Délmagyarország, 1992. március (82. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-12 / 61. szám

CSÜTÖRTÖK, 1992. MÁRC. 12. f? 4 BELPOLITIKA 3 Drágul a motorbenzin - májustól MÁJUS 1-JÉTOL VÁRHATÓAN mintegy 5 forinttal drágul a motorbenzin, miután akkortól tovább növekszik a fogyasztási adó összege, s belép a környezetvédelmi díj is, amelyet a MOU Rt. nem tud magára vállalni - mondta szerdán József Gábor, a MOU Rt. vezérigazgató-helyettese. A fogyasztási adóemelés mértéke 4,10 forint lesz, s ezzel egy liter motorbenzin árában az adó mértéke 42,40 forintot tesz majd ki, míg az ólommentes benzin esetében 37,50 forintot. Mint a MOU Rt.-nél rámutattak: az autósoknak adó­emelésen kívül azzal is számolniuk kell, hogy az idegen­forgalmi szezon kezdetén általában növekszik a motorbenzin tőzsdei ára, s ez hatással lehet a magyar termelői árakra is, amelvek a világpiaci árképzéshez igazodnak. MINTEGY 30 EZER ÉLELMISZER- és 11 ezer bor­vizsgálatot végeztek tavaly, s a termékek 90 százaléka meg­felelt a követelményeknek - hangzott el többek között szerdán azon a sajtótájékoztatón, amelyet Budapesten a Földművelés­ügyi Minisztériumban tartottak az élelmiszerek minőségének alakulásáról, a szaktárca illetékes szakemberei. Az átlagnál több volt a minőségi hiba a sütő-, száraztészta-, a hús- és a tej­Adózunk, de hogyan? Egyre-másra változnak az adózással kapcsolatos ren­delkezések. módosultak az adósávok, az újabb és újabb adó­fajták bevezetése, a most niár a munkanélküliekre is kiterjedő kötelező adóbevallás bizonyítja a „kincstár" találékonyságát, amellyel igyekszik egyre többféle forrásból, mind nagyobb összeget kisajtolni az állampolgárokból. Az adóbevallás és be­fizetés határideje március 20., így aztán éppen időszerű a kér­dés: adózunk, de hogyan. Persze akinek 15-20 ezer forint a segélye, az csak adózzon. Változott az adósáv, de ennek ellenére még mindig igen aránytalan. Az adórendszer rendkívül progresszív. Csak a magas jövedelemmel rendelke­zőknek előnyös, akik könnye­dén elviselik, ha az évi több százezerJforinínak akár a 45 százalékát is levonják. De az alacsony jövedelmű igencsak megérzi, ha a pénzének negyed Hegyi József, nyugdíjas: - rfszé' ^'v|szi azadÓ'A 40 év A mostani adózási rendszer ala,t ^halmozódott adossagto­nem hiszem, hogy valakinek is meeet nem lehet 2~3 ev ala,t kedvez. Más. az alacsonyabb v's«af.zetni. Adózzunk, de az keresetűek számára kedvezőbb ésszerűséget azért tartsuk szem megoldást kell keresni, mert a e'olt­mai szisztéma inkább a magas jövedelemmel rendelkezőknek kedvez. Igaz, hogy az adós­ságok látszólag kedvező irány­ban változtak, az adómentes sáv majdnem a duplájára emelke­dett. de az is igaz. hogy ma már százezer forintból sem lehet megélni. Nagy probléma, hogy nagyon sokan a láthatatlan jövedelmeik révén előnyöket élveznek, míg a bérből és fize­tésből élőket kíméletlenül megadóztatják. Nem tudom, hogy miért kell a munkanélkü­lieket. a nyugdíjasokat is adóbavallásra kötelezni. De hogy ez tovább fogja növelni az elégedetlenséget, az biztos. Kíváncsi vagyok, mit válaszol­na a pénzügyminiszter úr arra a kérdésre, hogyan sikerült két hónap alatt 50 milliárd körüli deficitet produkálnia, amikor az éves tervezet 70 milliárd. H. Szabó Pál, nyugdíjas: — Ami itt folyik, az nem adózás, hanem sarcolás. Van már gép­kocsiadó, van súlyadó, a ben­zinnek a fele szintén adó. Meg­adóztatnak itt mindent - lehet, hogy helyi adó is lesz hamaro­san -, s most már adóbevallásra kötelezik a munkanélkülieket meg a nyugdíjasokat is. Lehet, hogy ismét lesz füstadó is, mint Mátyás idejében? Most emelik a nyugdíjakat, változik majd az adósáv is, lehet, nekünk is kell adóznunk. A magyar adórend­szer világviszonylatban is igen magas, talán azért is, mert az államnak nemcsak a külföldi adósságtömeget kell visszafi­zetnie, hanem fedeznie kell a veszteséges vállalatok fenntar­tását is. Ilyesmikre, meg a ha­talmas bürokrácia fenntartására megy el a legtöbb adó. Földes Gábor, munkanél­küli: - Állás nélkül vagyok több mini egy éve, és segélyt sem kapok. Most nekem is kell adóbevallást készítenem. Nem tudom, le tudnak-e vonni vala­mit a nincsből? A munkanélkü­li-segély bruttó jövedelem, ezek szerint adóköteles is lesz. P. T. P Mire figyeljünk at adóbe­vallási ív kitöltésénél? - kérdezi a Rá^lió Szeged ina délutáni adásában (17 óra 30 perc után) ár. Papp Istvánt, az APEH igazgatóhelyettesét la­punk munaktársa. Kovács And­rás. Telefonszám: 24-244 iparban. Legkevesebb kifogásra a növényolaj-, dohány­és a cukoripar termékei adtak okot. A FERIHEGYIHEZ HASONLÓ nagyságú repülőtér alakulhat ki Kiskunlacházán, a volt szovjet katonai repülő­térből. A 3 milliárd forint értékű, 550 hektár terület első­sorban kedvező fekvése miatt került szóba egy, a Ferihegyet tehermentesítő új légikikötőként, ugyanis közel van Budapest­hez, az M()-ás autópályához, lakott területtől azonban elfo­gadható távolságban van. Ez azért fontos, mert Ferihegyen a környék lakóira tekintettel a zajártalom csökkentésére kor­látozták az éjszakai le- és felszállásokat. Kiskunlacházán viszont éjszakai járatokat is fogadhatnának. A 8Ó-AS ÉVEK VÉGÉTŐL végbement politikai, gaz­dasági rendszerváltáshoz nem alkalmazkodott a magyar vám­jog, sőt több rendelkezése már a továbblépés akadályává is vált. Ezért a Parlament őszi ülésszakának egyik legfontosabb feladata az új vámtörvény megalkotása lesz - mondotta Kupa Mihály pénzügyminiszter szerdán a Vám- és Pénzügyőrség 125 éves fennállásának alkalmából rendezett nemzetközi szimpóziumon, Budapesten, a Közgazdaságtudományi Egyetem épületében. HHraH il • WM ül lm ü (il LJ WL if HHHI MA ÉRDEKEGYEZTETŐ FÓRUM KLÁRAFALVÁN. A helyi önkormányzat értesíti a Klárafalva közigazgatási területére kárpótlási igényüket bejelentetteket, hogy az érdekegyeztető fórum megalakulását 18 órakor tartja a kultúrházban. Aki a fórum munkájában részt kíván venni, feltétlenül jelenjen meg. AZ MDF Római körút 31. szám alatti székházában 17 órától dr. Kiss Lajos ügvvéd jogi tanácsadást tart. DR. TICHY-RÁCS CSABA, a 14. számú választókerület képviselője 17-18 óráig fogadóórát tart a Rákóczi u. 11. sz. épüle,ben- HOLNAP KIRÁLY ZOLTÁN országgyűlési képviselő 9-től 11.30-ig fogadóórát tart a a képviselői irodában (megyei ön­kormányzat, Rákóczi tér), 12-től 13.30-ig a mórahalmi, 13.30-14.30 óráig a domaszéki polgármesteri hivatalban fogadja a választópolgárokat. Egy asztalnál ült kedden egy parlamenti sajtótájékoztatón a kis­gazda Szabó Lajos és a szocialista Géczi József. A Parlamenti Agrárklub megalakulását jelentették be. melyet a múlt héten hoztak létre a hat parlamenti párt, valamint az. Agrárszövetség képviselői. Igen figyelemreméltó dolog, hogy a mezőgazdaság kérdésében kö­zösen akarnak fellépni az Országgyűlés politikai erői, ám legalább ennyire fontos, hogy „bevettek a buliba" egy hetedik, parlamenten kívüli pártot is. Ezzel mintegy elismerték az Agrárszövetség kompetenciáját az agrárkérdésekben. A Parlamenti Agrárklub kezdeményezni fogja egy Nem­zeti Agrárkerekasztal megala­kítását, amelynek célja lenne, hogy a mezőgazdaság problé­máinak megoldása ügyében többpárti egyetértést hozzon létre. Céljuk nem csak az, hogy ráirányítsák a figyelmet erre a problémára, de megoldási ja­vaslatokat is ki akarnak dol­gozni. Fontos kezdeményezés ez, hisz a mezőgazdaságban nagy bizonytalanság uralkodik. Á kárpótlás körüli huzavona és a törvényalkotás elhúzódása miatt a gazdaságnak ebben a szekto­rában alighanem nagyobb a pusztulás, mint más területeken. A minisztériumi koncepció hiánya, majd homályossága azt eredményezte, hogy a termelők és a vállalatok nem tudnak mihez igazodni. Nagy földterü­letek maradnak megművelet­lenül, sokhelyütt a kukorica lábon érte meg a tavaszt, amire talán soha nem volt példa a magyar történelemben. Igen aktuálisnak tűnik a szocialis­táknak az a másik javaslata, hogy a Parlamentben állítsanak fel a mezőgazdasággal foglal­kozó állandó bizottságot. Magyarországon a mező­gazdaság mindig is az egyik alapvető ágazat volt. Jobb időkben sikeres, nyereségter­melő ágazat. Persze nagy problémát jelent a végtelen, s a minőségre kevéssé érzékeny szovjet piac fizetésképtelenné válása. Ám legalább ekkora gond, hogy a Közös Piacban, ahová igyekszünk, épp a jelentős mezőgazdasági termék­fölösleg jelenti az egyik leg­nagyobb problémát, fő vitapontot. MAROK TAMÁS Kitüntetettek Csongrád megyében '56-os emlékérem: Áchim Sándor (Algyő), Balogh István Szilárd (Csongrád), dr. Bánáti János (Szeged). Borbély Gábor (Szeged). Bráda Ferenc (Szeged), Czakó Zoltán (Ma­gyarcsanád), Fehér Opletán Tibor (Szeged). Forrai László (Hódme­zővásárhely), Földesi Gusztáv (Szeged-Szőreg), Füzesséry Zoltán (Ferencszállás), Hanák Endre (Szeged), Hludek László (Szeged), Kertész Lajos (Szeged), Kóthay István (Hódmezővásárhely), Pajkó Péter (Szeged), Regdon Ottó (Sze­ged), Szeles József (Szeged­Szőreg), Szöllősi Béla (Sze­ged), Török Attiláné (Szeged), Varga Mihály (Apátfalva). Posztumusz emlékérem: (Az elhunytak hozzátartozói vehették át.) Balogh István János (Rostás Já­nosné, Makó), Gombos György (Gombos Györgyné. Szeged), Karácsonyi István (Karácsonyi Istvánná, Szeged), Komáromi György (Komáromi Györgyné, Makó), dr. Komócsin Mihály (Komócsin Mihályné. Szeged), Póth Elemér (Póth Elemérné, Kü­bekháza). Szabó István (Szabó istvánné. Szeged), Tornya Alajos (Tornya Alajosné, Szeged). Emléklap: Almási Andor Zoltán (Hód­mezővásárhely), Bíró Lajosné (Hódmezővásárhely), Fehér Károly (Szeged), Förgeteg Szilveszter (Szeged), Korényi József (Szeged), Lakatos Károly (Szeged). Lantos János (Hódmezővásárhely), Lauly József (Szeged), Nagy János (Sze­ged), dr. Németh András (Szeged, Pallos László (Szentes), Palotás Pál (Szeged-Szőreg), Rajmund Kálmán (Szeged), Révész Ferenc (Csong­rád), Siroki Szilveszter (Szeged). Süki József (Szeged), dr. Szögi Zoltán (Szeged). Tyirityán István (Szeged). Öböl F IÚK. Montpellierben már érződik a spanyol hatás. Abban a városban - mely kétszázezres, egyetemi centrum és szép. mint Szeged - bikaviadalokai is tartanak, e célból komoly stadiont húztak fel. „Én a napot és a békét szerelem, de a he­lyettesem barbár, mert nézi a matador és a bika küzdelmét" ­meséli a helybéli lap főszerkesztője, Katz úr, aki provence-i gondolatok és elzászi meg magyar kromoszómák hordozója. Talán ez utóbbi tény, talán másfajta vonzódások miatt a Didi Libre szerkesztőségének első embere a magyar sporttör­ténet élő lexikona. Papp neki is Laci, az aranycsapatot hibátlanul fújja, s egyéb magyar szót nem tud, és még azt is tudja, hogy 1953. november 25-én, amikor 6-3-ra vertük az angolokat, akkor Leo Horn fújta a sípot. Ezek után nem meglepő, hogy a sportrovat vezetője, egy zömök katalán ember, szonáta-formában áradozik a régi Újpestről. Benéről. Fazekasról. Zámbóról, mert egyszer látta őket Bilbaóban, és ő azóta azt hiszi, hogy annál művészibb játék nincs is a földön, amit a Dózsa művelt azon a tornán. A derék kolléga szórja a szuperlatívuszokat. s amikor szobája ajtaját becsukom mögöttem, föltépi azt és utánam kiáll: „És az a fekete, magas center, a Dunai, az kérem, maga volt az isten. " És elcsuklik a hangja, könnybe lábad a szeme, és integet, mert ő mindent szeret bennünk, ami zseniális. Később, amikor a lap szerkesztéséről beszélünk, a főszer­kesztő merengve néz a szivarfüstbe, mintha csak ez lenne közöttünk a téma. „Igen, maguknál ma, sajnos, rossz a foci. Pedig, amikor 7-l-re verték az angolokat, én épp Berlinben voltam, és a hír hallatán kiszaladtam az utcára. " Nándi bácsi hetven éves, az évszázad meccse óta eltelt köze! 40 év, és még mindig ők a zászlóvivők. Amit csináltak, szebben ragyog, mint a tavaszi napsütésben a nizzai öböl. Felszámolási lavina? Felszámolási lavina várható az idén egyes gazdasági szak­értők szerint. Az ok: a gaz­dasági szabályozók szigoro­dása, az új társadalombizto­sítási törvény hatályba lépése, a belföldi csökkenő kereslet. Emiatt a gazálkodó szervezetek mintegy 30-40 százaléka került ebben az évben a tavalyittál lényegesen rosszabb helyzetbe. A csődtörvény életbe lépésével a csődeljárások sorozatára is számítani lehet. Vavró István, az Igazságügyi Minisztérium munkatársa el­mondta: országos, pontos adatok egyelőre nem állnak rendelkezésre a csődbejelenté­sekről, de érzékelhető, hogy jelentősen megszaporodtak a gazdasági ügyek. 1981-ben 10 240 gazdasági ügy volt és a perérték 13 milliárd forintot tett ki. A helyzet nem változott alapvetően 1989-re sem. Akkor 15 ezer ügyben kellett dönteni első fokon, ám a perérték 14,8 milliárd forint volt, vagyis lényegesen nem nőtt. Tavaly viszont már csaknem három­szor annyi volt a gazdasági perek száma első fokon az országban, és jelentősen megnőtt az érvényesíteni kívánt perérték, összesen 53,9 milliárd forintot lett ki. Ez akkor is jelentős növekedést mutat, ha hozzászámoljuk az utóbbi évek 20-35 százalékos inflációját. Vavró István kifejtette: drasztikusan nőtt a fizetési meghagyások száma is. Míg 10 évvel ezelőtt 9791 volt a fizetési meghagyás. 1990-ben ez a száma már 126 959-re emelkedett, tavaly pedig tovább nőtt. meghaladta a 145 ezret. A folyamat tovább folytatódik, az idén januárban I I ezernél is több volt az ilyen ügytípus. A fizetési meghagyások ugrás­szerű megnövekedése azt jelzi, hogy a gazdálkodó szervezetek egyre inkább hivatalos, jogi útra terelik kintlévő követeléseik behajlását. A nagyszámú ügy azt is jelzi, hogy a felszámolási eljárások dömpingje várható, a szakemberek prognosztizálása szerint ez az év közepén okoz majd gondot a gazdálkodóknak és a hitelezőknek. Az ország gazdálkodó szer­vezeteinek csaknem fele Buda­pesten dolgozik, ezért a fő­városi adatok különösen jellem­zőek. Piskolti Sándor, a Fővárosi Bíróság elnökhelyet­tese elmondta: januárban 74. februárban 38 csődeljárási jelentettek be. A két hónap alatt viszont összesen 350 volt a bejelentett felszámolási eljárás. Alternatív törvényjavaslat az új nemzeti iskolarendszerről A Nemzeti Kisgazda és Polgári Párt Országos Központja alternatív törvényjavaslatot készített és juttatott el az Oktatási és Művelődési Minisztériumhoz. Ennek egy példányát a sajtó rendelkezésére bocsátották. A tervezet négy fejezetből áll. A diákot állítja középpontba, az ő általános és szakmai műveltségét szolgálná az új iskolarendszer és magasabban képzett tanári kar. Ez az új magyar iskolarendszer a gazdaságosság, a hatékonyság és a fokozatosság elveire épülne. A tanárt alkotó emberré szabadítaná fel. Ebben az új iskolarend­szerben tulajdonképpen csak kétfajta iskola lenne; általános műveltséget adó és szakiskola. A 15. életév betöltéséig min­denki számára általános, kö­telező és ingyenes lenne az ok­tatás. Az összes magyar iskola, az elemitől az egyetemig, egymás munkájára támaszkod­va, egymás működését kiegé­szítve dolgozna a közös nagy cél, a nemzetnevelés szolgá­latában. A tervezet - a diákok számá­ra is kedvezően - lehetetlenné teszi a 0., 7., 8. óra alkalmazását. Ez az új iskolarendszer hár­mas tagozású lenne, az elemitől az egyetemig. A mostani álta­lános iskola felső tagozatát az algimnázium, míg a főiskolát az egyelem foglalná magában. Az új rendszer biztosítaná a tanár-diák számára egyaránt a nyugodt ütemben való előre­haladást. mert a régi rendszer 4 tanévének a tananyagát 6 tan­évre „húzná szét", kiküszöbölve^ az ismétlődéseket, átfedéseket. Javasolja még a terveit, hogy a tanárok illetményének>mégsT,. lapítása a mindenkori független bírói fizetési kategóriád s/mm történjék.

Next

/
Thumbnails
Contents