Délmagyarország, 1992. február (82. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-01 / 27. szám

4 GAZDASÁG DÉLMAGYARORSZÁG SZOMBAT, 1992. FEBR. 1. A Széchenyi térről a Londoni körútra? Költözik a Munkaügyi Központ Aki járt már a Csongrád Megyei Munkaügyi kö/.pontban ügyfélfogadási idd alatt, amikor az állási keresők és a munkanélküliek megszállják a szűk folyosót, maga is meggyőződhetett az áldatlan állapotokról. Három helyiségei, kózel száz négyzetmétert eddig is csak méltányossági alapon kaptak kölcsön az önkormányzattól, a testület azonban a szerződés értelmében most bejelentette igényéi. A Széchenyi térről mindenképpen költözniük kell, a kérdés csak az, átmeneti vagy végleges helyre. A történethez szorosan hozzátartozik az is, hogy a közelmúltban Szegeden járt az Országos Munkaügyi Központ igazgatója, aki a harmadik legrosszabb elhelyezésűnek minősítette a Csongrád megyei központot és támogatást ígért. Minden tekintetben megfelelő elhelyezést biztosítana a Londoni körúti APEH székház, amelyei hatvan millió forintért meg is vásárolhatnának. Döntés még nincs, s egyelőre az ígéret sem forintosítható, pontosabban nem lehet tudni, hogy lesz-e ennyi pénze a Csongrád megyeiekre az országos központnak. A megoldási lehetőségek számbavételénél szóba került az Agrobcr székház, a Kiegészítő Parancsnokság volt épülete, s ideiglenes jelleggel esetleg bérelnék az az Eszperantó utcai -ugyancsak volt - szakszervezeti székházat. A Munkaügyi Központ költségvetésében idén létszámfejlesztés is szerepel, hiszen a növekvő munkanélküliség a fogadó oldalt is mozdítja. Elegendő pénz van az egyéb fejlesztésekre is, hivatalosan fogalmazva: adottak a működés személyi és tárgyi feltételei, már csak biztos fedél kellene. KOVÁCS Áremelési beetetés kiflivel, zsömlével A nem létező fehér kenyéren kívül minden sütőipari termék szabadáras, az áremelésre a vállalatok jogosultak. Nálunk a szegedi és a megyei vállalat is szállít az üzletekbe, így mindkét cégnél érdeklődtünk a mai változások köréről és mértékéről. A szegediek a kiflit és a zsemlét szállítják a korábbi 2,60-nal szembeni 3 forintos fogyasztói árnak megfelelő összegért. A megyei vállalat kalkulációja is teljesen azonos, de ók még 3-féle túrós péksüteményüket is bevették az „áremelési előételeik" sorába. Alapelvük közös vonása, hogy az energia, a víz- és csatornadíjak, az adalékanyagok, szállítóeszközök tetemes drágulása miatt bekövetkezett költségnövekedést ne egyszerre zúdítsák a lakosságra. Például annak idején egy Robur kcnycrcskocsit 400 ezer forintért megkaptak, most az elhasználódottak helyébe csak olyan típusok kaphatók, melyek közel 2 millió forintba kerülnek. Nekik sem érdekük az esetleg emiatt bekövetkező fogyasztáscsökkenés. A kifli és zsemle azért az clsó a sorban, mert ennek volt a legkisebb nyereségtartalma, s változtatás nélkül veszteségbe csapott volna. A többi termék áremelését is törvényszerűnek érzik, s hogy e lépést meddig lesznek képesek húzni, halasztani, a jövő nagy kérdése. Vis major a földben Becslések szerint országosan több mint 10 ezer hektáron maradt a földben a cukorrépa. Az időjárási viszonyok szerencsétlen összjátéka, hogy épp a betakarítás idején hullott rendkívül sok csapadék, s nem sokkal később beköszöntek a tartós fagyok. Az érintett gazdaságoknak, magántermelőknek mindez azt jelentette, hogy képletesen szólva a hektáronként befektetett 50 ezer forintjuk is a sárba fagyott. Ráadásul még a tavaszi talajmunkákat is drágábban és nehezebben tudják ezeken a területeken elvégezni. Mivel nem a termelők hanyagsága idézte elő ezt a vis majort a Csongrád és a Békés megyei mezőgazdasági szövetségek, valamint az agrárkamarák megpróbálták megtalálni a veszett fejsze nyelét. Levélben fordultak segítségért az FM illetékeséhez. A válasz a napokban hoza a postás, de nem a pénzes, hanem a leveles. íme az álláspont: „ Január elején a minisztérium vezető testülete áttekintette a cukorvertikum helyzetét, s így a földben maradt cukorrépa miatt keletkezett károk pénzügyi rendezésének lehetőségét. Erről előterjesztést készített az Agrárpiaci Rendtartást Koordináló Bizottságnak. A bizottság állásfoglalása szerint a rendkívüli időjárás következtében felmerült veszteségek pénzügyi rendezésére, intervenciós támogatására sajnos nem lát lehetőséget, s az meg is haladja a hatáskörét. Ugyanis az idevágó kormányrendeletek szerint a költségvetés által rendelkezésre bocsátott források alapvető felhasználási célja a bel- és külkereskedelmi forgdlom szabályozása, valamint a piaci egyensúlyt szolgáló intervenciós beavatkozások. A bekövetkezett vis majorok kezelésére a szűkös pénzügy lehetőségek nem nyújtanak fedezetet." A válasz közérthető és hihető, de önhibáján kívül mégis elkeserítő: nálunk, ami szokatlan, sosincs rá rugalmas megoldás. Ez lenne a gondolkodásunk vis majorja? Külföldi tőkebeáramlás T. Sz. I. Dízeles téli gondok Üzemanyagukhói nagy hidegben -mínusz 10 Celsius-fok alatt- parafinkristályok válnak ki. amelyek könyörtelenül eltömik az érzékeny befecskendező szivattyú és a fúvókák védelmére feltétlenül szükséges finomszűrőt. A gázolaj-ellátás megszűnik, és a motor üzemképtelenné válik. Ez a probléma még az üzemmeleg motor esetén is előfordulhat, ha a mcnetszél túlzottan fehűti a szűrőt. Ilyenkor csak egyetlen dolog scgíl, a kocsit meleg helyre kell vinni, és meg kell várni, amíg a kristályok ismét felolvadnak. Egyes dízelekben a motor hűtővizével vagy elektromos fűtóbetéttel melegített szűrőt alkalmaznak, de ezek is csak csökkentik a haj előfordulásának valószínűségét, kizárni azonban nem tudják. A különleges téli gázolajminűségct árusító töltőállomások felkeresésén kívül bizonyos mennyiségű petróleumnak vagy benzinnek a gázolajA dízelüzemű jármüveket elsősorban viszonylag olcsó üzemanyaguk miatt kedvelik, hiszen az üzemanyagból ráadásul kevés is fogy. Az év három kedvező szakában nincs különösebb gond a dízelekkel, télen azonban előadódhatnak problémák. hoz történő adagolásával talán még át lehet vészelni a hideg évszakot. A módszerrel azonban csínján kell bánni, és nem árt tanulmányozni a kocsi kezelési könyvét, mert a túlzásba vitt benzinezés rontja az üzemanyag cetánszámát és öngyulladási viszonyait, sőt tönkre is teheti a motort. Mindenképpen kell számolni bizonyos nyomatékcsökkenéssel és zajszintnövekedéssel. Van még valami, amit a dízeIcsck nem hagyhatnak figyelmen kívül. Hiába van a kocsiban nagy teljesítményű izzító automatika, a jéghideg motorban nagyon nehéz a levegőt úgy felmelegíteni, hogy az égés beinduljon. Ha az akkumulátor nem elég erős, a dolog kimenetele erősen kérdéses. Sebaj, mondják erre, be js lehet húzatni az autót. Hát éppenséggel be lehet, sokszor egyenesen a javítóműhelybe, méregdrága generálozásra. A dermedt olaj és a befecskendezőrcndszer megnövekedett ellenállása együttesen azt eredményezheti, hogy a vezérmű fogasszíja nem tudja átvenni a szükséges erőt, és néhány fognyit megugrik. Ennek az a következménye, hogy a rosszkor nyíló szelepek beleérnek a dugattyúba, és a motorban minden összekuszálódik. Külső segítséget ezért csak csínjával vegyünk igénybe! B. I. m,llk> Ft. 2400_/ 2000- / 1600_/ 12U0. 8uo_V -co./ d— r í? Íí a 1 $ •ss •f Sfc Á : 33S2SS Kt-1 4:55 W&A '90 végéig "91 í. félévben Rá cs Kiskun Békés Csongrád S/olnok DM-grafikon A megye tavaly „gyorsított" Az elmúlt év első hat hónapjában háromezerrel szaporodott a vegyes vállalatok száma és ez a már devizában megjelenő 93 milliárd forintos alapítói vagyont további 26-tal növelte. Látható tehát, hogy ____ évről évre csökken az egy vállalkozásra jutó tőke nagysága, egyre kisebbek az új gazdasági szervezetek. Míg '89- ben 92, '90-ben 48, az elmúlt év első felében létrejött A gazdaság átalakításának, a nemzetközi versenyképességnek, az exportképességnek elengedhetetlen feltétele a külföldi töke jelenléte. Bár jogilag már húsz éve adott a lehetőség vegyes vállalatok alapítására, a '91 első félévéig bejegyzett közel kilencezer ilyen vállalkozásból '88 végén még csak kétszáz, '89 decemberében ezernégyszáz működött. vegyes vállalatok már csak 23 millió forintos átlagos tőkenagysággal alakultak. A legtöbb új céget természetesen budapesti székhellyel jegyzik be, a megyék rangsorában GyőrSopron és Pest vezet. A DélAlföld a mezőny második felében szerénykedik, szűkebb hazánk, Csongmmmmmmmm tád megye pedig elsősorban az elmúlt évben „gyorsított". Hat hónap alatt devizában 423 millió forint áramlott a megyébe és ez óriási ugrás a már meglevő 710 millióhoz hasonlítva. KÖRKÉP Közel két milliárd forinttal szálltak be tavaly magyar cégek külföldi vegyes vállalatok alapításába adta hírül a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma. Ez egyébként duplája az előző évi magyar befektetéseknek. Romániában 90, Csehszlovákiában 64, Németországban 45, az egykori Szovjetunió területén alakult országokban pedig 52 közös vállalatban érdekeltek magyar cégek. A tavaly alakult magyarországi központú vegyes vállalatokba viszont a nyugati cégek 3 milliárd dollár értékű tőkével léptek be. * Nem tárgyalt a Gazdasági Kabinet a magyar építőipari cégek Horvátország újáépítésében való részvételéről. A Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának szakemberei a most lejárt kéthetes határidőre elkészítették ugyan a kockázatfelmérést, de a kabinet túlterheltsége miatt - legkorábban február 5-én foglalkozhat az üggyel. * A készülő távközlési törvény szerint a Magyar Távközlési Vállalathoz kerülne a távirati szolgáltatás. A Posta kettéválásakor ugyanis öszvér megoldás született átmenetileg: a két utódcég közös elszámolásába kerültek a táviratok. Munkahelyteremtés és köz(hasznú)munka Ingyen pénz vagy hitel Hiába fogadkoztak tegnap reggel nyolc órakor a Csongrád Megyei Munkaügyi Tanács tagjai, hogy gyorsan - esetleg már tíz órára - végeznek, a kezdés után két órával mégis úgy rendeltek el szünetet, hogy az első napirendi ponton sem jutottak túl. A vita a munkahelyteremtő beruházások körül lángolt fel, pontosabban azon, kedvezményes kamatozású hitel vagy vissza nem térítendő támogatás formájában osszák szét az idei keretet. Tavaly, bár a támogatásra is lett volna lehetőség, hitelre írták ki a pályázatot, s így is akadt jelentkező bőven, hiszen az ismert konstrukciók közül ez volt a legolcsóbb pénz a vállalkozásoknak. Idén azonban egy országos állásfoglalás szerint a munkahelyteremtő beruházásokhoz kapcsolódó „támogatásokat vissztehermentes tőkejuttatás formájában lehet kihelyezni". Bumm! mondták erre a munkaadói oldal képviselői és nemcsak kézzel-lábbal, érvekkel is tiltakoztak az ingyen pénz ellen. Nem látják biztosítva a visszafizetést, ha a szerződő nem teljesíti a feltételeket, azaz nem biztosítja a foglalkoztatást a kialkudott időtartamra. Ellenérvként elhangzott, hogy a vissza nem térítendő támogatás konstrukciója bizonyos mértékben világbanki ajánlás is, hiszen ily módon látják csak lehetségesnek átvészelni ezt a nehéz foglalkoztatási időszakot. Egyelőre azonban rengeteg a nyitott kérdés. Mi lesz például a tavalyi szerződésekkel, ha idén már más feltételekkel lehet támogatáshoz jutni? Milyen szigorú elvárásokat kell megkövetelni az új pályázatoknál, lehet-e majd felelősséggel dönteni az ingyen pénzre érkező temérdek támogatási igény között? Olyan vélemények is elhangzottak, hogy már így is nagyon kevés döntés — és ami a lényeg, pénz - • maradt megyei hatáskörbe, és a szűk mozgásteret még állásfoglalások is szabályozzák. A másik oldalnak meg abban volt igaza, hogy a rendelkezésre álló néhány tízmillió forinttal nem lehet rendre tanítani a gazdaságot, ennek az összegnek a munkahelyteremtés az elsődleges szerepe. A hitel vagy vissza nem térítendő támogatás kérdésében ezúttal nem született döntés, a Decentralizált Foglalkoztatási Alap felosztásáról azonban sikerült megegyezni. A kétszáznegyven milliós keretből negyvenmilliót tartalékoltak, azzal a nem titkolt céllal, hogy az év közben jelenkező redkívüli feladatokra - mezőgazdasági munkanélküliség stb. - is maradjon pénz. Ennek következtében az előterjesztéshez képest csökkentek a legnagyobb tételek, így munkahelyteremtésre 47, átképzésre 38, részmunkaidős foglalkoztatásra 31 millió forintot szán a Munkaügyi Tanács. A legnagyobb összeget, 54 millió forintot idén az átértékelt közhasznú munka támogatására fordítanak. KOVÁCS ANDRÁS