Délmagyarország, 1992. február (82. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-04 / 29. szám

6 KULTÚRA DÉLMAGYARORSZÁG KEDD, 1992. FEBR. 4. Ha kedd van, akkor ez Belgium. Ahol még nem mulatták be Nikita Mihalkov új filmjét, amit itt, Münchenben nagy sikerrel játszanak a művészmozik. -4c URGA 1991-ben készült francia és orosz összefogással, kínai és mongol segítséggel; mondhatjuk, nemzetek közötti és fölötti művészi megvalósulásban. S az, hogy itt láthattam Németországban, még külön szerencse is, mert így élesebben és tisztábban megértettem, hogy miért szól nekünk, európaiaknak ez a film, s hogy mit jelenthet majd otthon, ha oda is megérkezik. Elmondom a történetet, hogy ne kalandozhasson a képzeletem a történeten túlra. Ragaszkodom a történethez, hogy ne akarjak többet, otthonibbat, belgábbat ennél a történetnél. Hogy megtaláljam ebben a történetben a mi történetünket, amiről nem akarok beszélni. Hogy magára hagyjam magamban a hazait, hogy ne legyek annak a foglya, ami rátelepszik a látásomra, betapasztja a fülemet és megbénítja a karjaimat. Mert ebben a történetben ott van az a megrendültség, az az egymásra utaltság, az a szeretet és szabadság, mely előlünk bizony még zárva van. És ebből a filmből látom, hogy ez saját gvöngeségünk, hitványságunk és hibánk. Egy magányos lovas áll a hatalmas sztyeppe hullámzó fii -vesén. Kezében hosszú, hajlékony bot, a végén hurok. Vágtatni kezd. Üldözni valakit, hosszú vágtában. A botra kötözött vörös rongy zászlóként lobog a szélben. Gombo, a mongol férfi a feleségét üldözi. Ha lerántja őt a lováról és földbe szúrja a lasszás botot, akkor szeretkezni fognak. De az asszony lerúgja magáról a férfit. Üt. és nem engedi. A jurtában három kisgyerek. Nem akar még egyet. Nem akar még nehezebben élni. Orosz férfi egy rozoga teherautóban. Elalszik, s belehajt egy tóba. Segítségért kiált. Gombo megtalálja. Fölkínálja a sátrát, birkát vág, vacsorához hívja Szergejt, aki Oroszországból Kínába jött élni. Szergej alig bírja lenyelni a kumiszt. A kisfiú tágra nyílt szemekkel nézi az idegen fehér férfit egész vacsora alatt. Bele akar nézni a fejébe, a szívébe, hogy megtudja kicsoda. A kislány tangóharmonikázik. -4; orosz férfi sír. Gombo'a városba megy, hogy óvszert vegyen, hogy szeretni tudják egymást a feleségével, hogy ne legyen negyedik gyerek. De a gyógyszertárban megijed, és nem meri kérni a gumit. Inkább felül a vurstliban a repülőre. Fél odafönn, elalszik, körbe-körbe jár. Este egy diszkóban Szergejjel, s egy másik orosz férfival. Az oroszok részegek, kiabálnak. Kiabálják egymásnak, hogy hogyan hívták az apádat, mi volt a neve a nagyapádnak, mi a dédapádnak. Szergej izzad, a szeme csupa könny, néhány órája a felesége megkérdezte - mit keresünk mi itt? -4 kijárathoz tántorog, kinyitja az ajtót. Odakinn tél, fekete fehérben egy orosz város háborús romjai. Becsukja, visszafordul. A zenekarhoz megy. Valcert akar, de a zenészek nem ismerik a dallamot. Letépi az ingét, a hátára tetoválva kotta, ott a keringő, játszanak. A férfi oroszul énekel, Gombo nézi, nézi akkor is. mikor a részeg férfit a rendőrök elviszik. Gombo bátyja frakkban zongifrázik. Gombo kéri, hozzák el a rendőröktől Szergejt. Lóra ülnek. -4c egyik mongol férfi népe díszruhájában, a másik frakkban lovagol. Hazaviszik Szergejt. Egy ágyban alszik Gombo, a bátyja, annak felesége a gyerekek és az orosz. Egy ágyban, egy kínai város közepén. Gombo lovon egy színes tévét és biciklit visz haza. Elalszik a fűben. Álmában mongol katonák legyőzik a tévét, a kerékpárt, Szergej teherautóját, őket meg a lovak után kötözik. Fölriad. Fölötte egy sas lebeg az égben. Gombo repülni akar, széttárja a karját. A sátorban nézik a tévét. A lasszás bot az antenna. A tévében Busli elnök és Gorbacsov elnök sajtótájékoztatója a Fehér Ház kertjéből. Aztán kínai arcok. Mongol arcok. Gombo felesége föláll. Kimegy. A tévében látjuk, hogy Gombát hívja és lóra ül. Vágtat. Gombo kezében lobog a vörös rongy, azután a földbe vágja a botot. Megáll a kép. Szél fúj, hozzá Mozart zenéje. Narrátor beszél. A történetet Gombo negyedik gyermeke mesélte el, aki ott a film végén, szerelemben fogant. 0 mondta el történetüket. URGA. Annyit jelent; elfoglak téged. Hosszú, hajlékony bot, végén vékony hurok. Annyit jelent; szeretlek téged. Azért kell győznöm. Vágtatni az én földemen. Mihalkov filmjében az étel, az ágy, a zene, a barátság, a szeretet megosztható. A Föld és az Ég pedig egy és ugyanaz mindönkitek. Megoszthatatlan és teljességgel közös. Meg kell tanulnunk járni rajta, s meglátni azt! Ezért meséltem el a történetet. BALOG JÓZSEF Teraszfoci Ezen a télen sem bontották szét a Virág előtti teraszt körülfogó kerítést, a terület ott tátong kihasználatlanul, az asztalokat is besz.cdeték, ami érthető, hiszen meglehetősen sok lélckmelcgítőt kellene elfogyasztani a kedves vendégnek ahhoz, hogy jó hangulatban üldögéljen odakünn. A csupakő „kerthelyiségért" viszont télen is fizetni kell a közterület-használati díjat, s ennek levét valószínűleg a benti kávéval együtt kell meginni. De gondoljuk el. hogyan lehetne mégis hasznosítani a placcot? Néhány dolgot kapásból kizárhatunk. Az autókat nem lehel beengedni, tönkretaposnák a téren egyedülálló díszburkolatot. A csirkctartás is sok macerával járna, mert a vendégfogó ketrec csak három oldalról zárt. így a baromfiak már csak a melegedés végett is - folyton beszökdösnének a cukiba. Jégpályának sem igazán alkalmas, nincs tartósan hideg mostanában, azt pedig igazán nem kívánhatjuk a cukrászda dolgozóitól, hogy még a jeget is ők szolgálják föl. Viszont - tekintettel a sportcsarnok nagy sikerű tornáira - létrejöhetne a teremfoci szabadtéri változata, új nevén: a tcraszfoci (a kerítés kiválóan betöltené a labdafogó palánk szerepét). Mihelyt kicsit melegebb lesz, a nyári szezonkezdésig hét végi meccseket játszhatna a sportos kedvű szegedi polgárság, természetcsen - tiszteletben tartva a patinás cukrászdát - nem sörben, hanem mondjuk somlói galuskában. Az legalább olyan jól hizlal. Japán hetek a könyvtárakban Minden a számológéppel kezdődött... A Somogyi Könyvtárban már tavaly ősszel megismerkedhettünk a kínai eredetű - ma főként Japánban használt -, ötszáz éves számolási módszer, a szorobán titkaival. Tanfolyamaikon azóta egyre több gyerek tanulja meg a, kis golyócskák tologatását. És a Japán iránti érdeklődés nem ért véget: azóta már kiállítások és foglalkozások hozzák közel a távol-keleti országot. A szorobánnál maradva: jelenleg két fiókkönyvtár ad otthont q rendszeres oktatásnak. -4c Északi városrész (Gáspár Zoltán u. 6.) és Odessza (Székely sor 11.) könyvtára január közepétől fogadja azokat a gyerekeket, akik szeretnének szorobánnál számolni. A szorobán egész Keleten elterjedt számolási mód, amelyhez egy tizenegy tengelyből álló (egyenként öt-öt tologatni való, leginkább repülő csészealjhoz hasonló kis „golyócskával" fölszerelt) számológépet használnak. Az eszköz kiválóan alkalmas a „számfogalom" kialakítására, és a számolási készség fejlesztésére. „Célszerű már az alsó tagozat matematikatanításába beépíteni" mondja a szorobán magyarországi „apostola," Paksy Sándor, aki a Somogyi Könyvtárban készítette föl a számolási rendszer későbbi oktatóit. Japánból - a szorobánon kívül - mást is megismerhetnek a Somogyi fiókjaiba látogatók. Japán hetek, hónapok rendezvényein előadások, kiállítások, foglalkozások szólnak a távoli ország kultúrájáról, kézbeadható irodalommal körítve. Az Északi városrész könyvtárában december elején japán hetet rendeztek, a helyiségeket finom rajzolatú papír napernyőkkel. sárkányos címerekkel díszítették, s az egzotikus illatok mellett még a bonsaibemutató sem hiányzott. A Gáspár Zoltán utcai könyvtárban azóta állandó kiállítás szerez újabb japánbarátokat. A Csillag téri fiókkönyvtárban pedig Hegyi Füstös László tizenegy részes matinésorozata kezdődött január végén. Akit érdekel, szombatonként 9-tól 12 óráig tanulhat és művelhet tusfestést, virágrendezést, origamit (vagyis papírhajtogatást), és sárkányépítést. Mindezt Nagy Rozália, a Somogyi Könyvtár fiókhálózati osztályának vezetője mondta el. Akinek bővebb információra van szüksége, nála érdeklődjön a 22-322-es telefonszámon. NYILAS PÉTER A Szegedi Műhely emlékszáma Bálint Sándor portréjához Tíz éve hunyt el Bálint Sándor. Halálának évfordulójára a Szegedi Műhely című folyóirat a nagy szegedi néprajztudósnak szenteli négyes, összevont számát - „nem csupán azért, mert életműve igen nagy mértékben hozzájárult városunk megismeréséhez, hanem vonzó személyisége okán is. Korunkban annyi a rossz példa, hogy igazán elkel egy vonzó emberi arcél bemutatása is" - írja Gyuris György felelős szerkesztő a kiadvány fűiszövegében. A Műhely emlékszámában ismerősök, barátok és tanítványok vallanak Bálint Sándorról; a szám életmű-monográfiává a tudós tanár leveleivel áll össze. Az emlékezések, akár akiről emlékeznek, emberközeliek és hűek a mindenki által ismert tudós szelleméhez. Akár fiatalkoráról, akár az idős tanárról olvasunk, Bálint Sándor portréját megrajzolni olvasóközelien csak így lehet. Történetek a múltból, tanítványoktól s munkatársaktól, melyeket nem a halála óta eltelt tíz esztendő szépít meg, hanem az igaz életmű szépsége ilyen. A szám dokumentumrésze Apró Ferenc kutatási anyaga Bálint Sándor 1965-ös meghurcoltatásának történetével kezdődik, mely vádiratrokat ma, három évvel egyetemi rehabilitálása után is borzongva veszi kézbe az olvasó. Az izgatás vádja, és Báljnt Sándor nyugállományba menekülése hozzátartozik az igazságot mindig kereső tudós portréjához, miként 42 személyes hangú levele is. A Műhely emlékszámában Gyuris György 1981-1990-es bibliográfiakiegészítése (Péter László: Bálint Sándor munkássága című 1974-ben kiadott bibliográfiájához) található, benne a szegedi sajtóban 1981 óta Bálint Sándorról megjelent írások jegyzékével. Tárlatritkaságok Nemzetközi hologramkiállítás Szegeden - Ismeretterjesztés vagy művészet a hologram kiállítás? - K. Gy.: Ez jelenleg határeset, én inkább technikai látványosságnak nevezném. A hologram elkészítése rendkívül költséges, így elterjedtnek nem lehet nevezni, legalábbis Magyarországon nem. De NyugatEurópában már múltja van, Londonban, vagy Stockholmban például hologrammúzeumok vannak. Nekünk inkább a technika megismertetése a célunk, fizikatanárok és diákok számára, amit segíteni fog az az ismeretterjesztő film is, amit folyamatosan vetítünk majd a kiállításon, az érdeklődők leülhetnek majd, megnézhetik és megismerhetik a kiállított képek elkészítési módját, a holográfia alapelvét. - S. Á.: A hologramból most természetesen a technika az érdekes. Még a fizikusok számára is sok meglepetést tartogat ez a tudományág, arról nem is beszélve, hogy a hologramot mennyi mindenre fel lehet használni. - K. Gy.: Szinte hamisíthatatlan. Evekkel ezelőtt például a nyugatnémet vízum hologrammal készült emiatt. Színházi díszleteknél is alkalmazzák és mivel rendkívül látványos, Rendhagyó kiállítás nyílik február 11-én a Szegedi Ifjúsági Házban, hiszen Magyarországon a lézerfény segítségével készíthető háromdimenziós képekkel, hologramokkal, nemigen lehet találkozni a kiállítótermekben. A mostani tárlatanyag - Varga Miklós miskolci holográfus gyűjteménye részint saját készítésű, részint külföldi szakemberektől vásárolt hologramokból áll. A szervezők, Vályi Péter fizika szakos tanár, Körtvélyesi Erzsébet és Soltész Ágnes népművelők. Utóbbi kettejükkel a készülő kiállításról beszélgettünk. tehetősebb cégeknek remek reklámhordozó is, például utcán, járdára elhelyezve, ahol a járókelőnek az a benyomása, hogy be tud sétálni, hiszen térhatású. - Kiknek készül a kiállítás? - K. Gy.: Mindenkinek, aki szereti a látványt, és szeretné megismerni ezt a technikát. Több nagyvárosban megszerveztük már, legutóbb Debrecenben, és az a tapasztalatunk, hogy nagy sikere volt. Tanároknak és gyemekeknek is tetszett, úgyhogy ősszel Budapesten is be fogjuk mutatni, immár holográfiai konferenciával egybekötve. Egyúttal ki szeretnénk puhatolni, hogy a fizikatanároknak szükségük van-e továbbképzésre. A kísérleti fizikával <tiemigen foglalkoznak az iskolákban, a gyekekeket viszon természetesen érdeklik a hologramok. - S. Á.: Ez a továbbképzés nagyon szemléletes, s úgy tapasztaltuk, hogy a tanárok többször is megnézik az ismertető filmet. Egyébként a kiállításon Varga Miklós saját készítésű hologramjai mellett osztrák, angol, német és orosz hologramok lesznek láthatóak. -Miről szól a film? - K. Gy.: A lézerről és a hologramkészítésről. Bevezetés a gyakorlati holográfiába, ez a címe, és ugyanebben a témában február 11-én, a megnyitón Hajós Gábor fizikus, a JATE munkatársa tart majd előadást. PANEK JÓZSEF Gábor Dénes és a hologram A hologram elvének születési éve 1948. Ekkor publikálta híressé vált írását Gábor Dénes, az Angliában élő magyar származású elektromérnök, aki az elektronmikroszkópok tökéletesítése nyomán jutott arra az elgondolásra, hogy az eddigi fényképekkel ellentétben egy tárgyról olyan képet lehet létrehozni, amely „mélységben", harmadik dimenzióban is tartalmaz információkat. Miután a hologramkészítéshez szükséges lézert feltalálták, illetve az első hologramokat elkészítették, Gábor Dénes 1971-ben fizikai Nobel-díjat kapott. Növekedett a vajdasági diákok száma NYILAS A szegedi közoktatási és közművelődési iroda kimutatása szerint, a legutóbbi, októberi nyilvántartás óta összesen 249 külföldi diákot vettek fel a város alsó és középfokú közoktatási intézményeibe. E a szám a statisztikusok számára csak a zömmel Jugoszláviából menekültek, vagy az ideiglenesen áttelepedettek arányának növekedését jelenti, az iskoláknak pedig ennél többet: tanteremhiányt, tananyagbeli különbözőségeket, vagy újabb fejtörést a közelgő beiskolázások megállapítása kapcsán. Nem titok, hogy a szegedi közoktatási iroda a menekültek iskoláztatását kezdettől erkölcsi kötelességeként fogta fel - dr. Puskás Albertné Irodavezető szerint, itt most nem érdemjegyekről és tananyagról, hanem emberéletről van szó: ha tehát az illető iskola legalább ülőhelyet tud biztosítani az érkezőknek, akkor fogadnia kell őket. Ennek következményeként október óta a szegedi önkormányzat oktatási intézményei közül az óvodák létszáma77, az általános iskoláké 58, a középfokú iskoláké 41, a bentlakásos intézményeké pedig 40 (összesen 216) olyan tanulóval szaporodott, akiknek a jelentkezésére az előzetes beiskolázási terv elkészítésekor nem lehetett számítani. Hasonló meggondolásból ugyanez a növekedés a nem önkormányzati, vagyis az egyházi, az alapítványi illetve az egyetemi gyakorló oktatási intézményekben is megfigyelhető, kiváltképp a középfokú iskolákban, ahol október óta 27 új növendéket fogadtak. E kérdés humánus kezelése most ismét időszerű. A szegedi középfokú oktatási intézmények február 15-ig összesítik a beiskolázási folyamodványokat, és ezúttal már a kezdet kezdetén számolniuk kell, nem csak az eddigi, de az újonnan érkező külföldi menekültekkel is. Az előzetes értékelések szerint a következő tanévre középiskolánként 10-20, összesen pedig mintegy 150 vajdasági diák szeretne Szegeden tanulni, s az sem kizárt, hogy az iskolakezdés idejére ez a szám hirtelen megnövekszik. Ilyen helyzetben a beiskolázási tervben lehet ugyan számolni a létszámnövekedéssel, de pontos adatot senki sem mondhat, hiszen, mint tudjuk, sem a polgárháború menete, sem a menekültek iskoláztatása nincs szabályozva a magyar törvényekben. És itt nem hallgatható el, hogy a várható létszámnövekedét elégedetlenséget szülhet a szegedi iskolákban — esetleg a szülőkben is. Az iskolákban akkor, ha a külföldi diákok oktatása számára a fenntartó önkormányzat esetleg nem kapna, tehát nem is továbbítana állami támogatást. Akkor pedig maradna a tandíj. A város közoktatási irodája ebben az ügyben nemrég kérdéssel fordult az illetékes minisztériumhoz. és azt a választ kapta, hogy a külföldi állampolgárságú, de magyar nemzetiségű diákokra nem vonatkozik a dollárban fizetendő tandíjat kötelező rendelet, hiszen ők „nem konvertibilis fizetőeszközzel rendelkező országból" érkeznek. Amennyiben - folytatja a minisztériumi állásfoglalás - ezek a tanulók megkapják a Magyarországon való több éves tartózkodáshoz szükséges engedélyt, akkor a térítési díj tekintetében hasonló a kötelezettségük, mint a magyar állampolgárságú diákoknak. A válasz tehát feltételezi az állami támogatást. S ha ez bekövetkezik, újabb kérdés vár válaszra: a jelentkező vajdasági diákok a középiskolákban szétosztva, tanulmányi eredményük szerint nyernek-e felvételt (ami. ne tagadjuk, szülői elégedetlenséget keltene), vagy a különböző képességűek együtt, újonnan indított osztályokban tanulnak majd (ami ellentmondana a pedagógiai gyakorlatnak). Kérdésünkre dr. Puskás Albertné elmondta, hogy az iroda elképzelése szerint a külföldi diákok a beiskolázásnál elsősorban az üresen maradó gimnáziumi. helyekre jelentkezhetnek. Külön iskolát nem akarnak alapítani, de ha 4-5 új osztály indítására lesz szükség, az önkormányzatnak erre is van terve: a volt orosz laktanya amúgy használhatatlan épületében - állami támogatással - helyrehozhatnak egy viszonylag ép épületszárnyat. PANEK SÁNDOR