Délmagyarország, 1992. február (82. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-06 / 31. szám

2 KÜLPOLITIKA DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1992. FEBR. 6. Vendég Bonnból: Helmut Kohl „Csillag született" - írta róla a The New York Times, a párizsi sajtó az évszázad legnagyobb francia politikusához hasonlította és Charles de Kohlra keresztelte el. Amikor 1990 nyarán a német újraegyesülést megpecsételő kaukázusi találkozóról hazaérkezett, kormányának tagjai a repülőtéren sorfalat álltak. Ez utoljára Adenauerrel történt meg 1955-ben, miután Moszkvában sikerült elérnie, hogy az utolsó német hadifogoly is hazatérjen. A szóban forgó személy, Helmut Kohl kancellár azt mondja, azzal is elégedett lenne, ha a történelemkönyvekben egy lábjegyzetben helyet kapna. A második országegyesítő német kancellárral nem lábjegyzetek, hanem máris könyvek foglalkoznak, amelyekben sorra megállapítják, hogy míg a nagy előd, Bismarck „vérrel és vassal" egyesítette a múlt század végén a német kisállamokat, addig Kohl békében és Németország minden szomszédjával egyetértésben hajtotta végre a történelmi feladatot. A 61 éves rajnai politikus, képzettségére nézve történész, csaknem tíz éve kancellár, és pályájának csúcsán áll. A német újraegyesülés előtti évben már temették, ám jó érzékkel ismerte fel, hogy 1989-1990 a németek számára sorsszerű év, olyan történelmi esély, amilyen minden évszázadban csak egyszer kínálkozik. Kohl megragadta ezt az esélyt, s nem engedte el többé. O maga ismeri el, hogy szerencséje is volt, továbbá támaszkodhatott a nagy elődök aprómunkájára. Konrád Adenauer a nyugati szövetségen belül szerzett bizalmi tőkét az NSZK-nak, Willy Brandt Keleten. S volt egy Mihail Gorbacsov is, aki azt vallotta, hogy az új világcivilizációs rend kialakítását a német megosztottság felszámolásával kell kezdeni. A felismerés megérlelődését meggyorsította, hogy Keleten egyre nagyobb elkeseredést szült a gazdasági-jóléti szakadék szüntelen növekedése a kontinens két fele között, valamint bizonyos szabadságjogok hiánya vagy korlátozottsága. 1989 nyarán és őszén keletnémetek százezrei „szavaztak a lábukkal", hagyták el az NDK-t azzal a jelszóval, hogy „mi megyünk a márkához, ha az nem jön hozzánk". A Kohl-kutatók általában jellemzőnek tartják a kancellárra, hogy kiváló politikai érzékkel sokáig képes kivárni, majd a kedvező pillanatban lecsapni. A Die Zeit legutóbb úgy minősítette, hogy „megtestesíti a németek normalitás utáni vágyát". Úgy kormányoz, ahogy él: megbízhatóan, lojálisán és önbizalommal. „A szülői ház katolikus volt, de egyúttal liberális" - mondja Kohl egyik vallomásában -, „a szülők szorosan kötődtek a hazához, az értékskála egyértelműen keresztény volt. Apám mindig ügyelt arra, hogy étel ne vesszen kárba". Ragaszkodását szűkebb pátriájához mind a mai napig megőrizte: a Rajna-vidék-pfalzi Oggersheimben megtartotta házát, a hét végeken oda vonul vissza, kedvenc eledele a rajnai disznósajt. Kohl páter familias aurája munkastílusában is érezhető. Bennfentesek mondják, hogy a világpolitikailag is feltörekvő gazdasági nagyhatalom Németországot úgy vezeti, mint egy családi vállalkozást. Ha nincs hivatalos programja, minden reggel röviddel nyolc előtt szandálban és kardigánban rendeli magához munkatársait. Öt-hat órás alvás után fél nyolckor kezd el dolgozni, először az újságkivágásokat olvassa át. A napi munkaideje 16 óra. „Odahaza sosem éltünk abban a tudatban, hogy a pénz az utcán hever, a pénzért keményen meg kell dolgozni" - mondja. Kohl kancellárként és képviselőként évente 460 ezer márkát visz haza, de csak legyint rá: "bármelyik fogorvos többet keres". Két gyermek apja, a fiukat az Egyesült Államokban taníttatta. 1960 óta nős. Házassága előtt állítólag kétezer szerelmes levelet kapott a Rajna-vidéken már akkor is ismert politikus. Egyetlen magántermészetű gondja talán a testsúlya: 130 kiló. Nyári szabadsága idején, szigorú diétára fogja magát, s vagy hat kilót le is ad, hogy aztán a rendszertelen, ámde annál kiadósabb étkezésekkel tarkított bonni politikai hektikában hamarosan ismét visszanyerje az elvesztett kilókat. SARKADI Kovács FERENC (BONN) Megszűnnek a COCOM-tilalmak ••••••••••••••Mi A JUGOSZLÁV HADSEREG szerda reggel tüzérségi támadást intézett az eszéki horvát védelmi állások ellen. Ezt a zágrábi rádióra hivatkozva az AFP jelentette. Az éjszaka folyamán is robbanások hallatszottak e város, valamint az ugyenebben a térségben lévő Nasice és Djakovo környékéről. Károlyváros térségében a keddi provokációk után szerdán nyugalom volt. AZERBAJDZSÁN NEM FOGADJA EL ENSZ-csapatok állomásoztatását Hegyi-Karabahban. Ezt Ajaz Mutalibov Azerbajdzsán elnök jelentette be szerdán, sajtószolgálatán keresztül. Az államfő közölte: szó lehet újságírók, független megfigyelők látogatásáról Karabahban, de nem engedélyezik semmiféle nemzetközi katonai haderő jelenlétét sem, mert ez beavatkozást jelentene az ország belügyeibe. MAGYARORSZÁG, mivel elfogadta azt a reálpolitikai tényt, hogy a délszláv népek többsége már nem akar közös államban élni, minden délszláv köztársasággal ugyanolyan szinten óhajtja fejleszteni a kapcsolatokat - hangsúlyozta Jeszenszky Géza a belgrádi Vecernje Novosti napilapnak adott interjújában. A magyar külügyminiszter közölte: februárban konzultációt tartanak a szerb és a magyar határőrizeti és vámügyi szervek a határátkelések és az úthálózat bővítése érdekében. A COCOM, a NATO-oszágok, Japán és Ausztrália exportellenőrzési szervezete törli Magyarországot az exporttilalmi listáról Párizsban kezdődő értekezletén - írják a japán napilapok első oldalas cikkeikben. A COCOM 1949. évi létrejötte óta most első ízben vesznek le egy országot a listáról, jóllehet, a COCOM két évvel ezelőtt már hajtott végre könnyítéseket, de csak egyes technológiákat érintően. Tárgyalások a tranzitdíjakról Szerdán délután megkezdődtek a tárgyalások a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumban a magyar kormány és az Európai Közösségek bizottságának képviselői között a tranzit-díjakról. A tárgyalásokon részt vesz Gyurkovics Sándor, a közlekedési és Martonyi János, a Külügyminisztérium államtitkára. A megbeszélésekre azután került sor, hogy Magyarország január l-jétől tízszeresére emelte az országon áthaladó külföldi kamionok számára a tranzitdíjat. Az adó a Parlament döntése nyomán 30 fillérről 3 forintra emelkedett kilométerenként és tonnánként. Ezt a döntést elsősorban a görög kormány sérelmezte, de a későbbiekben ehhez az állásponthoz csatlakozott az Európai Közösség is. A görög kormánynyal ebben a kérdésben folytatott tárgyalások megállapodás nélkül zárultak. A felek abban maradtak, hogy a végleges megegyezést a közös piaci képviselőkkel kell megkötni. Román-spanyol államszerződés Barátsági és együttműködési megállapodást írt alá kedden Madridban a spanyol és a román külügyminiszter. Fernandez Ordonez, a spanyol diplomácia vezetője az aláírás alkalmából mondott beszédében támogatta Románia és valamenynyi kelet-európai ország közeledését az Európai Közösséghez. Adrián Nastase román külügyminiszter szerdán találkozik majd Felipe Gonzalez miniszterelnökkel és János Károly spanyol királlyal is. Samír-dosszié Terrorista vagy szabadságharcos? Visszafojtott lélegzettel figyelték az első közel-keleti békekonferencia madridi résztvevői annak a kínos jelenetnek a kimenetelét, amelyet Faruk al Shara szíriai külügyminiszter robbantott ki. A diplomata ugyanis az ülés kezdete előtt előhúzott táskájából egy negyvennégy évvel ezelőtt kiadott angol körözőlevelet, amelyet Jichak Sami'r. az akkor 32 éves izraeli „terrorista" ellen adtak ki. Mindenki arra számított, hogy az izraeli küldöttség tiltakozásul elhagyja a termet. Nem így történt. A zsidó küldöttség, Samír ugyanis nem volt jelen, mert haza kellett utaznia Jeruzsálembe, higgadtan fogadta a bejelentést, és a konferencia zavartalanul folytathatta munkáját. Az ügy hátteréhez hozzátartozik az is - a Main Echo német lap írása szerint -, hogy Samír az úgynevezett Stern-csoport tagjaként a brit megszállás alatti években, 1944-től 1948-ig számos terrorakcióban vett részt. Ezek közül is kiemelkedő helyen említik a King Dávid Szállóban történt robbantást, amelyben 91 ember vesztette életét, valamint a Folke Bernadotte gróf, svéd ENSZ-megfigyelő meggyilkolását. Ezt a terroristacsoportot egyébként 1948-ban feloszlatták. Samír egykori harcostársai mint kiemelkedő „békeharcosok" ma nyugdíjat élveznek, s ő ma is közelállónak érzi magát hozzájuk. Külföldön azonban az izraeli politikusra, korábbi tevékenysége miatt, még mindig „ferde szemmel" néznek. így például Angliában néhány évvel ezelőtt még persona non grata volt, a tel-avivi svéd nagykövetség pedig tartja a „néhány lépés távolságot" Jichak Samírtól. Antali-interjú Kohl látogatása előtt Problémamentes magyar-német viszony Magyarország és Németország között „a kapcsolatok teljesen problémamentesek. Az ezer évvel ezelőtt megalapozott viszony legjobb hagyományait folytatják, mely viszonyban természetesen voltak rossz fejezetek is". A kontaktusok mind a tartományok szintjén, mind a kormányok között kifejezetten jók - jelentette ki Antall József miniszterelnök a Frankfurter Algemeine Zeitungnak adott interjúban, amely ismertetés formájában, egyenes idézetekkel a lap szerdai kiadásában jelent meg, közvetlenül Kohl kancellár budapesti látogatása és a magyar-német alapszerződés aláírása előtt. A magyar kormányfő rendkívül fontosnak tartja, hogy Németország súlyának megfelelő szerepet kapjon Európában, a világon és minden jelentős nemzetközi szervezetben. Megítélése szerint az Egyesült Nemzetek Szervezetének is igazodnia kell az új helyzethez. Az ENSZ-en belül bizonyos előjogoknak érintetlenül kell maradniuk, például Franciaország, Nagy-Britannia és Oroszország esetében. „Egyúttal világos azonban, hogy az olyan fontos államok, mint Németország és Japán, új pozícióra tesznek szert" - közölte Antall József. A miniszterelnök szerint a világ retteg a precedenst teremtő esetektől. Ez történt, amikor ragaszkodtak a Szovjetunió fennmaradásához és Gorbacsovhoz, valamint Jugoszlávia esetében is. A világ időt fecsérelt el, legalább egy év ment veszendőbe. Antall József elképzelhetőnek tartja, hogy Magyarország fokozatosan bebocsátást nyer a NATO-ba. Az összes volt szocialista ország egyszerre történő belépése a NATO-ba azonban az EBEE-t csinálna az északatlanti szövetségből. A NATO azonnali bővítése azzal járna, hogy megváltozna tényleges feladatköre, a NATO-t, mint politikailag és gazdaságilag stabil államok közösségét fenn kell tartani. Budapest az Európai Közösségbe történő felvételét is reálisan ítéli meg. Magyarország csak „a második fordulóban" nyerhet felvételt, miután az EK már tisztázta, milyen új belső struktúrára törekszik, s miután bebocsátást nyertek olyan államok, mint Ausztria, Svédország, vagy Finnország. Magyarország felvételére 1995 és 2000 között kerülhet sor, „de szükségesnek tartom, hogy most dátumot ígérjenek meg nekünk" - szögezte le Antall miniszterelnök. Megállapodás korlátozott vízummentességről De Klerk látogatása Budapesten Göncz Árpád köztársasági elnök és Antall József miniszterelnök meghívására szerdán reggel hazánkba érkezett Frederik Willem de Klerk, a Délafrikai Köztársaság elnöke. Kíséretéhez tartozik többek között Roelof Frederik Botha külügyminiszter, Neil Peter van Heerden külügyminisztériumi államtitkár. A hivatalos program kezdeteként a Parlament előtt Göncz Árpád köztársasági elnök és de Klerk dél-arfikai elnök elvonultak a felsorakozott díszszázad előtt, amely katonai tiszteletadással köszöntötte a két magas rangú politikust. Ezt követően a Parlament nándorfehérvári termében megkezdődött a tárgyalás a magyar köztársasági elnök és a dél-afrikai elnök között. A szűk körű találkozón magyar részről jelen volt Jeszenszky Géza külügyminiszter, dél-afrikai részről pedig Roelof Frederik Botha dél-afrikai külügyminiszter. A két ország diplomáciájának vezetői ezt követően négyszemközti beszélgetést folytattak. A délelőtt folyamán a délafrikai elnök szűk körű megbeszélést tartott Antall József miniszterelnökkel, majd az Antall József vezette magyar tárgyalódelegáció, valamint a dél-afrikai elnököt kísérő delegáció között plenáris tárgyalásokra került sor szerdán délben a Parlamentben. A korlátozott vízummentességről szóló megállapodást az előzetes tervekkel ellentétben magyar részről nem Katona Tamás külügyi államtitkár, hanem Jeszenszky Géza külügyminiszter, valamint Roelof Frederik Botha látta el kézjegyével. A kora délutáni órákban de Klerk és az általa vezetett küldöttség koszorút helyezett el a Hősök terén a Magyar Hősök Emlékművén. VMDK-kérés A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége arra kérte a NATO-parlament Belgrádban tárgyaló küldöttségét, hogy járuljon hozzá a vajdasági magyarság helyzetének rendezéséhez, a kisebbségek emberi és kollektív jogainak védelméhez. A NATO-küldöttség tagjainak Körmendi Ferenc, a VMDK parlamenti képviselője adta át a szervezet állásfoglalását, amely leszögezi: „a szerb hatalom semmibe vette és intézkedéseivel létbizonytalanságba sodorta a mintegy 350 ezres őshonos kisebbséget, ...a vajdasági magyarok számára tűrhetetlen politikai légkört teremtett". A VMDK rámutat, hogy a törvénytelen mozgósítások miatt mintegy 25 ezer magyar családtagjaival elhagyta az országot, s most menekült státust igyekszik szerezni a nyugati országokban. A DM-PRESS és a DELMAGYARORSZAG hirdetésfelvételi irodája: Express Utazási Iroda, Szeged, Kígyó u. 3. Telefon: 22-522. Fax: 11-310. A DM-PRESS-be szerdán 13 óráig feladott hirdetése pénteken megjelenik. Mindenféle hirdetésfelvételi ügyben állunk szíves rendelkezésükre. Meghívó A Szegedi Kéziszerszámgyár Részvénytársaság igazgatósága (6724 Szeged, Rigó u. 38.) értesíti a társaság részvényeseit, hogy 1992. március 3-án, 10 órakor közgyűlést tart a fenti címen. A közgyűlés napirendi pontjai: 1. Az 1991. évi mérleg. 2. Az 1992. évi gazdasági terv. 3. Az rt. privatizációjának . előkészítése. 4. Egyéb aktuális kérdések.