Délmagyarország, 1992. március (82. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-03 / 53. szám

2 KÜLPOLITIKA DÉLMAGYARORSZÁG KEDD, 1992. MÁRC. 3. Az egykori KGB-fonök Magyar szépirodalmat olvas... Ja/.ov és Rrucskuv A; állambiztonsági rendszer lerombolásának vagyunk tanúi, amely tragikus az ország jövője szempontjából - jelentette ki a Rosszijszkaja Gazeta című lap hasábjain Vlagyimir Krjucskov véleményét tolmácsolva a volt KGB-főnök ügyvédje. A lap sajátos módon a vizsgálati fogságban lévő Krjucskov ügyvédjének közvetítésével készített interjút az augusztusi puccs egyik főszereplőjével, mivel az ügyészi szervek nem engedélyezték a gyanúsítottal való közvetlen találkozást. A cikk megjelenéséhez, mintegy az abban kifejtett vélemény hitelességének igazolásául, a KGB egykori elnöke írásos hozzájárulását adta. Krjucskov úgy látja, hogy utódja, Vagyim Bakatyin valósággal lefejezte a KGB-t, szélnek eresztve a cég legjobb koponyáit, szellemi elitjét. Ugyancsak Bakatyin szemére vetette az amerikai nagykövetség lehallgató rendszerére vonatkozó szupertitkos tervrajzok kiadását. A; egykori KGB-főnök, aki kiválóan tud magyarul és egyik kedvenc időtöltése a magyar szépirodalom olvasása, nem rejtette véka alá, hogy egyáltalán nem tartja szerencsés dolognak a belügyminisztériumnak a titkosszolgálattal való összeolvasztását, ahogy ezt a Jelcin-kormány tervezi, főként szakmai, de politikai és személyi okokból sem. Az augusztusi eseményekről és előzményeiről Krjucskov elmondta: a bizottság kezében nem volt semmiféle letartóztatási és internálást terv, bármennyire szeretnének is egyesek az állítólagos feketelistára felkerülni. Mindössze néhány politikussal szeretlek volna „elbeszélgetni" annak érdekében, hogy tartózkodjanak az erőszakos akciókra valófelbujtástól... Tanácskozás Budapesten T^rkWTs\rwn.4- q i ci v v/iCi a békeerők átvonulásáról mmmmmmmmmmmm AZ ORSZÁGGYŰLÉS megadja előzetes hozzájárulását ahhoz, hogy az ENSZ békefenntartó erőinek egységei mindenoldalú biztosítás mellett átvonulhassanak Magyarországon. Ezt a határozattervezetet szövegezte meg a Parlament Külügyi és Honvédelmi Bizottsága hétfőn megtartott együttes ülésén. A tervezet értelmében az Országgyűlés felhatalmazza a kormányt, hogy az átvonuló csapatukat a nemzetközi jog által szokásosan nyújtott mentességekben részesítse. A Külügyminisztérium képviselője elmondta, eddig egyedül Franciaország jelezte, hogy Magyarországon keresztül kívánja átvonultatni a Jugoszláviába induló békefenntartó egységét, egy 900 főből álló gyalogos zászlóaljat. A tervezet egy korábbi változata az átmeneti állomásoztatást is tartalmazta volna, ám ezt a kifejezést „rossz csengése miatt" végül elvetették a honatyák, s helyette a hivatalosabb „mindenoldalú biztosítást" vették be a tervezetbe. BOSZNIA-HERCEGOVINA FŐVÁROSÁBAN hétfő reggel óta úttorlaszok zárják el az összes kivezető útvonalat. Szarajevóban a rádió felhívásokat sugároz, amelyben arra kérik az eltorlaszolt városrészek lakóit, hogy ne menjenek dolgozni és gyermekeiket ne küldjék iskolába. A fővárosban hétfőre virradóra hárman életüket vesztették a lövöldözések következtében, s heten megsebesültek. Ünnepelt a Világkiállítási Fórum A BIE döntése után lezárult egy szakasz, immár végérvényessé vált, hogy 1996-ban világkiállítást rendez Budapest. Ez alkalomból tartott ünnepi köszöntőt a Világkiállítási Fórum hé4főn, a Gejiért Szállóban. A rendezvényen jelen volt Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere, aki köszöntőjében elmondta: az Expo megrendezésének lehetősége az egész ország közös öröme, hiszen a kiállítás kapcsán lehetőség nyílik a gazdasági fejlődés és az európai integráció meggyorsítására. A BIE döntését kemény harcok előzték meg, melyben az egy éve alakult Világkiállítási Fórum is jelentős szerepet játszott, hiszen jóformán tetszhalott állapotából támasztotta fel újra az Expo ügyét. Hiteles tájékoztatással, megfontolt diplomáciával végül is sikerült meggyőzni a nagyvilágot, benne a BIE-t és a mögötte álló politikai és üzleti köröket arról, hogy Magyarország igazán akarja a világkiállítást. A jó béke esélyei Horvátországból, Szlovéniából és Szerbiából érkezett szakértők tanácskoznak Budapesten, a Nemzetek Házában két napon át „a jó béke esélyeiről". A hétfőn délelőtt kezdődött konferenciát a német FDP-hez közel álló Friderich Naumann Alapítvány és a Szabad Demokraták Szövetsége rendezi. Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke megnyitó beszédében kiemelte: a szuverenitás, illetve az együttmaradás joga minden népet megillet, c kérdésben az egykori Jugoszlávia népei és politikusai hivatottak dönteni. A köztársasági elnök a határon túlról érkezett szakértők és a magyar vendégek előtt megerősítette: Magyarország helyesli, hogy az ENSZ békefenntartó erőket küld Jugoszláviába és helyesli a megoldást kereső nemzetközi erőfeszítéseket is. Göncz Árpád a megoldás kardinális kérdésének az emberi és kisebbségi jogok érvényesülését nevéfte. A konferencia előadója, Szent-lvánvi István, az SZDSZ parlamenti képviselője, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának alelnöke az MTI kérdésére válaszolva elutasította azt a feltételezést, ho'gy a szabaddemokraták a szakértők meghívásával a köztársaságok belügyeibe avatkoznának. Jugoszláviában a jó béke amelyről a döntéselőkészítők is kicserélik gondolataikat Szent-lványi István szerint az érdekek és az érzelmek kompromisszumán alapul. Örmény rakétatámadás Az örmény ellenállók hétfőre virradóra rakétatámadást intéztek az azerbajdzsánok lakta karabahi város, Susa ellen. A bakui közlés jelentős kárókról számolt be. áldozatokról azonban nem tett említést. A várost az utóbbi napokban ért támadások arra engednek következtetni, hogy örmény részről Susával szemben ugyanazt a taktikát követik, mint azerbajdzsán oTdalról az örmények lakta Hankentíi (Sztyepanakert)-ellen: porig rombolni a várost és fizikailag megtörni az ellenállást. Az államközösségi haderők egyik szóvivője hétfőn Moszkvában megerősítette, hogy a karabahi székvárosban állomásozó gépesített lövészezredet a Kaukázuson túli katonai körzet egy másik térségébe vezénylik át. Hétfőre virradóra a volt szovjet hadsereg egyik légideszant alakulata foglalt állásokat Hankendi (Sztyepanakert) körzetében. Az egység, amely nyolc katonai helikopter fedélzetén érkezett rendeltetési helyére, a 366.-számú gépesített lövészezred kivonását hivatott fedezni. A kivonással összefüggő kérdésekről, az esetleges összetűzések megelőzéséről tárgyalt karabahi örmény vezetőkkel hétfőn Jurij Grekov vezérőrnagy, a Kaukázuson túli katonai körzet parancsnoka. Béremelési korlátozás Az ukrán elnök rendeletben kötelezte-a béremelések korlátozására az ország vállalatait és intézményeit az infláció megfékezése érdekében közölte a Reuter. A Leonyid Kravcsuk kérjcgyével ellátott dekrétum szérűit a "bérek változtatásakor ezentúl az idén januári szintet kell alapul venni, amelyet nagyjából már hozzáigazítottak az év eleji áremelésekhez. Ez viszont azt is jelenti, hogy a fizetések az árfelszabadítást lassacskán kiheverő inflációnak megfelelően a továbbiakban meglehetősen lassan fognak növekedni. Magyarország-EK / Ut a szabadkereskedelemhez Kilenc év múlva, 2001 január l-jén lesz teljes a szabadkereskedelem - a mezőgazdasági termékek kivételével - Magyarország és az Európai Közösség országai között. Ám már 6 év után - mai árakon számolva évi 400 millió dollár vámtehertől szabadul meg az ország - mondotta Juhász Endre, az Európai Ügyek Hivatalának vezetője azon a hétfői sajtótájékoztatón, amelyen beszámolt az EK-val kötött ideiglenes megállapodásról. Elmondta: az ideiglenes megállapodás ez év december 31-ig érvényes, legkésőbb 1993. január l-jén a társulási szerződés váltja fel. Az ideiglenes kereskedelmi megállapodás és a társulási szerződés a mezőgazdasági termékek kivételével 2000. december 31-ig teljes szabadkereskedelmi övezetet létesít a közösség 12 tagországa és hazánk között. Ebben a rendszerben az áruk vámoktól, más pénzügyi terhektől, valamint mennyiségi korlátozásoktól mentesen áramolhatnak. A szabadkereskedelem aszimmetrikusan valósul meg, ami azt jelenti, hogy a közösség gyorsabban nyújtja a kedvezményeket, és azokat Magyarország csak később viszonozza. A közösség a magyar ipari termékek jelentős részére (textiltermékek kivételével) - a teljes magyar export mintegy 60 százalékára - a megállapodás hatálybalépésekor eltörölt minden mennyiségi korlátozást. Az e körbe tartozó magyar exporttermékek több mint 70 százaléka máris vámmentes. A fennmaradó termékek vámját - különböző ütemezésben - legkésőbb öt év alatt számolják fel. A teljes magyar export mintegy 13 százalékát kitevő textiltermékekre a mennyiségi korlátozásokat1 a közösség az átmeneti időszak alatt számolja fel teljesen. Magyarország a mennyiségi korlátozások lebontását csak 1995 január l-jén kezdi meg és 2000. december 31 -én fejezi be. A közösségből importált áruk egy csekély részére vonatkozóan a vámokat két év alatt megszüntetjük, ekkor a közösségből származó importunk mintegy egynegyede lesz vámmentes. A behozatal háromnegyed részére vonatkozóan a vámokat 2000. december 31-ig fokozatosan szüntetjük meg. A megállapodás értelmében Magyarország új iparág,' vagy szerkezeti átalakítás alatt álló iparág védelmére az átmeneti időszak alatt - vámemelés formájában - egyoldalú piacvédelmi intézkedéseket vezethet be. A mezőgazdaság területén a társulási szerződés nem irányozza elő a teljes szabadkereskedelmet, a két fél konkrét termékekre különféle kedvezményeket nyújt egymásnak. A közösség kedvezményei a magyar, mezőgazdasági export mintegy háromnegyedére érvényesek. Az általános szabály az', hogy a közösség a magyar exporttermékeket sújtó lefölözéseket és vámokat három éven keresztül évente 20 százalékkal, összesen tehát 60 százalékkal csökkenti. Előválasztások Amerikában A költséges demokrácia Az Egyesült Államok elnökét november 3-án választják, de a kampány már hónapok óta úgy folyik, mintha holnap szavaznának. A jelöltek különgépeiken cikáznak városok és államok között, milliókat költenek, hogy napi 16 órán át versenghessenek személyesen hirdetéscikkel a választók kegyéért. Ugyanis már november előtt számtalanszor szavaznak, s a sajtóban „lóversenynek" becézett küzdelemben csak az juthat el a célegyenesig, aki már korábban jó helyezést ért el, bukás nélkül vette a kanyarokat. ' Nélkülözhetetlen a siker az úgynevezett előválasztásokon, amelyek viszonylag új formái az amerikai politikai rendszernek. Céljuk a nagyobb demokrácia: korábban ugyanis a nagy pártok korifeusai zárt ajtók mögött egyeztek meg abban, hogy kit indítsanak elnökjelöltként. Döntsenek erről a választók - javasolták a század elején a reformerek, ám a kezdeményezés feledésbe merült, s csak a második világháború után éledt fel. A hatvanas években csak 15 államban volt „primary", így a pártboncok még szilárdan kézben tartották a jelölési folyamatot. Amikor azonban a hetvenes esztendőkben már 26 államban rendeztek előválasztást, sikerei alapján meglepetésre megszerezhette a jelölést (majd a győzelmet) Jimmy Carter, az addig alig ismert georgiai kormányzó. Hasonfóan nélkülözhetetlen volt az előválasztásokon való megmérettetés Ronald Reagannak, az egykori hollywoodi filmszínésznek: az akkor 69 éves Reagant pártja csak akkor volt hajlandó jelölni, amikor kiderült, hogy milyen hatásosan tud szólni az emberekhez. Mint tudjuk, azután a rendhagyó jelölt kétszer el is nyerte az elnökjelölést. A döntő szót a pártok nyári, elnökjelölő kongresszusain mondják ki. Az előválasztásokon lényegében ezekre a kongresszusokra választják ki a szavazók a delegátusokat - akiknek azután többnyire kötelességük arra az elnökjelöltre szavazni, akit a választók támogatnak. Többnyire, miután a rendszer bonyolult, de hatékony és rendkívül demokratikus: a 10 álló hónapon át tartó, beható és heves választási kampányban a pártaktivisták tíz- és tízezrei vesznek részt (túlnyomórészt önként, lelkesedésből, minden ellenszolgáltatás nélkül) a gyűléseken, találkozókon, a tv-ből pedig a választók tízmilliói már előre alaposan megismerkedhetnek a jelöltekkel, a különböző álláspontokkal, programokkal. Azokban az államokban, ahol még nem vezették be a primaryrendszert, caucusok, jelölőgyűlésck választják ki a pártkongresszusi jelölteket. A módszer nem kevésbé demokratikus, de míg az előválasztásokon átlag a polgárok 20 százaléka vesz részt (pár perc alatt leadva szavazatát), a több órás jelölőgyűlésekhez csak feleannyinak van türelme. A kampány szakaszában kulcsszerepe van a tv-nek, rádiónak, sajtónak, amelyet nem ritkán azzal vádolnak, hogy egyes jelölteknek kedvezve, mások hibáit túlhangsúlyozva befolyásolja a kampányt. Tekintve az amerikai tömegtájékoztatás óriási méreteit, sokrétűségét, e vád aligha megalapozott. Jóllehet a pártok júliusaugusztusi jelölőkongresszusai még meszsze vannak, március folyamán jelentősen leszűkülhet a demokrata párti mezőny: a 3-i és a 10-i, részben népes államokban tartandó előválasztások eredménye jelzi majd, hogy mit akarnak, kit támogatnak a szavazók. HELTAI ANDRÁS Magyar-üzbég megállapodás Kádár Béla külgazdasági miniszter és Abdulhasim Mutalov, az Üzbég Köztársaság miniszterelnöke hétfőn Budapesten aláírták a két ország gazdasági kapcsolatait szabályozó kereskedelmi megállapodást. Ez. az első olyan szerződés, amelyet Magyarország a volt Szovjetunió nem európai köztársaságával kötött. Az új, szabaddeviz.ás együttműködési forma keretében az idén a két ország között az áruforgalom értéke oldalanként elérheti a 100 millió dollárt. Ezzel Üzbegisztán - Oroszország, Fehéroroszország (Bclorosszia) és a Komi Köztársaság után - a negyedik helyre kerülhet hazánknak a volt Szovjetunió köztársaságaival folytatott kereskedelmében. Az üzbég szállítási lehetőségek közül a legjelentősebb a tradicionális gyapot, továbbá különféle vegyipari termékek. Magyar részről élelmiszeripari és könynyűipari termékek, valamint autóbuszok exportjára kínálkozik lehetőség. •NHHMMMHMHHi Majdnem 11 ezer visszaküldött A hét végén'majdnem 11 ezer beutazni szándékozó külföldi állampolgárt utasítottak vissza a magyar határőrök, mert nem rendelkeztek a szükséges okmányokkal, illetve elegendő pénzzel - közölte hétfőn délelőtt az MTI érdeklődésére a Határőrség helyettes szóvivője. Krisán Attila elmondta, hogy a visszautasítottak nagy többsége román állampolgár volt, de akadt köztük USÁ-bcli és japán is. Hat kínai pedig egyenként 100--100 dollárral próbálta megvesztegetni a határőrt, aki természetcsen nem fogadta el a pénzt. Jelentős volt a határsértések száma is, összesen 131. A nyírbátori határkerület bagaméri őrse elfogott egy 35 tagú, hazánkba illegálisan belépni próbáló nemzetközi csoportot, amely 16 egyiptomi, 10 tanzániai. 5 török és 4 pakisztáni állampolgárból állt.