Délmagyarország, 1992. február (82. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-29 / 51. szám

4 GAZDASÁG DÉLMAQYARORSZÁQ SZOMBAT, 1992. FEBR. 29. Kevesen tudják, hogy a Rcnault-cég nemcsak személygépkocsikkal, hanem haszongépjárművekkel is jelen van a magyar piacon. Eddig ez a kategória nálunk szinte ismeretlen volt. A haszongépjárművek leguniverzálisabb típusa a Renault Trafic, amelyet 14 különféle változatban (nyitott- és zárt kocsiszekrénnyel, valamint kisbuszként is ) forgalmaznak. Az alaptípus, az 1,4 tonnás T 7 BB dízelmotorral szerelt, 75 lóerős, 5 fokozatú váltóval ellátott modell, hasznos teherbírása 1272 kilogramm. A Trafic nagyobb „testvére" a Master 2,5 literes dízel motorral felszerelt, 1,8 tonna teherbírású haszongépjármű alaptípusa, az RJ 16 hasznos teherbírása 1680 kilogramm. Ez a típus is készül platós- és zártszekrényű kivitelben, valamint minibusz formában. A haszongépjárművek és a személygépkocsik jó tulajdonságait egyesíti az Express típus, amely kombi és dobozos kivitelben kerül forgalomba, hasznos teherbírásuk 500 kilogramm körüli. ( A Renault Trafic-okat, típustól függően, 1 millió 753 ezertől 2 millió 694 ezer forintig, a Master változatait 2 millió 580 ezer forinttól 3 millió 662 ezerig, míg az Express-eket 1 millió 26 ezer forinttól 1 millió 441 ezer forintig kínálják. Igaz, a bruttó árból a haszongépjárműveknél az áfa visszaigényelhető.) Budesheim-Csomiép Kft. 6728 Szeged, Dorozsmai út 38. Tel.: 62/61-647 Mindjárt a szimpózium elején terítékre kerültek a tiltott reklámok, s mint megtudtuk, az EGK-ban is hallatszanak a korlátozási javaslatok a cigaretta, az alkohol, a gyógyszerek, illetve a túl gyors(?) gépkocsik hirdetései kapcsán. A jellemzőbb azonban inkább az, hogy egy bizonyos termék reklámozása, egy bizonyos módszer vált ki ellenvetéseket. Miután az eseményen elsősorban nem a fogyasztói érdekvédelem harcos képviselői hallatták hangjukat, olyan vélemény - óhaj kristályosodott ki, mely szerint a reklám egy termék, s így az a társadalomban szabadon értékesíthető. A közönség érdeklődésének megfelelően meglehetősen nagy teret kapott a közszolgálati és kereskedelmi televíziózás szétválaszhatóságának kérdése. Az „Reklám és média a nyitott társadalomban" címmel rendezett szimpóziumot a héten a Reklám Világszövetség Magyar Tagozata Budapesten. Az előadók között olyan személyiségek szerepeltek, mint Roger Neill, a világszövetség elnöke, Norman Vale főigazgató, valamint angol, német és amerikai reklámszakemberek. A nagy érdeklődést kiváltó eseményen szinte minden nagyobb média képviseltette magát, s első kézből hallhatták a világ élvonalának tapasztalatait. előbbi klasszikus változatára elég kevés példát lehet találni a világon, annál többet a kereskedelmi és közszolgálati funk Progresszió '92 Kamarai kezdeményezés Az EGK és az új vámszabályok Nem egészen két esztendeje, 1990 májusában rendezte meg először a Partner Kereskedelmi és Vállalkozási Kft. és a Kölcsey Művelődési Központ Debrecenben a vállalkozók első, kiállítással egybekötött bemutatkozóját. A kezdeti szerény érdeklődés nem szegte kedvét a szervezőknek, s az idő, valamint a gazdaságban zajló folyamatok igazolták a várakozásokat. A vállalkozók bemutatkozóin egyre több szervezet új és régebbi vállalkozás, gazdasági társaság, vállalat, kis és nagy cég - vett részt. Tavaly ősszel több mint 40 kiállító mutatta be termékeit, szolgáltatásait, s cserélt üzleti információkat. (DM okt. 28.) A keletmagyarországi régióban működő, különböző iparágakat képviselő termelő vállalkozások, kereskedelmi társaságok, tanácsadó cégck, bankok stb. mellett dél-alföldi, fővárosi, dunántúli, sót határainkon túli vállalatok is elfogadták a meghívást. Az előrejelzések szerint a legutóbbi rendezvényhez hasonló érdeklődés kíséri majd április 2-a és 4-e között a Progresszió '92 nevet viselő bemutatkozót is, amelyen közel félszáz cég állít ki. A rendezők továbbra is meg akarják őrizni a korábbi bemutatkozók börze jellegét és szolgáltatásaik színvonalát, így például a bemutatkozó színhelyén ingyenesen igénybe vehető pénzügyi, biztosítási tanácsadást. A vállalkozói bemutatkozó növekvő súlyát jelzi, hogy az áprilisi Progreszszió '92 kiállítás támogatóinak a sorában a Providencia Biztosító mellett ott üdvözölhetjük az Észak-alföldi Regionális Gazdasági Kamarát és a Debrecen és Vidéke Ipartestületet is. iÜA A magyar exportőrök, importőrök életében új fejezetet nyit a Magyarország és az Európai Gazdasági Közösség közötti társulási szerződés. A szabadkereskedelmi övezet megvalósítása aszimmetrikusan történik, ami azt jelenti, hogy a közösség gyorsabban nyújtja a kedvezményeket, melyeket Magyarország csak lassúbb ütemben viszonoz. így 4-5 év türelmi időt nyerünk, s megerősíthetjük iparunk versenyképességét. A magyar vállalatoknak fel kell készülniük, a korábbinál ugyanis jóval bonyolultabb szabályok írják elő, hogy egyes árucikkeket milyen feltételek megléte esetén lehet magyarnak tekinteni, s így mely áruk kaphatják meg a „bűvös" EUR. 1 okmányt a kiszállításkor. Ezen múlik, részesülhctnck-c az egyezményben rögzített kedvezményes vámelbírálásban. A közeljövőben már kaphatók lesznek az új EUR. 1 okmányok a regionális kamarák, valamint a Vám- és Pénzügyőrség megyei kirendeltségein. A Magyar Gazdasági Kamara munkaprogramot dolgozott ki a tagvállalatok felkészítésére, hogy azok minél zökkenőmentesebben térhessenek át az új rendszerre. Ehhez kapcsolódva a Dél-magyarországi Gazdasági Kamara egész napos szakmai nap keretében (márc. 3-án, Szegeden) kívánja tájékoztatni az érdeklődő vállalkozókat, vállalatokat az új szabályokról és okmányról, melyek kiemelt szerepet kapnak a jövőben a közös piaci országokkal folytatott kereskedelemben. KOVÁCS ANDRÁS Valutaárfolyamok Pénznem vételi eladási árfolyam, l egységre forintban Angol font 136,01 138,81 Ausztrál dollár 58,40 59,64 Belga firank(IOO) 229,46 234,12 Dán korona 12,17 12,43 Finn márka 17,22 17,62 Francia frank 13,88 14,16 Görög drachma (100) 40,17 41,01 Holland forint 41,94 42,80 ír font 125,79 128,39 Japán yen (100) 60,04 61,24 Kanadai dollár 65,73 67,13 Kuvaiti dinár 264,43 269,93 Német márka 47,20 48,16 Norvég korona 12,05 12,29 Olasz líra (1000) 62,91 64,19 Osztrák schilling (100) 670,58 684,18 Portugál escudo (100) 54,91 56,01 Spanyol peseta (100) 75,30 76,82 Svájci frank 52,00 53,08 Svéd korona 13,04 13,30 USA-dollár • 77,61 79,17 ECU (Közös Piac) 96,63 98,59 Egy márka - hat autó A Renault Trafic Félhektáros kistermelés Csongrád megyében csaknem minden második háztartásban foglalkoznak kistermeléssel; ezt mutatják a KSH által tavaly áprilisban végrehajtott teljes körű mezőgazdasági összeírás adatai. Egy bizonyos nagyságnál nagyobb földterületet (ez pl. kert esetében 800 négyzetméter) használó, vagy állatállományt tartó gazdaságnak minősülő háztartások száma közel 73 ezer. Hozzájuk azonban, a müvelés alól kivett területekkel együtt is csupán 48 ezer hektár tartozik, így egy gazdaságra 6600 négyzetméter jut. Az átlagosan alig több mint fél hektár jól jelzi, hogy a kistermelők többségénél a házhoz tartozó kert, vagy csak az udvar és néhány disznó, esetleg szarvasmarha, a városias településeken lakóknál a nagyobb hobbikertek jelentik a gazdaságot. A régi kisparaszti gazdaságnak megfelelő nagyságú 2-5 hektáros (3,5-8,5 kh) földterületen a kistermelők 6 százaléka gazdálkodik. 10 hektáros vagy annál nagyobb „farmergazdaság" mindössze 91 működik a megyében. A kistermelők közül igen sokan tartanak több-kevesebb állatot, a legtöbben valamilyen tyúkfélét és sertést. A megye állattenyésztésében betöltött jelentős súlyukat tükrözik az állományadatok is: a kistermeIák tartják a sertések 53, a tyúkfélék 60, a libák 47, a juhok 46, a szarvasmarhák 22 százalékát. Kecske, nyúl, húsgalamb és méhcsalád pedig szinte csak náluk található. A gazdaság irányítói - a gazdálkodók - jobbára az idősebb korosztályhoz tartoznak (ez nemcsak megyei, hanem országos sajátosság), közel négytizedük már elmúlt 60 éves. Az utánpótlást biztosító, 30 évesnél fiatalabb korcsoportúak aránya mindössze 4 százalék. A gazdálkodók nagyobbik felének a mezőgazdasággal csak a kistermelésen keresztül van kapcsolata, azt kiegészítésképpen, főként saját szükségletre, kisebb részben értékesítésre végzi. A 73 ezer kistermelőből csupán 4 ezer az önálló gazda. Rajtuk kívül a gazdálkodók négytizede dolgozik, vagy dolgozott nyugdíjba vonulása előtt mezőgazdasági munkahelyen. Többségüknek nem tanult szakmája a növénytermesztés vagy állattenyésztés, kilenctizedüknek nincs ilyen irányú végzettsége. A maradék fele is csak tanfolyamon szerezte szakismereteit. Ha a nem mezőgazdasági képzettséget tekintjük, nem ilyen kedvezőtlen a kép. Bár nagy részük csak alapfokú végzettséget szerzett, de minden negyedik gazdálkodónak van középfokú, vagy annál magasabb képesítése. Az időskorúak nagy számával magyarázható, hogy a kistermelők közül 9 ezer fő nem fejezte be alapfokú iskoláit. A mezőgazdasági összeírás a gazdálkodók kistermeléssel kapcsolatos jövőbeni szándékaira, fejlesztési elképzeléseire is kiterjedt. Véleményalkotásukat negatívan befolyásolta az akkor éppen tetőző élőállatés tejfelvásárlási válság, a legfontosabb törvények hiánya és egyáltalán, a mezőgazdaságot övező nagyfokú bizonytalanság. A többség - nagyjából azok, akik csak saját szükségletre termelnek - sem növelni, sem csökkenteni nem akarja kistermelését. Elsősorban az értékesítéssel is foglalkozók, különösen az állattartók igen pesszimistán nyialtkoztak: minden ötödikhatodik gazdálkodó gondolt arra, hogy állatállományát csökkenti vagy teljesen felszámolja, és az egész megyében csupán 1600-an akadtak olyanok, akik annak növelését tervezték. A növénytermesztéssel kapcsolatos elképzelések valamivel optimistábbnak tűnnek: száz gazdálkodóból csak 7 határozott úgy, hogy csökkenti ezt a tevékenységét, esetleg teljesen felhagy vele, ugyanakkor 5200 kistermelő tervei között szerepelt annak bővítése. A növénytermelésüket növelni szándékozók valamilyen forrásból főként visszaigénylésből többletföldterületre számítanak. Az áprilisi összeíráskor a vártnál kevesebben, a már ma is mezőgazdasági kistermelésből élő 4 ezer fővel együtt összesen 8 ezren - országosan 75 ezren nyilatkoztak úgy, hogy a jövőben egyéni gazdálkodók kívánnak lenni. A megyei 11 százalékos arányuknál csak BácsKiskun 13 százaléka magasabb, a sort pedig Veszprém megye zárja 2 százalékkal. Azóta lezárult a kárpótlási igénybejelentések időszaka. A megyei Kárrendezési Hivatalhoz benyújtott 41 ezer kérelem 148 ezer földre vonatkozó kitöltött „F" lapot tartalmazott. Azt, hogy a kapott kárpótlási jegyüket hányan kívánják földre váltani és azon kistermelést folytatni, egyelőre nehéz lenne megmondani. Amit már most tudunk, hogy országosan a kérelmet benyújtóknak mindössze 1,6 százaléka (13 ezer fő) jelezte, hogy mezőgazdasági vállalkozóként kíván bejelentkezni. Pálfalvi Zsoltné KSH Média-szimpózium A reklám egy termék ciók keveredésére. Az pedig illúzió, hogy egyszerűen keresünk magunknak egy másolható modellt, ilyen ugyanis nincs. Hiába közszolgálati a francia televízió 7-es csatornája, ha nézettsége mindössze 0,1 százalékos, s az államot sehol sem sikerült igazán távol tartani a költségvetésből finanszírozott programoktól.. A szakma önkorlátozásának kérdésében ugyancsak megoszlottak a vélemények, az mindenesetre jellemző, hogy a téma mindig akkor válik fontossá, amikor az állam - megelégelve valamit - adminisztratív eszközökkel kíván beavatkozni. Ilyenkor jön a szakma önkorlátozása és rendszerint nagyon rövid időn - és házon - belül megoldják a vitás kérdést. K>>\ \< s