Délmagyarország, 1992. február (82. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-27 / 49. szám

CSÜTÖRTÖK, 1992. FEBR. 27. A VÁROS 5 Virágoznak-e majd a napernyők? Eladják a Virágot? Széchenyi tér 17. Ez a Virág cukrászda épülete. Régóta szerepel az IKV felújítási listáján, rendbehozatalára azonban talán még a távoli jövőben sem kerülhet sor, az önkormányzatnak nincs pénze. A város vezetésének a következő dilemmával kell szembenéznie: hagyják elpusztulni az épületet, vagy eladják. A ház 19 lakására alaposan ráférne egy nagyobb tatarozás; 2 lakás komfort nélküli, 2 pedig szükséglakásnak nevezett lyuk. Az összes hasznos alapterület 3600 négyzetméter, a lakások 1300, a nem lakás célú bérlemények 2300 négyzetmétert foglalnak, előbbi bérletek 15 ezer, utóbbiak 550 ezer forint bevételt jelentenek havonta. Az épület teljes felújítása mintegy 120 millió forintot igényelne, az IKV tavaly 14 millió forint tényleges segítséget kapott az önkormányzattól - a felügyelő bizottságban felmerült az értékesítés gondolata. Ki ne emlékezne a gyönyörű Jókai utcára, ott három épület felújítására nem volt pénz, helyükön épült a Nagyáruház; a Víz előtti házak soraira az Oskola utcában, a romok hejyén áll az Égő Arany; az Új Hungária pedig a Tisza Lajos körúti két folyóparti patinás ház helyén. így érvel a bizottság vezetője, s az IKV igazgatója. Mert ha eladják, azzal a megkötéssel, hogy az új tulajdonos teljesen felújítja, megőrzi az épület homlokzatát és a cukrászdát, akkor a város kétszeresen nyer: megmarad az épület, a vételárból - a 200-250 millió forintot állítólag több jelentkező is megadná - pedig felújítanák a szomszédos (Stühmer), épületet és felhúznának 30 korszerű lakást, alattuk modern üzletekkel. Dönteni nem könnyű. Egy darabig még élvezzük, hogy a miénk, aztán, ha már menthetetlen, épüljön a helyén más; vagy adják el, és akkor legalább a szemünknek megmarad a látvány. Mol-ra hangolt érvek Bizalmatlan gázfogyasztók Svindli van a dologban! Nem létezik, hogy akkora le fűtőérték, amekkorának a számlán feltüntetik - hallani a bé folyosóin gyülekező kupaktanácsokban. Bizalmatlanok, elkeseredettek, kiábrándultak. Előbb a Dégázt szidják, majd a kormány és a Parlament is terítékre kerül. Szeged belvárosában éppúgy megismétlődnek e jelenetek, mint a külvárosokban, vagy például Kiskunmajsán. A majsaiak kétségbeesésükben a polgármesterhez fordultak, aki péntekre nyilvános vitára hívta aTJégáz és a gázszolgáltató Mol Rt. kepviselőit. - Mit válaszolnak majd a kiskunmajsai polgárok előre sejthető kérdéseire, és mit tudnak mondani a szintén csak bizalmatlankodó, Csongrád megyei fogyasztóiknak? - kérdeztük Farkas Zoltánt, a Dégáz főosztályvezetőjét. - A gáz fűtőértékét nem mi határozzuk meg, hanem a kitermelő Mol Rt. Ok egyébként 20-25 percenként vizsgálják a gáz fűtőértékét és ennek alapján határozzák meg a napi, neti, illetve a havi fűtőértéket. Vélemenyem szerint nem volt soha ilyen pontos az ellenőrzés. Szegeden egyébként évek óta stabil 37-es a fűtőérték. Nem a fűtőértékkel van baj, hanem a fogyasztók elszegényedésével. Mi könnyítésként áttértünk a havonkénti számlázasra, de a harmadik, negyedik gázáremelés ellen nem tehettünk semmit. Ma már 9 helyen 23 forintott kell fizetni a gáz köbméteréért. - Sokan panaszkodnak arról, hogy például a radiátor kevésbé melegíti be a szobát, vagy a bojlerben később forrósodik fel a víz, mint korábban. Nem lehetséges tehát, hogy mégis ingadozik a -két fokos a vezetékes víz , ha lassabban melegszik fel a víz, mint mondjuk tavasszal. Másrészt sokan elmulasztják a konvektorok karbantarását, a készülék elkormozódhat, és ezért nem fűt ugyanazzal az intenzitással. A fogyasztók bizalmatlanságat én mégis inkább pszichés tényezőkre vezetném vissza. A közhangulatot ismerve: marad a bizalmatlanság. VARGA Roma­ügyvivők A Roma Parlament nem­régiben Budapesten tartotta II. kongresszusát. A tanácskozáson részt vett a Csongrád Megyei Cigányok Szociáldemokrata és Keresztény Érdekvédelmi Szövetségének nyolcfős kül­döttsége, Irhás József veze­tésével. A kongresszuson meg­választották a Roma Parlament ügyvivői testületét, amelynek tagja lett Irhás József is. Mi van a számok mögött? Még egyszer a népszerűségi listáról A város határain túli visszhangot váltott ki a lapunkban közzétett népszerűségi lista. Korábban megszólaltattuk a legközvetlenebbül érintetteket, a lista éllovasait és az utca emberét. Most a felmérést készítő rePRESENT Bt. munkatársait kértük arra, mutassák meg, mi van a számok mögött, hogyan készült a felvétel, mit lehet tudni, ki miért népszerű és milyen körben. Hogyan fogadták a szegediek a közéleti toplistát? Erre a kérdésre egyértelműen azt válaszolhatjuk, hogy érdeklődéssel, mind a la­kosság köréből, mind a felmérésben érintettek részéről. Egyértelműen megállapítható, érdemes volt ilyet készíteni, és érdemes lenne majd megismételni. A felmérést végzőkhöz eljutott vélemények a rangsort nem kérdőjelezték meg, sok új javaslat g lista bővítésére, változtatására nem érkezett, viszont többen kétkedéssel fo­gadták a megkérdezettek alacsony számát. Az újságolvasók látták a rangsort, s aki ér­deklődéssel tanulmányozta, bizonyára maga is ítéletet alkotott, egyetértett vagy egyes helyeken - gondolatban - más sorrendet állított fel. A készítők is elmondják, hogyan látják a vég­eredményt. Véleményük szerint elfogadható, reális a rangsor. Nemcsak a népszerűségi, ha­nem az ismertségi is. Az emberek - a meg­kérdezett 300 fo is - többnyire nem sze­mélyes ismerősei a közélet szereplőinek. Mun­kájukról, közügyekben kinyilvánított vé­leményükről, álláspontjukról alapvetően a tö­megkommunikációból szereznek ismereteket. Ilyen alapon nyilvánvaló, hogy azok lettek a legismertebbek, akik legtöbbet, illetve régóta láthatók az újságok hasábjain vagy a TV kép­ernyőin, akik jelentős - olykor nagy érdeklődést kiváltó - események, történések szereplői voltak. Ha így nézzük, nem lehet meglepő Gregor József, Király Zoltán, Bába István vagy Raffay Ernő igen magas ismertségi indexe. Egy városban természetes elvárás, hogy az emberek - legalább névről - ismerjék a helyhatóság első emberét. Ezt jelzi a viszonylag rövid ideje közéleti tisztséget betöltő Lippai Pál polgármester 3. helyezése az ismertségi listán és a korábbi - egyébként igen népszerűtlennek bizonyult - tanácselnök, Papp Gyula magas is­mertsége. A népszerűségnek sokféle összetevője van. Gyakran indulnak ki abból az emberek, hogy különféle elvárásaiknak mennyiben felel meg egy-egy közéleti szereplő. Ennek tudható be, hogy a lista elején olyan személyek szerepelnek, akiktől nem azt várják, hogy tevékenységük nyomán például javuljon a városban a közbiztonság vagy a tömegközlekedés. Gregor József első helyezésében - az ő vitathatatlan személyes népszerűsége mellett - feltehetően az is megjelent, hogy a város lakói szavazatukkal mintegy elégtételt kívántak nyújtani az őt ért sérelmekért és a történtekkel való egyet nem értésük is kifejezésre jutott. Lehet, hogy többen meglepőnek tartják, de igen jónak értékelhető a politikusok helyezése. Az első tízben 6 politikus foglal helyet, amikor a politikacsinálás, a hatalomgyakorlás nem a legnépszerűbb tevékenységek az adott gazdasági és szociális viszonyok között. A helyi közhatalom tisztségviselői közül Farkas László köztársasági megbízott és a polgármester kapott kedvező megítélést a lakosságtól, míg az alpolgármestereket és a mb. jegyzőt igencsak hátra sorolták. Külön figyelmet érdemel Tamás G. Miklós helyezése, aki - bár szegedi listáról került a Parlamentbe - köztudottan nem Szegeden él, nem kötik szálak ide, nem vesz részt a város közéletében. A toplista értékelésénél feltétlenül figye­lemmel kell lenni arra, hogy a népszerűséget azoknak a válaszadóknak a szavazata adta, akik ismerték az érintett közéleti személyt. Ez azt jelenti, hogy szélsőséges esetben pl. Géczi Józsefet ismerték a legkevésbé az emberek, mindössze a megkérdezettek egytizede, viszont e kevés őt ismerő személy ítéletével ötödik lett a népszerűségi listán. Érdekes megnézni, mennyire függ a közéleti személyiségek népszerűsége a megkérdezett polgárok nemétől, korától stb. Tapasztalatunk szerint a vizsgálatba bevont személyek különféle csoportjaiban, pl. nők, fiatalok, szellemi fog­lalkozásúak stb. nincs érdemi különbség, ugyanazokat a személyeket értékelik nép­szerűnek, vagy népszerűtlennek, mint a 300 megkérdezett személy együttesen. Néhány közéleti személy esetében fedezhetők fel megemlíthető eltérések, így pl. a nők körében Géczi József népszerűbb. Ványai Éva pedig kedvezőtlenebb megítélésű, mint a férfiak esetében. Ványai Évát és Bratinka Józsefet az idősebb korosztály kedveli jobban és érdekes, hogy Raffay Emő népszerűsége az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők körében kedvezőbb. Többen észrevételezték, hogy az eddig ismert országos rangsorokban csak politikusok vannak. Ellentétben ezekkel a rePRESENT vizsgálata szélesebb kört, a közéleti személyiségeket kívánta tesztelni. Egy kisebb közösség, egy város közéletét nemcsak azok formálják, akik a képvi­selő-testületekben ülnek, sokszor mások, nem politikusok is markáns személyiségei lehetnek a közösségi életnek. A felmérés is tanúsítja, hogy Szegeden is vannak olyan nem politikusi funk­ciók, illetve személyiségek, akikre a közvélemény odafigyel. Az viszont egyértelműen kiderült: a po­litikusok számara nem lehet közömbös, az emberek, a közvélemény mennyire ismeri őket, munkásságukat, azt, hogy milyen nézeteket képviselnek a város életét érintő döntésekben. A minta nagyságával kapcsolatban szeretnénk elmondani, hogy a legpontosabb választ úgy lehet kapni, ha minden felnőttet megkérdezünk. Van ilyen, de ezt úgy hívják, hogy szavazás és nem közvéleménykutatás. A közvélemény­kutatást az az igény hozta létre - a világnak nem ezen a felén -, hogy minél kevesebb személy megkérdezésével, minél győksabban eredményt látva és — nem utolsó sorban - minimális ráfordítással megközelítően megismerjék az emberek véleményét egy választás várható eredményeiről, egy politikus népszerűségéről, vagy akár egy fogpaszta márka sikeréről. Az idok során olyan módszerek születtek, melyek kis mintákkal és bizonyítottan elfogadható eredményeket produkáltak. E tudományos mód­szert alkalmaztuk Szegeden is, a 300 fős minta pedig a megbízhatóság alsó határértékét jelenti. Városházi sarok A MÓRAHALOM ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ megvételre felkínál 1 db IFA NYERGESVONTATÓT, 101 TEHERBÍRÁSÚ FÉLPÓTKOCSIT. A jármű megtekinthető a szövetkezet telephelyén, SZEGEDI ÚT 18. szám alatt. Érdeklődni lehet: Szűcs István szakmai vezetőnél, telefon: 81-333. AGORA Csongrád Megyei Zöldség Gyümölcs 30. Kereskedelmi Szövetkezeti Vállalat, Szeged Sz. OKHB 280-22972. Adószám: 100-229772-06 ÉLELMISZER-ÁRUHÁZ 6723 Szeged, Hüvelyk u. 6. 2 2-3-as számú bélyegzője elveszett. A mai naptól érvénytelen. Tanszer - hulladékból Seller András, a Junior Coop diák­szövetkezet elnöke egy javaslattal kereste meg dr. Ványai Éva alpolgármestert. Alapítványt hozna létre abból a célból, hogy az évente Szegeden keletkező 100 tonna nagyságrendű papírhulladék értékesítéséből megoldja az iskolák fü­zetszükségletét. Mivel a MÉH csak kor­látozott mennyiségben veszi át a papírhulladékot, az összegyűjtött anyag elszállítását és eladását vállalná az alapítvány. Az ebből származó bevételből pedig az összegyűjtött hulladék arányában részesednének az iskolák, amit fü­zetcsomag, taneszköz stb. formájában kapnának meg. Üzemorvos a családban A Magyar Orvosi Kamara Üzemorvosi Szervezetének Szegedi Csoportja dr. Ványai Éva alpolgármesternőhöz fordult, kérjen állásfoglalást az Országos Tár­sadalombiztosítási Igazgatóságtól abban az ügyben, hogy lakossági igényre enge­délyezze az üzemorvosok családorvosként való működését, hiszen tevékenységük gyakorlatilag eddig is ilyen jellegű volt. A rendelést a jelenlegi rendelőikben folytatnák. Perbíró utca Szegeden? Perbíró József özvegye a következő kéréssel kereste meg dr. Ványai Éva alpolgármestert. Szeretné, ha férje emlékére a püspöki palota falán dom­borművet helyeznének el, s nevére Sze­geden utcát keresztelnének. A kérés megvalósulásához várják mindazok se­gítségét is, akik a professzor közeli barátai, munkatársai, tanítványai voltak. A város részéről a kérdést a polgármester tanácsadó testülete márciusi ülésén vitatja meg. Önkormányzati energia Tűhegyi József alpolgármester meg­hívására városunkban járt Lévárdi Judit, az Energoindustria kft. ügyvezető igazgatója. Megbeszélésük tárgya az önkormányzati intézmények energiaracionálási prog­ramjának kialakítása volt. Megállapodtak, hogy legelőször az intézmények műszaki állapotát mérik fel, s a kft. megfogalmazza javaslatait. Preferencia-sorrendet álla­pítanak meg, és ennek megfelelően 3 nagyobb csoportot alakítanak ki. Az elsőbe a leginkább leromlott, a legtöbb meg­takarítást igénylő intézmények kerülnek (iskolák, művelődési házak, városháza). Miután kiderül, hogy melyik intézményben mire van szükség, következhet a gyakorlati megvalósítás. Nemzeti (színházi) SZMSZ A jogi, valamint a kulturális bizottság e heti ülésén véleményezte a Szegedi Nemzeti Színház módosított Szervezeti és Működési Szabályzatát. A módosításokra azért volt szükség, mert a régiben a mai jogi szabályozás szerint értelmezhetetlen, érvénytelen részek szerepeltek. A jogi bizottság útmutatásait is figyelembe véve a kulturális bizottság egyetlen határozati javaslatot hozott: hogy az igazgató a tagozatvezetőket csak 3 évre vagy leg­feljebb saját mandátumának lejártáig nevezze ki. A Nemzeti Színház végleges SZMSZ-ének elkészülési határideje július 31., kidolgozása a színház igazgatójának joga­Elhárítás Francia szakember-delegáció járt Szegeden Sillinger Tibor vezetésével, s a vízkárelhárítás ügyében folytattak meg­beszéléseket. Ezeken a városi vezetés részéről Tűhegyi József alpolgármester jelent meg.

Next

/
Thumbnails
Contents