Délmagyarország, 1992. március (82. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-10 / 59. szám

KEDD, 1992. MÁRC. 10. BELPOLITIKA 3 A külföldi diákok védelmében SZÉGYENLETESEK ES ELITELENDOEK azok az atrocitások, amelyeket egyes szélsőséges csoportok követnek el a Magyarországon tanuló külföldi diákok ellen - hangoztatta Göncz Árpád. A köztársasági elnök a Martin Luther King Egyesület kezdeményezésére hétfőn a Parlamentben találkozott a honi oktatási intézmények külföldi hallgatóinak képviselőivel. A külföldi diákok szószólói elpanaszolták a magyar államfőnek, hogy megkeserítik életüket a bőrfejű bandák mind gyakoribb támadásai. A köztársasági elnök támogatását kérték ahhoz, hogy biztosítsák számukra a sikeres tanulmányokhoz elengedhetetlen nvugodt feltételeket. GÖNCZ ÁRPÁD HÉTFŐN fogadta Kovách Bélát és feleségét, a horvátországi menekültek számára gyűjtést végző amerikai magyarok képviselőjét. A columbusi magyar református templom kezdeményezésére az amerikai adományozók eddig már 54 tonna ruhaneműt juttattak el a kiosztást végző máltai szeretetszolgálathoz, s újabb szállítmány érkezése is várható. A találkozón jelen volt Richárd Baltimore, az amerikai nagykövetség követtanácsosa és Csilla von Boeselager, a Magvar Máltai Szeretetszolgálat társelnöke. AZ ORSZÁGGYŰLÉS HOZZON LÉTRE Történeti Tényfeltáró Bizottságot az 1944. december 21. és 1989. október 23. közötti időszak folyamatainak, történéseinek és fényeinek feltárására, valamint feldolgozására - javasolta Göncz Árpád köztársasági elnök hétfőn délután az Országgyűlés plenáris ülésén, a napirend szerinti munka megkezdése előtt. Áz indítványt azért tette, mert az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette az úgynevezett Zétényi-Takács-féle törvényt, a büntetőjogi felelősségrevonás hiánya azonban nem akadályozhatja meg az igazság alkotmányos keretek közötti feltárását. „MÁRCIUS 3-ÁN Göncz Árpád köztársasági elnök úr és Antall József miniszterehiök úr tudtával vendégprofesszori meghívást fogadtam el egy amerikai egyetemre ez év június végéig. A televízióban kialakult helyzet miatt hirtelen haza kellett jönnöm, és most úgy ítélem meg, hogy a következő hetekben időm nagy részében itthon kell lennem és a televízió ügyeit kell intéznem" - tartalmazza az a közlemény, amelyet Hankiss Elemér hétfőn juttatott el az MTI-hez. A továbbiakban kifejti: az amerikai egyetemmel kötött megállapodását, illetve ott vállalt kötelezettségeit a kialakult helyzetnek megfelelően haladéktalanul át kell alakítania. Magyarországi szabadegyházak / Uj Apostoli Egyház Az Új Apostoli Egyház története az úgynevezett „irvingiánus közösségre" nyúlik vissza. Ez elnevezését alapítójáról, Edward Irvingről (1792-1834) kapta, aki a skót presbiteriánus egyház lelkésze volt. Irving a fennálló egyházi állapotokkal elégedetlenkedve az 1820-as években egy ébredési mozgalmat indított el, amely azonban annyira radikálissá vált, hogy vezetőjét 1833-ban kiközösítették a presbiteriánus egyházból. Irving válaszul új felekezetet hozott létre. Az „irvingiánus közösség" vezetői alapítójuk halála után egyre inkább közeledtek a római katolikus valláshoz, s hamarosan felvették a Katolikus Apostoli Gyülekezet nevet. 1862-ben szakadás következett be a mozgalomban. A katolikus Apostoli Gyülekezetekből kivált hívők visszatértek a protestáns liturgiához és tanokhoz, majd megalakították az Új Apostoli Egyházat Heinrich Geyer vezetésével. Ez a szabadegyház a közelmúltban tudott gyökeret verni Magyarországon, és 1989-ben kapta meg a hivatalos állami elismerést. A felekezet neve tükrözi egyik alapvető tanításukat. Nevezetesen azt, hogy véleményük szerint Jézus Krisztus nem csak földi tartózkodása idején jelölt ki apostolokat a hit terjesztésére és az egyház vezetésére, de újra és újra ezt cselekszi. Tehát az Újszövetségben leírt apostoli hivatal nem szűnt meg az első apostolok halálával, hanem változatlan formában jelenleg is létezik: „Krisztus az egyházat az Ő visszajöveteléig élő apostolok által kormányozza, akiket ma is úgy hívnak el és küldenek ki, mint valamikor." Az Új Apostoli Egyház tanait röviden a tíz cikkelyből álló hitvallása foglalja össze, részletesen pedig egy 657 kérdést és feleletet tartalmazó káté fejti ki. A szabadegyház tagjai hitük fő alapjának a Bibliát tekintik, de szerintük az isteni kinyilatkoztatás nem zárult le a Szentírásban. Ugyanis Isten kiválasztott apostolai által a mi korszakunkban szintén ad kinyilatkoztatásokat az emberiségnek. Ezek a kinyilatkoztatások egyenértékűek a Biblia igéivel és kiegészítik azokat. Vallják a Szentháromságot és Jézus Krisztus megváltói művét. Várakoznak Krisztus közeli visszajövetelére. Három szentséget ismernek el: a keresztséget, az úrvacsorát és az elpecsételést. A vízzel történő keresztséget felnőtteknek szolgáltatják ki. Érdekes sajátossága hitelveiknek, hogy lehetségesnek tartják a hatottak megkeresztelését. és szükség esetén meg is teszik azt. Az úrvacsorát Krisztus áldozatára utaló emlékvacsoraként ünneplik. Elpecsételésen a „ Szentlélek adományának nyújtását és vételét" értik, s a legjelentősebb szent rítusnak tekintik, melyet csak apostol szolgáltathat ki kézrátétellel. Az elpecsételéskor a hívőt betölti a Szentlélek, és bekerül a közé a 144 ezer kiválasztott igaz közé, akikről a bibliai Jeíenések könyvében olvashatunk. (Jel 7,4) A keresztséghez hasonlóan az elpecsételést szintén alkalmazzák a gyülekezet olyan halott tagjaira, akiknek életük folyamán nem volt lehetőségük arra, hogy azt elnyerjék. A szertartás során az apostol jelképesen annak a gyülekezeti tagnak a fejére teszi kezét, aki az elhunyt elpecsételését kérte. Azután az apostol egy elhalálozott apostoltársa szellemét idézi meg, és arra kéri, hogy a halott lelkén végezze el ugyanazt a szertartást, amit ő a gyülekezetben az élő helyettesítőn végrehajtott. Liturgikus cselekményeik egyszerű külsőségek közepette zajlanak, érzelmileg mégis igen nagy hatást tudnak gyakorolni a résztvevőikre. Istentiszteleti rendjük kialakításakor mindenben igyekeztek az újszövetségi példákhoz igazodni. Istentiszteletük állandó elemei: az éneklés, kötetlen imádság, bibliaolvasás, igehirdetés, a Miatyánk elimádkozása, bűnvallás és bűnbocsánathirdetés, úrvacsora, záró áldás. Szervezeti felépítésük alapját a gyülekezetek képezik. Ezek elöljárói a „gyülekezeti vének", akik - mint papok, „pásztorok", vagy tanítók - prédikálnak, keresztelnek és végzik az egyéb liturgikus tevékenységeket. A gyülekezetek tagjai tizedet fizetnek a közösség fenntartására. Több gyülekezet alkot egy kerületet, több kerület egy püspöki kerületet, azok pedig egy apostoli kerületet. Az egyház legfőbb vezetői az apostolok. Közülük kiemelkedik az úgynevezett „Törzsapostol" (vagy „Főapostol"), akit meggyőződésük szerint Isten hív el és jelöl ki hivatalára azzal, hogy működését eredményessé teszi és áldással koronázza. Egyházi szervezetükbe tartoznak még az „evangélisták". Nekik az a feladatuk, hogy az egyes gyülekezetekben előkészítsék az apostolok látogatásait, és bizonyságot tegyenek kiválasztottságukról. 1905-ig az Új Apostoli Egyházban „próféták" is működtek, akkor azonban eltörölték ezt a tisztséget. Az Új Apostoli Egyház tagjainak számát az 1980-as években szerte a világon körülbelül 6-700 ezer főre becsülték. Magyarországon 1991-ben mintegy 200 egyháztagjuk volt. GICZI ZSOLT Adalékok a Rákosi-portréhoz mmMmmmmmmmmmMMMmmmmmmmmmmmM'mmmmmmmmmm Rákosi Mátyás száz éve születetett. A lapunkban tegnap közölt centenáriumi „megemlékezést" kiegészítjük. Rákosi Szegeden eltöltött éveiről Bátyai Jenő helytörténész és Máriaföldy Márton nyugalmazott középiskolai tanár szolgáltatott információkat. A kis Rákosi 1905-1910 között nem a piarista gimnázium, hanem a szegedi főreáliskola, a Baross gimnázium diákja volt. A fogékony, szorgalmas tanulóról tanárai, köztük Homor István, Csonka Ferenc, Babits Mihály, igen jó véleménnyel voltak. Babits a Beszélgető füzetek második kötetében 1940 novemberéből a következő feljegyzés olvasható: „Tudod, hogy Rákosi Mátyás tanítványom volt Szegeden? Legjobb tanuló. Stréber." Ez a diák egyébként az iskola önképzőkörének titkári tisztét is vállalta. A gyermek az Oskola utcában, a Bába házban volt kosztos diák és pénzkeresetként magánórákat adott módosabb tanulótársainak. Politikusi hajlamának talán egyik első megnyilvánulása, hogy 1908-ban részt vett egy szegedi tüntetés szervezésében. Amikor ezt megtudta az iskola igazgatója, Homor István, akkor ki akarta csapatni, de a tanárok és a kerületi tanfelügyelők megmentették. Tanárai úgy tudták, diákjuk szereti a kémiát, s élelmiszerkémikusnak készül, hogy a magyar gyümölcsnek megtalálja a megfelelő exportlehetőségeket. Tanulmányi eredményei alapján szép jövő várt a fiatalemberre, aki a Baross gimnáziumban jeles eredménnyel érettségizett. A KMP szervezésének idején is járt Szegeden, a Tisza szállóban. A Csillag börtönben pedig 15 évet raboskodott. (Az ötvenes években a börtönben és egykori iskolájában, a mai Vedres István Építőipari Szakközépiskolában is volt „házimúzeuma".) Köztudott, hogy Rákosi szabadulásáért Sztálinék nemzeti ereklyéinket, az 1848-as zászlókat kínálták föl. Ezeket először 1941. március 21-én adták át. Az „ajándékot" 1945-ben a megszálló szovjet csapatok visszavették, majd másodszor az ötvenes években kerültek haza az 1848-as forradalom és szabadságharc lobogói. Még a csalót is becsapták! Csalás és devizabűncselekmény alapos gyanúja miatt a Semax-ügyben Samu László ellen vádemelési javaslatot nyújt be a Fővárosi Főügyészségnek a Budapesti Rendőrfőkapitányság - jelentette be Peer Tibor alezredes, a BRFK gazdaságvédelmi osztályvezetője hétfőn tartott sajtótájékoztatóján. Mint elmondta: a két éve egymillió forintos alaptőkével, dombóvári székhellyel alakított Samax magyar-német vegyesvállalat 1052 ügyféltől 370 millió forintot vett fel előlegként Lada Szamara gépkocsik szállítására. A megrendeléskor a vételár 50 százalékát, 205 ezer forintot kellett befizetni, majd a gépkocsi átvétele előtt volt esedékes az összeg másik fele. Összesen 259-en jutottak autóhoz, 39-en visszaszerezték az előleget, 754-en pedig azóta is hiába várják a beígért Szamarát. ÖbölL

elátó. Két éve jártam Nizzában először, akkor épp a karneválon, egy szegedi focicsapat tagjaként (Alkony FC). A rutinos labdarúgókból szervezett delegáció majd mindegyik tagja fölavatva érezte magát arra, hogy számítástechnikai alapismeretekből tegyen tanúbizonyságot. De úgy is fogalmazhatok: matematikai különbözetit tettünk Nizza és Szeged között. Ami mindannyiónkat megindított, az a nézőtér volt. A város központjában, a Masséna téren, a mi Dóm terünkhöz hasonló méretű területen - többszöri számolással ellenőrizve - 16 000 nézőnek jutott hely. Igaz, nem kimondottan színházi körülmények között, de a célnak kitűnően megfelelve: összeszerelhető elemekre erősített műanyag székekkel. Az összhatást tekintve: jóval színvonalasabban szolgálná a nézőt, mint a mi szabadtérinken. Most, amikor e sorokat írom, nyolc órája fejeződött be - egy förgeteges utcabál színeivel és pompájával - az idei tavaszköszöntő karnevál. Kíváncsian várom, vajon mennyi idő alatt szerelik szét és szállítják el a tér és az Angol sétány lelátóit. Mondom és (rom ezt azért, mert két éve elég gyakran hozom elő a szegedi szabadtéri nézőterének ügyét hangsúlyozván: az egyik testvérvárosunkban ezt a gondot már régen megoldották. Szóltam tanácselnöknek, alpolgármesternek, színházigazgatónak, szegedi képviselőnek, parlamenti honatyának, sőt még sportvezetőnek is, mivel úgy érzem, hogy egy városi tulajdonban lévő lelátót sportesemények szolgálatába is lehet állítani, legyen szó a Dózsa-pályáról, ahol egy igazi katlant lehetne kialakítani, vagy egy rúdugró versenyről a Városháza előtt. Bagyulával, Salberttel, Bubkával, pénzdíjjal, tévével, szponzorral. Lehet, hogy rossz a rálátásom. De én most egy lelátóról beszélek. Az MDF az Alkotmánybíróság döntéséről A szegedi MDF elnöksége sajnálattal értesült az Alkotmánybíróságnak az úgynevezett Zétényi-Takács-törvényről hozott, elutasító állásfoglalásáról. Nem vitatja az Alkotmánybíróság mint megfellebbezhetetlen jogi testület hatáskörét, és döntését tiszteletben fogja tartani. Az ítélet, azaz a törvény elvetése ugyanakkor rámutat arra, hogy éles szakadék tátong az elmúlt negyvenöt év alkotmányjogi és erkölcsi megítélése között, amelynek kitöltése továbbra is fontos politikai, törvénykezési feladat marad. - A Szegedi MDF elnöksége változatlanul azon az állásponton van, hogy országunkban rendszerváltoztatás zajlik, amelynek erkölcsi és politikai összefüggéseit nem a demokráciából demokráciába, hanem a maradandó károkat okozó diktatúrából az alkotmányos demokráciába való átmenet ismérvei és igényei jellemzik. Nem akarunk tízezer feljelentőt (mint ahogy eddig sem volt). Akarjuk viszont, hogy tíz- és százezrek, az ártatlanul meghurcoltak, a megzsaroltak, a jeltelen sírokba temetettek hozzátartozói elhiggyék: ma, végre, jogállamban élnek. Ahol a bűn nem maradhat büntetlenül, és ahol az emberi élet ellen elkövetett bűnökre - és a főbűnösökre legalább utólag, szabályszerű vizsgálat keretében fény derül. Ezért kérjük és támogatjuk az MDF képviselőit, hogy további erőfeszítéseket tegyenek az elmúlt rendszer gyilkosainak és főbűnöseinek törvényes, a jogállamiság alapelveivel összhangban álló elszámoltatására. Az MDF Szegedi Elnöksége KÖZÉLETI NAPLÓ MA A MUNKÁSPÁRT Belváros I. szervezete nyilvános politikai vitafórumot rendez 16 órakor a Csap utca 62. szám alatti pártházban. Téma: a mai világgazdaság néhány aktuális kérdése. Előadó: dr. Mayer László egyetemi docens. KATONA GYULA, a 13-as választókerület képviselője 16-18 óráig lakossági fogadóórát tart a vízmüvek Tisza Lajos körúti székházában. Miért kívánkoztak új hazába?. (Folytatás az 1. oldalról.) A Nagy család - nevezzük csak így őket - azonban az USA-ban fedél nélkül maradt, ahogy mesélik, nem volt hol lakniuk napokig. Óriási szerencséjükre azonban, egy jótevőre akadtak. - Nem gondolják, hogy felelőtlenség volt ilyen állapotban útra kelniük? - kérdezem a fiatal házaspártól, akik egymás kezét szorongatva ülnek mellettem újdonsült egyszoba fürdőszobás „otthonuk" egyetlen ülőalkalmatosságán. - Péter jobban aggódott a szülés miatt, mint én. Bár, most itt őszintén bevallom, én is ideges voltam, de láttam, mennyire menni akar. Mondtam hát neki, szedelőzködjünk és üljünk repülőre. Ne sokat tétovázzunk, azzal ugyanis semmivel sem lesz jobb. Szüleink már nem élnek, nincs miért maradnunk. Csak jobb lehet! És eljöttünk... Reménykedtünk abban, hogy valaki majd csak befogad. A Nagy házaspár végső elkeseredésében tizenkilencre lapot kért. Ők alsót kaptak a szerencsét osztó sorstól, hiszen lakást találni ráadásul készpénz nélkül - New Yorkban szinte lehetetlen. Azonban éppen akadt egy olyan család, amely munka fejében odavette őket. Ez sem mindennapos a Cityben. - Az angolt mennyire értik meg? - érdeklődöm nyelvtudásukról, amely elengedhetetlen követelmény a külföldön szerencsét próbálónak. - Otthon valamennyit tanulgattunk - mondja Éva asszony, aki valamikor postáskodott a férjével együtt. Majd megpróbál bizonyításképpen néhány mondatot elkezdeni az új nyelven, de úgy tűnik, van még mit elsajátítania. De próbál megnyugtatni: -Péter jobban tud ám angolul. Ő is mond néhány szót, de ahogy hallom, ez is kevés lesz a munkavállaláshoz: - Másfél hónapja bújom az újságokat, figyelem a hirdetéseket, közvetítő irodában is voltam, de sehol semmi - meséli elkeseredetten kezét tördelve a szakállas fiatalember. - Mondják, ha megkapjuk a letelepedési engedélyt, akkor majd minden könnyebben megy. De tudjuk, ez viszont nem a napokban lesz. - Éva, ön hol fog szülni? - kérdezem az asszonytól. Éva nagyot sóhajt. Talán a leendő utód hangját hallom az édesanyja közvetítésében. Ki tudja? Aztán röviden felel: - Érdeklődtünk és kiderítettük, hogy az egyik kórházban a szegényeket minimális térítésért ellátják. Többek között a szülést is levezetik. Oda fogok menni, ha a kicsi születni akar... - Ne haragudjon, de én ebben nem bíznék! - Tehetek mást? - kérdezi nagyra nyílt könnyes szemekkel, miközben férje átöleli. - Valóban nem. Még mindig nem bánták meg, hogy elhagyták hazájukat? - Sokszor úgy vagyunk vele, hogy szaladunk haza. De megálljt parancsolunk és a leendő gyermekünkre gondolunk. Úgy hisszük, a kezdeti nehézségek után mindenképpen könnyebb lesz itt a megélhetés. A munkától egyikünk sincs megijedve, dolgozni akarunk, amennyit csak lehet. Mert ahogy itt mesélik, ha valakinek munkája van. az szépen megélhet. Persze mondhatnak nagyokat az itteni ismerősök, de ha annak csak a töredéke igaz, akkor is jobban fogunk jámi, mint sajnos otthon... - Kívánom, hogv úgy legyen! * Tény és való, ma Amerika nem szívesen látja a Nagyékhoz hasonló szituációban érkező „vendégeket". Éppen ezért nem véletlen az sem. hogy a konzulátuson a „gyanús" vízumkérőket raportra idézik a konzulhoz, aki szúrós szemével és kérdéseivel próbálja kideríteni, vajon a magyar állampolgár miért is kívánkozik Amerikába - egy új hazába. Miért is... ? Cs. GÁT LÁSZLÓ (USA)