Délmagyarország, 1992. március (82. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-10 / 59. szám

KEDD, 1992. MÁRC. 10. A HELYZET 5 Gyerekekkel nem lehet kísérletezni - Interjú dr. Dobos Krisztina helyettes államtitkárral - A hiányosságokat nem vitatja senki, mégis hevesek az indulatok, sokfelől hallani ellenvéleményt... - Az iskolák pozitív folyamatként élték meg az 1985-ös törvény célkitűzéseit, mely elszakította őket a közvetlen pártirányítástól. Négy-öt év kellett ahhoz, hogy megértsék lehetőségeiket. Most úgy érzik, hogy az önkormányzat az önállóságukat veszélyezteti, nem minden esetben egyeznek ugyanis érdekeik. Félelmek és ellenérzések De meggyőződésem, nem kibékíthe-tetien ellentétek ezek. A másik ellenvéleményre alapot adó ok talán az, hogy ez másfajta rendszer, és mint ilyen, másfajta módszereket is követel, mint az előző. Az iskoláknak olyan feladataik lesznek, amelyekkel eddig nem találkoztak: együtt kell működniük az önkormányzattal, a szülőkkel, az oktatásirányítással. Ez utóbbi végső fokon a Parlamentet jelenti, mert a törvények ott születnek. Nemcsak a közoktatási törvény vonatkozik a pedagógusokra, hanem sok egyéb. Meg kell tanulnunk szoknunk, hogy törvények szabályozzák az életünket, nem pedig felülről hozott ilyenolyan intézkedések. A törvényeket be kell tartani. Ez az együttműködés alapja. Természetes folyamat ez a demokráciákban. Harmadik okként talán az következhetne, hogy voltak olyan pontjai a törvénytervezetnek, amelyek megvalósítására nincsenek meg a feltételek. Hogy csak egyet említsek közülük: az első változatban még úgy fogalmaztunk, hogy minden iskola mellett működjön iskolaszék. Nagyon sokan úgy érezték, hogy ez erőltetett dolog. A mostani tervezetünkben ezért már úgy szerepel, hogy ahol a szülők, a pedagógusok vagy az önkorAz senki előtt sem kétséges, hogy változtatni kell az egész oktatási rendszeren. Az általános iskola nem csak az általános, de meg sem teremti azon ismeretek alapját, amelyekre később építeni lehet - így az ismeretszerzés igényét és szükségletét. A tankötelezettség 16 éves korig tart, ugyanakkor az elmúlt évben 60 ezer tizennégyévesnél idősebb gyerek volt, aki ilyen vagy olyan ok miatt nem jutott be oktatási intézménybe. A készülő oktatási törvényről dr. Dobos Krisztinával, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium helyettes államtitkárával beszélgetünk. -A törvénnyel meg kell teremtetnünk annak kereteit, hogy minden tanköteles korú gyermek iskolába járhasson, hogy az iskolarendszer sokszínűbb, mozgékonyabb legyen, s minden tanuló alaposabb és hasznosíthatóbb ismereteket szerezzen. Végre, a társadalom ezt az ügyet nem az iskola és nem a pedagógustársadalom belügyének tekinti, s a különböző érdekközösségek aktívan részt vesznek az előkészítésben. A közoktatásnak az óvodától egészen az egyetemig - s hozzáteszem, posztgraduális képzésformákkal még tovább - egységes egésznek kell lennie. A gyerekeknek és a szülőknek ne csak joguk, de lehetőségük legyen a képzés megválasztásához. Arról is gondoskodnunk kell, hogy az oktatási ntézmények ne legyenek atomizáltak, legyen mód az egyikből a másikba való bekapcsolódásra. Az eddigi rendszerrel szemben az volt a jogos kifogás, hogy nagyon korán döntésre kényszesített, és az iskola megválasztása az egész életpályát meghatározta. Szakközépiskolából csak iszonyatos erőfeszítések árán lehetett például bölcsészkarra jutni. mányzat szeretné, csak ott működjön. Az iskolaszék létét a helyi igények és feltételek döntsék el. Többlépcsős forma Ugyancsak ellenérzést okozott, hogy a koncepció több helyen általánosan fogalmazott, nem kerültek bele megfelelő hangsúllyal egyes szakmák specialistái, például a kollégiumoké, az óvodáké, de ilyen terület volt a gyógypedagógia is. Jogosak voltak a kifogások, a javaslatokat már beépítettük a módosításokba. Folyamatosan várjuk az észrevételeket, a javaslatokat. Azért, hogy a lehető legjobb tervezetet juttassuk el az Országgyűlés elé, választottuk a többlépcsős formát, ezért szeretnénk, hogy az érdekeltek minél szélesebb körben kapcsolódjanak be az előkészítő munkába. - A születő törvény keretet biztosít. Legalább ilyen fontos kérdés azonban, hogy mit tanítsanak az iskolában. - A nemzeti alaptanterv kidolgozása folyamatban van, s azt szeretnénk, hogy legalább ilyen nyilvánosságú társadalmi vita előzze meg az elfogadását. Az alaptanterv határozná meg, hogy milyen legyen a gyerekek felkészültsége, hogy mi az, amit tanulniuk kell. Tartalmaznia kell tehát a tisztességes általános műveltség megalapozását, amelyre majd a különböző szakismereteket is építeni lehet. A lehetőségek és a valóság -A gyerekek most is tanulnak valahol, s tanulnak valamit. Aki most hatéves vagy tíz, esetleg tizennégy, nem várhat addig, amíg kialakul a tökéletes, a jobb oktatási forma, abba az iskolába kell járnia, ami van. - A gyerekekkel nem lehet kísérletezni. Ezért is olyan felelősségteljes a feladatunk. A változás megindult. A gyerekek számára, azt hiszem, az a megnyugtató, hogy nem akarunk különleges és gyors átalakulást, nem szándékunk egyik napról a másikra megváltoztatni az életüket. A törvényelőkészítés időszaka arra való, hogy alaposan átgondoljuk a teendőket. Gyönyörű oktatáspolitikát álmodhatunk A hetvenes évek elején kutatóként makroszintű tervezéssel foglalkoztam. Csodálatos elvi modelleket csináltunk, csak hát az egész rendszer valójában ezzel ellentétesen működött. Van tapasztalatom. Tudom, hogy nem lehet, nem szabad elszakadni a valóságtól. Sokat járom az országot, és örömmel látom, hogy a pedagógusok egyre inkább érzik, mi az, amit változtatni kell, s számba veszik lehetőségeiket. Az előkészítő munka során a törvénytervezetet - csakúgy mint a módosításokat - vitaanyag formájában megküldtük az összes érdekeltnek. Ezenkívül megkértük az összes társadalmi szervezetet, a szakszervezeteket, az önkormányzatokat, de a szülők és a diákszervezetek képviselőit is, hogy vegyenek részt a munkafolyamatban. Március végén terjesztjük a kormány elé a közösen kialakított törvényjavaslatot. Ezt követően kerül sor majd a parlamenti vitára. Végső soron a Parlament dönt. Sokunk felelőssége, hogy oktatásügyben a lehető legtökéletesebb szülessen, s az is létszükséglet, hogy mihamarább. A törvény bevezetése lépésenként történhet, ezért hosszú folyamat lesz. Úgy kell megtörténie, hogy a lehető legkevesebb megrázkódtatás érje az érdekeiteket, az iskolásokat, pozitívumaiból pedig mihamarább részesüljenek. JÓZSA ÁGNES Bírák könyve, Szegeden - A könyvnek tartalmi címet adtak. Az új Munka Nem szokványos a vállalkozás, amibe három bíró fogott Szegeden: könyvet írnak. Dabis Erzsébet, Arany Törvénykönyvét Jánosné és Cséfán József munkaügyi bírák írói vénája a ismerheti meg az szakmabelieknek nem ismeretlen, hisz publikáltak már mindhárman, más-más jogi témájú könyveket. A Munka Törvénykönyve és magyarázata, iratmintákkal című, még készülődőben lévő könyv, az első közös munkájuk. Mi indítja a napi ítélkezési gyakorlatban részt vevő bírákat könyv írására? Nem túl kockázatos egy még meg sem született törvényt példatárral ellátni? Egyebek mellett ezekről váltottunk szót dr. Cséfán Józseffel. olvasó majd, de mit jelentenek pontosan az iratminták? - Azt hiszem előbb tisztázni kell, az új Munka Törvénykönyvét még nem tárgyalta a Parlament. Tény ^nn—um az, hogy elkészült, ötszázvalahány módosítási javaslattal vár sorsára a tervezet. Figyelemmel kísértük a törvény előkészítését, ismerjük a beterjesztésre váró tervezet szövegét, a már meglévő módosítási javaslatokat. Lesznek a törvénynek olyan megállapításai, amelyek egészen bizonyosan kikerülhetetlenek - ezt a bírói gyakorlatunkra alapozva állítjuk. Vagyis a várhatóan stabil részekre alapozunk. Könyvünk törvénymagyarázó részében ismertetjük a rendelkezések lényegét. Az iratminták, a másik részben, a valóságban megtörtént peres esetekről szólnak. Okulásul, tanulságul szolgálnak. - Hogyan időzítettek a könyvvel? - Közvetlenül a törvények kihirdetését követően hozzáférhető lesz. Természetesen hagyunk időt magunknak az átdolgozásra. Tudomásunk szerint még márciusban megtárgyalja a Parlament. A kihirdetés is megtörténhet e tavasz végéig. - Törvényeket említett, miért? - Az új Munka Törvénykönyve a közalkalmazottak és a köztisztviselők munkajogi kérdéseivel nem foglalkozik, ezeket külön törvényben rögzítik. De a megtárgyalásukra egyidőben kerül sor. - Nagyon hasznosnak ígérkezik munkájuk, föltéve, ha a laikus olvasó is megérti. A jogi szakzsargon, szerintem, az egyik legérthetetlenebb, pedig elvben magyarul van. - Mi kifejezetten arra törekszünk, hogy egy bizonyos, a feltétlenül szükséges, szakmai színvonalat megtartva, közérthetők legyünk. Nem a jogi végzettségűekhez szólunk, könyvünk nem a klasszikus értelemben vett szakkönyv. Azt szeretnénk, ha a munkavállalók, legfeljebb a munkaügyi előadók forgatnák haszonnal a kötetet. - Nyilván anyagi hasznot is remélnek, de mi volt a szakmai motivációjuk, amikor elhatározták magukat ? - Elsősorban az, hogy szinte állandósult össztűz alatt állunk: a munkajogi kérdések sosem voltak ilyen mértékben tisztázatlanok. S kikmmmmmmmmm nek kell biztosan tudniuk, ismerniük a rendelkezéseket, ha nem a munkaügyi bíráknak? Tőlünk várnak választ, magyarázatot, ez teljesen érthető elvárás. S a gazdaság átalakulását a meglévő törvénykönyv nem követi. Ám a jognak valahogyan mégis tükröznie kell a valóságot is. Esetünkben ez sok-sok alacsonyabb szintű jogszabállyal történik. A probléma az, hogy mérhetetlenül megszaporodtak a kiegészítő rendelkezések. A sok kiegészítő rendelkezéssel járó törvényi szabályozás általában is szerencsétlen jogi megoldás. Hát még most, amikor a munkajog egésze gyökeres változáson esik át! Tökéletesen érzékelhető a gazdasági folyamat és a szerencsétlen szabályozás következménye: a perek megsokszorozódtak. Az új törvénnyel reméljük, áttekintehetőbb lesz a munkajog. Mi az érthetőségéhez kívánunk hozzájárulni. M E Alföldi Napló Az idén is - mint három éve mindig - március-12-én, a szegedi nagyárvíz évfordulóján osztják ki a "Szegedért Alapítvány díjait. A Szegedi Stúdió most is élő adásban közvetíti a gálaműsort a Nemzeti Színházból. Az est művészvendégei Balogh József klarinétművész. Bálint János fuvolaművész és növendékei. Csíkos Gábor színművész. Dobsa Sándor és együttese, Frankó Tünde operaénekes. Gregor József operaénekes és Velencei Tamás trombitaművész. A gálaműsort 20 órától láthatják a TV2-n. Felelős szerkesztő: Gellérfy László. Tavaszi Lettre Napok i i JJtM FOTÓ: RÉVÉSZ RÓBERT A Tavaszi Lettre Napokat három városban, Budapesten, Pécsett és Szegeden rendezték meg. A szegedi pódiumbeszélgetésen vasárnap este 6 órakor az ifjúsági házban Drago Jancar szlovén és Richárd Wagner temesvári születésű, már Berlinben élő német íróval, valamint Kukorelly Endre költővel találkozhattunk. S a téma igazodott a régió történéseihez: író és politika, irodalom és nacionalizmus, felbomlás és újjászületés. A kérdés továbbra is élő, eleven, és kényszerítő: Politizáljon-e az író? Az első megjelent négy szám után kialakult a Magyar Lettre Internationale, negyedévenként megjelenő folyóirat állandó formája: a változó címlap mellett folyamatosan megtartott jellegzetességek. A belső formáról: egy-egy fejezet címe alá sorolt öt-hat írás nem meríti teljességgel a témát, az előző és következő számok gondolatsorába épül, kiegészíti azokat. A testvérlapokból is - amelyekből a bolgár és a román változattal együtt hamarosan tíz lesz - újabb témakiegészítések látnak napvilágot. A szerkesztők véleménye szerint: „Nem célszerű egy negyedéves folyóiratban folytatásos regényt közölni - a Lettre egymást követő számai mégis folytatásos regényként olvashatók, a társadalmi változások, az új tudományos és művészi törekvések regényeként." Az ez évi tavaszi szám főként a nacionalizmus útvesztőivel foglalkozik, mint például Esterházy Péter: Örökségünk: a félelem című írásában. E számban többek között olvashatók még Göncz Árpád, Garaczi László, Kertész Imre, illetve Michael Kriiger, Richárd Wagner munkái. A Fiksz elnézést kér Kalózadó abortuszért A Fiksz Rádió 1992. március 8-án délelőtt 10 órakor kezdte meg „Nálam nem dönt az állam" című kétórásra tervezett műsorának sugárzását az abortuszt a jelenlegi rendeleteknél szigorúbban szabályozó törvény megalkotása ellen. A Frekvenciagazdálkodási Intézet munkatársai 70 perc alatt bemérték és veszélyesen megközelítették a rádióállomást. A nagy értékű berendezések védelme és gyors elszállítása miatt az adást 11 óra 10 perc köribe kellett szüntetni. Ezért a Fiksz Rádió elnézést kér hallgatóitól. A sajnálatos események következtében nem volt mód arra, hogy a Fiksz Rádió a műsorban köszönje meg a sajtó és mindazok segítségét, akik közreműködtek a műsor elkészítésében, az adás lebonyolításában, ezért ezúton teszi meg ezt. A Fiksz Rádió visszautasítja azokat a - részben a sajtóban már előzetesen a hatóság részéről megjelentetett - célzásokat, amelyek szerint az adás zavarta más programok sugárzását és vételét. A Fiksz Rádió a technikai előírásokat is szigorúan betartotta. A Fiksz Rádió reményét fejezi ki, hogy az Országgyűlés a lehető legrövidebb idő alatt megalkotja azt a törvényt, amely néhány technikai és adminisztratív jellegű szabályon kívül semmilyen módon nem korlátozza az információ szabad és zaklatások nélküli áramoltatását, kutatását, terjesztését. A Fiksz Rádió azt is reméli, hogy ez a törvény nemcsak előszavában, hanem minden egyes paragrafusában összhangban fog állni az emberi jogok egyetemes nyilatkozatával. A Fiksz Egyesület bejelenti, hogy a Fiksz Rádió március 8ai adásával egyidőben hivatalosan is megkezdte aláírásgyűjtési akcióját annak érdekében, hogy az Alkotmánybíróság hatálytalanítsa a művi abortusz szabályozásáról szóló 1991. évi határozatát. Az aláírásgyűjtő ívek beszerezhetők a Fiksz Egyesület címén: 1138 Budapest, Népfürdő utca 17/d. II. emelet 10., a Fiksz Rádió szerkesztőségének címén 1031 Budapest, Amfiteátrum utca 29. I. emelet 6. és a Flórián téri Ifjúsági Tanácsadó Irodában. Ki darabolta föl Jónás Mátyást? Mi történt tavaly, november 11-én az Ecser előtti mellékúton? Miért dörrent lövés a hideg éjszakában? Hová lett a Király utcai parkolóból a gyönyörű BMW 318-as? Ki darabolta föl Jónás Mátyást? Ezekre a kérdésekre ad választ Hortobágyi Zoltán riportsorozata, a CSAK A KOCSI KELL! Kiss Miltály gyilkosnak vallotta magái a Gyorskocsi utcában. „— Valamit csak mondott neki! - Annyit: csak a kocsi kell. Kell az autó... - ,4 földre parancsolta. - Szóltam neki, feküdjön arccal a földre. Hasra. Meg is tette. Akkor sem szólt egy szót sem... - Feküdt a földön. Maga odalépett mögé... - Egyszer lőttem." Egyedül a szerzőnek adott interjút a szolnoki gyanúsított. Csütörtöktől: CSAK A KOCSI KELL! riportsorozat két héten át az utóbbi évek legkülönösebb gyilkosságáról.