Délmagyarország, 1992. február (82. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-20 / 43. szám

CSÜTÖRTÖK, 1992. FEBR. 20. A VÁROS 5 Orenburgi betegek Több mint hatezer magyar dolgozott a hetvenes évek közepétől a végéig a Bogorodcsány és Orenburg közötti szovjet gázvezeték építésén. Egyelőre csak feltételezik, hogy a közülük elhunyt háromszáz ember halálát az ott szerzett betegség okozta. Mivel az Orenburg Alapítvány kártérítési per indítását tervezi a magyar állam ellen, ezért a Népjóléti Minisztérium elrendelte az érintettek orvosi vizsgálatát, amit az ország négy orvostudományi egyetemén végeznek. A Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetemen dr. Pető Zoltán docenst bízták meg a vizsgálatsorozat irányításával. Ot kérdeztük - a jelentkezési határidő letelte előtti napokban - a megbetegedéseket kutató vizsgálatokról. - A négy magyar orvosegyetem között osztották fel az országot. Mely megyék tartoznak a SZOTE-hoz? - Nagy területet kaptunk, jószerével az ország egynegyedét: Csongrád, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok és Bács-Kiskun megye érintett lakosainak a vizsgálata a mi feladatunk. Eddig száznál kevesebben kérték a vizsgálatokat, de ahogyan közeledik a jelentkezési határidő február 22 -, úgy nő az igényt bejelentő levelek száma. Feltételezhetően még több tucat érkezik az elkövetkezendő néhány napban. - Létezik nyilvántartás a veszélyes zónában dolgozókról, aminek segítségével értesíthették az érintetteket a szűrés lehetőségéről? - Nincs ilyen névsor. Kizárólag a telekommunikációs eszközökből tudhattak erről, de oly nagy propagandát fejtettünk ki, hogy valószínűleg minden érdekelt értesült a lehetőségről. A jelentkezés önkéntes, és aki szü kségét érzi, élhet az alkalommal. - Az önnek címzett leveleket átlapozva azt tapasztaltam, hogy a jelentkezők többsége, de legalábbis ötven százaléka, nem panaszkodik tű •netekről, mégis igényli a vizsgálatot. - Nem készítettem erről statisztitkát, de valóban, a levelek egy részéből az derül ki, hogy az illető nem észlelt semmiféle betegségtünetet magán, de az egykori munkatársai megbetegedéséről vagy haláláról szóló hírek aggodalmat szültek benne. Vannak nyilván olyanok is, akik szükségtelennek tartották írásban tudtunkra adni tüneteiket, és majd a személyes találkozásunk alkalmával számolnak be panaszaikról. - Milyen vizsgálatoknak kell alávetnie magát a jelentkezőnek? - Röntgen-, ultrahang-, belgyógyászati, fülorr-gége, ideg-elme, üzemorvosi, valamint részletes laborvizsgálat vár rájuk. Ezenkívül kikérdezzük őket korábbi betegségeikről, életútjukról, munkakörülményeikről. Méghozzá mindezt egyetlen nap alatt végezzük el, hiszen mint mondottam, az ország távolabbi településeiből is ide kell utazniuk, s ezt nem tehetik meg - anyagi okok miatt - több alkalommal. - Nem kis megterhelést jelent ez a betegnek, orvosnak, asszisztensnek. - Az első pillanattól kezdve arra törekedtünk, hogy percnyi pontossággal szervezzünk meg mindent. A jelentkezőket írásban tájékoztatjuk a vizsgálatok sorrendjéről, helyéről. Valamennyi klinikán várják őket, és így lehetséges, hogy egyetlen nap alatt „lezavarjuk" e sorozatot, ami egyébként több hétét is igénybe vehet. Persze, ha minden flottul megy, akkor is nehéz nap vár a páciensekre és a vizsgálatot végzőkre egyaránt. - Ismervén az egészségügyi intézmények anyagi helyzetét, nem kerülhetem el a kérdést: kapnak ezért plusz támogatást? - Személyenként ezer forintot kapunk a minisztériumtól. A vizsgálat valódi költsége ennek három-négyszerese. A differenciát az egyetemnek kell állnia. - Az Országos Munka- és Üzemegészségügyi Intézet orvosi bizottsága 1990-ben vizsgált már közel kétszáz Orenburgban dolgozott, és feltételezhetően ott megbetegedett embert. E bizottság azonban nem tudott ok-okozati összefüggést kimutatni, de nem is zárta ki annak lehetőségét, hogy a kórok eredője Orenburgban keresendő. A mostani vizsgálatsorozattól várható-e bizonyosság, kivált ennyi év után ? - Minél hosszabb az eltelt idő, annál kevesebb a valószínűsége, hogy egyértelmű összefüggést bizonyíthassunk. Az orvosegyetemi bizottságoknak nem is az a feladatuk, hogy döntést hozzanak. Mi a vizsgálati eredményeinket elkü ldjük Budapestre, ahol egy másik orvoscsoport valamennyi eredmény ismeretében - kutathatja az esetleges összefüggést. - A vizsgálatsorozat befejeztével kaphatunk majd tájékoztatást arról, milyen tapasztalatok születtek a SZOTE-n? ' - Április első felére végzünk, nem sokkal utána kérdezhet az itt vizsgáltak eredményeiről. KALOCSAI KATALIN Szövetkezeti munkanélküliek A kása forró, mégis enni kell? Több ágazatban - így a mezőgazdaságban, az építőiparban, kereskedelemben és a helyiiparban - érdekelt szakszervezetek megyei szervezetei levélben fejtették ki véleményüket. Többek között épp a szövetkezeti törvényre hivatkozva: „Mivel a '92-es I. törvény szerint a tagsági viszony - a gazdasági társasággá való átalakuláson, jogutód nélküli megszűnése, valamint a tag halálán kívül csak a tag önkéntes kilépésével, valamint kizárással szűnhet meg, rá is érvényes a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991-es IV. törvény idevágó rendelkezése. Azaz munkanélküli-járadék illeti meg. Ezen túl abban az esetben is megállapítható munkanélküli-járadék, ha a tagsági viszony nem szűnt meg, hanem a tag munkavégzési kötelezettsége szünetel. Követeljük ezen jogsértő intézkedés felfüggesztését!" Kevevári József, az Ipari Szövetkezetek Csongrád Megyei Szövetsége ügyvezető elnöke is véleményének kifejtésére kért lehetőséget. Eszerint a lényeg az, hogy a kormány nem akar fizetni, s akad olyan hivatal, mely azonnal ugrik, hogy gazdája akaratát gondolkodás nélkül végrehajtsa. Az ipari szövetkezetek eltérő sajátosságai senkit sem érdekelnek. Az átmeneti törvény 55-ös szakaszának tisztességes végrehajtása az lenne, ha csak a már átalakult szövetkezetre alkalmaznák e rendelkezést. A Az Országos Munkaügyi Központ érvekkel támasztotta alá azon intézkedését, hogy a munkaviszonyukat szüneteltető szövetkezeti tagoknak február 17-től nem fizet munkanélküli-járadékot. A hivatkozási alap az új szövetkezeti törvény. Az eljárást, a törvény értelmezést azonban sokan elsietettnek, sőt embertelennek tartják. Nekik is vannak érveik. törvény erre ad időt, méghozzá december végi határidővel. Teljesen megalapozatlan egy ehhez kapcsolódó tennivalót kiragadva, azonnali hatályúvá tenni. Ugyanakkor nem hatálytalanították a '71/32-es törvényerejű rendeletnek az a pontját, mely szerint ma is él a foglalkoztatási kötelezettség, s szüneteltetni is lehet azt. Országos szinten is megy a vita, a témát az érdekegyeztető tanács soron következő plenáris ülésén is megtárgyalják. A konszenzust az jelenthetné, ha az átmenet időszakában lehetőséget adnának a folyamatosságra. Erre nem sok az esély, így a szövetkezeti törvény pontosítása elkerülhetetlennek látszik. Az egészben az a legszomorúbb, hogy a kész tények elé állított, pénz nélkül maradt emberek rovására megy a huzavona. Nem vall fejlett erkölcsi érzékre, ha valamelyik fél túlzottan biztos az álláspontjában, s a másikat meg sem hallgatja. Az embereket is nézni kéne, nem csak a valahol, valamiért - talán épp rosszul leírt szavakat. * E sorokat épphogy leírtam, s újabb adalékként egy másolat érkezett szerkesztőségünkbe, a Csongrád Megyei Munkaügyi Tanács Kiss Gyula munkaügyi miniszternek írt leveléről. íme, annak fontosabb gondolatai: „A két és fél ezer szövetkezeti tag munkanélküli-ellátását megszüntető rendelkezés - mely jogi szempontból indokolt lehet elfogadhatatlan, mert joghézagon alapul, miután nem sikerült összhangot teremteni a szövetkezeti és átalakulási valamint a foglalkoztatási törvény között. Ez nem elsősorban a minisztérium felelőssége, de az igen, hogy azonnali hatályú rendelkezésével tovább súlyosbítja az amúgy is feszültségekkel terhelt szövetkezeti szféra helyzetét. Miután a munkanélküli-járadékot eddig is azok a szövetkezetek igényelték tagjaiknak, melyek fizetési gondokkal küzdöttek, félő, hogy képtelenek a felmondással járó végkielégítés megfizetésére. A döntés halogatásával emberek tömegei maradnak ellátatlanul. A munkaügyi tanács nyomatékosan kéri, hogy a miniszter az intézkedést függessze föl, mint idő előttit. Az átmenetet ideje alatt a korábbi munkaügyi rendelkezések életben tartását látja indokoltnak." TÓTH SZELES ISTVÁN Szennyvíztisztító Jövőre kezdik az építést A Krüger-cég által fölépített üzem, valamint a beruházáshoz szorosan hozzá tartozó csatornahálózat együttesen mintegy 8 milliárd forintos értéket tesz ki. Az építés befejezése után mindez teljes egészében az önkormányzat vagyonának része lesz. Jövőre már megkezdődik az első munkafázis, s a teljes befejezésig vegyes vállalat formájában működnek együtt Krügerék és a hamarosan önkormányzati tulajdonba kerülő vízművek (a birtoklási arány 51:49 százalék lesz az önkormányzat javára). Az új üzem kezeli majd az ivóvízhálózatot is. Szeged 80 százalékban csatornázott legalábbis, ami a lakosság számarányát illeti. Ha a területi elosztást nézzük, ez az arány csak 50 százalék... Ezenfelül a talajvíz szintje bizonyos városrészeken igen magas, ezért - Szegeden és közvetlen régiójában - tervbe vették körülbelül 500 kilométernyi csatorna építését is. Évente 5 ezer tonna kommunális iszapot engedünk a Tiszába, úgyhogy egyelőre még nem mutogathatunk igazán a folyót felsőbb szakaszokon szennyezőkre. A tisztítóüzem első technológiai bázisa azonnal egyharmaddal csökkenti majd ezt a mennyiséget, 1997-ben pedig, a teljes befejezés után már csak évi 200 tonna iszap Rendszeresen beszélünk róla, de tudjuk-e pontosan, mit is jelent majd a városnak, ha megépül a szennyvíztisztító üzem? És ami legalább ilyen fontos: mi lesz az akkori víz- és csatornadíj-számlákra írva? Tühegyi József alpolgármesterrel a beruházásról folytatott tárgyalások kapcsán beszélgettünk. kerül a vízbe. A legnagyobb szennyezést okozó nitrogén 85 százalékát, a foszfor 90 százalékát szűri majd ki a legfrissebb európai szabványoknak megfelelően felépített Krüger-féle tisztító. A rendszer tervezésekor a város terjeszkedésére, növekedésére is gondolnak: úgy telepítik a technológiát, hogy az bármikor bővíthető legyen a megnövekedett igények szerint. Krügerék bevallottan referenciamunkának tekintik ezt a beruházást, s Szegeden akarják megmutatni, hogy pénzügyi és jogi lehetőségek, valamint a szolgáltatást igénybe vevő kör mind összhangba hozhatók. És itt következik a megfizethetőség kérdése: hogyan viseli majd a víz- és csatornadíjat a lakosság? A díjban megjelennek az üzemeltetés költségei, á fejlesztésre szánt összeg és egyéb tételek. A mostani tárgyalási szakasz hétfői befejezése után azonnal megkezdik a tarifaalternatívák kidolgozását. Olyan díjszabáspolitika várható, amely elsősorban a szegediek teherbíróképességét veszi számításba. Több változat is készül, s a közgyűlés ezekből választja ki azt, amely leginkább megfelel a mi viszonyainknak és lehetőségeinknek. A Nyugat-Európában alkalmazott díjszabásmintát vetítik szegedi viszonyokra. Két kiragadott példa arra, hogyan festhet az árpolitika: elképzelhető, hogy egy meghatározott mennyiségig alacsony lesz a vízdíj, ám aki ezen túl is fogyaszt, jelentősen többet fizet majd. Ez a módszer nyilvánvalóan takarékosságra ösztönöz. Franciaországban a „nagyfogyasztók" (például a vállalatok) keveset fizetnek, a spanyoloknál éppen fordítva van. „A szegediekre kiszabott tarifáknak azonban nem szabad elérniük azt a határt, ami már komoly gondot okoz a sokféle fizetnivalótól sújtott polgároknak" - fejezte be tájékoztatóját Tűhegyi József alpolgármester. NY. P. Másodszor sikerül? Lapzártáig egyetlen ellencsövet sem találtak el a Csongrádi sugárút és a Rókusi körút sarkán gázvezetéket sajtoló Gépszolg Kft. munkatársai. De legyünk igazságosak: egy hete'sem „direktben" találkoztak a csövek. A vízvezeték alatt 10-15 centiméterrel igyekezett átsurranni a gázcső, de a talajmozgás megtette a magáét, így aztán átmenetileg hajózószakasszá változott a körút. Ráadásul a nyilvántartás sem egészen azon a helyen mutatta a vízvezetéket, mint ahol az valójában volt... A gázcső másodszori átsajtolását az eredeti helyszíntől másfél méterre, és egy méterrel mélyebben végzik. A városgondnokság irányítja a helyreállítást: most a Gépszolg Kft. a földmunkáknál tart. Utánuk a Közúti Építő Vállalat szegedi építésvezetősége következik, de aszfaltozni csak az időjárás enyhülése után tudnak - most nem csak a munkás, a friss aszfalt is fázik. Gyermekeké a színpad Általános iskolás és óvodás gyermekeknek Tied a színpad címmel fellépési lehetőséget biztosít a River együttes, a Százszorszép Gyermekház és a Bartók Béla Művelődési Központ. A „versenykoncertekből" álló előadássorozatok március 3-tól május 26-ig tartanak keddenként és csütörtökönként délelőtt 10 órától és délután fél 3 órától. Minden előadáson először a River együttes játszik hangulati bevezetőként, majd a jelentkezők adhatják elő a River együttes által kísért műsorukat. A szervezők szeretnék, ha egy-egy alkalomra egy-egy intézmény jelentkezne; óvodánként, iskolánként 200-250 gyermeket tudnak befogadni. Egy közösség egy számmal nevezhet, az óvodások 5-10 fős, az iskolások 2-3 fős csoportokban, vagy egyénileg. A „versenykoncert" legügyesebb szereplőivel a River együttes közös hangfelvételt készít, amit kazettán kiadnak. Jelentkezni a két szervezőintézménynél február 21-ig lehet. Minden kérdésre választ kapnak a jelentkezők ma este 6 órakor a Százszorszép Gyermekházban. Buszpiszkosítás Nincs elírás a címben, nem egy áj biztosítási formáról lesz szó, hanem arról, miért célszerű a lehető legrövidebb úton összesározni az autóbuszokat. Bevallom, soha nem értettem, miért locsolják föl időnként a buszok padlatát valami folyadékkal, amitől nyáron olyan érzése támad az embernek, mintha egy üres üzemanyagos hordó közepében rázódna ismeretlen céllal. Azt, hogy büdös van, mindenki érzi ilyenkor, de ablaknyitással csak a legvakmerőbbek kísérleteznek: az ablakok egy részét csavarokkal biztosították mindenféle tologatok ellen, a maradék pedig magától szorult be, így aztán a kelleténél sokkal valószínűbb a kudarc lehetősége, ami - tekintettel a jelenlévő (hölgy!)közönségre - senkinek se hiányzik. A legutóbbi borulással azonban mindenre fény derült, az eső lemosta szememről a hályogot. A feketére locsolt padlón ugyanis gömbölyűén csillogtak a kabátokról-cipőkről lehullott vízcseppek, amelyeket határozottan taszított az olajos felület. Így - tekintettel a javában zajló albertville-i téli olimpiára - mindenféle csúszkálással együtt járó sportág művelésére nyílt lehetőség az utazás ideje alatt is. Ezt a műanyag borítás érdesítési céllal készült kis kitüremkedései sem tudták megakadályozni, de az hamar kiderült, hogy az összesározott felület már nem csúszik olyan jól, ezért néhány talptörlés után annak is esélye lehetett a kapaszkodó elérésére, aki véletlenül éppen nem akarta a sífutást gyakorolni. Ezzel a locsolás módszerrel abban teszik érdekeltté az utazóközönséget, hogy az autóbuszba minél több sarat hordjon föl, és azt igyekezzen a lehető legegyenletesebben szétkenni a padlón. Ez nem több, mint puszta önvédelem, ami ugyebár álllampolgári jog. De nagy baj nincs, hamarosan itt a tavasz, s a szél majd kifújja tüdőnkből a beleivódott olajszagot. NVILAS