Délmagyarország, 1992. március (82. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-11 / 60. szám

6 KAPCSOLATOK DÉLMAGYARORSZÁG SZERDA, 1992. MÁRC. 11. A római Respighi Zeneakadémia karmesterkurzusa Magasban a varázspálca - A szülővárosomban, Temesváron vezényel­tem az ottani szimfonikus zenekart; először harminc évvel ezelőtt dirigáltam őket. -Akkor ez jubileum volt? - Nem, ilyen jubileumokat nem tartok. Rend­szeresen, évadonként Temesvárra is járok. - Hogyan jött létre és mi az érdekessége a karmesterképzésnek ? - Ez a karmesterkurzus a római Ottorino Respighi Zeneakadémia egyik mesterkurzusa. A karmesterképző kurzusnak több mint 20 éves tradíciója van, a neves olasz karmesterpeda­gógus, Franco Ferrara tartotta egészen a haláláig. Négy évvel ezelőtti halála után az akadémia több docenst próbált bevonni a kurzusba, jómagam 2 éve vagyok docens. Nagy örömömre Julius Kal­márral együtt csináljuk ezt a kurzust, és együtt is folytatjuk áprilisban az operakarmesterek kép­zésével. A kurzus érdekessége, hogy rendel­kezésre áll egy hangszer, a zenekar, ami más karmester-iskolákban nagyon ritka. A hivatalos akadémiáknak is csak elvétve adatik meg. Ide olyanok is jöttek, akik talán most tartják először kezükben a karmcsjcri pálcát, de vannak előre­haladottabbak is. Ok azért térnek vissza, hogy ismét „hangszer" lehessen a kezük alatt. A részt­vevők most is többnemzetiségűek: négy olasz, két német, egy svájci, egy spanyol, két aktív magyar, illetve egy szegedi, és vannak hospitán­sok is. Itt kis létszámú zenekarral dolgozunk a kezdők miatt, de az operakarmesteri kurzuson ez nem jöhet számításba. - Hogyan telik egy nap? - Mi docensek délelőtt tíz órától este kilencig itt vagyunk. Ebből három óra zenekar, délután először a videóra felvett próbát analizáljuk, utána pedig zongorán előkészítjük a másnapi próbát. Szombat délután 5 órakor a Zenekonzervatórium hangversenytermében gálakoncerttel zárunk, ahol megadjuk a lehetőséget, hogy közönség előtt is dirigálhassanak a résztvevők. Nemrég hírt adtunk arról, hogy a Szegedi Szimfonikus Zenekarra mozgalmas tavasz vár. Különböző karmesteri kurzusok, CD-lemez felvétele. A fiatal karmesterek kurzusát - amely múlt héten szombaton kezdődött és e hét szombatján ér véget - Acél Ervin, a zenekar művészeti vezetője és a magyar származású Julius Kalmár a Bécsi Zeneakadémia karmesterképző szakának tanára vezeti - mindketten a római Respighi Zeneakadémia docensei. Először Acél Ervint - aki a napokban érkezett haza Temesvárról - kérdeztük kinttartózkodásáról és a kurzusról. - Milyen tapasztalatai vannak a kurzusokról? - Annak dacára, hogy a kurzus rövid, eddig azt tapasztaltam, hogy mindenki határozottan fejlődött. Mert nagyon sokat számít, hogy a ke­zükben van a zenekar, hogy tanárok Figyelik a munkájukat, átadják a tapasztalataikat és ki­javítják a hibáikat. - Úgy tudom, március végén lemezfelvétel is készül. - Hogy ne „unatkozzunk", a kurzus után a lon­doni Olympia cégnek felvesszük Kabalevszkij két szimfóniáját, majd később a másik kettőt ­négy szimfóniát írt. Most a szovjet zeneszerzők a divatosak, minden nyugati cég a szovjet és orosz zeneszerzők után szalad. Ez körülbelül fél éve tart, és ennek a cégnek még Mjaszkovszkij szimfóniákat is föl kéne vennünk - remélem nem mind a huszonhetet. Úgy látszik, a piac ezt kéri. Már elküldtük Londonba a próbafelvételt - el­fogadták. - Milyen program vár nyáron a zenekarra? - Nyáron az assisi fesztiválra megyünk, amely­nek legérdekesebb koncertje II. János Pál pápa őszentsége előtt lesz augusztus másodikán, ahol a Budavári Tedeumot adjuk elő a pécsi egyesített kórusokkal, valamint magyar szólistákkal. Ezen­kívül Assisiben Erdélyi Miklós fog még vezé­nyelni, valamint koncertet adunk Kolos István műveiből. Összesen öt hangversenyünk lesz. - Önnek milyen tapasztalatai vannak a kar­mesterkurzusokról? - kérdeztük a továbbiakban Julius Kalmárt. - Egy hét rendkívül rövid idő, nem lehet el­várni a fiataloktól, hogy az átadott információkat azonnal megértsék és alkalmazzák. De ami fon­tos: ha hazamennek, tovább dolgoznak, gondol­koznak az itt tanultakon. Tehát az igazi „aratás" pár hónap múlva, esetleg jóval később lesz. Mindenesetre nagyon lényeges, hogy itt egy egész zenekarral teremthetnek kontaktust. - Jelent-e különösebb nehézséget, hogy a kurzus résztvevői eltérő tudással rendelkeznek? - Nem jelent, mert a zenében csak tízegyné­hány tévedési lehetőség van. Ebben a szakmában nem lehet tizenötnél több tévedés. Az előreha­ladottabbak tanulhatnak abból, amit a kezdőknek mondunk, illetve hibáikból is okulhatnak. A kezdőknek pedig pláne van mit tanulniuk a többiektől, még akkor is, ha pillanatnyilag nem tudják alkalmazni. PODMANICZKY SZILÁRD FOTÓK: NAGY LÁSZLÓ A két docens: Acél Ervin és Julius Kalmár Atszellemültség Átszervezés után: JATE Pressz Egyetemi jegyzeteket halmoz az íróasztalára a főszerkesztő­nő: nézzem meg a különbséget a régebbi kiadásúak és a mos­taniak között. A demonstráció valóban hatásos. Nemcsak eszétikai előnyeik vannak a JATE Pressz kiadásában megje­lent könyveknek (Szőnyi Etelka grafikus, elegáns borítóterve­ket készített és a jobb papírmi­nőség is feldobja a jegyzeteket); változó méretüket a praktikum határozza meg (megszűntek immár a kézbevehetctlenül vas­tag könyvek), s a nyomda­technikai fejlesztés eredményei sem csak esztétikai jellegűek. A gépelt kéziratok sokszorosítása a múlté; a nyomdában kihasz­nálhatatlanul állt nagyteljesít­ményű ofszet gépet eladták, két kisebb kapacitásút vásároltak helyette, amelyeket természete­sen működtetnek. S hogy mit jelent a koráb­binál szűkebb tevékenységi kör? Kizárólag egyetemi kiad­ványokat jelentetnek meg, a Némi vajúdás után tavaly januárban megszüntették a hároméves működése alatt néhány fontos könyvet is, de 9 milliós hiányt is produkált JATE-Kiadót (az eladatlan könyvhegyek most is raktárban várnak a sorsukra), s ezután még hónapokig tartott a bizonytalanság: mi legyen az egvetemi nyomdával, hogyan lehet megoldani a helyi jegyzetellátást. Tervek születtek, az egyikre, amelyik a Szegedi Nyomda és az egyetemi sokszorosító üzem üzleti alapú fúziójáról és nagyszabású kiadói tevékenységről szólt, már csak az igent kellett volna kimondani az Egyetemi Tanácsnak. De nemet mondott. Ezután alakult meg a JATE Pressz, s tavaly június óta eredményesen működik. Szőnyi Etelka főszerkesztőt kértük a bemutatására. jegyzetek mellett egyéb tanul­mánygyűjteményeket, Actákat, s az egyetem egyes részlegein használatos nyomtatványokat. Nemrégiben készült el két im­pozáns reklámkiadvány, egy egyetemismertető, valamint a Hungárián Studies tevékenysé­gét bemutató, színes borítójú füzet. (Nem véletlen a reklám szó használata, bár az egyetem­mel kapcsolatban szokatlan; tudomásul kell vennünk, hogy inkább előbb, mint utóbb indul a verseny az egyetemek között, s egyáltalán nem lesz közöm­bös, melyikről milyen kép for­málódik.) A JATE oktatói által megírt jegyzetek kiadásáról, példány­számáról az újonnan létre­hozott, hat tagú Kiadói Tanács dönt, a lektori vélemények, tanszékvezetői javaslatok, szak­értői konzultációk figyelembe­vételével. így érik el, hogy a valóban szükséges kötetek je­lenjenek meg, amelyeket leg­újabban más hazai felsőoktatási intézményeknek is fölajánla­nak: januártól kéthavonta ki­nyomtatnak egy tájékoztató fü­zetet, amelyben értesítik a többi egyetemet a JATE Pressz meg­rendelhető könyveiről. Az egységes tankönyvellátás megszűntével az egész hazai felsőoktatásban előálltak a jegyzetkiadási gondok; pillanat­nyilag a minisztérium a hall­gatói létszám alapján ad anyagi támogatást, a fejkvóta 300 fo­rint havonta. A JATE esetében ez tanulmányi évenként körül­belül 10 milliót jelent, eddig ebből részesedett a kiadó is. A könyveket háromszor­négyszer drágábban vásárol­hatják meg a külső érdeklődők, mint az egyetemisták. Egyelőre a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat által bérelt, Dugonics téri boltban forgalmazzák a jegyzeteket is, hiszen nem egy közülük joggal tart számot nem egyetemi emberek érdeklődé­sére. Mint megtudtuk, a jegy­zetírásból változatlanul nehéz lenne meggazdagodni; bár az eddiginél valamivel többet, de még mindig méltatlanul kis összegeket tudnak fizetni a kéziratokért. (A jegyzetírók honoráriumát a minisztérium szabályozza, mostanában vár­nak ebben változást.) Ennek ellenére viszonylag kiegyen­súlyozott a jegyzetellátás. A JATE Pressz működése óta a kisebb kiadványok két-három nap alatt elkészülnek, a köny­vek átfutási ideje sem hosszabb egy hónapnál. Ez nemcsak a korszerűbb technológiának, hanem az összeszokott sokszo­rosítóüzemi csapatnak is kö­szönhető. Azt tervezik, hogy a közeljövőben már nemcsak egyetemi, hanem egyéb meg­rendeléseket is kielégítenek, bővítik a tevékenységi kört. S. E. Konzervatóriumi hangversenyek Három hangversenyprogramot ajánl figyelmükbe a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Szegedi Konzervatóriuma. Ma, március 11-én 19 órakor a konzervatórium hangversenytermében a II. Hege­dűverseny döntője kezdődik, majd március 19-én 19 órától ugyanott S. Dobos Krisztina (hegedű), Maczelka Noémi (zongora) és Sin Katalin (gordonka) kamaraestjét hallgathatják az érdeklődők. Utóbbi koncert műsorán Grieg c-moll hegedű-zongora szonátája. Prokof­jev Öt melódia és Bartók II. Rap­szódia című zeneműve, valamint Csaj­kovszkij a-moll Triója szerepel. A Brahms-kedvelők számára kü­lön eseményt jelent a konzerva­tórium művésztanárainak Brahms­estje. Masopust Péter (hegedű) és Zsigmond Zoltán (zongora) közre­működésével a G-dúr Szonátát (op. 78.). az A-dúr Szonátát (op. 100.) és a d-moll Szonátát (op. 108.) hallhatják a konzervatórium hang­versenytermében, március 16-án 19,30 órai kezdettel.

Next

/
Thumbnails
Contents