Délmagyarország, 1992. február (82. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-07 / 32. szám

2 KÜLPOLITIKA DÉLMAGYARORSZÁG PÉNTEK, 1992. FEBR. 7. A magyar-német alapszerződés Az Antall József és a Helmut Kohl által csütörtök este aláírt dokumentum a „Szerződés a baráti együttműködés és az európai partnerségről" címet viseli. A Magyar Köztársaság és a Németországi Szövetségi Köztársaság az országaikat és népeiket összekötő hagyományos barátság tudatában jelenti ki, hogy szoros baráti együttműködésre, és az emberi jogokat, a jogállamiság alapelvét tiszteletben tartó Európa megteremtésére törekszik a nemzetközi jog, az ENSZ alapokmánya, a helsinki záródokumentum, valamint a párizsi charta szellemében. Németország a szerződésben kimondja: támogatja Magyarország szándékát, hogy csatlakozzék az Európai Közösséghez mihelyt megteremtődnek a csatlakozás politikai és gazdasági előfeltételei. A szerződés rendszeres politikai párbeszédet is előír nemzetközi kérdésekről. A kormányfők ennek jegyében szükség szerint, de évente legalább egyszer konzultálnak egymással, a külügyminiszterek is évente legalább egyszer találkoznak. A szerződés rendelkezik a miniszterek és a parlamentek kapcsolattartásáról is. Németország és Magyarország a nemzetközi szervezetekben is erősíteni kívánja az együttműködést. A német-magyar alapszerződésben nagy hangsúlyt kapnak a gazdasági kérdések is. Németország kifejezi készségét, hogy Magyarországot támogatja a fejlett szociális piacgazdaság megteremtésében. Támogatni kívánják a magyar és német vállalatok kapcsolatainak fejlesztését, a beruházásokat, a tőkebefektetést, és az ipari együttműködést is. Nagy hangsúlyt kap a szerződésben a nemzeti kisebbségek kérdése. A szerződő felek már a bevezetőben kijelentik, hogy a nemzeti kisebbségeket a népeket összekötő természetes hídnak tekintik. A Magyarországon élő német nemzetiségnek ennek értelmében joga van etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásának megőrzésére és továbbfejlesztésére. A szerződés kimondja: mindenki maga határoz arról, hogy nemzetiséginek vallja-é magát, ám ez számára semmilyen körülmények között nem jelenthet hátrányt. A magyar-német alapszerződés - az eddig megkötött kétoldalú egyezmények szintéziseként - kitér a kulturális, a mezőgazdasági, a tudományos-technikai, a kommunikációs, a közlekedési és az egészségügyi együttműködés kérdéseire is. Az emberek közötti kapcsolatok fejlődése elengedhetetlen előfeltétele egymás megértésének és a két nép megbékü lésének - mondja ki a szerződés. A bűnözés, a nemzetközi terrorizmus, az illegális be- és átutazás, valamint a kábítószerkereskedelem elleni küzdelemben is szorosabbra fűzik az együ ttműködést a német és magyar hatóságok. A szerződést a felek tízéves időtartamra kötik. Érvényessége hallgatólagosan meghosszabbodik további öt évvel, ha egy évvel a szerződés mindenkori lejártának időpontja előtt a felek egyike sem jelenti be írásban a felmondásra irányuló szándékát. Helmut Kohl nem jött hiába OROSZORSZÁG ES FRANCIAORSZAG elvi megállapodást kötött arról, hogy Párizs Moszkvának utalja át a szétesett Szovjetuniónak szánt hiteleit - közölte Borisz Jelcin Párizsban a Mitterrand elnökkel szerda este elköltött vacsorája után mondott pohárköszöntőjében. E tény 4 milliárd francia frankot jelent Oroszországnak. A FÁK Franciaországgal szembeni adósságai, hivatalos becslések szerint, 60 milliárd frankra rúgnak. NÉMET HEGEMÓNIA fenyegeti Csehszlovákiát - figyelmeztette a prágai vezetést a csehszlovák hírszerző szolgálat. Az iroda szerint létezik egy olyan terv, amely a német tőkét fokozatosan és egyes csehszlovák szervekkel együttműködésben képessé teszi arra, hogy ellenőrzése alá vonja a cseh területet. A forrásait megbízhatónak nevező hírszerzési jelentés szerint Németország gazdasági és később politikai hegemóniára törekszik a volt kommunista országban. MŰSZAKI HIBA MIATT átmenetileg bezárták Jugoszlávia egyetlen atomerőmüvét - jelentette a Tanjug. A heves szlovén-horvát vitákat kiváltó erőmüvet az egyik turbina meghibásodása miatt kényszerültek leállítani. VÁMMENTESEN EXPORTÁLHATNAK egyes termékeket a balti köztársaságok az Egyesült Államokba, Bush elnök szerdai döntése értelmében. Tegnap baltikumi körutat kezdett Dan Quayle alelnök, s várhatóan aláírja azt a szerződést, amely az amerikai békehadtest tevékenységét szabályozza a térségben. AZ OROSZ PARLAMENT tegnap elsöprő többséggel a fekete-tengeri flotta egységének fenntartása mellett foglalt állást - jelentette a Reuter. Egy héttel az Államközösség vezetőinek minszki találkozója előtt az orosz honatyák a kormányt felszólító határozatot fogadtak el. A vendég: Helmut Kohl Antall József miniszterelnök meghívására csütörtökön 15 óra után néhány perccel Budapestre érkezett a NémetorAági Szövetségi Köztársaság kancellárja, Helmut Kohl. Néhány perccel a kancellár gépe előtt szállt le a Ferihegyi repülőtéren HansDietrich Genscher külügyminiszter különrepülőgépe. A magas rangú német politikusok kíséretükkel a repülőtérről egyenesen a Parlamenthez hajtattak. A kancellár - az ünnepélyes Kossuth téri fogadtatás után - négyszemközti eszmecserét folytat Antall Józseffel. Ezt követően a küldöttségek ü ltek tárgyalóasztalhoz, majd a Parlament kupolatermében aláírták a német-magyar alapszerződést. ET-parlamenti közgyűlés Javaslat döntőbíráskodó testületre A magyar képviselők tevékenyen és egyeztetett, közös állásponttal vettek részt az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének az európai kisebbségekről folytatott vitájában és az ott elfogadott dokumentumok kidolgzásában - tájékoztatta az MTI tudósítóját Bratinka József (MDF). A parlamenti közgyűlés Jean-Pierre Worms francia és Joseph Brincat máltai képviselő jelentése alapján, mélyreható vita után szerdán ajánlásokat fogadott el a kormányok, és direktívákat az Európa Tanács miniszteri bizottsága számára a kisebbségi kérdésekről. Bratinka József rámutatott, hogy jelenleg több nemzetközi fórumon is foglalkoznak a kisebbségi témakörrel és nagy fontosságú a 26 európai demokráciát tömörítő Európa Tanács állásfoglalása. Az elfogadott ajánlásokban szerepel egy javaslat döntőbíráskodó-közvetítő testület felállítására, amely figyelemmel követné a kisebbségek helyzetét az európai országokban, számba venné a "kisebbségeket, és még azelőtt közbeléphetne, hogy a konfliktusok elmérgesednének; közvetítene, továbbá békítene konfliktusok esetén. A közgyűlés állást foglalt a készülő európai regionális és kisebbségi nyelvi charta munkálatainak mielőbbi befejezése, nemkülönben egy kisebbségi egyezmény - konvenció - mellett. Mint Bratinka József elmondotta, egyre szélesebb támogatást nyer az a gondolat, hogy ez a szöveg az emberi jogok egyezményének új kiegészítő jegyzőkönyveként kapjon végleges formát. Alexander Dubeek látogatása „Ki kell jutni a patthelyzetből" Szabad Györgynek, az Országgyűlés elnökének meghívására parlamenti küldöttség élén csütörtökön reggel Magyarországra érkezett Alexander Dubcek, a cseh és szlovák szövetségi gyűlés elnöke. A magas rangú vendég a repülőtéren az MTI munkatársának kérdésére elmondta: nagyon örül a lehetőségnek, hogy egy olyan országban folytathat tárgyalásokat, amelyhez hazáját sok-sok szál fűzi, és amely éppen úgy, mint hazája, bonyolult és nehéz utat tett meg a demokrácia megteremtése érdekében. A két ország előtt álló gazdasági, politikai feladatok is hasonlóak. Példaként említette: közös érdekünk az EK-ba való bejutás, és koordinált lépésekre van szükség a Pentagonálé és a Hexagonálé keretében. Jelenlegi látogatásának célja, hogy hozzájáruljanak a két ország parlamentjei közötti együttműködéshez, valamint olyan lépésekre kerüljön sor, amelyek megteremtik a feltételeket a jószomszédi kapcsolatok elmélyítésére. Bonyolult problémának ítélte meg a dunai vízlépcsőrendszer körül kialakult helyzetet, mert - mint mondta - „a magyar Parlament és kormány álláspontja elüt hazám törvényhozása és kormánya által képviselt állásponttól". A magyar lépésekel hazájában túl gyorsnak ítélték meg, és nem volt elegendő a konzultáció sem. Alexander Dubcek szeretné, ha folytatódna a két ország parlamentje, valamint környezetvédelmi bizottságai között megkezdett munka. A politikus és az általa vezetett delegáció célja „kinyitni az ajtót, hogy a kormányok és a szakmai szervek mindkét fél megelégedésére tudják megoldani ezt a problémát ". Hozzáfűzte: ez egy nagyon nagy beruházás, amit nem egyszerű lezárni, de mindenképpen meg kell oldani, nagyon magas szinten. „Ki kell jutni ebből a patthelyzetből, amelybe a két ország belekerült, hiszen ez a helyzet egyik félnek sincs hasznára" mondta. Csütörtökön délelőtt a Parlament delegációs termében megkezdődtek a tárgyalások a Szabad György vezette magyar, és az Alexander Dubcek vezette cseh és szlovák tárgyalódelegációk között. Magyar-német ipari megállapodás Együttműködési megállapodást írt alá csütörtökön Kölnben a Német Országos Iparszövetség (BDI) és a Magyar Gazdasági Kamara, ez utóbbi részéről Tolnay Lajos, az intézmény elnöke. Az aláírás alkalmából Rudolf von Wartenberg, a BDI főügyvezetője közölte, hogy Németország 18 százalékos részesedéssel az Egyesült Államok mögött a második legnagyobb külföldi beruházó Magyarországon, a közvetlen német beruházások értéke 1991-ben elérte a 400 millió dollár körüli összeget. Von Wartenberg úgy minősített, hogy az elmúlt évben a németmagyar gazdasági kapcsolatok kiemelkedően fejlődtek. A BDI adatai szerint 1991 első kilenc hónapjában Németország 2,8 milliárd márka értékben exportált árut Magyarországra, ahonnan 3 milliárd márka értékben áramlott áru Németországba, a kereskedelmi volumen húsz százalékkal múlta felül az előző év ugyanezen időszakának mutatóját. A BDI a német ipar érdekeit képviseli egyebek között a parlamenttel, a kormánnyal, a politikai pártokkal, a szakszervezetekkel, társadalmi csoportokkal, valamint az Európai Közösség testületeivel szemben. Vízumkényszer Kínával? Ismét Jugoszlávia-konferencia / Es ismét remények A külügyi szóvivő nem cáfolta, hogy Kína is azon országok között van, amelyekkel Magyarország új vízumkiadási megállapodást kíván kötni. Hozzátette azonban, hogy a magyar hatóságoknak nem a kínaiak okozzák a legtöbb gondot. Hermán János hangsúlyozta: a Külügyminisztérium jogosnak tartja a belügyminiszternek azt a megállapítását, hogy a gazdaságimenckiilt-hullám megállítására több országgal felül kell vizsgálni a jelenleg érvényes vízumegyezményeket. Ezért máris megkezdődött a tárcaközi egyeztetés, s egyetértés alakult ki abban, hogy több vízummegállapodás nem felel meg annak a gyakorlati célnak, amelyért ezeket korábban megkötötték. Az ezzel kapcsolatos új magyar javaslatok azonban még kidolgozás alatt állnak. Suha György rendőrségi szóvivő elmondta, hogy becslések szerint jelenleg mintegy 40-45 ezer külföldi állampolgár tartózkodik illegálisan Magyarországon. Az idegenrendészeti ellenőrzések a lejárt tartózkodási engedéllyel Magyarországon lévők kiszűrését szolgálják. Azt is közölte, hogy hazánkban huzamosabb ideig, azaz egy évnél tovább 131 ezer külföldi tartózkodik legálisan. Közülük 50 ezer a letelepedettek, s 25 ezer a bevándoroltak száma. Mindkét kategóriában a legtöbben Romániából érkeztek, s magyar nemzetiségűek. Úgynevezett egzotikus országokból mindössze ezren tartózkodnak legálisan Magyarországon, ők arab nemzetiségűek. Az említett két nagy csoporton kívül még 56 ezer külföldinek van tartózkodási engedélye hazánkban. Közülük 14 ezer a diákok, 40 ezer a hivatalos kiküldöttek száma. Kétezren pedig magáncélból vannak itt. Jelcin: Európa biztonságban van A franciaországi hivatalos látogatáson tartózkodó Borisz Jelcin orosz elnök cáfolta, hogy szívproblémái lennének, és biztosította Franciaországot arról, hogy a volt Szovjetunió nukleáris arzenálja biztonságos kezekben van - jelentette az AP amerikai hírügynökség. Jelcin, aki szerdán érkezett Párizsba, a tiszteletére adott vacsorán hangsúlyozta: Oroszország kész minden olyan szervezethez csatlakozni, amelyik segít Európa biztonságát szavatolni. A Jelcinnel Párizsban tartózkodó pénzügyi tisztségviselők és diplomaták jelezték, hogy Oroszországnak szándékában áll olajtermelése és feltárása mintegy felének eladása, vagy bérbeadása külföldi vállalatok számára. Az ezekből származó bevételek pénzügyileg segítenék az orosz piacgazdaság megteremtését - mondták. Lord Carrington, a jugoszláv békekonferencia elnöke szerda este Belgrádba történt megérkezése után kijelentette, hogy tárgyalásain a Vance-terv elfogadásával kapcsolatos kérdéseket vizsgálják meg. Háromnapos látogatása során felkeresi Titográdot és Zágrábot is. Carrington érkezésévefegy időben felújította tevékenységét a Jugoszlávia-konferencia több bizottsága is. A tanácskozásokon mind a hat délszláv köztársaság küldöttei részt vesznek. Carrington röviddel érkezése után megbeszélést folytatott Blagojc Adzic ügyvezető nemzetvédelmi miniszterrel. Slobodan Milosevic szerb elnök szerda este reményét fejezte ki, hogy felújul a jugoszláv békekonferencia, talán még azelőtt, hogy az ENSZ kéksisakos egységei Jugoszláviába érkeznének. Milosevic erről azután beszélt, hogy Belgrádban találkozott Lord Carringtonnal, az Európai Közösség közvetítésével létrehozott békekonferencia elnökével. Milosevic elmondta, hogy jelen pillanatban nincsenek új javaslatok a jugoszláv válság megoldására, de új indítványokra számít azt követően, hogy Lord Carrington háromnapos látogatása során tárgyal a konfliktus más résztvevőivel is - jelentette a Tanjug jugoszláv hírügynökség. Lord Carrington a Milosevic elnökkel lezajlott találkozó után úgy nyilatkozott,' hogy elértek bizonyos haladást ugyan, de néhány kérdés igen nehéz probléma maradt. Zdravko Tomac horvát miniszterelnök-helyettes a Szabad Európa Rádiónak adott nyilatkozatában kijelentette: az ENSZ főtitkár legújabb jelentésében néhány pontatlan ítélet áll. Nem igaz, hogy a horvát kormány nem tartja magát a megállapodásokhoz - így Tomac, csupán azt utasítja vissza, hogy változtassanak azok tolmácsolásán. A horvát kormány elutasítja a főtitkári jelentésben azt a kitételt, miszerint a jelenlegi megszálló hatalmi szerveket kell legális rendfenntartó erőknek elismerni. Nem arról van szó tehát, hogy Horvátország elvetné a Vance-féle béketervet, hanem csupán arról, hogy viszszautasítja annak igen részrehajló tolmácsolását - mondotta a zágrábi politikus.