Délmagyarország, 1992. február (82. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-29 / 51. szám

6 KULTÚRA DÉLMAGYARORSZÁG SZOMBAT, 1992. FEBR. 29. A Stúdióbalett bemutatója Intim szférák Három koreográfiát mutat be a Stúdióbalctt március 3-án, a Kisszínházban tartandó előadásán: két vadonatúj, s egy régebbi darabot. Ez utóbbi Juronics Tamás „hosszú című" műve, az Egy alig használt szárítókötél visszaemlékezései. A hat tételes koreográfia kifejezetten az alkotói kísérletek fórumaként létrehozott műhely, a Stúdióbalctt számára készült, Juronics első munkái közé tartozik ám ez „nem látszik meg rajta". Nagy siker volt, az elmúlt szezonban is többször műsorra került, nemcsak Szegeden. Péntek Kata, az öt esztendős együttes egyik sztárja, Zarnóczai Gizella, a tavaly az „Év táncosa" díjat elnyert művész, a kitűnő Pataki András és Kalmár Attila, valamint maga a koreográfus, Juronics Tamás táncolják. A „Szárítókötél" lesz a keddi előadás középső darabja, az estet a vendégművész, Bozsik Yvette Kis női szalon című, a szegedi együttes számára koreografált műve nyitja. Alcíme: Hommage a Genet. A pcrformance műfajában különleges szólóesteket produkáló, világjáró művész a bűnözőből lett francia drámaíró, Jean Genet első darabját, A cselédek címűt választotta táncszínházi feldolgozásra. Bodor Johanna, Fekete Hedvig, Kovács Anita. Péntek Kata és Zarnóczai Gizella táncol a „Szalon"-ban. Az estet záró egyfelvonásos, a legújabb Juronics-balett a Sors-concerto címet kapta. Mozart és Vivaldi zenékre komponálta. Péntek Kata, Zarnóczai, Pataki és Sárközi Attila táncolja, valamint Juronics, aki egyelőre csak annyit árult el friss darabjáról: „barokk őrület". A keddi kisszínházi bemutató mindenesetre valóságos táncművészeti csemegének ígérkezik, ha tetszik, unikumnak: ebben a pillanatban ugyanis nincs Magyarországon még egy táncegyüttes, amely saját műhelyében képes lenne „előállítani" ilyen szuverén, markánsan egyéni és egyedi, ugyanakkor az európai modem táncszínház élvonalával haladó estet. Tessék megtekinteni! S. E. Katolikus népfóískolák Szeged környékén A remények közben valóra váltak. Pár hónap múlva országos KALOT és KALÁSZ találkozót szerveztek Szegeden a rókusi templomban, mely alkalmon Gyulay Endre mondott misét, majd P. Bálint József jezsuita atya tartott cmlékbcszédet. Ugyanakkor a Bartók Béla Művelődési Központban országos kiállítást nyitott meg dr. Gergely Jenő történész. Á Szent József templom plébániáján kéthetente ültek össze a hajdani legények, majd 1989 pünkösdjén ismét országos találkozóra került sor. Most már a dóm előtti téren, mely alkalmon már sokkal többen voltak, mint egy évvel korábban: zászlók alatt jöttek az ország mindazon tájairól, ahol megszerveződtek a KALOT népfőiskolai szervezetek, illetve az Új Kalász-ok, amelyek a volt, és a mostani katolikus lányokat fogják össze. Innen már egyenes út vezetett a szegediek számára is ahhoz, hogy kimozduljanak a városból. Bordányban kezdődött a missziónak is fölfogható szegcdi küldetés. Az előadások a KALOT négyes jelmondatát ölelték át: Krisztusibb embert. Életerős népet, Önérzetes magyart, Műveltebb falut. Budapestről érkezett előadók - dr. Piros Zoltán, dr. Miklósi László és dr. Szabó László mellett számos szegcdi tudós is előadást vállalt, pedig az időkben még az útiköltséget sem tudtuk fizetni számukra. Bordány után Tápé, Röszke, Mórahalom és Zákányszék következtek. Előadásainkat egy-egy alkalommal 30-80 ember hallgatta. Főként a mezőgazdaság átalakulása, a piacszerzés, a zöldség-* és gyümöicskcrtészet megújulása, illetve a méreg nélküli permetezés, és a biogazdaságok Négy évvel ezelőtt a jezsuita templom plébániáján jött össze - negyvenöt év után ismét - néhány egykori KALOT-legény, akik elhatározták, hogy ott folytatják a népfőiskolát, ahol fél évszázaddal ezelőtt be kellett fejezniük. Fehér Mihály, Kanalas István, dr. Kovács Andor, dr. Deák Sándor, illetve a Szeged környéki falvakon még élő, volt „kalotisták" gyermeteg szeretettel ölelkeztek, s reménykedtek. fellendítése érdekelte a Szeged környéki, új utakat és lehetőségeket kereső gazdaembereket. Ugyanakkor előadásokon találkozhattak orvosokkal, közöttük dr. Szabó Mátyás, dr. Nikolényi Istvánné és dr. Benkő Katalin főorvosokkal, majd pedig Kanta Iné Szabó Márta egészségnevelővel, akik a legelterjedtebb népbetegségek megelőzéséről tartottak előadásokat. Lele József egyetemi tanársegéd Magyarságtudatunk erősítése, illetve II. Rákóczi Ferenc, népfőiskolánk névadója címmel tartott előadást. Kovács Andor és dr. Varga András mezőgazdasági szakemberek a gazdálkodásban dolgozókat érdeklő témákról beszéltek. Kanalas István szőregi fafaragó művész pedig a népművészet helye mai társadalmunkban gondolattal, és műveinek bemutatásával vett részt a munkában. E sorok írója Bálint Sándor és a KALOT címmel idézte fel a kiváló szegcdi tudós kapcsolatát a KALOT-tal, illetve a lányokat tömörítő KALÁSZ-szal. A kihelyezett programokat az adott településeken élő, volt A Soros Alapítvány pályázati felhívása valutatámogatásra, diákcsoportok 1992. nyári és őszi utazásaihoz Pályázhatnak általános és középiskolai, illetve egyetemi diákcsoportok és közösségek 1992-ben jól megszervezett, tanulmányaikhoz szorosan kötődő, ismeretszerző külföldi utak, illetve csereprogramok valutafedezetének elnyerésére. A támogatás csak csoportoknak szól, egyéni pályázatokat nem fogadunk el. A programok szervezésében az alapítvány nem vesz részt. A pályázatok elbírálása során előnyben részesülnek azok, akik a kért valuta forintfeKALOT-osok és KALÁSZ-lányok szervezték meg, mely szervező munkába a helyhatósági választásokat követően bekapcsolódtak a polgármesteri hivatalok, illetve a helységek egyházközségi tagjai, a plébános urakkal együtt. Az idén már pályázaton nyert támogatásból szerény díjazásban részesíthetjük az előadókat, bár valamennyien elsősorban lelki ügyüknek tekintik ezt a nagyon fontos munkát. Nemrég, hogy Hódmezővásárhelyen is tartottunk tanfolyamot, közénk jött Szemenyei Sarolta, a vásárhelyi népfőiskola és gazdakör szervezője, aki azonnal alapítványt hozott létre a népfőiskola támogatására. A kuratórium tagjai Gárgyán István zákányszéki, Börcsök Antal puszLuriérgcsi és Dobó Szilveszter domaszéki polgármesterek, illetve Lele József és felesége tanárok lettek. Az idei évet csak jelképesen tudtuk bezárni Zákányszéken, ahol ünnepi programmal és baráti esttel ért véget az előirányzott tanfolyamsorozat. Jelképcsen zárult csak, mert a röszkeiek fölkérésére még egyszer kilátogatunk hozzájuk. Mert, mint mondották, egyre nagyobb szükségét érzik munkánknak, illetve a tartós együttgondolkodásnak. Lám, a negyedik esztendő mégiscsak meghozta kitartó munkánk eredményét: nyitottakká váltak a népfőiskolák felé a Szeged környéki falvak, amelyek szívesen veszik segítségünket gazdaságuk átszervezésénél. Ennek tudatában, magasabbra emelt szakmai mércével készülünk az őszi folytatásra, amikor is újabb településeket vonunk be, országunkat, népünket, családokat segítő munkánkba. IFJ. LELE JÓZSEF Múzeumba kerül a magángyűjtemény egy része? Akinek ötszáz babája van Kedves, felnőtteknek, de különösen gyermekeknek szemet gyönyörködtető látványt nyújtó babakiállítás várja mától az érdeklődőket a szegedi Móra Ferenc Múzeumban. A főleg népviseletbe öltöztetett, a világ különböző részeiről származó, tájjellegű babák Fodor Albertné, nyugdíjas tanárnő magángyűjteményéből származnak. A tervek szerint három hónapig tartó bemutató apropóján, otthonában beszélgettünk vele gyűjteményéről, illetve a kiállításszervezés előzményeiről és céljairól. - Miért éppen most gondolt arra, hogy a széles nyilvánosság előtt is láthatóvá tegye gyűjteménye legszebb darabjait? - Mintegy hét-nyolc esztendővel ezelőtt „Népek babái" címmel az úttörőház már bemutatta több mint száz babámat. Lényegében azóta foglalkozom a gondolattal, hogy a gyűjteményt nem szabad egy lakásban elzárva tartani, hanem azt mások számára is hozzáférhetővé, megtekinthetővé kellene tenni. Máig kedves emlék ugyanis számomra az, hogy láthattam akkor a gyerekek arcán a szinte véget nem érő, csodálkozó örömet. Úgy tartom, ha az ember képes ilyen élményben részesíteni másokat, különösen gyerekeket, akkor azt szinte bűn meg nem tenni. Arról nem is szólva, hogy ezek a tájjellegű babák számtalan információt nyújtanak, ezért egyaránt alkalmasak ismeretbővítésre és ízlésformálásra. - Hogyan kezdődött babagyűjtési szenvedélye? - Több, mint harminc évvel ezelőtt jártam először Hollandiában, ott kaptam ajándékba az első babát, nem sokkal később pedig egyik kolléganőm lepett meg Nataska babával. Gyűjtésükre azonban csak akkor gondoltam, amikor Romániában megcsodálhattam népművészeti ruhákba öltöztetett társaikat. A román népviselet szépsége ugyanis már jóval korábban, a szegedi néptáncfesztiválok alkalmával megragadott. Ezeken a programokon néhai férjemmel, aki gyulafehérvári születésű volt, mindig részt vettünk, mivel ő volt az egyik tolmács. így közelről is láthattam a népművészet ezen remekeit, amelyek kicsinyített másait felfedezve egyértelmű volt számomra: minden nélkülözhető leit ezek vásárlására kell fordítani. Ettől kezdve pedig szinte hajszoltam a babákat, így, ha valaki igazi örömet akart okozni nekem, az már csak babával ajándékozott meg. Ezenkívül természetesen erre külföldi útjaink alkalmával is mindig tartalékoltunk pénzt. Mindezeknek köszönhetően mára a világ 33 országából származó, több mint ötszáz darabból álló gyűjteményt mondhatok magaménak. - Van-e közöttük olyan, amelyik igazán közel áll a szívéhez ? - Nehéz lenne választani, hiszen mindegyiknek külön története van, és emiatt kötődöm hozzájuk. Ha mégis említenem kell valamit, akkor legkedvesebbnek talán a román babákat neveznem. Érdekességeket viszont könnyebb felsorolni. Van tajvani, háromarcú, porcelán fejű baba; új-zélandi indián, a fürtös fejű kicsijével; ausztrál hobo, angol kis testőr, de említhetném még a japán, a kínai, az indiai babákat, vagy a picinyke normann kalózt, amelyet, kézimunka lévén, gyűjteményem egyik legszebb darabjakent tartok számon. - E csodás gyűjteményből mennyit láthatnak most az érdeklődők? - A Móra Ferenc Múzeum két termet bocsátott rendelkezésünkre, ahol 220 babát helyezünk el. Felmerült azonban az a gondolat is, hogy a kiállítást követően létrehoznánk Szegeden egy babamúzeumot. Ehhez én száz-százötven babát fölajánlottam, amelyhez aztán csatlakozhatnának mások. Már Baranyából érkezett is egy baba, és készítői felajánlották nekem, hogy ezt követhetné még - önköltségi áron - akár megyéjük mind a száz különböző népviseletébe öltöztetett darabja is. - A kiállítás fő célja eszerint a babamúzeum iránti igény felmérése? - Részben igen, hiszen ennek csak akkor lenne értelme, ha többen segítséget adnának a gyűjtemény bővítéséhez. Ezenkívül persze, a már említettek mellett más is ösztönzött engem e bemutató megszervezésére. A Gyermekvédő Liga Csongrád Megyei Szervezetének vezetőségi tagjaként e kiállítás segítségével szeretném növelni a központunk által, a nehéz körülmények között élő gyerekek támogatására biztosított, csekélyke összeget. Ezért elhelyezünk a teremben egy. perselyt, amelybe várjuk a látogatók adományait, valamint részben a meglévő babáim, részben pedig az általunk népviseleti ruhákba felöltöztetettek megvásárlására is mód lesz, és az ebből befolyt összeg szintén gyermekvédő célokat szolgál majd. N. RÁcz JUDIT dezetével rendelkeznek. Forinttámogatásra nem fogadunk el pályázatot. A pályázatok beküldési határideje az indulási időponttól függően: május-szeptemberi indulásnál 1992. április 30., október-decemberi indulásnál'1992. szeptember 15. A pályázathoz szükséges, részletes feltételeket tartalmazó kérdőív postán kérhető a Soros Alapítvány titkárságán: Budapest Pf. 34. 1525 A borítékra írják rá: „ÚT '92" Politikus koldus Az életünket - akár tetszik akár nem - keresztül-kasul átszövi a politika: már az utcai kéregetők is tisztában vannak a legnagyobb• horderejű történelemformáló eseményekkel, és munkamódszereikbe rugalmasan beépítik a használható fordulatokat. Az alacsony, agyondohányzott hangú, sötét haját kreolbarna homlokából szorosan hátrafésülve viselő, meghatározhatatlan korú asszony az utcán lép hozzánk, és azt állítja, hogy Erdélyből jött, s haza szeretne utazni, ehhez kellene egy kis pénz— Bevallom, az első néhány alkalommal engem is megindított az effajta indoklás - igaz, ez még a forradalom után volt. De mikor már a tizenötödik „erdélyi menekülttel" találkoztam, akik ráadásul mind rokonoknak tűntek, már megcsappant az adakozókedvem. Ez az asszony itt még mindig Erdélyre hivatkozik, pedig ha hallgatná a híreket, akkor most inkább a Vajdaságot említené, az sokkal időszerűbb. Igy nem is kap semmit. Tanulság: aki versenyben akar maradni, legyen naprakész, vagy hazudjon ügyesebben. Ez már a kéregetésben is alapkövetelmény. NYILAS FELHÍVÁS! Jelentkezzenek személyesen vagy levélben a balástyai önkormányzatnál működő fórumnál azok a személyek, akik kárpótlási jegyeikkel részt kívánnak venni az Alkotmány, a Móra Ferenc és a Rákóczi Mg. termelőszövetkezeti földárveréseken. Név, lakcím, (terület) aranykoronaérték szükséges. Határidő: 1992. március 5. UJ JATEK-NAGYKERESKEDES NYÍLIK! Szegeden, a Bakay Nándor u. 5. szám alatt, a Triállal szemben, a HAHOTA JÁTÉKBOLTBAN. március 2-7-ig, mindenki nagyker. áron vásárolhat. A kereskedők még ebből az árból 5% engedményt kapnak. Nyitva: 8-16 óráig. MA NYÍLIK DIESEL DISZKÓ (Bécsi krt. 16.) Belépődíj nincs!