Délmagyarország, 1992. február (82. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-20 / 43. szám

4 KÉK FÉNY DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1992. FEBR. 20. E

lőreláthatólag már az év második felében felemeli a kormányzat az 50 dolláros lakossági valutakeretet jelentette be (ki) a napokban Kupa Mihály pénzügyminiszter. Nekem erre a hírre óhatatlanul egy február eleji másik jutott az eszembe, mely szerint a forint annyira megerősödött Bécsben, hogy az osztrák bankok jobban váltják azt, mint a hivatalos magyar árfolyam. Egészen pontosan, akkoriban miután a jegyzés hullámzó, lehet, hogy mostanában is - egy négytagú család úgy járt jobban, ha nem itthon váltotta ki xl 50 dolláros valutakereteket, hanem odakint vásárolta meg a schillinget határon átcsempészett forintjaiért. Igaz, a tranzakció haszna valójában nagyon szerény, inkább jelképes összeg, a fordulat azonban mindenképpen figyelmet érdemel. Hol vannak már azok a szép napok, amikor a rokonok, ismerősök útleveleinek és természetesen valutakereteinek kiváltásából szerényebb nyugati autó árát is meg lehetett spórolni, amikor a harmincforintos márkát már a bank ajtajában megvették negyvenötért. Ma, az ötvendolláros konstrukciónál - a valuta feketepiaci és hivatalos árfolyamának kiegyenlítődésénél - az az ígéret is értékét vesztette, hogy a két évig önmegtartóztatók a harmadik évben 150 helyett 200 dollárt kaphatnak. Hivatalos, vagyis nagyon kedvező árfolyamon - mondták akkor, ma pedig már az emelés hírének is inkább csak azért örülünk, mert a semmire sem elég „ellátmányt" talán nem a neppereknél kell majd kiegészíteni. Árban - egyelőre úgy tűnik - a valutakeret sem lesz versenyképesebb, mint az utca. Inkább csak hivatalosabb lesz, miközben nemzeti valutánk erősödésével - és fogyásával - egyre inkább megtanuljuk becsülni a forintot. KOVÁCS ANDRÁS 1992. március 5-6. Tőzsde '92 A Triplax Bt. és a Délmagyarországi Gazdasági Kamara konferenciát szervez Budapesten 1992. márcus 5-6-án, Tőzsde '92 cfmmel, három - értékpapírtőzsde, árutőzsde és tózsdemarketing szekcióban. A helyszín a Budapesti Kongresszusi Központ lesz, az előadók között pedig olyan ismert szakemberek találhatók, mint Hardy Ilona a Tőzsdetitkárság vezetője, Dicső Gábor a Kontrax Rt. elnöke. Szentgyörgyi Pál a Budapest Bank Rt. szegedi igazgatója, s nem utolsó sorban a plenáris előadó, Kupa Mihály pénzügyminiszter. Az értéktőzsde szekcióban egyebek mellett - a forrásszerzésről, a külföldi tőkebevonás tapasztalatairól, a tőzsdére jutás gyakorlati kérdéseiről esik szó, az árutőzsdeinél az opciós ügyletek mellett a fém-, a gabona- és az energiatőzsde témája kerül terítékre. A harmadik, a tőzsdemarketing szekcióban, ennek a még nem teljesen körülírt területnek különböző megközelítéseivel ismerkedhetnek a szakemberek. (Jelentkezéseket - bővebb felvilágosítás a 20-093 telefonszámon - március elejéig még elfogadnak a szervezők.) KOVÁCS Szegedi Ipari Vásár '92 Tőkebefektetőket is várnak Az előzetes, illetve a konkrét külföldi jelentkezők számából ítélve úgy tűnik, hogy 116 évvel az alapítás után a Szegedi Nemzetközi Kiállítás és Vásár 1992-ben már méltán érdemli ki a nemzetközi jelzőt, és mint a város nyári, ünnepi programjának első nagyszabású rendezvénye sok kiállítót és látogatót vonz. A vásárigaz.gatóság szervezési munkája során számos olyan külföldi céget, illetve hazai vegyesvállalatot keresett meg, akik színvonalas termékeik, fejlett technológiájuk bemutatásával nemcsak a szakemberek, hanem a nagyközönség érdeklődésére és elismerésére is számíthatnak. A Délmagyarországi Gazdasági Kamara a külföldi partnerszervezetekkel kialakított jó kapcsolatainak köszönhetően jelentős segítséget nyújt a vásárszervezőknek az új kiállítók felkeresésében. Az idei rendezvény egyik kiemelt célja, hogy - a tőkebeáramlást is segítendő - olyan külföldi cégeket kívánnak a vásári részvételnek megnyerni, akik potenciális gazdasági és kereskedelmi partnerei lehetnek a hazai kis- és nagyvállalkozásoknak egyaránt. A hagyományos testvérvárosi kapcsolatok keretében résztvevő kiállítókon túl számos olasz, osztrák, német, holland, francia, Finn, román, lengyel és szlovén cég, hazai vegyesvállalat jelezte már részvételi szándékát. Az eddig jelentkezett több mint száz magyar kiállító között jelen vannak a nagymúltú, vásári hagyományokkal rendelkező vállalatok, mint a Vidia Kereskedőház Rt., a Pick Szalámigyár és Húsüzem, a Pécsi Hunor, a Kontrax Irodatechnika Rt., a Videoton Elektronika Kft.. Rajtuk kívül természetesen résztvevők lesznek az utóbbi években alakult, illetve megújult cégek, vállalkozások és kisvállalkozók is, akik idén először mutatkoznak be a szakmai és nagyközönség elótt. Kupához mennek a szegedi kiskereskedők? A Kisosz az Alkotmánybírósághoz fordult Sok kis boltos lehúzza a rolót, ha... K. A. A módosított adótörvény kimondja, ha bármelyik állami vállalat, jogi személy, vagy gazdasági társaság kiskereskedőtől vásárol, 3 százalékos adóelőleg levonási kötelezettség terheli. - Ez véleményünk szerint erősen rontja a kisvállalkozók versenyhelyzetét. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a magánkereskedők és az egyéni vállalkozók fejlesztéseiket és a tevékenységhez szükséges beruházásaikat csak az adózott jövedelmükből, illetve magánvagyonukból finanszírozhatják. - Térjünk vissza arra a bizonyos 3 százalékra. Ez első látásra nem túl nagy összeg. Sok hűhő semmiért? - Nem éppen. Az állami cégek így is túlterheltek az adminisztrációval. Most, a három százalék miatt újabb kartonok százait kell egy-egy cégnél felfektetni. Már most, mindezt az adminisztrációt megspórolhatják a vállalatok, ha nem kiskereskedőtől, hanem állami cégtől vásárolnak. Hírlik, hogy sok nagy cég már meg is tiltotta anyagbeszerzőinek, hogy egyéni vállalkozótól vásároljanak. - A kormány vállalkozásbarátnak hirdetett politikájának homlokegyenest ellentmondanak az új adójogszabályok. A kiskereskedőket megkülönböztetetten is sújtják az új adótörvények, ezért a Kiskereskedők Országos Szövetsége az Alkotmánybírósághoz fordult - tájékoztatta lapunkat dr. Martonosi István, a Kisosz megyei titkára. - Tegyük fel, mégiscsak vásárolnak a kiskereskedőnél, mert máshol éppen nem kapni azt az árut. - Akkor szintén a vállalkozó jár pórul, hiszen neki is nyilvántartást kell vezetnie minden egyes három százalékos levonásról. Az állami kereskedelem egyszer már tönkrement a túlzott adminisztrációtól, most erre kárhoztatják a vállalkozókat is. - Lássunk néhány konrét példát is! - A zöldségkereskedőtől, aki évi tíz milliós forgalmat bonyolít le, és ebből bruttó egy milliós haszna keletkezik, háromszázezer forintot le kell vonni a tőle vásárló cégeknek előlegként. Igen ám, de ehhez jön még az 540 ezer forintos társadalombiztosítási elvonás is - így egymillióból csak 160 ezer forintja marad. Előre elviszi az adóhivatal a háromszorosát annak, amit év végén adóként be kellene fizetnie a vállalkozónak. - De a következő évben visszakapja a különbözetet! - Addig viszont, hogy legyen forgótőkéje, kénytelen 36-38 százalékos kamatra hitelt felvenni. Az APEH viszont a feleslegesen befizetett előleg után egy fillér kamatot sem fizet. Az állam egyszerűen használja a vállalkozók pénzét, miközben a kiskereskedők nyöghetik a magas kamatot. - Mi a helyzet a most induló vállalkozóknál? - Nekik még rosszabb. Hiszen, ha komolyabb beruházással indítanak el egy vállalkozást, akkor akár két-három évig is adómentesek. Csakhogy az előleget tőlük is le kell vonni. így az állam minden egyéni vállalkozásból kiszívja a forgótőkét. - Mi idegesíti még a kiskereskedők szövetségét? - A túlzott adminisztráció. Az rendjén van, hogy kötelezővé tették a pénztárgépet. Mi nem az adócsalókat pártfogoljuk. De az már túlzás, hogy miközben a gép feketedoboza mindent tartalmaz, akkor még ár- és árváltozási nyilvántartást is kell vezetni. ..- Mi a helyzet Szegeden? - Teljes az elkeseredés. A kiskereskedők hathatós intézkedést várnak a kormánytól. Már be is jelentkeztünk Kupa Mihály pénzügyminiszterhez. Gondolom, jó ha néhány gyakorló kereskedőtói is hall végre példát a miniszter úr, hogy az íróasztal mögött kiagyalt adórendszer milyen is a valóságban. - Mi lesz, ha nem hoz sikert ez az akciójuk? - Keményebb lépésre szánjuk el magunkat. RAFAI GÁBOR Mezőgazdászképzés a Dél-Alföldön A vásárhelyi állattenyésztési főiskola 1992 szeptemberétől a Debreceni Agrártudományi Egyetem Hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Főiskolai Karaként várja a mezőgazdászjelölteket, mégpedig az eddiginél jóval bővebb képzési programmal. Mint Fodor Ferencné tanulmányi osztályvezetőtói megtudtuk, az eredeti állattenyésztési üzemmérnöki helyett ezután általános mezőgazdász végzettséget nyújt az intézmény. Állattenyésztési, növénytermesztési, kertészeti és ökonómiai szakok közül választhatnak a hallgatók, és a képzés kiegészül menedzsment, marketing és vállalkozói ismeretekkel is. A képzés nemcsak bővebb, de gyakorlatiasabb is lesz. A nagyüzemi mezőgazdaság háttérbe szorulása miatt a mezőgazdászjelölteket a családi farmergazdálkodással is megismertetik - két éve kezdték el a tanüzemek kialakítását, amelyeken jelenleg vállalkozók gazdálkodnak, és ellátják a hallgatók oktatását is. A képzés bővítéséhez, a mintafarmok gépesítéséhez 250 millió ECU Phare-támogatást kapott a főiskola. K. G. Bejegyezték a Maleb Coop Rt.-t Az utolsó sándorfalvi téeszközgyűlés A sándorfalvi Magyar - Lengyel Barátság Tsz-ben a részvénytársasággá válásról még tavaly májusban döntött a közgyűlés. A bejegyzés azonban napjainkig halasztódott. A késlekedve meghozott új szövetkezeti törvény előtt számtalan, néha kreált procedúrát járattak pótlólag végig azokkal, akik nem mondtak le az „idő előttinek" minősített átalakulási szándékukról. Bár minden stimmelt, az időt csak sikerült elhúzni. Biztos ami biztos alapon, hogy kiderüljön a vezetőség „félrevezette-e" a tagságát, a törvény újabb szentesítő közgyűléshez kötötte a korábbi elhatározás véghezvitelét. A napokban végre sikerült pontot tenni az ügy végére. A közgyűlésen az 540 téesztag közül 347 vett részt. A jelenlévők egyhangúlag megerősítették az eredeti elképzelést. így nem lehetett akadálya, hogy a cégbíróság még aznap, február 17-én bejegyezze a Maleb Coop Rt.-t. Keresztúri István elnök az utolsó téeszközgyűlésen - tekintve, hogy a zárszámadás elfogadására a küldöttgyűlés hivatott - szövetkezeti ténykedésének 27 esztendejéből a tavalyit nevezte meg a „legnyűgösebbnek". A hitelképtelenség, a csőd, a pénzhiány mostanra vált általánossá. Amikor a nyereségnek korábban kétharmadát adó növénytermesztés rekordtermés mellett is 18 millió forintos veszteséget fialt, érdemes elgondolkodni: az emberek felejtették el a szakmát, vagy a közgazdasági helyzet ilyen kilátástalan? A válasz nem lehet kétséges. Az rt.-t itt a megkapaszkodás utolsó szalmaszálának tartják. A 270 milliós vagyon felét már tavaly nevesítették. A zártkörű rt. a vagyon 20 százalékát a Maleb Centrum Kft.-nek adja át, többek között a szociális ellátás finanszírozására. Ha külső kényszer ezt nem diktálja, 90-100 millió forint körüli vagyont nem osztanak fel, e tőkét a cég életképessége érdekében kívánják a leghatékonyabban mozgatni. T. Sz. I. Szöko(napi)ár így emel a Pick A Húsipari Szövetség nemrégiben tett bejelentéséből megtudhattuk, hamarosan megemelkednek a húsipari termékek termelői árai. Ez egyértelműen meg fog jelenni a fogyasztói árakban is. A húsfélék ma már szabadárasak, így termelőnként, boltonként más-más összeget hozhatnak ki ugyanazon termékre. Környékünkön a Pick Szeged Szalámigyár és Húsüzem a legszámottevőbb szállító, ezért Bihari Vilmos vezérigazgatótól érdeklődtűnk szándékaikról. A Pick már kiküldte a boltoknak a február 24-én életbelépő árjegyzékét. Természetesen ebben csak a termelői és a nagykereskedelmi ár a fix, a fogyasztói csak ajánlott. A saját boltjaikban viszont ezt érvényesítik. Náluk a húskészítmények átlagosan 5, a sertéshúsok 7, a marhahúsok 3 százalékkal drágulnak. A szárazkolbászok és szalámifélék ára most nem változik. „Ízelítőül" íme néhány Pick-es ár. A párizsi kilója változatlanul 145 forint lesz, de például a csabai felvágott 170 helyett 194, a lecsókolbász 133 forintos ára 23-mal több a mostaninál, a füstölt csemege szalonna 9 százalékkal kerül többe. Az eddig 270 forintos rövidkaraj, éppúgy mint a sertéscomb 294 forint lesz, míg a dagadót 223 forintért mérik.A marhahúsok közül a lábszár 10, a gömbölyű felsál 15 forinttal drágul. Bihari Vilmos ezzel kapcsolatban elmondta, hogy piacgazdasági körülmények között az árváltozások elkerülhetetlenek. Magas inflációs rátánál e mozgások erősebbek, kisebb inflációnál mérsékeltebbek. A vállalatnak nem áll érdekében túlfeszíteni a húrt, hisz, ha környezeténél erőteljesebb árváltoztatást hajt végre, akkor elpártolnak tőle az üzleti partnerek. Később a konkurencia viselkedésétől függően a mostani elképzelések egyikénéi-másikánál előfordulhat, hogy korrigálni kell. A termelés költségnövekedésének általános vonásaként értelmezhető, hogy az étkezésben a húsféléket helyettesíteni tudó rrtás élelmiszerek is drágulnak. Ugyanakkor a sertés felvásárlási ára magasabb, minőségtől függően jelenleg 70-75 forint, mint ami változatlan termelői ár mellett megtérülhetne. A végső döntést a piac fogja kimondani: elfogadja vagy elutasítja a mostani emelést. TÓTH SZELES ISTVÁN Forrás Menedzser Klub A Uj helyen - új sorozat A Forrás Menedzser Klub új helyen várja az érdeklődőket: a Deák Ferenc utca 22. szám alatt, az Áfészek Szövetségének pinceklubjában. Mint megtudtuk, nem csak a hely, hanem a programok egy része is új. Minden hónap utolsó szerdáján munkareggelire várják az érdeklődő vállalkozókat. Február 26-án reggel 9 órától a társasági adó változásai kerülnek „terítékre". A vendégek pedig dr. Ványai László és Szeles Béla az APEH Csongrád Megyei Igazgatóságnak igazgatója és helyette-