Délmagyarország, 1992. március (82. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-14 / 63. szám

4 HETEDHÉT HATÁRON DÉLMAGYARORSZÁG SZOMBAT, 1992. MÁRC. 14. A város közelsége meghatározó Domaszék és a Probitas Domaszék, a/, alsóvárosi kirajzású település, a „hegy"-nek nevezett szőlők széke, a város, Szeged közelsége miatt kivételezett helyzetben van. Az ipari negyedet, majd a repülőteret elhagyó bajai út észrevétlenül ér a tanyavilágba: az épületek hasznosítása során gépkocsibontótól vendéglőn keresztül, kiskereskedéstől kutyamenhelyig terjed a gazdák „fantáziája". Vagyis: nincs, vagy csak elvétve akad kihasználatlan épület. A község belterületén is pezseg az élet. Most, hogy az új templom felépítése utáni időszak legnagyobb építkezéseit tervezik, úgy érezzük, érdemes odafigyelni... Szabvány kézilabdapályával ellátott tornacsarnokot tervez­nek a faluba. A polgármesteri hivatal pályázatot írt ki, március 31-i határidővel, az építőknek. A közelmúltban átadott ásotthalmi sportcsar­noknál nagyobb létesítményről van szó. A melléképületekkel együtt az összterület 1293 négyzetméter, míg maga a küz­dőtér 1009 négyzetméter lesz. A Konzol Kft. kiviteli tervdoku­mentációja, költségvetési leí­rása megvásárolható a község­házán. A pályázatra nevezők munkáit április 15-én bírálják el. A sportcsarnok remélt hasznosítása során sokat vet a latba Szeged közelsége. Dobó Szilveszter polgármester meg van győződve: a korszerű, kulturált környezetet biztosító tornaterem a szegedi sportolók, testnevelők és testépítők érdek­lődését is fel fogja kelteni. Az ásotthalmi példa a bizonyíték erre. S Domaszék sokkal közelebb van Szegedhez... A szegedi székhelyű Probitas Alapítványt 1990. óta jegyzik. Változatlan célkitűzéssel mun­kálkodnak: az egészségká­rosodottak egészségügyi, szo­ciális, kulturális körülménye­inek jobbítását próbálják elérni. Adományrcndszcriikkel összes­ségében három millió forinttal támogatták a rászorulókat. Öt darab elektromos rokkantkocsit ajándékoztak az ezt használni kényszerülőknek, egy gyermek­otthonba és egy üzemorvosi rendelőbe EJCG-készüléket juttattak. A kisebb ajándékok számát most nem soroljuk ­végül eljutunk Domaszékhez. Mi a közös a falu és a Probitas Alapítvány között? Az alapítvány kezdeménye­zésére tárgyalások kezdődtek a községi illetékesekkel a fel­építendő otthon-házak ügyében. Olyan, a mozgáskorlátozottak beilleszkedését és életvitelét megkönnyítő otthonokról van szó, amelyeknek a felhúzását az alapítvány támogatná, üze­meltetésüket megszervezné, egyúttal munkahelyeket bizto­sítana a mozgáskorlátozot­taknak. A polgármesteri hivatal, illetve az önkormányzat a művelődési ház melletti terü­letet ajánlaná fel erre a célra. Elvi egyetértés született abban, hogy a beépítendő földterület ellenértékeként olyan infra­strukturális beruházásokba fog az alapítvány, melyek jótékony hatását a falulakók is élvez­hetik. A közeli megegyezés reményében folytatják a tár­gyalásokat. S hogy ne maradjon említés nélkül: ezúttal is a város közelsége volt a meghatározó a felek egymásra találásában. Március 15-i ünnepségek Tápé: 8.45: a községháza előtti országzászlónál lesz koszorúzás. Kiskundorozsma: 10 órá­tól ünnepi megemlékezés és koszorúzás a községháza előtti országzászlónál. Algyő: 9 órától megemlé­kezés és koszorúzás a temp­lom melletti országzászlónál. Szőreg: 9 órától ünnepség és koszorúzás a Szőregi csata emlékműnél. PATAKI SÁNDOR Híd-díj Jung Károlynak Az öttagú bírálóbizottság úgy döntött, hogy a Híd-díjat, a legrangosabb vajdasági magyar irodalmi elismerést az idén Jung Károlynak ítéli oda Barbaricum című verseskötetéért. Pusztaszer A zsákmány: léghajó... A pusztaszeri MÁV-állo­máson egy ismeretlen tettes feltörte a vasúti szerelvényen az egyik konténert, s csaknem 2 millió forint értékben léghajóal­katrészeket vitt el. FOTÓ: GYKNES KÁLMÁN Zákányi torna-falazás Épül a tornaterem Zákányszéken. Ez a hír, de a helyzet ennél összetettebb. Ugyanis a település nagyberuházása, a céltámogatással sokmilliós költségű építkezés a tervezettnél lassabban halad. Ilymódon, a kivitelezők által formált látvány nehézkesebb, a könnyűszer­kezet ellenére. Szélfútta-viharos időben bor­zongósabban húzza össze kabátját az arra­járó. Nem tudni, gondol-e arra a tervre, mely szerint a tanév végére készült volna el a tornaterem. Lassanként bizonyos: a tanév végéből tanév kezdése lesz. Persze nem az, amelyik már elmúlt. Hisz a tanidő kerekét sem lehet visszaforgatni. Ki a problémás Sándorfalván? A szülő vagy a gyerek Ez idő szerint Sándorfalván 8 gyámolt és 13 gondnokolt van. Apaság megál­lapításával kap­csolatos ügyük ta­valy 10 volt, az úgynevezett lát­hatási ügyek szá­ma pedig folya­matosan gyarap­szik. Miként a ve- •••••••• szélyeztetett kör­nyezetben és hátrányos hely­zetben lévő kiskorúak száma is növekszik. Tavaly 33 volt; kö­zülük 12 kiskorú környezeti, 3 magatartási, 18 anyagi okok miatt került „nyilvántartásba", ellenőrzés alá. Ezt a felügyeleti munkát 8 társadalmi pártfogó is segíti a községben. Minden erőfeszítés ellenére azonban „vadabbak " a gyerekek, több közöttük a problémás. 1991-ben a fiatalkorúak szabálysértése az előző évekének többszörösére emelkedett (például vezetői engedély nélkül közlekednek gépjárművel, randalíroznak, A gyámügyi igazgatási munka az egyik legproblémásabb, legtöbbet kritizált tevékenysége a polgármesteri hivataloknak. Nincs ez másként Sándorfalván se. Mert - mint a képviselő-testület is megállapította minapi tanácskozásán ­ahogy az anyagi, a megélhetési gondok szaporodnak, velük mélyül a családok válsága, s egyre több lesz a „problémás szülő". A gyermeküket eltartani nem tudók, a válófélben lévők és a gyermekeket saját „igazuk" bizonygatására felhasználók, vagy éppen elhanyagolok, a szülői felelősségüket feledők sajnos egyre többen vannak a faluban. rongálásokat, tolvajlásokat követnek el). Megfékezésükre a jog egyelőre csak a figyelmez­tetést biztosítja az önkormány­zatnak. Ez kevés, és nagyon nagy nyomatékkal veti fel a szülői felelősség (esetleg a szü­lő elmarasztalásának) szük­ségességét. Az anyagi veszélyhelyzetben lévő kiskorúak támogatásáért többet tudnak tenni - elsősor­ban segélyekkel (ezek összege az 1990-es 544 ezer forintról 1991-ben 1 millió 822 ezerre növekedett). Tavaly 335 rá­szoruló kiskorúnak adtak se­gélyt. Sajnos, szü­leik között voltak olyanok, akik meg­próbálták félre­vezetni valótlan adatok közlésével a hatóságot, s olya­nok is, akik a se­gélyt nem a gyere­kekre fordították. A Szociális Tanács­adó Testület ezt nogmiHflH igyekszik meg­akadályozni, és ezért fordultak például olyan segjtési formákhoz, hogy a gyermekek étkezési díját fe­dezték, tankönyveket vettek nekik. Pénzben fizetett nevelési segélyt jelenleg 10 családban 18 kiskorú kap. „Gyámolításra" azonban sajnos ennél sokkal többen szorulnak: növekszik ezen a településen is azoknak a fiatalkorúaknak a száma, akik „problémás szüleik" miatt válnak lelkileg sérültekké, ne­veletlenné, sodródnak a bű­nözés küszöbére. Sz. M. Dédszülők dallamai Öl éve. hogy Molnár Róbert, egy akkor 16 éves fiatalember asszonykórust szervezett Kü­bekházán. Jelenleg 13 tagja van a csoportnak, 60-80 éves nagymamák, akiknek a napi kemény fizikai munka után az örömöt, a felszabadult­ságot jelenti az éneklés. A dédszülőktól örökölt balladáktól kezdve a vidám, ropogós farsan­golókig mindent énekelnek, s mindenhol, ahol csak lehet: helyi bálokon csakúgy, mint idősek otthonában, kulturális versenyeken, legutóbb például múlt pénteken, a Bálint Sándor Mű­velődési Házban rendezett nyugdíjasvetélkedőn. (Eddig egyébként „önellátók" voltak, de remélhetőleg a jövőben kapnak önkormányzati támogatást.) De nemcsak éneklik, tovább is adják az unokáknak ezeket a dalokat, sőt, a legkiseb­bekkel együtt föl is lépnek. „Valami nagyon fontosat tanultam tőlük harmincévesen" ­mondja Solymosi Lajosné magyar-népművelés szakos, általános iskolai tanár, aki másfél éve vette át a kórus vezetését -, „mégpedig azt, hogy még a legrosszabb időkben, a legnehezebb körül­mények között is képesek legyünk közösséget alkotni. Ehhez nem kell más, csak amit ők dalaikkal próbálnak kifejezni, a szeretet: a vágy, hogy másoknak örömet akarjunk - és tudjunk ­szerezni. Ez az a bölcsesség, amit szenvedéssel teli életükben fölhalmoztak, s amit nekünk, fiataloknak is át kéne vennünk." „Természetpatika" Forráskúton Már faluhelyen is egyre nagyobb a kereslet a különféle gyógyteák és -cseppek, a növényi eredetű készítmények és vitamintermékek iránt. Természetesen ezek a „portékák" nem helyettesíthetik a gyógyszereket, de elősegíthetik a betegségekből való gyorsabb felépülést, növelik a szervezet ellenállóképességét, segítik a regenerálódást, feszültségoldó, erőnlétjavító, nyugtató, fájdalomcsökkentő hatásuk is közismert. Vagyis preventív szerepük miatt immár polgárjogot nyertek az egészségmegőrzésben. Ezúttal forráskúti mini „természetpatika" megnyitá­sáról adunk hírt. A kis üzletet a község központjában levő hajdani zöldségbolt helyén alakították ki. Az új profilról már csak azért is érdemes szót ejteni, mert a falu kisegítő (kézi) gyógyszertárában kizá­rólag gyári készítményeket tartanak. Olyan pici ez a patika, hogy a legjobb szándék ellenére sem vállalkozhatna a jelenlegi funkciójánál többre. Ezért vélte úgy a község orvosa, dr. Vereczkey Csaba, hogy létjogosultsága van az új boltnak a falu centru­mában: népszerűsítésének is lehetőséget biztosított a ren­delőben. Hogy mi mindent árulnak az üzletben? Egyelőre a tea a sláger. Nagyon sokféle kapható. A polcokon cickafark. csalánlevél, mezei zsurló, gyer­mekláncfű, borsmenta, boró­kabogyó, bodzavirág, ezerjó, orvosi zsálya, hársfavirág, rozmaringlevél, galagonya ta­sakok sorakoznak. Lehet válo­gatni. Az sem akármilyen szem­pont, hogy jó kezekbe került az üzlet, hiszen Zádoriné Lévai Márta személyében egészségü­gyi szakember ad felvilágo­sítást, jó tanácsokat a vásárlók­nak. Tervezik úgynevezett biotermékek beszerzését is. Kü­lönböző fajta sűrítmények, pépes és egyéb készítmények, koncentrátumok forgalma­zójával veszik fel a közeljö­vőben a kapcsolatot. Kiegészítő profilként babaápolási cikkeket és finom kozmetikumot is kínál a megújult üzlet. G. E. Lesz-e deszki tornacsarnok? Bár a tavalyi 54 millióval szemben az idén csak 50 millió 922 ezer forinttal gazdálkodhat a deszki önkormányzat, helyi adókat mégsem vet ki, mivel a lakosság tovább már nem ter­helhető. Ehelyett a községi tu­lajdonba kerülő helyiségek bér­leti díjából, illetve a vállal­kozássegítő-munkahelyteremtő lehetőségek kihasználásával igyekszik pótolni a testület a kieső bevételeket. Három költségvetés-tervezet közül választhattak a képvise­lők. Mivel a kötelező felada­tokra mindhárom elképzelésben 43 millió 381 ezer forint jutott, így csak a fennmaradó, tartalék kb. hétmillió sorsa volt kérdé­ses. Végül két változat maradt állva. Az elsőben egymilliót szánnak a fogászati rendelő korszerűsítésére, hatmilliót pedig tornacsarnok építésére, s ez utóbbi tételhez minisztériumi pályázat útján próbálnak még négymilliót szerezni: a kiírás értelmében ugyanis a minisz­térium az önkormányzat által a tornateremre adott összeg negyven százalékával járul(hat) hozzá a költségekhez. Ha azonban a pályázat nem lesz sikeres - s ez a második válto­zat -, akkor 4:3 arányban sportöltöző, illetve járda építésére költik a tartalékot. (A végül is elvetett 3. terv szerint az egész összeget út- és járda­építés emésztette volna föl.) A költségvetés legnagyobb tétele különben az AMK (az Altalános Művelődési Központ - vagyis az iskola, óvoda, mű­velődési ház, könyvtár) 22 mil­lió forintja; segélyekre 3,3, munkahelyteremtésre pedig 3 milliót fordítanak az idén Desz­ken. A lakosság közérzetét olyan juttatásokkal - ingyenes tankönyv, étkezési hozzájárulás, ingyenes szemétszállítás — igye­keznek javítani, amelyek alanyi jogon valamennyi családot érintenek. Minden bizonnyal az is pozitív visszhangot vált majd ki, hogy a képviselők, nemes gesztussal, az idén is lemondtak tiszteletdíjukról, s azt az iskolának, óvodának adták, „céljelleggel", kirándulásra, jutalmazásra. RL

Next

/
Thumbnails
Contents