetővé Szegeden, ha erre a város fogadókészséget mutat. A budapesti MÁV Kórház példáját követve - ahol az elmúlt év októberében avatták fel az amerikai-izraeli tőkéből épült komplex diagnosztikai központot - a működtető pénzügyi csoport megfelelő körülmények esetén a budapestihez hasonló központok létrehozását tervezi vidéken. A támasztott feltételeknek Szeged minden szempontbál megfelel, hiszen míg városunkban hiányoznak - vagy igen kevés számban találhatók - korszerű diagnosztikai eszközök, addig rendelkezésre állnak a megfelelő számú és tudású szakemberek. A szegedi diagnosztikai központ is amerikai-izraeli tőkéből épülne, mintegy 250 millió forintos beruházással. A biztosítottak vizsgálati költségét a társadalombiztosítás fedezné, és a város közgyűlésének gyors döntése esetében, még ez évben megkezdhetné működését a Szegeden dolgozó szakemberekkel. A többi között helyet kapna itt az évi 10-11 ezer vizsgálat elvégzésére alkalmas komputertomográf, az emlődaganatok korai diagnosztikájához kellő mammográfia, a kőzúzó készülék, illetve lehetőség nyílna a laboratóriumi vizsgálatok teljes automatizálására. A beruházó - a Népjóléti Minisztérium egyetértésével - a szegedi diagnosztikai központ létrehozásának előkészítésére dr. Csernay László egyetemi tanárt kérte fel. Az általa leírt elképzeléseket vitatta meg tegnapi ülésén a városi önkormányzat egészségügyi bizottsága, amelynek tagjai egyhangúlag elfogadják és támogatják a város számára kiemelt fontosságú beruházás megvalósulását, a diagnosztikai központ megépítését. Elvetették viszont azt a javaslatot, miszerint a jelenlegi I. számú rendelőintézetben kapjon helyet az új létesítmény, és a másik lehetőségre voksoltak. Eszerint a Honvéd téren - a hajdani bőr- és nemibeteggondozó helyén - épüljön fel az új egészségügyi intézmény. Mint mondották, a várostól nem lenne nagy áldozat, ha egy körülbelül 15 millió forintot érő telek használatba vételi jogát felkínálná a 250 millió forintos beruházás számára. A diagnosztikai központ ügyében végső döntés a közgyűlésre vár. Az egészségügyi bizottság tegnapi ülésének másik napirendi pontjaként szerepelt a járóbeteg-szakellátás struktúrájának átalakítási tervezete. A bizottság tagjai e témában nem foglaltak állást, hiszen mint elhangzott, amíg az egészségügyi törvény nem születik meg, addig az I. számú rendelő sorsáról nem lehet dönteni. TERÜLETI ÉS HÁZI GONDOZÁS. A területi szociális gondozás feladata, hogy az arra rászorulók életviteléhez saját környezetükben szükséges mértékű segítséget nyújtson. A területi gondozásban azokat kell részesíteni, akik számára ez életkoruk, egészségi állapotuk vagy valamilyen fogyatékosságuk miatt szükséges. A szociális alapellátás egyik kedvelt formája a házi gondozás. A gondozásnak ez a módja a rászorultak részére otthonukban biztosítja az önálló életvitelhez szükséges segítséget. E gondozási forma keretében gondoskodnak a naponta szükséges ház körüli teendők ellátásáról, az esetleges bevásárlási igények kielégítéséről és mindenről, amire a nagyrészt idős, egyedül álló, vagy egyedül élő személynek szüksége van. A házigondozást hivatásos, illetve tiszteletdíjas (maximum 2000 Ft/hó) gondozók végzik. Szegeden 6 gondozási központ van: a Dáni János utca 2-4.-ben (Tel.: 10-467, vezető Paluska Vilmosné): a Gáspár Zoltán utca 8-ban (Tel.: 14-059, vezető Papp Istvánná); a Kossuth Lajos sugárút 115-ben (Tel.: 23-046, vezető Arany Józsefné); a Vértói út 3.-ban (Tel.: 25-602, vezető Mészárosné Koprivanacz Eszter); Alsó Kikötő sor 5.-ben (Tel.: 54-373, vezető Bajkán Tivadarné); Kereszttöltés utca 29.-ben, vezető Hídvégi Anna). Ez utóbbi a terület feló nem nyitott, a nyugdíjasházat látja el. Tavaly 891 házi gondozottja volt a városnak. A 6000 Ft/hó alatti jövedelműek részére a gondozás ingyenes, 6000 Ft4ió felett a költségek 20-100 százalékát kell megtéríteni. SZOCIÁLIS ÉTKEZTETÉS. Fz a rászorultaknak az élet fenntartásához nélkülözhetetlen napi meleg ételt biztosítja. Az esetek többségében e két forma a házi gondozás és a szociális étkeztetés együttesen szükséges a rászorultak megfelelő ellátásához. Az önkormányzat különböző éttermekből veszi az ebédjegyeket, s ezeket minimális összegért adja tovább a rászorultaknak (Pl. 6500 Ft nyugdíj esetén a teljes havi térítés 536 Ft.). TEJJEGY. A Népjóléti Minisztérium azért vezette be, hogy az igen rossz jövedelmi helyzetben lévő családok és egyének számára az élettani szempontból fontos tej és tejtermék fogyasztását lehetővé tegye. Azok kaphatják, akik rendszeres nevelési segélyben vagy rendszeres szociális segélyben részesülnek vagy hadigondozotti rendszeres pénzellátást kapnak. A polgármesteri hivatal havi 300 Ft értékű tejjegyet postáz egy-egy fő részére. Az idei évtől a fenti feltételek hiányában egyéni kérelemmel lehet a hivatalhoz fordulni. Az önkormányzat azonban nem rendelkezik többlet tejjeggyel, mert a minisztérium, noha engedélyezte a jogosultak körének ily módon történő bővítését, a tavalyi mennyiséget adta át a városnak. Az önkormányzat ezért minden egyéni kérelmezőt kénytelen elutasítani. &t. Szociális étkeztetésben részesülők száma 1991. december 31-én (fő) 820 Ebből: - rendszeres szociális segélyben részesült 65 - házi szociális gondozásban részesült 459 - szociális otthoni elhelyezésre vár 3 Szociális étkeztetésért térítési díjat fizetők száma 1991. december 31 -én 596 Szociális étkeztetés térítési díjából származó bevétel 1991. december 31 -én (ezer Ft-ban) 2197 Szociális étkeztetésre felhasznált összeg 1991. évi folyamán (ezer Ft-ban) 13 726 FOTÓ: SCHMIDT ADREA Megreformált alkotói díj A nemzeti ünnep táján természetes „kitüntetéseső" az elismerés különböző formáira irányítja a figyelmet. A helyi alkotói díjakat is a kor szelleméhez alakítják. így a megyetanács által adományozott alkotói és újságírói díj is megreformáltatott. Mint arról hírt adtunk: a Csongrád Megyei Közgyűlés legutóbbi ülésén saját Alkotói Díj alapításáról és adományozásáról hozott rendeletet. E megyei kitüntetést a társadalmi, a tudományos, a kulturális, a művészeti, (sőt) a gazdasági élet területén, a tömegtájékoztatásban kimagasló eredményeket elérő alkotók, a kiemelkedő jelentőségű alkotások elismerése céljából alapították. Az alkotói díj azoknak az egyéneknek vagy közösségeknek adományozható, akiknek kiemelkedő jelentőségű vagy színvonalú teljesítménye a megyéhez kötődik. Az alkotói díj éremből, oklevélből és pénzjutalomból (egyén esetében 50 ezer, közösség esetében 100 ezer forint) áll. A megyében évente legfeljebb három egyéni és két közösségi díj adományozható. Az elismerés ezen formáját a megyei közgyűlés döntése alapján augusztus 20-án a közgyűlés elnöke adja át. Az arra érdemes(ek) először 1993-ban részesü Ihet(nek) a megyei önkormányzat kitüntetésében. Ki darabolta fel Jónás Mátyás? (6.) TEXTILBAZAR (József A. sgt.-Budapesti krt. sarok) AJÁNLATA: olcsó kamasz ballagóöltönvök 6000-6500 Ft-ig, függönyök, gyerekzoknik, MÉTERÁRUK kedvező áron Nyitva hétfőtől-péntekig 9-17 óráig klARIIRITAR Privatizáció miatt a Kárász u. 15. sz., volt Édességbolt! Fa tusfürdő 152 Ft Fa habfürdő 232 Ft Fa testápoló 205 Ft Fa testápoló krém 232 Ft Fa deo, 150 ml 130 Ft Fa deo, levegőpumpás 200 Ft Fa deo roll-on 148 Ft Fa deo, stift 178 Ft Monaco 60-as magnókazetta 60 Ft A vértelen garázs - Hát ahogy az ékszereket is megtalálták itt a rendőrök... Hát ugye a házmester bejelentette, hogy annak az autónak, amit ő beadott a bontóba, a rendszámát itt látja a BMW-n. Bejelentette, hogy ne legyen valami baja, hiszen az már nem az ő autója... - halkul el az asszony hangja. - A fia pedig a bontóból megszerezte a rendszámot? - Valahogy úgy kellett lennie. Itt lakik velem szemben a bontós, nagyon jóban voltak az Öcsivel. Szóval jöttek a rendőrök és a munkahelyérőt elvitték. Én még találkoztam vele, de nemigen beszélhettünk. Hát azt kérdeztem tóle, hogy van-e valami kifizetnivalója... Aztán jöttek a fegyveréért, később meg az ékszerekért. Kérdezték, van-e valami ékszer a háznál? Mondom az uramét, szegényét, meg az enyémet. Más? Más itt nincsen. Megnézzük. És azonnal ahhoz a szekrényhez, ahhoz a fiókhoz nyúltak. Mintha valaki megmondta volna. Az Öcsi nem lehetett. Nem a fiam szobájában kezdtek! Nem! Akkor mentünk a garázsba. Nézelődtek, turkáltak. Már éppen végeztek, amikor az egyik odaszól a másiknak, hogy a doboz alatt megnézted? Nem én. Na, nézzed. Hát nem előkerül a személyi igazolvány? Amikor fönn voltam az Öcsinél a Gyorskocsi utcában, akkor mondta, hogy miért nem az ó szobájában kezdték...? Nemigen beszélhettünk, két nyomozó közt ült. Kérdeztem, fáj-e a fejed? Éáj, mondta. - A baleset óta érezte a fejfájást? - Igen, néha nagyon nyomta neki valami. A sok vas, ugye, amivel fölcsavarozták a letört csontokat... Nyomta. És fájt a feje. Már Algopyrin injekciókat ivott, olyan fájdalmai voltak, a gyógyszer meg lassan szívódott föl. - Ingerült volt ilyenkor? - Nem. Inkább elnyúzott. Le is feküdt gyakran, elég korán. ' - Szerette az autókat. - Nagyon. Volt vagy négy Ladája. - Spórolt rájuk? - Nem költött szinte semmi másra. Rakosgatta a pénzét. A baleset után is kapott szépen a biztosítótól, meg eladogatta a kocsikat, kicsi haszon mindig volt rajta. Gyűjtötte a pénzét. - Takarékban? - Nem. Itthon elzárta. - Arról, hogy neki ilyen autó kellene, egy ilyen káprázatos BMW, beszélt-e? - Nem. Soha. - Amikor egyszer csak itt volt a BMW a garázsban, a fia elmesélte ezt magának? - Ha az unokám, a nagyobbik fiam gyereke nem szólja el magát, tán meg sem tudom. Cukkolta az Öcsit, hogy láttalak a szép autódban. Az Öcsi legyintett: összevissza dumál ez a lány, ne hallgass rá. De az csak erősítgeti: ne beszélj mellé Öcsiké, láttalak a városban, iksz ipszilon ült melletted, ekkor meg ekkor. Na, végül csak megmutatta nekem is az autót. A nagyobbik fiam, a Géza gyerekeit vittük le az apjukhoz. Ő nem Szolnokon él, elköltözött innen. Karácsony előtt volt ez még. Hát a két unokám, meg az Öcsi végig bolondozták az utat, nevettek annyit...! - Mit szólt a testvére, amikor meglátta ezt a parádés masinát? Sárika néni már nem gyűrögeti olyan gyötrötten a zsebkendőjét. Mintha nyugalom szállta volna meg. - Nem tudom, mit beszéltek, nem hallottam. Csak annyit azért szólt a Géza: jól jártál vele nagyon. Hát igen. Korábban már mindenki tudott az autóról, mindenki ült benne, csak én nem... - mélázik el a szürke hajú asszony. - Nem kérdezte meg tőle, mennyiért vette? Honnan? - De. Megkérdeztem. Csak annyit mondott: nem a te dolgod. Sokszor felelt így mostanában, mondom. Nem a te dolgod. Havonta kell fizetnie a részleteket, kész. Legyen elég ennyi nekem. És elég volt. Mit tehettem? Maga gazdálkodott. A rezsit feleztük, kosztpénzt nem kértem, mert ha egynek főzök, kettőnek jut abból. Spórolt. A mentőknél volt egy kis borravaló, hát azt is... S mikor már arra gondolnék, hogy hamarosan el is felejtjük, miről kéne beszélgetnünk, a kisírt szemű koros asszony fordít a beszédén. - Tudja, én ezen gondolkozok, ezen a garázson... hát ha ott darabolta föl azt az embert, ahogy mondják... én amikor a csirkét vágom szétfelé a főzéshez, hát az csattog. De úgy! A garázs egy lakás alatt van. Amikor azt csinálta az én fiam, hát azt hallani kellett volna valakinek! Senki nem hallotta! Hogyhogy? A zajról senki nem beszélt. Vagy annyira tudta a fiam, hogyan kell csinálni? Kitől tanulta volna? És a vér? Miért nem találtak vért? Föl senki nem takarította azt a garázst. Olyan sok kétkedés van bennem! A ruhái. Mindennek véresnek kellett volna lennie, de nem volt semmi az! Mindene megvan, s az mind tiszta. Nem tudom, igaz vagy nem... Az, aki eddig olyan jó gyerek volt, hogy tudott ilyen lenni? Hogy tudott ilyesmit csinálni? Mi vitte erre? Hisz majd mindene megvolt! Iszonyú... iszonyú - és most hangosan sírni kezd. Már nem törődik semmivel, könnyei, csuklásai megállíthatatlanok. - Ha ő volt...? - Nem tudom. Ha ő volt...? Akkor nem tartom épelméjűnek, mert ilyet épeszű ember ki sem gondol. Én erről nem tehetek, azt hiszem. Megvolt az otthona, a maga ura volt. Bele kell törődnöm. Virágot hozott, olyan koszorút, belopta az asztalra... Hova menjek már hatvannégy évesen? Örült az én örömömnek! - hullatja égymásra gyorsan a mondatokat. - És akkor ez! Mi vihette rá? Két élete volt... Vehetett volna használt autót a pénzén... és akkor ilyet tesz... ha ő volt... - Ha a bíróság elítéli, akkor elhiszi majd, hogy ezt a szörnyűséget a maga fia tette? - Akkor el. Hát maga vallotta be... Hogy tudott így élni, nyugodtan enni, aludni? Mi történt... mi vitte rá... én semmit nem vettem észre, semmit... nem ismerem a saját fiamat...? -Elítélik... -El. - Ha kiszabadui? - Én azt már nem érem meg. Sírva fakad megint. Keservesen. (Jónásék jártak ennek a lépcsőháznak a környékén, de nem csöngettek föl az özvegyhez. Ketten viszont igen. A garázshirdetésre jöttek - mondták, özvegy Kissné sehol, soha nem hirdette meg a garázst. Nem is a tulajdonuk. A fia bérelte.) (Folytatjuk.) HORTOBÁGYI ZOLTÁN