Délmagyarország, 1992. március (82. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-10 / 59. szám

2 KÜLPOLITIKA DÉLMAGYARORSZÁG SZOMBAT, 1992. MÁRC. 7. Belgrád Hányan is voltak a téren? A beharangozott forgatókönyv szerint zajlott le a tegnapi belgrádi ellenzéki nagygyűlés. A várakozásnak megfelelően a belgrádi Szerb Rádió és Televízió II órakor bekapcsolta kameráit a Szent Száva székesegyházban, s közvetítette a Pál pravoszláv pátriárka által celebrált szentmisét. Akkor azonban hosszabb szünet következett, és a képernyőn komolyzenei hangversenyt közvetítettek. A nagygyűlés kezdete után vagy fél órával azonban ismét helyszíni élő közvetítést adott a televízió. Ekkor már Vuk Draskovity, a Szerb Megújhodási Mozgalom vezére beszélt, aki békés, méltóságteljes és minden rendzavarást mellőző, csöndes tiltakozásra szólította fel a Szent Száva téren lévő tömeget. Ezt követően hatásos beszédben vázolta az ellenzék követeléseit: mondjon le Szlobodan MUosevity köztársasági elnök, hívjók össze az alkotmányozó nemzetgyűlést, hozzanak új alkotmányt Szerbiában, részrehajlás nélküli, tárgyilagos, pártatlan sajtót, azaz sajtószabadságot valósítsanak meg végre a köztársaságban, új, gyökeresen más gazdaság- és szociálpolitikát érvényesítsenek, valamint a legrövidebb idó'n belid hívják vissza a Kurxdprdirrilr-di^::-;^; £3 Szerbia a jövőben alkotmányos monarchia legyen! Bejelentését hatalmas taps követte. Draskovity kijelentette, hogyha mindez nem valósul meg rövid időn belül, a hatalom nem hallgat a nép A/, idén nem volt könnygáz... szavára, akkor az ellenzék polgári engedetlenségre szólítja fel Szerbia lakosságát. A többi felszólaló - közöttük Dragoljub Mityunovity, a Szerb Demokrata Párt, dr. Slavko Veselinov, a Szerb Népi Parasztpárt elnöke és mások - szintén követelték a szerb népvezér, Szlobodan MUosevity lemondását, őt okolva a véres háború kirobbantásáért, Szerbia elszegényedéséért és nemzetközi elszigetelődéséért. Követelték továbbá, hogy ne csak a köztársasági elnök, hanem a szerb kormány, élén Radoman Bozsovittyal, szintén távozzék a politikai életből. A tömeg a beszédek közben jelszavakat skandált: Slobo, mondj le! Slobo, távozz! Királyt akarunk! A tüntetés békésen zajlott le, a pártok vezetőinek felkérése szerint a tömeg délután három óra tájban békésen távozott a térről. Érdekes azonban megemlíteni a tegnapi tüntetéssel kapcsolatban az egyesített Szerb Rádió és Televízió híradásainak felépítését. Míg a délutáni újvidéki magyar nyelvű híradó a jelenlévők kijelentéseire hivatkozva mintegy 200 ezer emberről beszélt, a belgrádi szerb nyelvű hasonló adásban egyáltalán nem tettek említést a résztvevők számáról és az eseményt nem az első, hanem csak a harmadik helyen taglalták. Úgy tűnik, ez is adalék a délutáni tüntetés résztvevőinek követeléseihez. TOPOLYAI FERENC Moldvai tiltakozás Mircea Snegur moldovai elnök vasárnap táviratban tiltakozott Borisz Jelcin orosz­országi elnöknél és Ruszlán Haszbulatov parlamenti elnök­nél, amiért a moszkvai TV híradóműsorában a nap folya­mán azt állította: a Dnyeszter balpartján kirobbant összetű­zésekben egy szomszédos állam - Románia - állampolgárai is részt vesznek, s moldovai terü­letről már 28 koporsót szállí­tottak Romániába. A moldovai államfő táviratában leszögezi, hogy az. ilyen állítások minden alapot nélkülöznek, és csak a konfliktus kiszélesítését szol­gálják. A bécsi izraelita hitközség tiltakozása Az APA osztrák hírügynök­ség jelentése szerint Paul Grosz, a bécsi izraelita hit­község elnöke, az ottani magyar nagykövetséghez intézett és hétfőn nyilvánosságra hozott levelében tiltakozott az ellen, hogy „a kormányhoz közel álló Új Magyarország" című ma­gyar napilap védelmébe vette a holocaust mentegetését." Az APA utal arra, hogy az Új Magyarország március 3-án cikket közölt, amelyben „védel­mébe veszi a Hunnia című jobboldali szélsőséges folyó­iratot és a folyóiratban közölt tanulmány szerzőjét". - Ez utóbbi egyebek között ezt írta: „a második világháború 68 millió áldozata közül csak 1,5 millió volt a zsidó, közülük 1,2 millió a szovjetek és 300 ezer a nácik számlájára írandó". „Megütközést kelt. hogy egy kormányhoz közel álló újság közöl ilyen cikket, amely kigú­nyolja az áldozatokat és a gon­dolatszabadság ürügyén igazol­ja a holocaust mentegetésére irányuló agitációt" - idézi az APA Grosznak a Hunkár Dénes magyar nagykövethez intézett levelét. Becsben hétfőn a zsidó hitközség egyik munkatársa, Kari Pfeifer, szóban olyan köz­lést is tett. hogy tudomásuk van az Új Magyarországban márci­us 6-án megjelent másik írásról, amely interjú volt a magyar hitközség vezetőivel. - Ez az írás már a szomorú tényekről a helyénvaló adatokat tartalmazta és talán reagálás is volt a zsidó hitközség levelére - mondotta Pfeifer. Fokozódik a kínai érdeklődés „A KÍNAI KOMMUNISTA PART ÖRÖMMEL látja, hogy Kelet-Európában a baloldalt nem sikerült lesöpörni a politikai porondról" - közölte, Kínából való visszatérését követő hétfői sajtótájékoztatóján Thiirmer Gyula, a Munkáspárt elnöke. Az újságírók megtudhatták, Iiogy az elnök - aki a KKP meghívására, küldöttség élén február 29-től március 8-ig tartózkodott Kínában - megbeszéléseket folytatott többek között Szung Pinggel, a KKP Politikai Bizottsága Állandó Bizottságának tagjával is. Tapasztalatairól szólva kiemelte: a kínaiak ma fokozódó érdeklődéssel fordulnak Magyarország felé. Készek fejleszteni gazdasági, politikai, kulturális kapcsolataikat hazánkkal, sőt elképzelhetőnek tartják azt is, hogy Magyarország lenne az az összekötő híd a kínai kereskedelmi és beruházási politikában, amely elvezet a többi kelet-európai országhoz is. MAGYARORSZAGGAL, Csehszlovákiával, Lengyel­országgal a NATO-ban szélesebb körű gyakorlati együtt­működés kívánatos és lehetséoes rnjní —•—• ........ 11 ti 1111 Együttműködési Tanács más tagjaival. A tanács keddi brüsszeli ülése előtt erről nyilatkozott az MTI-nek az amerikai külügyminisztérium egyik illetékese, aki nevének mellőzését kérte. Elmondotta: a térség valamennyi országának, sőt a FÁK köztársaságainak az együttműködési tanácsba való be­vonásával az volt a cél, hogy ne hűzzanak új választóvonalat, s jelezzék: a széles körű biztonsági rendszer nem irányul senki ellen. A MAGYAR-DEL-KOREAI pénzügyi kapcsolatok folyta­tásáról kezdett hétfőn háromnapos tárgyalást Hárshegyi Frigyes, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese Szöulban. Tavaly Dél-Korea pénzügyi helyzete nagymértékben romlott ­7,6 milliárd dollárral közel 40 milliárdra nőtt az ország külső adósságállománya. - Dél-Korea mindennek ellenére készséget mutat a kapcsolatok bővítése iránt - mondta Hárshegyi Frigyes. Mint közölte, Dél-Korea az elmúlt három évben négy alkalommal nyújtott Magyarországnak összesen 205 millió dollár értékben hitelt, a legutóbbit tavaly júniusban. A MAGYAR DEMOKRATA FÓRUM és a Keresztény­demokrata Néppárt 12 helyi tisztségviselője tanulmányozza két héten át a választási előkészületeket, az önkormányzatok működését Franciaországban, a helyhatósági választások utolsó szakaszában. A delegációt Jean-Franroi« Dojj-j;:: ~?j}r:sc:ü, a „A/auaűság es Kemény Nemzetközi Szövetsége" nevű szervezet elnöke hívta meg a március 22-én esedékes választások előtt. A delegáció tagjai találkoznak a különböző pártok, mindenekelőtt az RPR és az UDF, a két, többnyire közös listával fellépő jobbközép párt helyi vezetőivel, megismerkednek a választási hadjárat módszereivel, megbeszélésekel folytatnak a regionális tanácsok kép­viselőivel, tanulmányozzák azok és a megyei tanácsok működését. Kárpátalja Aktív politizálás, érdekvédelem Ungváron befejezte munkáját a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének küldöttgyűlése, melyen megvonták az utóbbi egy év munkájának mérlegét, s a megváltozott körülményekhez igazítva vázolták a további te­endőket. A küldöttgyűlés ismétel­ten megerősítette a kulturális szövetség azon álláspontját, hogy nem akar párttá szerveződni, de a Kárpátalján élő magyarság érdek­védelmi szervezeteként továbbra is aktív politikai tevékenységet fejt ki, nem tévesztve szem elől az egységes nemzeti kultúra, az anyanyelv ápolását és fejlesztését, a nemzettudat megőrzését sem. A KMKSZ küldöttgyűlésen elfogadták a szövetség programját és módosították alapszabályát. A program leszögezi, hogy a KMKSZ következetesen tartja magát az erőszakmentesség, a törvényesség, a problémák kompromisszumos rendezésének elveihez. „Rend­szerváltást, jogállamot akarunk ­hangsúlyozza a KMKSZ prog­ramja. Önálló magyar kulturális intézményrendszert kívánnak kiépíteni, beleértve az önálló oktatást és közművelődést is. Az elnöki tisztet továbbra is Fodó Sándor tölti be. Tóth Mihály és Milovan Sándor személyében pedig a szövetségnek két alelnöke van. Külön színfoltja volt a ren­dezvénynek, hogy Povázsai Sán­dor, a Magyar Köztársaság ungvári konzulja, a magyar állam nevében 1956-os emlékérmet nyújtott át Milovan Sándornak, Vári Fábián Lászlónak pedig a „Pro Cultura Hungarica " emlékplakettet adta át, melyet a Művelődési és Közok­tatási Minisztérium adományozott a kárpátaljai költőnek. EBRD-iroda Budapesten Tegnap délután Jacques Attali elnök megnyitotta a londoni szék­helyű Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank budapesti irodáját a Kecskeméti utcában, a Goethe Intézet korábbi székházában. A budapesti képviselet feladata a magyar kormányhatóságokkal, hivatalokkal, de főleg az üzleti élettel való közvetlen kapcsolat­tartás - mutatott rá a brit BBC Rádió Világszolgálat az eseményt beharangozó tudósításában. Az EBRD befektetéseiről, a magyar gazdaság átalakításához hozzá­járuló lépésekről természetesen továbbra is az igazgatótanács dönt Londonban, de bizonyos magyar igényeket és lehetőségeket „köze­lebb a tűzhöz" jobban meg lehet ismerni. A bank hozzá kíván járulni ahhoz, hogy a magyar vállalatok visszanyerjék korábbi piacaikat elsősorban az egykori Szovjet­unióban. és különösen fontosnak tartja magyar részvételű vegyes vállalatok létrehozását a FÁK tagköztársaságaiban. Jacques Attali aláírta a Magyar Távközlési Vállalatnak nyújtott tekintélyes, 185 millió márkás kölcsönszerződést és áttekinti a bank első, áprilisban Budapesten megrendezendő közgyűlésének előkészületeit. Az EBRD előreláthatólag Buda­pesten fogadja tagjai közé az egykori Szovjetunió függetlenné vált köztársaságait és itt döntenek a Szovjetunió eddigi részese­désének felosztásáról is az utód­köztársaságok között. Magyar-szlovén katonai tárgyalások Magyar-szlovén katonai megállapodás előkészítéséről is szó volt azon a tárgyaláson, amelyet hétfőn Budapesten folytatott Für Lajos honvédelmi miniszter és szlovén kollégája, Janez Jansa, aki a nap folya­mán érkezett a magyar fővá­rosba. A megbeszélést követő rövid tájékoztatón Für Lajos elmondta, hogy a megállapodás várhatóan kiterjedne a honvé­delmi vezetők és az egyes szak­területek irányítóinak rendsze­res konzultációira, a hadtör­téneti kutatásokra, valamint a katonai képviseletekre egymás országaiban. A magyar minisz­ter arról is szólt, hogy a hon­védelmi tárca kész hasonló megállapodás előkészítésére Horvátországgal is, amennyiben ott rendeződnek a belső katonai konfliktusok. Für Lajos egy másik kérdésre válaszolva cáfolta, hogy a tár­gyaláson szó lett volna bármi­féle magyar fegyver eladásáról Szlovéniának. Janez Jansa pe­dig „arról beszélt, hogy Szlové­nia azért is szeretne Magyar­országgal katonai megállapo­dást kötni, mert országa még nem rendelkezik elegendő ta­pasztalattal a védelmi struktúra kiépítésére, s ebben számít a magyar segítségre. Elhunyt Menahem Begin Hétfőn hajnalban jelentették a hírügynökségek, hogy Me­nahem Begin korábbi izraeli kormányfő, akit Nobel-béke­díjjal jutalmaztak a Camp David-i különbékéért, 78 éves korában egy Tel Aviv-i kórház­ban elhunyt. Begint kedden szállították kórházba szívinfarktussal. Azonnal lélegeztető készülékre kapcsolták, de állapota pénte­ken rosszabra fordult, miután egy pacemakert is kapott. Az izraeli rádió hajnali négy órakor olvasta be a halálhírt, hozzáfűz­ve, hogy a kormány külön ülésen foglalkozik a temetés és gyászszertartás előkészítésével. Felhívás a Nyugatnak Nagyobb csehszlovákiai be­fektetésre szólította föl a Nyu­gatot vasárnap Václav Havel államfő, s egyúttal megje­gyezte, hogy Magyarországhoz és Lengyelországhoz képest igen csekély a külföldi tőke részaránya a köztársaságban. Havel azt is megemlítette, hogy a német túlsúly visszaszorítása érdekében szívesebben látnának más nyugati befektetőket Cseh­szlovákiában. - Én már koráb­ban megmondtam nekik. ...hogy legyenek olyan aktívak, mint a német tőke - jelentette ki Havel a BBC Rádiónak adott nyilatkozatában. Sevardnadze hazatért Nyugati segítséget sürgetett Grúziának Eduárd Sevardnadze volt szovjet külügyminiszter, aki a hét végén tért vissza Moszkvából szűkebb hazájába, a tavaly függetlenné vált kaukázusi köztársaságba. A 64 esztendős Sevardnadze 13 évig volt Grúzia első számú vezetője majd, 1985-ben Gorbacsov hívásának eleget téve vette át a szovjet külügyek irányítását, személy szerint is nagy érde­meket szerezve az átalakítás politikája nemzetközi elismer­tetésében, a katonai szemben­állás szintjének csökkentésében. A politikus hazatérése ellen egyébként néhány százan tün­tettek vasárnap Tbilisziben - az elűzött Zviad Gamszahurdia grúz elnök hívei -, akik első­sorban az „SZKP-s múltját" vetették Sevardnadze szemére. Bős-Nagymaros: még mindig politikai kérdés A magyar kormánynak nem a bős-nagymarosi szerződésbontás a célja, hanem az, hogy meg­akadályozza a C-változat meg­építését, és olyan megoldást talál­jon, amely az ökológiai szem­pontok elsődlegessége alapján kezelhetővé teszi a komplex kérdéskört. Az építkezés előre­haladott volta miatt azonban a kormánynak sürgősen dönteni kell -jelentette ki Keresztes K. Sándor környezetvédelmi és területfej­lesztési miniszter a bős-nagymarosi beruházással foglalkozó tanács­kozást követő sajtótájékoztatón hétfőn Győrött. A munkaértekezleten - amelyet a régió köztársasági megbízotti hivatala hívott össze - az érintett főhatóságok és a helyi szervek képviselői cseréltek véleményt azokról a lehetőségekről, amelyek a jelenlegi helyzetből elmozdulást jelenthetnének. Keresztes K. Sándor kifejtette: a szerződés felbontása után bírósági eljárás jöhet számításba, a pereskedés azonban évekig elhúzódhat, és eközben semmi nem történik a Szigetköz megmentése érdekében. A másik út az lehet, hogy a szlovák féllel közösen olyan műszaki kompromisszumot találjanak, amely a szlovákok számára az építkezés leállítását elfogadhatóvá tenné, és esélyt adna a Sziget­köznek. hogy nc károsodjon vissza­vonhatatlanul. Katona Tamás, a Külügyminisz­térium politikai államtitkára Bős-Nagymaros külpolitikai és biztonságpolitikai vonatkozásaira hívta fel a figyelmet, és hang­súlyozta: e kérdésben a végső döntést a Parlament hozza majd meg. Kijelentette: a C-variáns teljes kiépítése a tárgyalásokat lehetetlenné teszi. Egy kérdésre válaszolva kifejtette: a dunacsunvi munkálatokban való külföldi részvételt a magyar kormány el­ítéli, de nincsenek illúziói a tekintetben, hogy ennek nyomán az olasz és osztrák kivitelezők le­vonulnak-e a területről. Keresztes K. Sándor egy kérdésre válaszolva elmondta: tudomása van arról, hogy a Duna Kör leváltását követeli. Hozzátette: egy politikus mindig számíthat arra. hogy különböző oldalról lemondásra szólítják fel. Ez azt bizonyítja, hogy Bős-Nagymaros elsősorban még mindig politikai kérdés.

Next

/
Thumbnails
Contents