Délmagyarország, 1992. február (82. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-06 / 31. szám

CSÜTÖRTÖK, 1992. FEBR. 6. BELPOLITIKA 3 Frissül a biztonsági koncepció? AZ ORSZÁGGYŰLÉS HONVEDELMI BIZOTTSAGA tegnapi ülésén úgy döntött, hogy addig elhalasztja a honvédelmi alapelvekről szóló határozattervezet megvitatását, amíg a Külügyminisztérium fel nem frissíti a Magyar Köztársaság biztonságpolitikai koncepcióját - közölte Póda Jenő, a honvédelmi bizottság titkára az ülést követően. A MAGYAR-ROMÁN kettős állampolgárságot érintő törvényjavaslatokat vitatta meg tegnapi együttes ülésén az Országgyűlés alkotmányügyi, illetve külügyi bizottsága. A javaslat a magyar fél által már 1990 februárjában felmondott, a kettős állampolgárság eseteinek megoldásáról és megelőzéséről szóló 1979-es magyar-román egyezmény kihirdetésére vonatkozó rendeletet kívánja hatályon kívül helyezni. A javaslatot a bizottságok tagjai egyhangúlag támogatták. EXPORTUNK AZ ELMÚLT EVBEN előzetes becslések szerint meghaladta a 10 milliárd dollárt, ehhez jön némi rubelben, illetve forintban elszámolt kivitel - mondotta szerdai sajtótájékoztatóján Kádár Béla külgazdasági miniszter. A miniszter szerint az export tavaly 41 százalékkal növekedett az előző évihez képest. KÉPVISELŐCSOPORT-IGAZGATÓ irányítja a jövőben az MDF parlamenti frakciójának szervezési feladatait, valamint gazdálkodását - határoztak a kormányzópárt országgyűlési képviselői, módosítva egyúttal a frakció működési és szervezeti szabályzatát. A képviselőcsoportigazgató a frakció tagjainak sorából, azok egyetértésével a frakcióvezetőt bízza meg, és az ő jogköre a visszahívás is. A HÉT KÉRDÉSE Ki az, aki házat épít? A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumban tegnap átadták „Az év lakóháza" pályázat díjait. Giba Antal makói pályázó - akinek hazat már korábban megismerhették olvasóink - a három, rangsorolás nélküli díjból az egyiket vehette át. Házat építeni manapság? Vajon kinek jut eszébe, hogy ekkora fába vágja a fejszéjét? Az állami lakásépítés gyakorlatilag szünetel, szinte csak a maganépittetők emelnek új házakat. Felvetődik a kérdés, ki az, aki manapság vállalni tudja a milliókkal járó kiadásokat, a rengeteg utánajárást, az idegeskedést. Egyáltalán, mely réteg rendelkezik a „kacsalábon forgó" és a szerényebb kivitelű házak építéséhez szükséges tőkével? Matusz Sándor, nyugdíjas: - Kérem, én műszaki egyetemet végeztem, egész életemben becsületesen dolgoztam, mégis két évvel a nyugdíj után a létminimumra süllyedtem. Tanácsi lakásban lakom, de talán sikerül majd megvennem. Csak azért, hogy legyen mit bevinnem a nyugdíjasházba. Sajnos, azt kell mondjam, manapság becsületes munkával szerzett jövedelemből senki sem tud házat építeni. A munkabérből semmiképpen nem lehetett ebben az országban milliókat összespórolni. Inkább ügyeskedéssel, spekulációval. Persze azért volt, aki állattartással vagy más vállalkozással, embertelenül sokat dolgozva képes volt nagy pénzeket keresni. Különös módon azok közül, akik ma építenek, sokan a holnapnak építenek, mert nem maguk laknak majd a házban, hanem a gyerekeik. Kétségtelen, hogy ezzel óriási terhet vállalnak át az államtól - saját magukra. Dr. Albert Vilmos, nyugdíjas: - Ma nem építkezik senki sem, talán csak az, aki örököl valami nagyobb összeget. A vállalkozók? Talán... De közülük is sokan tönkremennek. Azt mondják, ez az új vállalkozó- és menedzserréteg milliókat keres. Én még nem találkoztam ilyennel. Rengeteg pénz kell egy magánházhoz, vagy akár egy társasházhoz. Kérdés, hogy ki tud ennyit a becsületes munkájával megkeresni. Szerintem keresni nem lehet, csak szerezni. Ügyeskedéssel, spekulációval, mint az a szerencsétlen gyerek is, akit bemutattak a televízióban. Százezreket seftelt össze, de még nem is tudja, tönkrement az élete. Vajdáné Ungvári Ildikó diszpécser: - A férjem kőműves, ő azt mondta, manapság házépítésre csak az adja a fejét, akinek vagy nagyon sok pénze van, vagy nem egészen normális. Nem is tudom, ma honnan lehet ilyen sok pénzt előteremteni. Talán a vállalkozóréteg az, amelynek sok pénze van. De nagyon fontosnak tartom a családi indíttatást is, a szülői hátteret. Ez eleve meghatározza valakinek a sorsát. Aki enélkül vág neki az életnek, nagyon nehéz dolga van. Mi is kapunk otthonról támogatást, de hát a mi szüleink nem olyan tehetősek. Szeretnénk mi is magánházat - a férjem meg is tudná építeni -, de egyelőre biztos nem fog sikerülni. P. T. P. (A kérdést a Rádió Szeged mai adásában délután fél 6-tól szakértők válaszolják meg. A megyei főépítésszel és a makói díjnyertessel lapunk munkatársa, Pálfy Katalin beszélget. A hívható telefonszám: 24-244.) KÖZÉLETI NAPLÓ MA A SZABAD DEMOKRATÁK SZÖVETSÉGE tisztújító közgyűlést tart 17 órakor a Földváry utca 3. szám alatt. HOLNAP A MUNKÁSTANÁCSOK Csongrád Megyei Szövetsége munkavállalói érdekképviselei gyűlést tart 15 órakor a szakszervezeti székházban (Eszperantó u. 3-5.). Előadó Palkovics Imre országos elnök. A SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT szegedi szervezete 17 órakor megbeszélés tart a Fő fasor 9. szám alatti székházában. A beszélgetés tárgya: a nyugdíj és a munkanélküliség. Öböl nESZÉLGETÉS. Amikor először jelentek, jelenhettek meg MJ az első magánkiadású könyvek, sokat gondolkoztam azon, vajon miért áldoznak pénzt sokszor még szegényebb sorban is élő szerzők arra, hogy mondandójuk eljusson másokhoz. Fontos ok lehetett a politikai, bár a cenzor a magánkiadások esetén a nyomdába költözött, azaz odamondogatni nem lehetett. Ez tehát a társadalmi mérce, a másik a szakmai. Igen, sok dilettáns erőszakolta így magát a terjesztőre és az olvasóra, bekönyökölvén a könyvesboltok mértéktartó polcaira. Mindazonáltal a magánkiadásban elsősorban a beszélgetés igénye fogalmazódott meg. Az például, aki földalatti nyomdákban készíttetett szamizdatot, vagy az, aki a szakmai zsűri elől menekülve, maga adott megbízást könyve elkészítésére, ugyanabból a párbeszédigényből táplálkozott. Szemben a tiltással, szemben a ninccsel, szemben a hallgatással. Ma a sajtótól vagy teljes elkötelezettséget, vagy pedig tökéletes személytelenséget várnak el. Olvasom Ady Endre nevű, egykori kollégánk 1904-ben írott dolgozatait. Tanulság, hogy minden mondatában személyes (aki azt mondaná, hogy egy Adytól ez kötelező, ne feledje: két évre rá ismerik meg a nevét az irodalomban, ekkor tehát még csak jó tollú újságíró, aki egyformán szereti a nőt, a magányt, a bort és önmagát), második tanulság, hogy folyton párbeszédet kezdeményez az olvasóval. Elmegy például Nizzába, beül egy bárba, s mert az ég adta világon nem történik vele semmi, s ráadásul írni is kell a honoráriumért, hazafirkantja, hogy aki idejönne, csak szezonban tegye, mert ebben a bárban - és Monté Carlo oly unalmas - elég hitvány olasz komikusok dolgoznak. Tehát amikor csalja a munkát, akkor is a beszélgetés hagyománvos díszleteit állítja föl. Persze nem a különlegest akartam példaként hozni. Tudom ugyanis, hogy a két világháború közötti polgári világban kutyába se vették azt a kollégát, aki nem tudta megszólítani az olvasót. Címoldalra csak az kerülhetett, akiért megvették a lapot. Aki tehát párbeszédben állt az olvasóval, a vásárlóval. Más ez a világ, nem is sírom vissza a régit, ma a piaci követelmény eltapossa a bizalmat. De a beszélgetésre szükség van. Fölütni egy könyvet, kortyolni a teából és szót váltani arról, ami megérint. Mintha hozzánk beszélne az, aki ír. Az év lakóháza Díjazott lett a makói is. A makói Megyeház utcában áll a képünkön látható társasház. Talán mindeddig csak annak tűnt fel, aki ismeri építtetőjét, tervezőjét - Madarász Józsefet - , s építőmestereit. S ez így is van rendjén: egy új ház akkor mondható igazán sikeresnek, ha nem csak a beköltözők igényeinek, ízlésének felel meg, hanem belesimul környezetébe. Magyarán: nem hivalkodik, mégis szép. Ilyennek találta a makói házat az a szakmai bírálóbizottság is? melyet Az év lakóháza pályázatot kiíró Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium kért fel a benyújtott pályázatok mérlegelésére. Nos, a Csongrád megyei fordulóból továbbjutó, Giba Antal építtette lakóház oly annyira kiérdemelte a zsűri tetszését, hogy az a tegnap, Budapesten átadott három, rangsorolás nélküli díjból az egyiket a makói házépítő triónak ítélte oda. Nagy rang ez, hiszen a másik két díjazott foglalkozását tekintve építész, s mindketten maguknak építtettek, s terveztek lakást. Ami ugye mégis csak könnyebb, mint ha külső megbízó igényeihez, anyagi erejéhez kellett volna alkalmazkodniuk! Önkormányzati találkozó Tanácskozás az olcsóbb távfűtésről A távfűtési díjak csökkentésének lehetőségeiről lesz szó azon a február 15-én, Gödöllőn kezdődő tanácskozáson, amelyet a Magyar Önkormányzatok Szövetsége szervez a különböző települések képviselőinek. A témát az teszi különösen aktuálissá, hogy a távfűtőművek egy része hamarosan önkormányzati tulajdonba kerül, és mindenütt megvizsgálják majd hogyan működhetnének gazdaságosabban. Az eddigi gyakorlat szerint ugyanis a fűtőművek közül néhány eleve a magas számlák kiállításában volt érdekelt, sok helyen az utcákat fűtötték. Máshol - főként lakótelepi lakásokban - a műszakilag rosszul kiépített csőrendszer okoz gondot: a felső emeleteken túlfutik a lakásokat, az alsó szinteken hidegek a radiátorok, és a fűtőtestek szabályozására nincs megfelelő műszer, s e pazarlás költségeit a lakosság viseli. Az önkormányzatok változtatni akarnak ezen a helyzeten, ám a technikai megoldásokhoz legtöbb helyen hiányzik a megfelelő szakismeret. A szöveség ezért a tanácskozásra olyan előadókat hívott meg, akik segítséget nyújtanak az önkormányzati tulajdonba kerü lő távfűtőművek ésszerű ü zemeltetéséhez. Szó lesz arról, hogy hogyan lehet az átlagdíj helyett az egyéni - lakásonkénti - mérésre áttérni, a fűtőművek kapacitását megfelelően kihasználni, a csőrendszereket korszerűsíteni és a lakótelepi lakások hőszigetelését megoldani. Számítások szerint egyegy panellakásban például 2030 százalékos megtakarítás is elérhető a fűtésnél, így lehetőség nyílik majd rá, hogy a háztartási költségek havi átlagban akár 600-800 forinttal csökkenjenek. A szakmai előadások mellett kiállítást is rendeznek a szervezők, ahol az érdekelt cégek mutatják be a fűtés korszerűsítését segítő eszközöket, mérőműszereket, fűtésszabályozó berendezéseket. Ügyeskedésért szabadságvesztés - avagy csínján kell bánni az áfával Négygyermekes család felnőtt tagjai fölött ítélkezett a minap a Szegedi Megyei Bíróság. A vád szerint az apa, Sch. György miután éppenhogy feltételesen szabadlábra került - közlekedési vétségért ítélték szabadságvesztésre családi ház építésébe fogott. Ez önmagában dicséretes is lett volna; ellenben az áruforgalmi ádó visszaigénylése körül már nem stimmeltek a dolgok. Legalább 27 számlára kerültek valótlan adatok. Más személyek által vásárolt építőanyag okmányaira kanyarították oda a nevüket, hol a családapa, hol a családanya. Az is megtörtént, hogy a valódi számlát toldották meg egy nullával. Persze, tízszeresére megnövelve a tényleges értéket, s ezáltal a visszajáró áfa összegét. Sch. György ráadásul italozó életmódra is rákapott, titkos kiruccanásokat szervezett önmagának, Szegedre vagy más helyekre. Legalábbis amíg győzte a hamisan szerzett áfa. Ily módon csaknem másfél millió forinttal károsította meg a társadalmat. Sch. György a bíróság büntető hármas tanácsa előtt őszinte, feltáró magatartást tanúsított, teljes egészében beismerte a cselekményt. A bíróság folytatólagosan elkövetett, különösen nagy kárt okozó csalás büntette és büntetendő magánokirathamisítás vétsége miatt nyilvánította bűnössé Sch. Györgyöt, és két év és négy hónap szabadságvesztésre ítélte, eltiltva őt három évre a közügyek intézésétől. Ugyanezen bűntett, illetve vétség ügyében a bíróság bizonyítékok hiányában felmentette a vád alól Sch. Györgynét. A büntetőtanács elnöke, dr. Exterde Tibor részletes indoklást adott arra vonatkozóan, miért nem fogadta el a bíróság az asszony társtettesi szerepét. A bírói tanács még elfogadhatja az ügyészi érvelést, hogy az asszonynak tudnia kellett férje viselt dolgairól. Csakhogy nem olyan jellegű cselekményről van szó. amelyért mint házastársnak kötelessége lett volna feljelentést tenni férje ellen. Sch. Györgyné a nyomozati eljárás során, de a bűnvádi eljárás folyamán is élt törvényadta jogával és megtagadta a vallomástételt. Mivel az egyébként különös visszaeső, vagyon elleni cselekményért már korábban jogerősen elítélt férj teljes egészében magára vállalta a cselekményt, a bíróság nem talált olyan bizonyítékot, amely arra utalt volna, hogy a feleség tevőlegesen részt vett volna férje üzelmeiben. így értelemszerűen következett a felmentő ítélet. Az ügyet egyébként a ház is bánja, mert az APEH követelésének biztosítékául rátáblázta a jogtalanul visszaigényelt áfa értékét. A vád és a védelem háromnapos haladékot kért esetleges fellebbezés bejelentésére. AGUS LÓRÁND Változott az áfa-visszaigénylés rendje Megváltozott az általános forgalmi adó visszaigénylésének rendje. 1992-től az áfa-visszaigénylés adóbevallással történik - tájékoztatta az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal illetékese az MTI-t. Az eddigi általános forgalmi adó visszaigénylésére szolgáló nyomtatvány ezentúl csak bizonyos esetekben használható. Azoknak, akik bejelentkeztek az áfa hatálya alá és visszaigénylésre jogosultak, illetve alanyi mentességgel rendelkeznek, de visszaigénylésük kifejezetten a pénztárgép beszerzéséhez kapcsolódik, ezentúl visszaigénylésüket nem a 62-es, hanem az 1992. január l-jétől érvényes „Bevallás és igénylőlap az általános forgalmi adó visszatérítéséhez" megnevezésű 61-es számú bizonylaton kell kérniük. Az új bizonylatokat az első fokú megyei, illetve fővárosi adóhatóságokon, illetve azok ügyfélszolgálati irodáin lehet beszerezni térítésmentesen. Továbbra is a 62-es számú nyomtatványon történik a lakásépítéshez, -bővítéshez és -korszerűsítéshez kapcsolódó általános forgalmiadó-visszaigénylés, amelynek módja változatlan.