Délmagyarország, 1992. február (82. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-07 / 32. szám

ALAPÍTVA: 1910-BEN PÉNTEK, 1992. FEBR. 7., 82. EVF. 32. SZÁM Fölbomlott a tápéi részönkormányzat A 11-ből 7 képviselő lemondott Tápé ismét meglepte a Torony alatt dolgozókat, s talán a város(rész)lakókat. Az történt ugyanis, hogy a tápéi településrészi önkormányzat 11 tagja közül 7 (február 7-től) lemondott tisztségéről. A „hivatalos" indoklás igen szűkszavú: a telepü­lésrész képviselőjével, Márton Györggyel nem tud és nem is akar együtt dolgozni Ábrahám László, Kószó Istvánné, Laczi József, Lele József, Makra Mihály, dr. Tímárné Horváth Magdolna és Tóth Zoltán. Mint oly sokszor, most is a hír háttere, a lemondott tisztségviselők indítéka az érdekes, hiszen a választások idején e személyek többségét „Márton-pártiaknak" tartották a táppiak. Mi hát a közös fellépés, a lemondás oka? A „hetek" egyike, Makra Mihály elfoglaltságáról beszélt. „Kft.-t alakítottam, sok a gondom. A részönkormányzatban meg nem tudtunk semmire se haladni. A paragrafusok világában elvesztünk." Dr. Tímárné Horváth Magdolna arra hivatkozott, hogy a Márton György képviselő által bevezetett módszereket elfogadhatatlannak tartják, mert „két pártra szakította a falut, miközben semmi nem intéződött". A példák között említi, hogy az ABC-áruházra nem írtak ki versenypályázatot, az utak felújításá­nak sorrendjében hiába állapodtak meg, attól a tellepülésrész vezetője önkényesed eltért. Nem ösztönözte a Tápé fejlesztését célzó alapítvány létrehozását, az iskolaügyet is „elpuskázta". A pohár akkor telt be, mikor Márton úr nem válaszolt a nyilvá­nosság fórumain elhangzó kérdésekre, sőt odáig merészkedett, hogy nem jelent meg a körzeti tévéstúdióban, mikor Tápé elszakadásáról volt szó. „Megfogadtuk, hogy lemondunk, ha a lakosság nem támogatja Tápé önállóságát, a Szegedtől való elszakadást - mondta dr. Tímárné. - Márton György nem reagált a történtekre, mi igen. Lemondtunk. Tápén nagyon Márton-el­lenes a hangulat..." Ábrahám László azt hangsúlyozta, hogy „Márton György egyes cselekedeteivel kompromittálta a részönkormányzatot. Visszatartott információkat. Ezzel előidézte, hogy nemegyszer rosszul döntöttünk. A részönkormányzat hatá­rozatait többször fölülbírálta. Nem csak az lenne a dolga a testületnek, hogy 4 millió forintot elosszon. Azon kellene tüsténkednie, hogy a városrésznek járó pénzt tovább gyarapítsa. A legutóbbi ülésen felszólítottuk, kérjen bizalmi szavazást. Mivel Márton György erre nem volt hajlandó, a testület tagjainak több­sége lemondott." (Az érintetett képviselőt is meg akartuk szólal­tatni, de lapzártáig nem tudtuk elérni.) Mától tehát Tápén nincs részönkormányzat. Az új testület felállításának módjáról és időpontjáról Szeged város közgyűlése dönt. HAVI ELŐFIZETÉSI DÍJ: 222 FT, ÁRA: 9,60 FT U. I. FÓKUSZ ^X TŐKÉS LÁSZLÓ nagyváradi református püspököt, Bo­rísz Jelcin orosz elnököt, Willy de Klerk dél-afrikai államfőt és Nelson Mandelát, az ANC vezetőjét jelölték az 1992. évi Nobel-békedíjra - vált ismertté tegnap Öslóban, a díjat odaítélő bizottság forrásaiból. A győztes kihirdetésére októberben kerül sor. A magánszemély-jelöltek között van még Javier Pérez de Cuellar volt ENSZ-főtitkár, Václav Havel csehszlovák elnök is, a szervezetek között idén ismét java­solták a díjra az Üdvhadsereget. —X FOLYTATÓDTAK AZ ÖSSZETŰZÉSEK Kelet-Algé­m/ riában az iszlám fundamentalisták és a biztonsági erők között. A zavargásoknak eddig 11 halálos áldozata és 64 sebesültje van, közülük 11-nek az állapota válságos ­jelentette az AFP. —X MUSSOLINI UNOKÁJA, a 28 éves Alessandra Mus­«/ solini bejelentette, hogy újfasiszta jelöltként indulni óhajt az áprilisi olasz képviselő-választáson. A milánói Cor­riere della Sera idézi Álessandrát, aki hangoztatta: azért indul az MSI újfasiszta párt színeiben, mert ez a párt áll a leg­közelebb néhai nagyapja eszméihez. -X ÉRTÉKESEBB LETT A FORINT BÉCSBEN. Jelenleg ^J már 100 forintért 13,25 schillinget adnak a bécsi bankok, és aki magyar valutát akar vásárolni az osztrák fővárosban, vagy a határhoz közel eső pénzintézetekben, annak 100 forint 15,25 schillingbe kerül. ~X A MAJOM ÉVE váltotta fel a birka évét. A hosszú életet jelképező, őszibarackokkal teli tálat az egyik hongkongi bank bejárata előtt tartja egy majom, a kínai holdújév, a ma­jom éve közeledtét jelezve. Hazatartanak a szegedi kamionosok Röszkén átlagos a forgalom Újra itthon - boldog mosoly Röszkén Csütörtökre virradó éjszaka várta a határőrség Röszkén az evzoni blokád feloldása után meg­indult kamionok sokaságát. Az első kocsik éjfél körül értek a magyar határra. Délelőtt 10 óráig mintegy 70 kamion jutott át Röszkén: ezek több­sége még nem a blokádból érkezett. A nap további részében sem volt az átlagosnál nagyobb teherforgalom. A megerősített szolgálatban dolgozó határőrök jugoszláv kollegáiktól azt az információt kapták, hogy a görög hatóság 4-5 kamiont enged át egyszerre - hiszen ott is alapo­san megvizsgálják az autókat, útiokmányokat -, ezért remélhetőleg a későbbiekben sem okoz fennakadást a blokád feloldása. A Tisza Volán Nemzetközi Fuvarozási Iro­dáján elmondták, a négy szegedi kamionossal .csütörtök reggel 8 órakor beszéltek telefonon: akkor indultak a még mintegy 2 órányira lévő gevgelijai határra. (A szegedi pilóták hátra­vonultak a blokád idejére a legközelebbi tankál­lomásra, amelynek görög vezetője régi, jó isme­rősük.) Számításaik szerint dél körül értek Ju­goszláviába. A Nis-Belgrád útvonalon igye­keznek haza. Leghamarabbi érkezésükről, ahány embert csak kérdeztünk, annyiféle tippet kap­tunk. Az bizonyos, hogy Jugoszláviában nagyon szigorúan ellenőrzik az E5-ösön betartandó sebességhatárokat. Kérdés, kockáztatnak-e a Volán sofőrjei. Lapzártánkig nem értek Röszkére, úgyhogy reményeink szerint, holnapi lapunkban olvashatnak élménybeszámolót rendhagyó útjukról. MAG A közterek: a korszellem tükrei EK-programsorozat Szegeden A tárlat az európai közterek történetének rövid áttekintését adja az ókortól a XX. századi modernizmus megszületéséig. Összeállítóinak szándéka sze­rint „ezek a terek nem csupán építészeti szempontból érdeke­sek, hanem izgalmasan tükrözik annak a kornak a szellemét és társadalmi helyzetét, amelyben épültek, mindmáig részei a közösségnek és sok mindenre megtanítanak saját városaink és településeink fejlesztését illetően ". E gondolathoz kapcsolódva a ma, pénteken délután öt órakor a múzeumban megnyíló kiál­lítás rendezői és meghívottjaik holnap délelőtt fél 11-től zárt­körű kerekasztal-beszélgetésen találkoznak a múzeumban. A programon Koczor György épí­tész mond bevezetőt, a házi­gazda pedig a Délmagyarország felelős szerkesztője, Tandi La­jos lesz. (A beszélgetésről ­melynek témája: Szeged közte­reinek múltja, jelene és jövője európai látószögből - , termé­szetesen tudósítjuk olvasóinkat hétfői lapunkban.) Persze a város érdeklődő lakóinak is módjuk lesz rá, hogy kifejtsék véleményüket arról, miképp válhatnak az építészeti architektúrák életünk sokarcú, funkciógazdag színte­reivé. Holnap, szon|baton dél­után négy órától ugyanis la­kossági fórumra várja az ér­deklődőket az Európai Közös­ségek bizottsága, az Országos Műemléki Felügyelőség és a város polgármesteri hivatala. A Az Európai Közösségek bizottsága Közterek Európában címmel kiállítást rendezett, melyet már a világ számos országában bemutattak, s január óta a budapesti képviselet jóvoltából Magyarország több nagyvárosának lakói is megtekinthettek. A kiállítást - melynek budapesti megnyitójáról annak idején tudósítottuk olvasóinkat ­mától egy héten át, február 13-ig megnézhetik a Móra Ferenc Mózeumba ellátogatok is. fórum színhelye a műemléki felügyelőség Oroszlán utca 6. szám alatti székháza. A programsorozat keretében holnap este hét órától koncert lesz a múzeum dísztermében. A Weiner Kamarazenekar Vivaldi Négy évszak című művét adja elő, közreműködik Bálint János fuvolaművész, vezényel: We­ninger Richárd. Jegyek a Nem­zeti Filharmónia Klauzál téri kirendeltségén válthatók. A Közterek Európában című tárlat megnyitójára Szegedre várják Hans Becket, az EK bizottsága budapesti képvisele­tének vezetőjét, René André belga konzult és Martonyi János külügyi államtitkárt, E személyiségek jelenléte, a találkozási alkalmak lehetősé­get rejtenek magukban arra, hogy Szeged mielőbb bekap­csolódhasson az európai vérke­ringésbe. Úgy tűnik ugyanis, hogy az EK ebben az évben kü­lönös figyelmet fordít Magyar­országon belül is a vidék támogatására és megismeré­sére. A rendezvénysorozat tehát egyben kínálkozó alkalom, hogy a város határain túlnövő problémákra hathatós összefo­gással leljünk megoldást. Mint ismeretes, Szeged már több kidolgozott projekttel pályázott a Phare-program támogatá­sának elnyerésére. (Hadd emlé­keztessük az olvasót: a távhő­szolgáltatás fejlesztése, a tömb­rehabilitáció, a szennyvíz­tisztító rendszer és infrastruk­túra kiépítése, az innovációs park létrehozása, a virágker­tészeti rendszer kiépítése ügyé­ben számít a város a segít­ségre.) Fontos tehát, hogy az EK képviselői megismerjék a régió és központja problémáit. Az említett programok, pályázatok ugyanis e térség számos, önkor­mányzati erőforrásból megold­hatatlan gondja enyhítéséhez nyújthatnak segítséget. pl MAI, 24 OLDALAS SZÁMUNK TV- ÉS RÁDIÓMŰSORRAL JELENT MEG AJÁNLAT A magyar-német alapszerződés „A kormányfők évente legalább egyszer konzultálnak egymással" 2 Interjú Deutsch Tamással „A jó vagy rossz eredmény egyetlen pártot nem tehet elbizakodottá, elpuhulttá, vagy épp ellenkezőleg: elkeseredetté" 3 23 millió dolláros koldusok? „Nem volt más választásom, külföldön is megmutattam a találmányaimat, ahol azokat azonnal el is ismerték" 6 Kiért...? Kijelentette, hogy itt ő a tör­vény. A szópárbaj oka jelenték­telen volt, nem ott álltam meg az autómmal, ahol ő, a par­kolódíj-beszedő fiú gondolta, ezért két lépést kellett tennie utánam. Azonnal ordítozni kezdett. Kijelentette, hogy ő nem szolgáltatás, ahogy én azt képzelem, hanem hatóság, a jog képviselője, vagyis amit mond, az ellen nincs apelláta. Megkér­deztem, miféle jog az, aminek ő a letéteményese, honnan ered, kinek mit tesz lehetővé és kit mire kötelez - válaszolni nem tudott. Meggyőződése épp elég volt neki ahhoz, hogy kijelentse: itt ő a törvény. Most, hogy vannak jogaink, mintha nem csak a parkolósfiú számára nem lenne világos, mi is az, amit kapott. Előfordul, hogy a választásokon önként indult és a nép által megvá­lasztott politikus így félidőben egyszerűen kijelenti, hogy nincs is kedve tovább csinálni a dolgot, inkább visszamenne a civil életbe. Kíváncsi vagyok, mit gondolna kezdeni ez esetben a választópolgárok által ráru­házott politikai jogosítvá­nyokkal, melyek gyakorlását megválasztásakor tőlük átvál­lalta. És biztos-e abban, hogy a jogok „viselése" kedv kérdése? De még Amerikában sem mindig egyértelmű, mi a jog és mi a jogszerű. Pedig ott az alkotmány kulcsszavai „a né­pért, a nép által", a letétemé­nyességnek és a képviseletnek igazán nagy hagyományai van­nak, és polgárai talán a leg­öntudatosabbak a világon. Mi­los Formán Ragtime című film­jében az emberek egyre-másra saját állampolgári jogaikra és a hatóság kötelezettségeire hivat­koznak, ugyanakkor maguk mindent megtesznek a törvény betartásáért és hetarttatásáért. Mert hiszik, hogy a dolog így működik, és nagyon, de nagyon megdöbbennek, amikor látják, hogy a négert, bár megadta magát, bizony lelövik. A kérdés ugyanaz: kiért, ki által? KECZER GABRIELLA

Next

/
Thumbnails
Contents