Délmagyarország, 1992. február (82. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-07 / 32. szám

4 KÜLPOLITIKA DÉLMAGYARORSZÁG PÉNTEK, 1992. FEBR. 7. Javuló külgazdasági kilátások - Exportunk az elmúlt évben előzetes becslések szerint meghaladta a 10 milliárd dollárt, ehhez jön némi rubelben, illetve forintban elszámolt kivitel - mondotta szerdai sajtótájékoztatóján Kádár Béla külgazdasági miniszter. Hozzátette: miután a statisztikai feldolgozás körülbelül egy hetet késik a tervezetthez képest, ezért a múlt évi importadatokról és a kereskedelmi mérlegről nem tud beszámolni. Annyi azonban bizonyosnak tűnik, hogy az export tavaly 41 százalékkal növe­kedett az előző évihez képest. Kivitelünk 27 százaléka Németországba irányult, ezt követi Ausztria és a Szovjetunió. Olaszországi exportunk az összkivite­lünk 9 százalékát tette ki, a fejlődő országokba szállítottuk a termékek 8,5 százalékát. 40 százalékkal bővült a japán kivitel. A tájékoztatón Kádár Béla beszámolt a múlt heti davosi világgazdasági fórum tapasztalatairól. Elmondta: az összegyűlt kormányfők és üzletemberek kedvezően ítélték meg a volt szocialista országok átalakulását, s úgy vélték, hogy ez a tény a latin-amerikai gazdaságok piaci nyitásával és a távol-keleti országok fejlődésével párhuzamosan segíti a világkereskedelem akadályainak lebontását, amiben a föld valamennyi országa érdekelt. A davosi csúcstalálkozón Magyarországról úgy vélekedtek, hogy az átalakulás sikeres volt, amit az is mutat, hogy a Kelet-Közép-Európába áramlott 5 milliárd dollár külföldi tőkéből több mint 3 milliárdot Magyarországon fektettek be. A befektetők tőkéjük 60 százalékát a termelésbe s második legnagyobb hányadot - mintegy 20 százalékot - az idegenforga­lomba invesztálták. Ebből az is kitűnik - mutatott rá a miniszter -, hogy a külföldi, a multinacionális cégek hídfőállásnak tekintik Magyarországot a keleti piacok felé. Kádár Béla végezetül leszögezte: 1992 valószínűleg fordulópont lesz abból a szempontból, hogy nemcsak a hagyomá­nyos nyugati, hanem az összexport is növekedni fog, minden remény megvan arra, hogy eléri a 11 milliárd dollárt. Úgy véli, hogy az élénkülést 1994-ben fellendülés követi. Eddig egyébként 367 külföldi vállalatba fektettek be magyar tőkét a vállalkozók, szemben a Magyarországon működő 11 ezer külföldi vegyes vállalattal. Az ez évi tervek között szerepelnek fontos tárgyalások a még fennálló rubelkintlevőségek felszámolására Bulgáriával, Romániával, Lengyelországgal, Vietnammal, a Koreai NDK-val, Mongóliával és Kubával. A kialakult gazdasági és politikai helyzetben aktív gazdasági-diplomáciai tevékenységet igényel a délszláv államokkal folytatott kereskedelem átalakítása is, minthogy a térség - a múlt évi körülbelül 30 százalékos forgalomvisszacsés ellenére - egyik igen fontos piacunk marad. Az NGKM elképzelései szerint Horvátországgal és Szlovéniával az idei év első harmadában már aláírható a kereskedelmi egyezmény. Arra törekednek, hogy hasonló megállapodást hozzanak létre Szerbiával is. Harmincöt százalékos volt az infláció Az elmúlt évben a fogyasztói árak 35 százalékkal voltak magasabbak, mint 1990-ben. Az árnövekedés nem haladta meg a tervezett mértéket ­közölte az MTI-vel a Központi Statisztikai Hivatal. Tavaly az átlagosnál kisebb mértékben növekedett az élelmiszerek és az élvezeti cikkek ára (21,9, illetve 25,1 százalék). Ugyanakkor 1990­ben éppen e két csoportban volt a legmagasabb az árnövekedés. Az elmúlt esztendőben viszont jóval az átlagot meghaladó mértékben drágultak a ház­tartási energiahordozók, 81 százalékkal, az egyéb ipar­cikkek 43,3, a szolgáltatások pedig 41,9 százalékkal. Első­sorban a gyógyszerek, az üzemanyagok, a járműalkat­részek, valamint a hírközlési és postai szolgáltatások, a tömeg­közlekedés, a járműjavítás díja nőtt jelentős mértékben. Az éven belül a januári 7,5, a februári 4,9, a márciusi 3,7 százalékos havi árnövekedés után április-június hónapban 2-2,5 százalékos áremelkedési mértékek voltak jellemzők. Az év második felében azonban a havonkénti árnövekedés már csak 0,2 és 1,6 százalék között volt. Az infláció ütemének csökkenését leginkább az mutatja, hogy míg 1990 második félévében a fogyasztói árszínvonal havonta átlagosan 2,1 százalékkal, 1991 második félévében viszont már csak havi átlag 1,2 százalékkal növeke­dett. Tavaly decemberben egyébként novemberhez vi­szonyítva 1,6 százalékkal emelkedtek az árak. Nyomtatványok - hétfőtől A társasági adó és az állami vagyon utáni részesedés 1992. évi előlegének fizetéséhez szük­séges adatlap — az úgynevezett 58-as számú APEH-nyomtat­vány - mától kapható a főváros és a megyeszékhelyek nyomtat­ványboltjaiban - tájékoztatta az APEH illetékese a távirati iro­dát. Az adatlapot a külföldi vál­lalkozások, a lakásszövetke­zetek, a társadalmi szervezetek, az egyházak, az alapítványok és a víz-közmű társulatok kivéte­lével a társasági adó hatálya alá tartozó valamennyi adózónak, az állami vagyon utáni részese­dés esetében az állami vállalat­nak, trösztnek, tröszti vállalat­nak ki kell töltenie. Az adatla­pot az 1991. évi adóbevallással egyidejűleg 1992. február 28-ig egy példányban be kell nyújta­niuk az adózóknak a megyei, il­letve fővárosi adóhatóságokhoz. Valutaárfolyamok Pénznem vételi eladási árfolyam, 1 egységre, forintban Angol font 138,47 141,27 Ausztrál dollár 56,65 57,89 Belga frank (100) 232,95 237,61 Dán korona 12,44 12,70 Kinn márka 17,69 18,09 Francia frank 14,16 14,44 Görög drachma (100) 41,71 42,55 Holland forint 42,87 43,73 ír font 128,15 130,75 Japán yen (100) 60,67 61,87 Kanadai dollár 64,51 65,91 Kuvaiti dinár 261,00 266,50 Német márka 48,28 49,24 Norvég korona 12,30 12,54 Olasz líra (1000) 64,14 65,42 Osztrák schilling (100) 686,77 700,37 Portugál escudo (100) 56,05 57,15 Spanyol peseta (100) 76,63 78,15 Svájci frank 54,05 55,13 Svéd korona 13,28 13,54 USA-dollár 76,05 77,61 ECU (Közös Piac) 98,63 100,59 Franciáké a csabai téglagyár A régió legnagyobb tégla- és cserépgyárai, a békéscsabai Jamina és Csaba vállalatok a privatizáció során kis híján pártában maradtak. - Hogyan lett az angol partnerből végül francia? - kérdeztük Hideg Gá­bort, a Jamina vállalat gazdasá­gi igazgatóját. - Az angol Steetle cég, ame­lyik 1990 októberében ajánlatot tett vegyes vállalat létrehozásá­ra, pénzügyi nehézségeire hi­vatkozva az utolsó pillanatban visszalépett. De nem akarván cserbenhagyni a csabai vállala­tokat, átadta a már elkészített és az Állami Vagyonügynökség által jóváhagyott terveket a francia Imetal cégnek. Ala­pos vizsgálódás után a franciák úgy döntöttek, nem utasítják vissza az ajánlatot. Közben azonban az osztrák Tondach konszern is hírét vette az üzlet­nek, és pályázatot nyújtott be részvénytársaság alakítására. Az ÁVÜ Igazgatótanácsa a héten úgy döntött, mégis az Imetal ajánlatát fogadja el. A rosszabb gazdasági hely­zetben levő Csaba vállalat feb­ruár 28-án beolvad a Jaminába, majd március elsején részvény­társasággá alakulnak, melyben a francia részesedés 85 százalék lesz. 5 százalék jár a városi ön­kormányzatnak, tízet pedig a dolgozók vásárolhatlak meg kedvezményes áron. Az Imetal vállalta, hogy kifizeti a Csaba tartozásait, biztosítja a teljes foglalkoztatottságot, a többszáz millió forintos alaptőke­emelést, új üzemek létesítését. A francia cég távolabbi célja egy békéscsabai központú kö­zép-kelet-európai konszern lét­rehozása, melynek érdekében három éven belül 1,5 milliárd forintot kívánnak Magyarorszá­gon befektetni. KG. FOTÓ: GYENES KÁLMÁN Törvények ösvén; yein A szövetkezetekről és a kárpótlásról szóló törvényekről nem elég a közlönyökből tájékozódni. A napokban Szatymazon megtartott, és más községekben szervezett és szervezendő fórumokon résztvevők, s megszólalók - helyenként több száz érintett személy - a valóságos helyzet megismeréséhez szolgálhatnak bőséges adalékkal. Bár a szövetkezetekben összehívandó közgyűlések - legelőször a vagyonnevesítés kérdésében - támpontot adhatnak a tagoknak helyes döntéseik meghozatalában, mégsem elég csak arra hagyatkozni. A kárpótlási törvény léte egyébként is feltételezi, hogy szövetkezeten kívüliekkel való összhang is lényeges a gördülékeny átalakulásban. Helyenként előfordulhat az az eset, melyre Farkas Gabriella, az MDF alelnöke Szatymazon is felhívta a figyelmet, hogy a vezetők a vagyonfelosztás olyan elvét kívánják a tagsággal elfogadtatni, amely leginkább a saját érdekeiket szolgálja. Az efféle elővigyázatosság akkor sem árt, ha utólag kiderül: felesleges volt. A fő hangsúly az egyenrangú partnerség elveinek érvényesítésén van. A másik érzékeny kérdéskör a közös által eddig használt, illetve a közösben lévő földtulajdon teljes körű, személyekre lebontott, több lépcsős felosztása. A tagi részarány mellett a földet kérő kárpótoltak, a földnélküli tagoknak és alkalmazottaknak juttatott 30 illetve 20 aranykoronányi föld kimérésére jogosultak igényeire is figyelemmel kell lenniük a terü­leteket kijelölő szövetkezeteknek. Az arany­koronát megtestesítő szám ugyanis korántsem fejezi ki a valós forgalmi és használati értéket. Van akinek az a legnagyobb érték, hogy a birtok a mostani tanyája mellett legyen, mások a belterülethez közel eső területekben már most értékes ingatlant látnak. Senki sem szeretné, hogy pont neki kelljen a maradékkal beérni. Feltételezhető, hogy a mostani vezető állásban lévő agrárértelmiségiek zöme érzi a felelősségét, s legjobb tudása és lelkiismerete vezérli ezirányú döntéseit. Nem kizárt, hogy az általa összeállított „étlap" a lehető legjobb. Ebben az esetben még a kárpótlási földek kijelölésének tiszta elveire ügyelő érdek­egyeztető fórum létrehozása is szükségtelen lehet. Amennyiben a legkisebb jel arra utal, hogy a fórum közreműködésével megelőz­hető a végrehajtást hónapokkal késleltető felleb-bezések, perek áradata, akkor mindenképp érdemes létrehozni. Sokakat érdeklő téma, hogy a törvényekben megvannak-e a harácsolást kiszűrő fékek. A kárpótlási törvényben például erre szolgál az a kitétel, hogy az árverésen mindenki csak a saját jegyét használhatja fel, előtte hiába vásárolná fel másoktól, áron alul. Egyébként a 826 ezer kérelem megalapozott elbírálása még az Országos Kárrendezési Hivatal vezetője, Sepsey Tamás szerint is rendkívül időigényes, s valószínű, hogy az árverések zöme a jövő évre csúszik át, sót a törvényben szereplő '93 április végi határidőt is módosítani kell. A jogértelmezés egyes kérdésekben még változhat, most úgy tűnik, hogy ha ugyanazon földdarabra többen pályáznak, akkor az öt évnél régebbi szakcsoporti tag vagy haszonbérlő előnyt élvez, nemúgy a háztájis. Utóbbiból már vannak veszekedések, egyrészt a volt tulajdonos érzi erősebbnek a jogát, másrészt a talán évtizedekig ugyanott háztájizó tetemes összeget fektetett be, netán kutat fúratott, gyümölcsfákat telepített, s még terítés ellenében sem szeretné másnak átadni, nemhogy ingyen. A szakszövetkezeti tagi gazdaságokban a földcserék okoztak kacifántos helyzeteket. így ugyanis az élő, évtizedes tagi tulajdon eredetileg a más földje volt, s elképzelhető, hogy a kárpótolt szeretné azt visszakapni. Az esetleges változatoknak se szeri se száma, egyrészükre ráhúzhatok az egységes rendező elvek, másrészükre nem. Adott ügyekben az egyedüli megoldás: elvakultság helyett, mások megalapozott érveit is illik és érdemes méltányolni. TÓTH SZELES ISTVÁN Bővülő kapcsolatok s Evértékelés a gazdasági kamaránál A vállalakozások érdekvé­delme céljából a DMGK szakértőket delegált a Magyar Gazdasági Kamarába, akik részt vettek a törvénytervezetek vitájában. Munkakapcsolatot alakítottak ki az önkor­mányzatokkal, minden megye­székhelyen megalakultak a helyi érdekegyeztető tanácsok. Á gazdaság feltételrend­szerének változásával kapcso­latos információk megszerzése érdekében konzultációs fóru­mokat rendeztek a szakmi­nisztériumok, az ÁVÜ, az MNB képviselőivel. Számító­gépes adatgyűjtést vezettek be az üzleti kapcsolatok segítésére, céginformációs rendszerüket a KSH és a SZÜV adatbázisával egészítették ki. A gazdasági liberalizáció, az alanyi jogon történő külke­reskedelem lehetősége követ­keztében a vállalkozók foko­zottan igénylik, hogy a kamara segítse a megfelelő külföldi partner megtalálását. Ezért bemutatkozási lehetőséget A megváltozott gazdasági körülmények között a kamara legfontosabb feladatai a vállalakozások érdekvédelme, az üzleti információk gyűjtése és továbbadása, a kapcsolatok minél szélesebbkörü kiépítése - hangzott el a Dél-magyarországi Gazdasági Kamara tegnapi közgyűlésén. Az 1991-es évet Ugray András elnök értékelte. biztosítottak a Magyarországon működő kereskedelemfejlesztő szervek számára. Meghívták a régióba az egyes külkép­viseletek kereskedelmi taná­csosait, termékkiállításokat szerveztek itthon és külföldön. Kereskedelemtechnikai tanácsadó szolgáltatásukat külső szakértők bevonásával indították el. Szoros kapcsolatot alakítottak ki számos magyar és külföldi gazdasági kamarával, esetenként megállapodásokat is kötöttek, amelyek biztosítják az információcserét és a közös képzési programokat. A kamara tevékenységi körébe tartozik az oktatás is; az elmúlt évben több reklám, marketing, számviteli, külke­reskedelmi tanfolyamot szer­vezte * A Dél-magyarországi Gazdasági Kamara tag­vállalkozásainak 38 százaléka korlátolt felelősségű társaság, három tizede állami vállalat, 11 százaléka részvénytársaság, a többi szövetkezet, magán­vállalakozó, betéti társaság és gmk. Területi elhelyezkedésük szerint tagvállalatainak 43 százaléka Csongrád, 31 Békés, 26 Bács-Kiskun megyében működik. Csongrád és Békés megyében a gazdálkodó szer­vezetek 7 százaléka, Bács­Kiskunban 3 százaléka tagja a kamarának. K. G.

Next

/
Thumbnails
Contents