Délmagyarország, 1992. február (82. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-03 / 28. szám

10 MEZŐGAZDASÁG DÉLMAGYARORSZÁG HÉTFŐ, 1992. FEBR. 3. Mi lesz a vidék sorsa? Történelmünk legnagyobb földrendezése Miért is e tanácskozás? Nem kevesebbről van szó, mint hogy ezekben a hónapokban, években helyzet, a többszáz mezőgazdasági szövetkezet és állami gazdaság veszteséges gazdálkodása elOriási érdeklődés előzte meg a január 31-én, Gödöllőre meghirdetett agrárfórumot. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem és a Magyar Szociológiai Társaság szervezésében a Mezőgazdaság és a falusi társadalom gondjai és lehetőségei címmel az ország dől el: mi lesz a legnevesebb szakértőit hívták meg vitaindító előadások lenérc az a8azat vidék sorsa, és a megtartására. Az eseménynek külön rangot adott, nem lan°z'k 'ga" magyar történelem h Göncz Árpád köztársasági elnök is zán az e'adós°legnagyobb föld- megjelent és felszólalt. dott szférába mert rendezése hogyan jórészük hitel nél••••••••••••••••MMMMRMHHHMMMMHMMMHMHMMMMMNiMMMMNNHMMM is sikerül. Sokan kül termel. Ennek emlékeznek még rá, hogy Ma- tívikusabb cél- és eszközrend- ellenére a bank nem tud minden gyarországon a jobbágy fel- szert érdemes kidolgozni. hitelezési igénynek megfelelni, szabadítás idején szintén törté- Az is bekövetkezhet, hogy a mert a kétes kintlevőségek után, nelminek mondott átalakulással kelet-európai régiókban tovább- az új rendelkezések értelmében, az ország földterületének 47 ra sem számíthatunk a magyar ötvenszázalékos tartalékot kell százalékát „mozgatták meg", agrártermékek tömeges elhelye- képeznie a banknak, majd az 1945-ös földreform zésével, mert valamennyien idején a több százezer új földhöz önálló agrárexportra töreked- Kételyek és CSZkÖZÖk juttatott az ország földterüle- nek, és létérdekük, hogy a FÁK tének 26 százalékára tartott államainak minél nagyobb si- Dr. Raskó György, a Földigényt. A megszületett, új tör- kere legyen a nyugat-európai művelésügyi Minisztérium közvények szerint viszont ez az piacokon. Tény viszont, hogy a gazdasági államtitkára főként arány a 70-80 százalékot is el- magyar tömegtermelésnek Icái- az agrárközigazgatás dileméri, ebből következik, hogy nem dozott a napja a világpiacon, és máiról szólt, hangsúlyozva, mindennapi átalakulásnak néz csak egyedi minőséggel, egyedi hogy a minisztérium fokoelébe a magyar társadalom, termékekkel tudunk majd jelen- zatosan vonul ki a termelés főként a magyar vidék. tós eredményeket elérni. irányításából, megszüntették a termelésirányítási főosztáEsélyek Kárpótlás és hitelek lyokat leginkább az agrár* r diplomáciában, az agrarpiaci és ellentmondások Nagy Tamás, a MOSZ elnöke rendtartás végrehajtásában és az hangsúlyozta, hogy elsősorban agrárpiaci támogatások szerValamennyi hozzászóló - a a jöv6 és a jelen embereire kell vezésében fejti ki tevékenyvitavczetőkkel együtt üzenné- tckintettci iennjc az új és a szü- ségét. A hallgatók nem nyugyen (közgazdászoktól szocto- ietend(5 törvényeknek, és az a godtak meg a hallottaktól, főleg lógusig, egyetemi tanárral bezá- válság, amelyik ma a magyar azért, mert az államtitkár egyik róan) - arra keresték a választ, mezőgazdaságban tapasztalha- megjegyzése a mai szövetkezeti hogy ebben páratlan, világtör- tó önmagában is komoly prob- vezetők felnőtté válását a történelemben egyedülálló kísér- léma ugyanakkor a mezógaz- vények végrehajtásától tette letben, melyek az. előrevivő, dasági nagyüzemeknek váltó- függővé, és keveset szólt (a kémeghatározható jegyek, mozgá- zat|anul termelniük kell 1992- sőbbi sajtótájékoztatón bősok, és melyek lesznek azok, bcn iSi emellett végrehajtani a vebben) azokról a készülő amelyek a társadalmi feszült- kárpótlási törvényt és átala- kormányzati intézkedésekről, séget tovább gerjeszthetik. kulni. Vitathatatlan, a kelet- amellyel a mezőgazdasági Dr. Halmai Péter közgazdász európai világbirodalom össze- üzemek adósságait rendezni a világpiaci kihívásokról, az omlása idézte elő ezt a sajátos szeretnék. Ám hogy mennyi Európai Közösség és és a ma- és sajnálatos helyzetet, amikor adósságelengedésre lehet szágyar agrárgazdaság kapcsolat- js a magyar mezőgazdaságban mítani, ez ma még titok, rendszeréről szólva kiemelte, lekötött ötszázmilliárd forint Göncz Árpád köztársasági hogy tisztázatlanok és ellent- már második évben nem hoz elnök hozzászólásában az agmondóak az agrárpolitikai cé- semmiféle eredményt. Mára jel- rárértelmiség felelősségét hanglok. valamint az ezekhez illesz- lemzó, hogy mind a szövetke- súlyozta, azt, hogy olyan lchekedó eszközrendszerek. Nem zeti gazdaságok, mind pedig a tőség nyílik meg a magyar falbiztos az, hogy a vezető európai családi gazdaságok, kistermelők vak előtt, amikor önmaguk agrárkörök, agrár-érdekképvi- önfinanszírozásra rendezked- dönthetnek, s elválik, hogy a seletek egyértelműen támogat- hetnek be. Közös megoldást polgárosodás irányába, vagy a ják a teljes magyar tagságot, és kell keresni a kormányzattal és feudalizmus irányába mozdul el szélesre nyitják (minden korlá- nem késlekedni, hiszen nem a magyar vidék. S mivel olyan tozás nélkül) a magyar termé- csak arról van szó, hogy a ter- törvény még nem született, ami kek előtt a nyugat-európai pia- melőszövetkezetekben ötszáz- mindenki számára csak jót hocokat. Bár, főleg 1991-ben a ezer aktív dolgozó van, hanem zott volna, így a szövetkezetek magyar agrárkivitel fő piaca az arról is, hogy kezelhetetlen és a tagok a meglévő értékek, a Európai Közösség régiója. Is- folyamatok indulhatnak el, közösség megóvására, gyarapímert a tavalyi év agrárexport- ugyanis az óhajtott és végre tására törekedjenek, élve az új jának kedvező mérlege, az is, megvalósítható tulajdonváltás- törvények, de a joghézagok hogy az elmúlt esztendőkben sal, tulajdonoskeresésscl a szö- adta lehetőségekkel is. Ké12-17 százalékkal nőtt a mező- vetkezeti vagyon 65-70 száza- telyek, aggodalmak, de a bigazdasági export, ez viszont a léka olyan emberek kezébe kerül- Zalom is jelen van a társaszerződés értelmében ezentúl (het), akik nem vesznek részt dalomban, ám a falu bölcsestíz százalék fölött bizonyos közvetlenül a termelésben. ségében és önzetlenségében korlátozásokat is életbe léptet. Bár a magyar agrárágazat bízva ezeket a válságos időket. Tehát egyelőre kiszámíthatatlan legnagyobb hitelezője az hasonlóan a korábbi válságos és megtcrvczhetetlcn az ezen a OKHB, amelyik a mezőgaz- időkhöz, most is sikeresen átpiacon nyerhető részvételünk daság 50-60, az élelmiszeripar élhetjük. aránya, mindenesetre egy rövi- 70-80 százalékát finanszírozza, debb távon és egy perspek- úgy ítéli meg, hogy a válság- Sz. LUKÁCS IMRI; Növényvédelem - karcsúsítva - Igazgató úr! Úgy gondolom, nem lehetett könynyű eldöntenie, hogy elvállalja-e a nyilvánvalóan sok nehézséggel járó, új megbízatást. - Természetesen tudtam, hogy problémákkal teli helyzetet öröklök. Ismertem az itteni körülményeket, hiszen 1979 decemberétől, kilenc évig, először laborvezetőként, majd agrokémiai főmérnökként ma- jjnnajucgam is az állomáson dolgoztam. Ezenkívül persze a szolgálat tevékenységi és feladatkörével is tisztában voltam. Sőt elófcő beosztásaimnak köszönhetően tudtam az egész szakma működési gondjairól is. Az szintén nyilvánvaló volt számomra, hogy két, viszonylag nagy létszámú intézményből egyet kialakítani sokkal népszerűtlenebb feladat, mint lenne az fordított esetben. - Ezen azt kell érteni, hogy igaz a hír, miszerint az átszervezésnek „köszönhetően" ismét jelentősen növekszik a vásárhelyi munkanélküliek száma? - Lényegében igen, bár bízom abban, hogy a tőlünk elkerülő emberek, ha nehezen is, de találnak majd munkát. A tényeket viszont kár lenne tagadni, hiszen már korábban is egyértelmű volt: az összevonás célja a gazdaságosabb működtetés, amely viszont együtt kell, hogy járjon egy ésszerű létszámgazdálkodással! Tudni kell azonban, nem mi döntöttünk arról, hány kollégát tartunk meg. A minisztérium írta elő, hogy a decemberben foglalkoztatott kilencven emberből harmincnak fel kell mondanunk. MNMNNMMM Mint korábban hírül adtuk, a Földmüvelésügyi Minisztérium 1991. december 16-ai döntésének értelmében ez év januárjától megszűntek hazánkban a Növényés Talajvédelmi Szolgálat megyei intézményei. Jogutódjuk a Földmüvelésügyi Költségvetési Iroda lett, az állami feladatok ellátásával pedig a növény-egészségügyi és talajvédelmi állomásokat bízták meg. Csongrád megyében köztudottan Vásárhelyen van ez a két intézmény, amelyek összevonását célzó átszervezés gyakorlatilag már januárban meg is kezdődött. Mától pedig a Csongrád Megyei Növény-egészségügyi és Talajvédelmi Állomást a tegnap délelőtt beiktatott, negyvenkilenc éves, vásárhelyi születésű vegyész, talajtani és talajerő-gazdálkodási szakmérnök, Albert Imre irányítja. Azonban az új igazgató, aki a Mezőgazdasági Szakszolgáltató Kft. ügyvezető igazgatói székét váltotta fel az ittenivel, néhány szükségszerű, de népszerűtlen intézkedéssel kezdte tevékenységét. - Milyen szempontok szerint határoztak arról, kik kerüljenek fel az elbocsátandók listájára? - Elsősorban a szakképzetlen emberektől válunk meg, de a felmondás érint egyéb munkatársakat is, így például nem foglalkoztathatunk két főkönyvelőt. Olyan eset viszont csupán néhány van, amelynél vagy az egyén, vagy mi kezdeményeztük, a további konfliktusok megelőzése érdekében, a munkaviszony megszüntetését. Akadt persze a kollégák között, aki azért megy el, mert nem kívánta elfogadni az általunk felajánott új munkakört. - Mennyi idő alatt akarják megvalósítani a létszámleépítést? - Két lépcsőben csökkentjük az itt dolgozók számát, de előzetesen már minden érintettel közöltük, mire számíthat. A foglalkoztatási törvény értelmében, az egy hónapos bejelentési határidő figyelembe vételével, egyeztetve az érdekvédelmi szervezetekkel, huszonkét munkatársunk február közepe táján kapja kézbe a felmondólevelet. Fél év múlva, tekintettel a Növény- és Talajvédelmi Felügyelet kollektív szerződésében foglaltakra, mely szerint átszervezés esetén fél évvel előbb tudatni kell a dolgozókkal a várható létszámmódosulást, újabb tizenhat-tizenhét embert küldünk el. - Van-e az elbocsátottak között kritikus szociális helyzetben lévő is? - Sajnos igen, de az említett elvárásoknak megfelelni nem tudók esetében nem le____________ hetünk tekintettel arra sem, hogy gyermekét egyedül nevelő anya vagy esetleg munkanélküli férj mellett élő kollégáról van szó. - Mi lesz a sorsa a konkrét talajvédelmi tevékenységnek? - Szakmai szempontból az átszervezés következményeként a legnagyobb „érvágás" az, hogy megszüntették itt a talajvédelmi vizsgálatokat. Bár tudomásul kell venni, hogy nincs rá fizetőképes kereslet. Sajnálatosnak tartjuk azt is, hogy a növényvédelem mellett a talajvédelemre sincs használható jogszabály. Ilyen bizonytalan helyzetben mi sem tehetünk semmit, még azt sem tudjuk meghatározni, vajon hány talajvédelmi felügyelőre lenne szükség a megyében. Mindez nagyon nyomaszt minket, csak abban reménykedhetünk, hogy az elkövetkezendőkben, a mezőgazdasági termelés feltételei nem romlanak le annyira, hogy esetleg még a most megmaradó létszámunkat is tovább kelljen csökkenteni. N. RÁcz JUDIT A megjelenteket először Nagy Kovács János, a Gazdasági Egyesület elnöke köszöntötte, majd dr. Szabó Lajos országgyűlési képviselő vázolta a politika és a mezőgazdaság viszonyát. Mint elmondta, az állam most kivonul a gazdaságból es a termelők most tanulják a piacgazdaság szabályait. A tavalyi mezőgazdasági túltermelési válságot sikerült a magyar gazdaság összeomlása nélkül átvészelni. Ugyanakkor sok olyan cég alakult, amely szakmailag és gazdaságilag megalapozatlan, s mely károkat okoz a mezőgazdaságnak. Ezek a cégek azonban hamarosan ki fognak rostálódni a piacról. Az ország türelmetlen a törvényhozás munkájával szemben, a magyar paraszt már legszívesebben átesett volna az átalakuláson. Ezen türelmetlenségét használják ki a politikai ellenfelek. Pedig nem a széttagoltság, hanem az összfogás lehet csak a cél, hogy a földkérdés mindenki megelégedésére oldódjon meg. Ezt követően dr. Raskó György, a Földművelésügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára tartotta meg tájékoztatóját ..Merre, magyar mezőgazdaság? 1992. " címmel. Mint elmondta, az egységes európai piac létrejöttével a mezőgazdasági termelésben és értékesítésben hatalmas verseny lesz az egyes országok között. Ezt a versenyt lehetne ugyan fékezni, de ez súlyos milliárdjaiba kerülne az országnak. Mivel pedig Magyarország nem vetélkedhet protekcionizmusban a nála gazdaságilag jóval erősebb országokkal, így ez az út nem járható. A másik ellenben inkább. Mégpedig az, hogy a tapasztalatok szerint a versenyt az nyeri, aki Merre, magyar mezőgazdaság? Vigyázat, bukás veszély! Egésznapos tanácskozást rendezett szombaton Hódmezővásárhelyen, a PMK-ban a Vásárhelyi Gazdasági Egyesület, a Népfőiskolai Társaság és dr. Szabó Lajos országgyűlési képviselő a magyar mezőgazdaság aktuális gondjairól. a legműveltebb. Ez annyit tesz, hogy a mezőgazdaság átalakítása során a földet, a hitelt biztosítani kell, de főként a szakoktatás, a továbbképzés ösztönzésére kell a hangsúlyt helyezni. A mezőgazdaságban olyan vállalkozókra van szükség, akik alkalmazkodni tudnak a piaci viszonyokhoz! Mivel Nyugaton a mezőgazdaságban is létrejött a tőkekoncentráció, így várható, hogy nálunk is hasonló folyamat fog lejátszódni. Magyarországon óriási a veszélye annak, hogy számos vállalkozó már az elején megbukik, s a kormány ezt a veszélyt mindenképpen csökkenteni szeretné. Olyan erőfeszítésekre van szükség, melyek garantálják, hogy a vállalkozók hosszú távon is talpon tudnak maradni. Ehhez nyújtana segítséget a reorganizációs hitel és a létrehozandó agrárrendtartási törvény. A mezőgazdaság átalakulása gazdasági szükségszerűség, nem politikai kívánalom. Az átalakulás után az újonnan alakuló szövetkezetekben csak arra lesz szükség, aki valóban a munkáját végzi. A vagyonnevesítés profitorientálttá teszi a mezőgazdaságot. Mivel azonban az átalakulási törvény a nyugdíjasoknak kedvez, ezért meg kell gondolniuk, hogy mihez is kezdenek, vagyis a vagyonrészjegy értéke könnyen nullává válhat. A magyar mezőgazdaságban azonban kellő szakértelemmel könnyen lehet minőségi árut termelni, így könnyen lehet extraprofitra szert tenni. Á termelés mellé viszont meg kell szervezni a kereskedelmet, amely a termelők érdekeit képviseli. Március elsejétől Magyarország társult tagja lesz a Közös Piacnak, ettől azonban különösebb eredményeket nem várhatunk. Ellenkezőleg, a többi tag konkurrcnsnek fog tekinteni bennünket. Hogy könnyen tudja venni a magyar mezőgazdaság az akadályokat, piaccentrikus termelőkre, s a termelőket közvetlenül támogató kormányra van szükség. Ezt követően a jelenlevők előadást hallgathattak meg a mezőgazdaság átalakulásának jogi szabályozásáról, a mezőgazdaság közigazgatási helyzetéről, az újjászervezés feltételeiről, a termelés-piac-érdekvédelem egységéről. KOVÁCS ANDRÁS