Délmagyarország, 1992. március (82. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-13 / 62. szám

4 GAZDASÁG DÉLMAGYARORSZÁG PÉNTEK, 1992. MÁRC. 13. Ez még nem az Opel! Szentgotthárdon a sorozat- látható autó egy Nissan és Japánban gyártották a gyártás csak ma kezdődik, pontosabban ünnepé- gyermekek nagy örömére. Az ihletet pedig egy lyesen felavatják az összeszerelő üzemet. A képen rajzfilm „főszereplőjétől" kapták az alkotók. Mobil üzemmódban Az autósok sarcolásának újabb fázisai után nehezen tudom elképzelni, hogy miként tud manapság megélni egy autóápolási cikkek gyártására alakult cég. Ha a jármű gazdája spórolni akar, először a kozmetikát hagyja el, hisz az adót, a benzinvásárlást nem úszhatja meg. Az Auto-mobil Vegyi Gmk évek óta a pályán van, s most sem a tönkremenés felé halad. Simkó Ferenctől, a cég vezetőjétől az „útakadályok" kikerülésének általuk alkalmazott módjáról érdeklődtem. A sejtésem megalapozottnak bizonyult, az ápolószerek forgalma valóban visszaesett. Ezzel szemben az üzemeltetést segítő anyagokból több fogy. Ha jobb műszaki állapotban lenne a gépkocsipark, ezekre aligha lenne szükség. A célnak megfelelő gázolajhoz télen nem kellene dermedéscsökkcntó adalék. A lyukas hűtőket tömítő „gyógyírbői" nem fogyna évente 80 ezer flakonnal. Az olajfogyás csökkentése is sok ember álma, s áldoz is rá. A túl jó szerek olykor öngóllal érnek fel. A tcfionos súrlódáscsökkentők számtalan márkája öntötte el a piacot. Akit érdekelt, akkor megvette. A szer 4-5 évig is hatásos, addig az újabb tételek szinte eladhatatlanok. Negyven cikküknek legalább fele keresett, mikor melyiknek van divatja, szezonja. A divat meglovagolása sosem szégyen. így kezdték el gyártani a gyógynövényt tartalmazó kozmetikumokat, sőt egyik kft.-jük a Svédcsepp-üzletre is rástartolt. A másik kitörési pont az export lehet. Legutóbb például 400 ezer flakon kontakt- és számítógép tisztítóra kaptak szaúdi megrendelést. Az export a viszonylag kis nyereség, a komoly minőségi követelmények, a szoros határidők ellenére is fontos kelléke a gazdaságos és mobil üzemmódnak. így válik érthetővé, hogy egy 30 emberes cég '91-ben miként tudott 130 milliós saját, kiterjedt vállalkozásai révén összesen 250 millió forintos forgalmat elérni. T. Sz. I. Mozaiklap Ronik Mozaiklap Gyártó és Kereskedelmi Rt. néven 200 millió forintos alaptőkével új társaságot alapított a Nikex Kereskedelmi Rt. és a Romhányi Építési Kerámiagyár. A két alapító cég a törzstőkéből azonos arányban, azaz 49,55 százalékban részesedik, a fennmaradó hányad a helyi önkormányzat tulajdona. A Ronik Rt. fő tevékenysége a mozaiklapgyártás és az előállított termékek értékesítése lesz. A létrehozott rt. éves termelő kapacitását körülbelül 400 ezer négyzetméter különféle méretű burkolólapra tervezik. A gyártott termékek variációs lehetősége igen széles, úgy a felületi kialakítást, mint a színeket, mind pedig a dekorálást és kiszerelést tekintve. Az újonnan alapított rt. keretében működik majd KözépEurópa egyik legkorszerűbb üzeme. A termékek közös jellemzője, hogy egyszer-égetettek, fagyállóak, és kopásállósági fokozatuk rendkívül magas. Várhatóan keresettek lesznek Németországban, Olaszországban, a skandináv államokban és Távol-Keleten is. Hibrid és mégis magyar A Kiskun Gabonakutatási Termeltetési Vállalat most látta elérkezettnek az időt, hogy az ismeretlenségből a nyilvánosság elé lépjen. A Kiskunhalason megtartott sajtótájékoztatójukon dr. Samir Rady főigazgató először a magyar kukoricanemesítés nemes hagyományairól szólt, melynek egy kényszerű szünet után ők a továbbvivői. Az amerikai Pioneer cég egyeduralmának időszakát az akkori mezőgazdasági kormányzat protekcionista elkötelezettségének minősítette, melyből itt az ideje kilépnünk. A halasiak több éves „ partizánkodásra" kényszerültek. Legfőbb célkitűzésük a magyar éghajlati viszonyokhoz alkalmazkodó hibridek előállítása és olcsóbb vetőmagként való elterjesztése volt. Most azt jelentették be, hogy a versenytársénál 40 százalékkal olcsóbb a vetnivalójuk. Tavaly a tíz Kiskun hibridet 400 ezer hektáron termesztették, mely az összes kukoricaterület közel 30 százalékának felel meg. Az állami minősítés ' 92-ben további négy hibriddel színesítette a palettát. A rendszerváltás nemcsak a mezőgazdasági termelés tulajdonviszonyaiban hoz lényeges változást, hanem a növényfajtákhoz való tulajdonosi viszonyokban is. Így a magyar hibridek a minimális licenszdíj miatt olcsóbbak, s idehaza éppúgy mint külföldön korlátlanul felhasználhatók. Hibridjeikkel nem a tonnákban mért hozamokban kívánnak versenyezni, inkább a kisebb ráfordítási igényből adódó gazdaságossággal. Az 1-5- 10-20 kilós csomagolási egységekkel a kistermelői réteget is megcélozták. T. Sz. I. DM-adótanácsadó Halasztás, részletfizetés Többen érdeklődtek, magánszemélyek és egyéb adózók egyaránt: mit tegyenek, ha a bevallott adójukat egyáltalán nem, néhány hónapon belül nem, vagy egy összegben nem tudják megfizetni? Az adózónak az adót - főszabályként - a törvényben meghatározott „esedékességig" (a befizetésre nyitva álló határidőig) kell megfizetnie. Mindenki kerülhet azonban akár önhibáján kívül is - pénzzavarba, előfordulhat, hogy a fizetésre kötelezett határidőre a befizetést részben vagy egészben nem tudja teljesíteni. A hatályos adózás rendjéről szóló törvény az ilyen helyzeteket tolerálja: fizetéshalasztás, részletfizetés engedélyezhető, sőt - bizonyos esetekben - az adótartozás (értve alatta bírságot és pótlékot is) mérsékelhető, vagy el is engedhető. A törvény mind az adózó, mind az ügynevezett adó megfizetésére kötelezettek (pl. örökös, megajándékozott stb.) részére lehetővé teszi a részletfizetés és fizetéshalasztás engedélyezését. Az esedékesség előtt előterjesztett kérelemre - ha annak adottak a törvényi feltételei - a kedvezmény biztosítása nem mérlegelhető (erre utal a jogszabályi szövegezés kijelentő módja: „engedélyez"). Míg ha a kérelmező a kérelmet az esedékesség után terjeszti elő, a kérelem teljesítése az adóhatóság mérlegelésétől függ, azaz diszkrecionális joga. A kérelem teljesíthetőségének általános törvényi feltétele, hogy a fizetési nehézség átmeneti jellegű legyen, ne lehessen az adózónak felróni, és ne veszélyeztesse az adó későbbi megfizetését. Az előbbi általános (minden adóalanyra vonatkozó) feltételeken túl eltérő, speciális szabályt ír elő a törvény magánszemély és nem magánszemély részletfizetési és fizetéshalasztási kérelmére. Magánszemély részére kedvezmény akkor engedélyezhető, ha igazolja (valószínűsíti), hogy az adó azonnali vagy egy összegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelentene. Nem magánszemély részére fizetési könnyítés akkor adható, ha a kérelmező igazolja a fizetési nehézség átmeneti jellegét és azt, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható. Megjegyzem, hogy a fizetési könnyítést az adóhatóság feltételekhez kötheti. Nem engedélyezhető fizetési halasztás, részletfizetés szja-előlegre, levont személyi jövedelemadóra, beszedett helyi adóra és a termékimport után fizetendő áfára, kivéve, ha a kérelmező az áfának nem alanya. Bár a szja-törvény szabályozza, szorosan ide tartozik, hogy az év közben fizetett (levont) előleghez képest az adóbevallásban szereplő adókülönbözet megfizetésére a részletfizetés legfeljebb 12 hónapra engedélyezhető. Ha az adótartozás, bírság, a pótlék megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók (Ptk. 685. § b^pont) megélhetését súlyosan veszélyezteti, az adóhatóság a magánszemély kérelme alapján azt mérsékelheti vagy elengedheti. Külön kimondja a törvény, hogy a magánszemélyen kívül más személy adóját az adóhatóság nem mérsékelheti és nem engedheti el. Az előbbi méltányossági kérelem elbírálását megelőzően az adóhatóság a kérelemben felhozott indokok igazolására szólíthatja fel a magánszemélyt és környezettanulmányt kérhet be. Néhányan azt kérdezték, az szja bevallásban visszaigényelt adójukat mikor kapják vissza? A sok visszaigénylő miatt van-e lemaradás, túllépi-e az adóhatóság az előírt 30 napos határidőt? Nagy örömmel tájékoztatom az olvasókat, hogy az 1992. évi adóbevallások feldolgozása szervezetten, rendezetten, sőt naprakészen folyik. Ez azt is jelenti, hogy a visszajáró szja-különbözetet a jogszabályban előírt 30 napos határidőn belül, kb. 20-25 nap alatt kapják vissza az adózók. Határidő átlépés kizárólag egyedi esetben lehet. Ilyenkor azonban - teljesítve a jogszabályban előírt kötelezettségeinket már eleve késedelmi pótlékkal küldi ki az Adóelszámolási Iroda az összeget. Nagyon bízom benne, hogy határidő átlépés „csúcsidőben", a március 20-án beérkezett visszaigénylői utalásoknál sem lesz. A legkésőbbi visszaigénylőknek is április 19-ig vissza kell kapniuk a személyi jövedelemadó különbözetet. Dr. Papp István igazgatóhelyettes APEH Csongrád Megyei Igazgatósága Helyi adók 1. Az idegenforgalmi adó Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése 1991. december 19-én rendeletet alkotott a helyi idegenforgalmi adó bevezetéséről. Az 1992. január l-jén hatályba lépett rendeletet az érintetlek tájékoztatására ismertetjük. Idegenforgalmi adófizetésikötelezettség terheli azt a magánszemélyt, aki nem állandó lakosként, 48 órát meghaladóan tartózkodik az önkormányzat illetékességi területén. (Állandó lakosnak számít az, aki a településen állandóra vagy ideiglenesre bejelentett lakással rendelkezik.) Mentesek az adófizetési kötelezettség alól a 18 évnél fiatalabb magánszemélyek, az egészségügyi, szociális intézménybe beutaltak, a felsőoktatási intézmények hallgatói, a munkaviszony alapján, vagy vállalkozóként az önkormányzat illetékességi területén tartózkodók, valamint az üdülők tulajdonosai, bérlői és azok hozzátartozói. Az adó alapja a 48 órát meghaladóan megkezdett napok száma. Az adó mértéke személyenként és naponta 50 forint. Az adót kereskedelmi szálláshelyeken (szálloda, panzió, üdülőház, kemping, turistaszálló), csónakházakban és üdülőtelepeken az üzemeltető; szervezett üdülésre beutaltaktól az üdülőt fenntartó szerv; fizetővendéglátó szálláshelyeken a szállásadó illetve a közvetítésre jogosított szerv szedi be. Az adóbeszedésre kötelezett az adó összegét közli a magánszeméllyel, az adót átveszi, erről bizonylatot ad és nyilvántartást vezet. Az adó beszedőjének az adót a beszedést követő hó 15-ig az önkormányzat adóhatóságához kell befizetnie akkor is, ha annak beszedését elmulasztotta. Ellenkező esetben késedelmi pótlékot fizet. Az adó beszedőjének az adóköteles bevételszerző tevékenységet annak megkezdésétől számított 15 napon belül az önkormányzati adóhatóságnak írásban kell jelentenie, ellenkező esetben mulasztási bírságot fizet. K G. Bővülés és polarizáció \ Elkészült a város kereskedelmi mérlege Készül a város kereskedelmi koncepciója. Mivel a tervezet kidolgozói az általános irányelvek és a végrahajtandó feladatok meghatározásánál az elmúlt két év változásaiból indulnak ki, a Vagyonkezelő és Vállalkozási Iroda munkatársai elkészítették az 1990-91-es időszak városi kereskedelmi mérlegét. A vitaanyag szerint Szeged kereskedelmi hálózata az elmúlt két évben soha nem tapasztalt mértékben bővült. A hivatalhoz 1788 üzletnyitási bejelentés érkezett. Legnagyobb a növekedés a ruházati üzletek, az ajándék-dohány-bazár, valamint az élelmiszer szaküzletek körében. Rendkívüli mértékben nőtt a palackozott italboltok száma 418 üzlet nyílt ilyen profillal. Szaporodnak a büfé-falatozó üzletek és a játéktermek. Az előbbiből 202 nyílt, az utóbbiból 26 működik a városban. A külföldi tőke a város kereskedelmében tömeges mértékben még nem jelent meg. Áruforgalmi oldalról a kereslet polarizálódása tapasztalható, exkluzív, luxus cikkeket árusító, igényesen kialakított üzletek jelentek meg a Belvárosban, és olcsóbb cikkekkel kereskedő, igénytelen, diszkont jellegű árusítóhelyek nyíltak a lakótelepeken. Az üzletek számának növekedésétől pedig jelentősen elmaradt az alapterület-bővülés és a színvonal. Az az 1990-es törvény, amely alanyi joggá lette a vállalkozást, jelentősen növelte a vállalkozók számát Szegeden. Azóta 6514 egyéni vállalkozói igazolvány kiadására került sor. Ezen belül domináns a kiskereskedelem és vendéglátás, kevésbé jelentős a termelő, szolgáltató és kisipari tevékenység. A vállalkozások bővülésének számos előnye tapasztalható. Csökkenti a munkanélküliséget, javítja a kínálati feltételeket és versenyhelyzetet alakít ki. A vállalkozások bővülésének azonban néhány hátránya is tapasztalható. Nem kívánatos üzletprofilok - palackozott italáru-boltok, italüzletek, termelői borkimérések, játéktermek szaporodtak el, engedély nélküli italméréseket folytatnak, sok a telephely nélküli vállalkozás, megnövekedett az engedély nélkül köztéren árusítók köre. A szakképesítést nem igénylő vállalkozások számának növekedése károsan befolyásolja a kereskedelem kulturáltságát, és a szakma „felhígulásához" vezethet. Az üzletek működése sok esetben zavarja a lakosság nyugalmát, károsan befolyásolja a környezetet, rontja a közhangulatot. A helyi önkormányzatnak fel kell lépnie a vállalkozások nemkívánatos kísérőjelenségeivel szemben, hogy ne kizárólag a vállalkozók igényei szerint nyíljanak üzletek, figyelmen kívül hagyva a város és a lakosság érdekeit - szögezi le a kereskedelmi koncepció vitaanyaga. KECZER