Délmagyarország, 1992. február (82. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-06 / 31. szám

4 KÜLPOLITIKA DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1992. FEBR. 6. KÖRKÉP A január 2-án Kijevben bevezetett árfelszabadítás bebizonyította, hogy a piacgazdálkodás nem hozható létre önálló termelők nélkül. Ukrajna gazdasági helyzete rohamosan romlik. A termelés feltartóztathatatlnul csökken, mert a monopolhelyzetben lévő vállalatok nem érdekeltek a termelés növelésében, és az ez évben bevezetett adózási törvényt figyelembe véve nem nehéz megjósolni a gazdasági válság mélyülését és a nagyarányú munkanélküliséget. A helyzet súlyosságát tovább fokozta a gazdasági kapcsolatok megszakadása a volt Szovjetunió tagállamaiban és főleg az Oroszországban működő vállalatokkal. Közel egynegyedével esett vissza az ukrán gabonatermelés tavaly és tavalyelőtti teljesítményéhez képest. A mezőgazdaság összesített teljesítménye tavaly 12 százalékkal csökkent 1990-hez képest. A bruttó nemzeti termék (GNP) értéke 10 százalékos, a feldolgozott termékek termelése 4,5 százalékos visszaesést szenvedett el. Egy franciaországi kereskedelmi bíróság döntése alapján bezárják Nyugat-Európa egyetlen jelentősebb aranybányáját, mert az csődbe jutott. A Carcassonne közelében levő Salsigne bányája valaha jövedelmező üzlet volt, de immár évek óta nagy ráfizetéssel termel, s a csődgondnoksághoz benyújtott ajánlatok egyike sem volt alkalmas a további üzemeltetésre. Több mint 380 bányász és alkalmazott veszíti el munkáját a bánya bezárásával. Túltermelés után áremelés? Meglehetősen paradox helyzet alakult ki az elmúlt évtized leghosszabb, 131 napos kampányának zártával az Ácsi Cukoripari Rt. gyárában. E bő négy hónap alatt ugyanis mintegy 320 ezer tonna répát dolgoztak fel, s az előállított cukor menynyiségc megközelítette a 36 ezer tonnát. Ez pedig az eddigi legjobb eredményt is 5-6 ezer tonnával meghaladja. Mindezek ellenére a részvénytársaság vezetése fontolgatja, hogy a közeljövőben felemeli a cukor fogyasztói árát. HMHMHMHMHH 1988. augusztus: Meg kell valósítani egy részleges belső és külső konvertibilitást. El kell érnünk, hogy az. inflációs görbe lefelé menjen 1989-re - mondotta Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes a tervgazdasági bizottság 1988. augusztusi üléséről nyilatkozva. 1989. április: Az elkövetkező másfél-két év alatt nincs realitása a forint konvertibilissá tételének - hangzott el a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen e témában 1989-ben rendezett konferencia első napján. 1989. április: A kormány által felkért szakértői munkacsoport szerint legkésőbb 1995-ig meg kell teremteni a forint konvertibilitását. A szakértői csoportot az év elején azzal a céllal hozta létre a kormány, hogy megvizsgálják: a gazdaság jelenlegi nehéz helyzetében napirendre tűzhető-e a forint konvertibilissá tétele. A szakértők erre a kérdésre igennel válaszoltak. 1990. január: Békési László pénzügyminiszter kifejtette: a forint konvertibilissá tételére az évtized közepén, vagy második felében kerülhet sor. A forint részleges külső konvertibilitását 1992-ig mindenféleképpen el kell érni. 1990. április: Bartha Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank elnöke több világhírügynökségnek nyilatkozva elmondta: Magyarország hároméves programot indított a forint konvertibilitásának megteremtésére. 1990. április: A távozó Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes a forint konvertibilitásáról szólva óvott attól, hogy bárki is pontosan meghatározza a teljes átválthatóság bevezetésének határnapját. A konvertibilitás folyamat eredménye - mondta -, s csak a gazdaság nyitottabbá válásával, a magánszektor erősödésével juthatunk el hozzá. 1990. június: Egy éven belül megteremthetők a piacgazdaság feltételei, s valószínűleg már jövőre konvertibilissé válhat a forint - közölte újságírókkal Rabár Ferenc pénzügyminiszter. Mozdul a piac Marhahúsból csak a minőségi A közelmúltban 55 ezer tonnával, 900 ezer tonnára nőtt a Közös Piac marhahúshegye, megközelítve ezzel az 1987-es rekord szintet. Mindez annak ellenére történt, hogy az előrejelzések több mint 1 millió tonnányi exportot irányoztak elő, dömping árakon. Braziliába például nemrégiben szállítottak a hivatalos EGK~ár háromnegyedéért. A nyomott piacon nem várható, hogy az árak hamarosan visszaállnának a korábbi szintre. Mindez milliárd dollárokban mérhető súlyos terheket ró a közösség költségvetésére. Marhahús termelésük jelenleg 8,5 millió tonna, ugyanakkor a táplálkozási szokások megváltozása miatt a fogyasztás 7 millió tonnára esett vissza. E tények ismerete feltétlen szükséges ahhoz hogy a Független Államok Szövetségébe induló éielmiszersegélyek szállításában való részvételünk esélyeit megítélhessük. Jelen esetben, a marhahúsra vonatkozót. Aki fizet, minó'séget követel, s minél olcsóbb árat próbál kicsikarni. A készletek elsősorban a tejhasznú tehenek gyengébb élvezeti értékű húsából képződnek, ami segélyezésre pont megfelelő. Az EGK-nak gazdasági érdeke, hogy ettől szabaduljon meg. Számunkra a megmozduló piac igazi tétje, hogy az eladott silány árujuk helyébe az ottani fogyasztók által elfogadható, húshasznú, főként magyar tarkából származó húst vásárolnak. Ennek előzményeként értékelhető, hogy a számukra perifériális területeken kevésbé vigyáznak az utóbbi időben megszerzett egyeduralmukra. Míg tavaly tavasz óta alig volt exportunk, most megindulhatlak a szaúdi és törökországi szállításaink. Talán elérkezett az az idő, amikor a magyar tarka ismét érték lesz. A Pick Szeged tavaly 18 ezer 500 vágómarhát vásárolt, melyet a korlátozott belföldi fogyasztás vett fel. A kínálat elsősorban a tejtermelés csökkentése miatt kivágott tehenek elsősorban csak ipari felhasználásra alkalmas - húsából adódott. Az export húzóhatásának hiányát jelzi, hogy a felvásárlási árak tavaly áprilistól nem emelkedtek, sőt a leggyengébb kategóriában csökr kentek is. A most beindult élőexport felvásárlási árait a tényleges értékesítési árból számolják vissza. Ezek jelenleg kilónként 4-5 forinttal magasabbak a belföldre szánt állatokénál. T. Sz. I. Esélyek Igen eltérőek az élelmiszer-, a textil- és a gépipar piacváltási esélyei. Az elavult géppark mindhárom ágazatban akadálya a hatékony együttműködésnek, az integrációnak. Általában alacsony színvonalú a marketingtevékenységük, ám az exportlehetőségeiket kedvezőtlenül befolyásolja a magyar bankrendszer fejletlensége is. Egyebek között e megállapításokra jutottak a hazai iparvállalatok piacváltásának esélyeit vizsgálva az MTI Iparés Vállalatgazdaság Kutatóintézetének munkatársai. A felmérésnek - amely a Közös Piac által finanszírozott nemzetközi kutatási programhoz kapcsolódott - elsődleges célja volt annak vizsgálata, hogy az iparvállalatok képesek-e növelni versenyképességüket az egységessé váló nyugat-európai piacon. A munkába bevontak francia, olasz és spanyol szakértőket is. A felmérés 36 állami, magán- és vegyes vállalatot érintett. Az élelmiszeriparban szerzett tapasztalatok szerint - például a KGST-piac összeomlása miatt erősen csökkent a kereslet - például a jövőben a nyugat-európai értékesítési szervezetekkel jobb kapcsolat ki'építésére kell törekedni, s az eddiginél sokkal „agresszívabb" piacpolitikára. Kamarai közgyűlés A Dél-magyarországi Gazdasági Kamara ma 10 órakor tartja éves közgyűlését a Tantusz Művelődési Házban. Ugrai András elnök beszámol a kamara 1991. évi tevékenységéről, különös tekintettel a regionális gazdasági kapcsolatok fejlődésére, a szomszédos országok kamaráival kötött megállapodásokra. Horváth Lajos ügyvezető igazgató az 199l-es év gazdálkodásáról tart beszámolót, majd javaslatot tesz az idei költségvetésre. A közgyűlés megvitatja az alapszabály módosítását és az 1992-es tagdíjrendszert. HHMMM n * Futamidő és törlesztőrészlet Amit az ügyfél parancsol Megérkeztek az OTP értesítései az új törlesztőrészletekről. Azon túl, hogy a fizetendő havi összeg mellbe vágja az adóst, a pénzintézet meglehetősen széles mozgásteret hagy az állampolgárnak az „adósságmenedzselésben". Ha valakinek nem tetszik az a lehetőség, hogy például 2022-ig fizesse a magas törlesztőrészleteket, kétféleképpen is eljárhat. ••••MBaaaMBi Egy nagyobb összeg egyszeri befizetésével rövidíthető a lejárati idő, vagy - változatlan futamidő mellett - csökkenthető a havi részlet. Ha valaki havonta fizet a meghatározottnál nagyobb összeget, ugyancsak dönthet arról, hogy „szorgalma" jutalmául a lejárati idő rövidítést vagy a későbbi részlet csökkentését kéri. Az OTP lényegében mindent megtesz, amit az ügyfél parancsol - módosítás előtt azért érdemes a pénzintézet szakembereivel konzultálni - csak egyet nem, a futamidő meghosszabbítását. Természetesen a - jóslatok szerint - mérséklődő inflációval a törlesztőrészletek maguktól is csökkennek, s akkor egy 180 ezer forintos tartozás után harminc év alatt havi 4400 forintjával végeredményben mégsem kell összesen 1 millió 600 ezer forintot befizetni. Némi félreértésre adhatnak okot azok az értesítések, amelyeket a december utolsó napjaiban tehermentesítők kaptak kézhez. Itt a idei nyitó egyenlegnél negatív szám is szerepelhet, ami normális esetben azt jelent, hogy az OTP tartozik az ügyfélnek. Mielőtt valaki képzeletben már elköltené - mondjuk adóbefizetésre - az összegét, ezúton figyelmeztetem, hogy ez csak egy technikai mínusz, vagyis elsősorban annak köszönhető, hogy a kamatokat még nem volt idő átvezetni. A tehermentesítők igazi egyenlege tehát nulla. KOVÁCS ANDRÁS Bérbe veszik a szegedi Merkúrt Még december elején jelent meg az egyik országos napilapban a hír: a Merkúr összes használtautó-telepe új gazdára talál, a szegedi és a csepeli személygépkocsi átadótelepre azonban nincs jelentkező. A Csongrádi sugárút végén található óriási telepről egyébként már régen elfogytak az új Trabantok, Dáciák, Polski Fiatok, s a cég egy ideje alapjáraton üzemel. Pedig nagy forgalomra tervezték, a telefonkönyv is ezt bizonyítja, hiszen külön fővonala van (volt) a vezetőnek, a gazdasági vezetőnek, a műszaki vezetőnek, a raktárnak, a számlázásnak és a pénztárnak. Mostanában nem túlterheltek ezek a vonalak. Legújabb hír a Csongrádi sugárút végéről az, hogy a hódmezővásárhelyi MARK Kft. bérbe veszi a teljes szegedi telepet. Mint dr. Lehegyi János ügyvezető igazgatótól, illetve Papp György telepvezetőtől megtudtuk, egyelőre csak erre az évre, s a későbbiek a privatizációs mozgás függvényében alakulhatnak. A profi! kezdetben változatlan marad, vagyis használt és új autókat szeretnének értékesíteni. Egyebek mellett híres Alfa Romeo dealerei lesznek. Békés, Csongrád és Bács megye felére kapták meg az olasr gyár képviseleti jogát. .Új Ladákat és Szamarákat ts kínálnak majd, az előbbit - ezerötszáz köbcentivel, ötfokozatú váltóval például 365 ezer forintért, igaz garancia nélkül, de fődarabokra szóló jótálással. Használt autóik között a legidősebb is csak egyéves lesz. s a Peugeot-kra még 12 hónapos garanciát is adnak. KOVÁCS Konvertibilitás - kérdőjelekkel Rég óhajtott célja a magyar gazdaságpolitikának a forint konvertibilissá tétele. Az elmúlt években sokan, sokféleképpen nyilatkoztak erről a kérdésről. A teljesség igénye nélkül összegyűjtött nyilatkozatokból kitetszik, hogy habár a szakértők a konvertibilitás bevezetését feltétlenül szükségesnek ítélik, annak pontos idejéről általában eltérően vélekednek. bilitásának kinyilvánításától, ám ez a lépés 1992. végéig, vagy 1993. elejéig mindenképpen megtörténik, kivéve a lakossági tőkeműveleteket. 1991. május: Antall József miniszterelnök és Kupa Mihály pénzügyminiszter egyöntetűen azon véleménynek adtak hangot, hogy Magyarország számára nem járható a lengyel út, és így semmiféle átütemezésre, vagy adósságelengedésre nincs mód. A pénzügyi kérdéseknél maradva Kupa Mihály nem tartotta elképzelhetetlennek, hogy egy éven belül megteremthető a forint konvertibilitása. 1991. augusztus: A Baján megrendezett kétnapos bankártanácskozáson Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke hangsúlyozta: a nemzeti valuta fokozatosan és folyamatosan válik konvertibilissé. Az üzleti szektor számára ma már szabadon átváltható, és a lakosság is egyre kevésbé korlátozottan tudja becserélni forintját külföldi valutára. 1991. szeptember: Kupa Mihály pénzügyminiszter, miután hazaérkezett Japánból, bejelentette, hogy a forint várhatóan jövőre konvertibilissé válik. 1991. szeptember: A forint jövő év végére, vagy 1993. elejére deklaráltan is konvertibilis lehet, bár ma is annak tekinthető - mondotta Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere. A miniszter magyarázata szerint a nem hivatalos konvertibilitás abból adódik, hogy az import több mint 90 százaléka liberalizált, és 1990. augusztus: Rabár Ferenc pénzügyminiszter hangsúlyozta: a forint konvertibilissé tételére a közeljövőben nincs lehetőség, mivel ahhoz lényegesen meg kellene emelni az ország devizatartalékait. 1990. december: Surányi György, az MNB elnöke elmondotta: jövőre további lépéseket tesz a Magyar Nemzeti Bank a forint konvertibilitásának megteremtése érdekében. Ennek egyik lényeges eleme a korlátozott bankközi devizapiac bevezetése. Ezen a piacon a forint konvertibilis valutákhoz viszonyított árfolyama bizonyos keretek között szabadon - a keresletkínálat függvényében alakul majd. 1991. január: A kormányülésről tartott sajtótájékoztatón Kupa Mihály pénzügyminiszter a forint leértékelésével kapcsolatban kifejtette: ez a lépés segítheti a külföldi tőkebevonást, és közelít ahhoz a reális árfolyamhoz, amely nyomán konvertibilissé válhat a magyar fizetőeszköz. 1991. március: Bokros Lajos, az MNB ügyvezető igazgatója szerint a konvertibilitás elérésére a magyar kormány nem sokkterápiát alkalmaz, hanem a második világháború utáni klasszikus, fokozatos nyugat-európai utat. Jóslata szerint nem valószínű, hogy a teljes konvertibilitást a kilencvenes évek első felében elérjük. 1991. április: Kupa Mihály pénzügyminiszter a Financial Times kérdésére elmondta, hogy csak a mértéktartás fogja vissza a forint konverfia külföldi tőkebefektetők is valutában kaphatják meg a profitot. 1991. október: Palotás János, a VOSZ elnöke Japánban tett látogatása után mondotta: a magyar pénzügyi vezetés a devizatartalékok képzésével készül a konvertibilitás bevezetésére, ám lassítja a döntést a várhatóan hirtelen felfutó devizakereslet miatti félelem. 1991. december: Hárshegyi Frigyes, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke az MNB új árfolyamjegyzésének bevezetésével kapcsolatban megjegyezte: ez fontos technikai lépés a konvertibilitás további szélesítése szempontjából. A gazdasági háttér egyre inkább megteremtődik ahhoz, hogy tovább szélesedhessen a forint átválthatósága. Ennek jelenleg egyetlen jelentősebb akadálya van, a még mindig magas infláció. Amennyiben az inflációs ráta 20 százalék alá kerül, ez az akadály is'elhárulhat. 1992. január: Bod Péter Akos, a Magyar Nemzeti Bank új elnöke is beszélt a forint konvertibilissé tételéről. A feltételek megteremtésétől függően 1992. végén, 1993. elején válhat a magyar nemzeti valuta konvertibilissé. Még nagyon sok technikai előfeltétel kialakítására van szükség ahhoz, hogy a bankrendszer megfelelően felkészüljön a forint-devizaműveletekre. Ide tartozik a külföldi bankkapcsolatok erősítése, a bankműveletek sebességének növelése, az információs, a számítástechnikai, az elszámolástechnikai háttér nagymértékű fejlesztése. Jövőre elkészül a Giroközpont, várhatóan javul a kereskedelmi bankok tartalékhelyzete, és sikerül megtisztítani portfoliójukat is. Kialakulóban van a bankok közötti devizapiac, s ennek jelentősége jövőre folyamatosan növekedni fog. Számos kisebb technikai lépésről van szó, ami nem látványos, ám nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a forint minél előbb valóban konvertibilissé válhasson.