Délmagyarország, 1992. február (82. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-04 / 29. szám

KEDD, 1992. FEBR. 4. A VÁROS 5 Fehér Gyűrű a szegény áldozatokért Az elmúlt évtizedek magyar büntetőjogát és kriminálpolitikáját elsősorban az jellemezte, hogy a bűncselekmények elkövetői számára emberséges, törvényes eljárást biztosítson, továbbá, hogy az elítéltek társadalomba való beilleszkedését elősegítse. Emellett nem fordult kellő figyelem az áldozatok jogi helyzetére, kártalanítására, anyagi és erkölcsi támogatására. Még sok a teendő az áldozatok érdekeinek biztosításáért. Állítja pedig mindezt a Fehér Gyűrű Közhasznú Egyesület, amelyet a Fővárosi Bíróság két éve jegyzett a társadalmi szervezetek nyilvántartásába. A Fehér Gyűrű szegedi szervezője - neve mellőzését kérte készséggel avatott az egyesületről szóló tudnivalók részleteibe. - Azt hiszem, kevesen vitatkoznának áz egyesület büntetőjogról szóló megállapításával: az valóban tett- és tettescentrikus, ám még kevesebben tudják elképzelni, hogyan tud az áldozatok segítségére lenni egy társadalmi szervezet? - Közismert, milyen óriási mértékben megnőtt a vagyon elleni bűncselekmények, a lopások száma. A Fehér Gyűrű jogértő szakemberei konkrét és közvetlen támogatást nyújtanak a bűncselekmények - főleg szociális helyzetük miatt rászoruló - áldozatainak, hozzátartozóinak. - Ezt úgy értem azoknak, akiknek nincs pénzük ügyvédet fogadni? - Gyakorlatilag igen. - A bűntetőügyek sértettjei milyen joghátrányokat szenvedhetnek hozzáértő képviselő híján? - A vagyon elleni bűncselekmények sértettjeinninden esetben anyagi károkat szenvednek, ám a megtérülés, megtérítés folyamata lassú és bizonytalan. Hónapokat, éveket veszíthet a sértett azokban az esetekben, amikor a bíró a bűntetőper után külön perre utasítja a kártérítési igényt. Holott az időveszteség megspórolható, ha a sértett rögtön megindítja e pert, akkor a kettő párhuzamosan folyik. Az emberek általában nem tudják, mik a jogaik egy-egy eljárás során, egyáltalán azt, mi jellemzi egyáltalán a sértett jogi státuszát, akiknek olykor szükségük lehet anyagi és erkölcsi támogatásra is. - Szegeden hol kapnak ilyen segítséget a rászolulók?' - Terveink szerint, egyelőre hárman szolgálnánk jogi tanácsokkal. Február 10-től, hétfőnként az Eszperantó utcai szakszervezeti székház egyik, kis helyiségét használhatjuk ingyen. Délelőtt 10 és 12 óra között kereshetnek bennünket. - Teljesen ingyenesen dolgoznak, vagy csekély tiszteletdíjért, annyiért, amennyit a kispénzűek is ki tudnak fizetni? - Az egyesület karitatív jellegű, a tanácsokat is ingyen adjuk, és mi sem kapunk senkitől sem semmiféle címen pénzt. - Ugye, tudja, mások az Önökéhez hasonló „vállalkozások" révén megazdagodnak? - Az a mai, magyar élet másik szelete, a Fehér Gyűrű egyesület közhasznú, a tagdíjból és az esetleges adományokból tartja fönn magát. - Szerintem nem véletlen, hogy a nyugati, gazdag országokban fogott talajt ez a társadalmi szervezet: egészen biztos, hogy a kormányok anyagilag támogatják. Nálunk? - Néhány országgyűlési képviselő elvi egyetértéséről, támogatásáról hallottam, pénzről nem. De mi, itt Szegeden még nagyon az elején tartunk. Tudtommal a fővárosban már a jogi képviseletet is elláthat, tehát ügyvédként léphet föl az egyesület szakértője. - Mit tesznek, ha szabadlábon védekező gyanúsított keresi meg Önöket? - Megköszönjük a látogatását, csak a sértettekkel, áldozatokkal foglalkozunk. És ha bebizonyosodik az ártatlansága? - Amennyiben erről jogerős ítéletet mutat, állunk rendelkezésére. - Arra gondoltak-e, hogy mi történik, ha rossz tanácsot adnak? - Emberek vagyunk, a legnagyobb jószándék vezet bennünket, s a szakmai gyakorlatunk is gazdag. A tanács megfogadása nem kötelező. Szívességből megírjuk a fellebbezést, a szükséges kérelmet, oda, ahová kell és még sorolhatnám. Polgári és egyéb ügyekbe nem ártjuk magunkat, csak a büntetőügyek sértettjeinek szolgálunk. - Az egyesület másik célja, mint olvasom tájékoztatójukban, a bűnmegelőzés. Ezt hogyan képzelik? - Például a bűnözést elősegítő tényezők nyilvánosság elé tárásával, ezek megszűntetésére való mozgósítással. FOTÓ: GYENES KÁLMÁN / Uj postakocsik Kevesebb Robur és Barkas pöfögtet már az orrunk alá - legalábbis „postai színekben." Mercedesek és Volkswagenek léptek a helyükbe, szám szerint összesen 18 darab. A Szegedi Postaigazgatóság újabb lépést tett járműparkja korszerűsítése érdekében. Csongrád, Békés és Bács-Kiskun megyékben pontosan 338 postakocsi hozza-viszi a küldeményeket. Az autók jó része fölött eljárt az idő, több mint ötvenet már ki is selejteztek közülük. A budapesti országos postaigazgatóság kereste azokat a gépkocsifajtákat, amelyek elfoglalhatják a kiöregedett autók helyét. így kerültek még karácsony előtt a szegedi igazgatóságra a Mercedesek, s január elején követték őket a VW-k. Feladatuk az, hogy a garázsoktól távol eső területeken teljésítsenek szolgálatot, s ezzel kiváltsák a gyakran lerobbanó, öreg kocsikat. A német autók szervizigénye kicsi, teherbírásuk kiváló. Reggelenként nyolc-tíz falu küldeményeit viszik az ottani postahivatalokba, délután pedig ugyané helyekről összeszedik az elküldendő pénzt, levelet, csomagot. A szegedi igazgatóságnak még azzal a - más területekhez képest különleges - helyzettel is meg kell birkóznia, hogy a hozzá tartozó megyékben a legsűrűbb a külterületi lakosság. Húsz éve már, hogy bizonyos csomópontokra a környékbelieknek szóló küldemények elhelyezésére levélládákat helyeztek el a tanyákhoz vezető utak mentén. Ezek kiszolgálására 142 gépkocsi fut (összehasonlításul: a hozzánk leginkább hasonló adottságú Debrecen körül negyven-ötven autót kell erre a célra alkalmazni). Nálunk szovjet gyártmányú, félkatonai terepjáró teherautók végzik a külterületi feladatokat - idővel ezeket is felváltják majd a kisebb fogyasztású, korszerűbb járművek. A tíz Volkswagenen és hét Mercedesen kívül még egy Mercedes márkájú páncélozott autót is vásároltak (utóbbit 4.4 millió forintért). A golyóálló jármű feladata természetesen a pénzszállítás. Á távolabbi cél az, hogy mindhárom megyeszékhelyen ilyen gépkocsik hordják a legnagyobb biztonságot kívánó küldeményeket. Ny P. Meteorológiai és hidrológiai összefoglaló Kétszázzal kevesebb óráig sütött a nap... Közel tíz éves száraz periódus után az elmúlt évben végre csapadékosabb volt az időjárás! Vízügyi szempontból e tény miképp értékelhető? - erről kaptunk tájékoztatást az Alsó-Tisza-Vidéki Vízügyi Igazgatóságon Lázár Miklóstól, a vízrajzi csoport munkatársától. 602 milliméter csapadék hullott tavaly az Ativizig működési területén - meghaladva a sok évi átlagot. Kissé szárazabb volt az 1990-91-es tél, így a végére még 17 milliméteres csapadékhiány mutatkozott, majd a tavaszi, nyári és őszi „nagycsapadékok" hatására ez a hiány az év végére közel 50 milliméteres többletté alakult. (Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az utóbbi években kialakult több száz milliméteres csapadékhiány pótlódott!) Az év csapadékosabb időszakai közül hatásában legjelentősebb az április-májusi esőzés volt, amikor a területre hullott - a kéthavi sokéves átlagot több, mint 50 milliméterrel meghaladó - csapadék kisebb belvízi elöntéseket is okozott. Még kisebb belvíz sem alakulhatott ki a télvégi hóolvadásből, hiszen a Dél-Alföldet 10-18 februári napon borító hó legnagyobb vastagsága csak a 10-15 centimétert, víztartalma csak a 10-18 millimétert érte el. Ennél jelentősebb volt a hótakaró a vízgyűjtő hegyvidéki részén, ott a télvégi hó vízkészlete kissé meghaladta az átlagos értéket (117 százalék). Tavaly a nedves időjárás következtében sokszor volt borult az ég. A napsütéses órák száma az egész évet tekintve jelentősen, több mint 200 órával elmaradt az átlagostól. A márciusi, májusi és a júliusi napfénytartam volt kiugróan alacsony. Főleg ez a magyarázata, hogy az évi összeg csak 1922 óra lett. Az átlagosnál magasabb középhőmérsékletű évek után 1991-ben kissé hűvösebb volt az idő. Kemény hideg alakult ki februárban és decemberben, és szokatlanul hűvös volt áprilisban és májusban is. A 10,1 Celsius-fokra adódó évi középhőmérséklet 0,9fokkal lett kevesebb a sokéves értéknél. A Tisza vízrendszerében a közepesen csapadékos tél és hótakaró lassú olvadása miatt elmaradtak a kora tavaszi árhullámok. Említést érdemlő áradás később, május végén alakult ki, de az Ativizig kezelésében lévő folyószakaszon ez csak közepes medertelítettséget idézett elő. A mederből csak az alacsonyabb hullámterű szakaszon lépett ki a víz. A felső szakaszról két hullámban, egy hetes időeltolódással érkező árhullám a Kőrösön Szarvasnál 560 centiméterrel, a Tiszán Szegednél 522, a Maroson Makónál 260 centiméterrel tetőzött. Az év hátralévő részében jelentősebb vízszintemelkedés már nem volt az alföldi folyókon; még augusztusban sem, amikor a Dunán az évszázad nagy árhullámai közé sorolható áradás vonult végig. A korábbi éveknél kedvezőbben alakult a talaj nedvességtartalma. A tél végén és az év nagyobb részében kevéssel átlag alatti, a tavaszi nagy esők idején, és rövidebb időszakokra a nyári és őszi hónapokban is telítettség körüli volt a víztartalom. A tavalyi évhez képest némi javulás volt tapasztalható a sokéves átlagtól még mindig jelentősen elmaradó - talajvíztükör helyzetében. Már a tél elején megindult egy kisméretű vízszintemelkedés, melyet tovább segített a februári hóolvadás. Számottevő emelkedés ekkor még nem alakulhatott ki, mert a beszivárgó víz tárolódott az előző nyári aszály miatt kiszáradt talajban. és nem jutott olyan mélyre, hogy a talajvizek szintjét emelje. Intenzív vízmozgás az áprilisi-májusi és a júliusi nagycsapadékok hatására jelentkezett, de még az ekkor kialakuló évi maximális vízszintek is jelentősen elmaradtak a sokévi átlagtól, s ez az év végére sem változott számottevően. Tudnivalók a vasúti igazolványok érvényesítéséről A MÁV február elseje és március 3 l-e között érvényesíti a közalkalmazottak 5,0 százalékos kedvezményű menetjegy váltására jogosító igazolványait. Ennek módjáról a MÁV Igazgatóság kereskedelmi osztályán elmondták: a korábbi évek gyakorlatának megfelelően az 1991-re érvényesített szelvényeket március 31-én 24 óráig lehet használni. Az idei évre már megkezdték az igazolványok érvényesítését, ennek díja 60 forint. Új igazolvány kiállítása esetén 70 forintot kell befizetni. Március 3l-e után az érvényesítésért öt forint késedelmi díjat is kér a MÁV. A szegedi igazgatóságon megtudtuk azt is, hogy az"érvényesítési szelvény és az új igazolványok igénylését külön-külön kimutatáson, két-két példányban kell beküldeni. Hasonlóan külön csekken kell befizetni az érvényesítési díjat, illetve az új igazolványokét. Jó tudni azt is, hogy a befizetett postai feladóvevény eredeti példányát kell a kimutatáshoz csatolni, fénymásolatot nem fogadnak el. Az arcképes igazolványra jogosultság feltételeit a tavalyi, 4-es számú Magyar Közlöny tartalmazza. Az igazolványok érvényesítésével kapcsolatban felvilágosítást a 62/14-87l-es telefonon, vagy személyesen a MÁV Igazgatóság kereskedelmi osztálya menetkedvezményi csoportja ad a Tisza Lajos körút 28-30. alatt. Szegedi tervezők sikeres pályázata a Tisza-tóra A közelmúltban elbírált pályázat zsűrijének értékelése szerint nagyszámú, jól hasznosítható javaslat érkezett, főként „a különleges tájegység természeti értékeinek védelmére, igényes bemutatására" jó ötletekkel huzakodtak elő az építészek. Köztük a rangos mezőnyben rangosnak számító II. díjban részesített csapat, a szegedi „csomiterves" Balogh Tünde vezette alkotóközösség. (Tagjai: Miczi Éva. Balogh Tamás - ő az egyedüli kunszentmártoni illetékességű -, Miczi Béla és Bóka Pálné.) Mindarról, hogy a szegedi díjazottak mint gondolkodtak az 1800-as évekbeli, a vízszabályozás előtti tiszatáji hangulatot idéző területről, következzenek itt a zsűri - kivonatolt - megállapításai. „A pályamű készítői a jelenlegi tájhasznosítási adottságokat jól ismerik, azt a javaslatok kidolgozásánál figyelembe is vették... A részletes fejlesztési terv egyéni, érdekes megoldásokat nyújt (tanyás-üdülés Tiszaderzsen), az építészeti együttesek zöldbe ágyazottak... Közlekedésfejlesztési megoldásai átgondoltak, részletesek. Elsősorban a belső közúti hálózata jól szolgálja ki mind a településeket, mind az üdülőterületeket. A kerékpárutaknál nem minden esetben használja ki a töltéseket, inkább a meglévő, vagy a tervezett utak mentén vezeti... Amikor a kiskörei duzzasztót üzembe helyezték, valószínűleg csak az évtizedekre előre gondolkodni tudók sejthették, majd 18 esztendő múltával jutunk el oda, hogy kiírják az ott kialakult - s Magyarország második legnagyobb vízfelületeként ismertté vált - Tisza-tó tájrendezésére és üdülési-idegenforgalmi hasznosítására a tervpályázatot. Az érdeklődés meglehetősen nagy volt a pályázat meghirdetése után: a dokumentációt 47 építészteam kérte meg, végül azonban kilencen dolgozták ki elképzeléseiket a tó jövőbeni alakulásáról. A víziközlekedés infrastruktúrájára kellő figyelmet fordít (kishajóközlekedés, evezősbázis, horgászkikötő helyek)... A tervmegoldások leírásának kimagasló értéke az iidiilőtanyákra vonatkozó részletes elemzés és javaslattömeg, amely egyedülállóan és következetesen a tervezési terület egészén hasznosítható megoldás." * Balogh Tündétől megkérdeztük, mi is az - az ő elgondolásukban különösen értékesnek nevezett - üdülőtanya, íme: Az üdülőtanya életképes üzemeltetési forma, mivel a szolgáltatást nyújtó kisvállalkozó és a vendége közvetlen kapcsolata valósulhat meg, s a gazda a szezonon kívül is megtalálja a megélhetését. A vadásztanyák esetében a ház ura főként gondnoki teendőket lát el és kibővített háztartást vezet. A partmenti sátras tanyák kerítésen belüli, védett sátrazóhelyeket kínálnak tisztálkodási lehetőséggel. A kézműves tanyák a helyi ősi mesterségek (kosárfonás, kocsi- és csónakkészítés, szövés, fafaragás, fazekasság, hálókészítés) túlélési lehetőségét adnák. A mester főleg a szezonon kívül termelne, nyaranta tanítványokat és kirándulócsoportokat fogadna műhelyében, s feltehetően vevője is akadna. Az életmódés hobbitanyák speciális vendégfogadásra rendezkednének be. Biokertészkedőket, naturistákat, kutyabarátokat, lovaglást kedvelőket, vagy egyszerűen csak csendre áhítozókat vonzhatnának. Az üdülőtanyák tájbarát építési formát feltételeznek, a ligetek, erdőfoltok mögül-közül csak elősejlenek... P~K~