Délmagyarország, 1992. február (82. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-19 / 42. szám

SZERDA, 1992. FEBR. 19. BELPOLITIKA 3 A főkonzul nem olimpikon KINEVEZTÉK hazánk barcelonai főkonzulját, Vérten Sándort, aki a közeljövőben utazik állomáshelyére. A nemrégiben megnyílt főkonzulátus felállítására elsősorban azért volt szükség, mert Katalóniára összpontosul a magyar-spanyol gazdasági kapcsolatok jelentős része, és az egyéb kapcsolatok is igen széleskörűek a tartomány és Magyarország között. AZ ÓZONRÉTEG vékonyodásának hatása a bioszférára címmel egyhetes nemzetközi tudományos tanácskozás kezdődött kedden Budapesten. A konferenciára érkezett szakemberek áttekintik mindazokat a veszélyeket, amelyeket az ózonréteg sérülése okoz, illetve megvitatják a védekezés módjait. FÉLREÉRTÉS, hogy a munkanélküli szövetkezeti tagok nem kaphatnak munkanélküli-járadékot - hangzott el az Érdekegyeztető Tanács ad hoc bizottságának keddi ülésén. A szövetkezetek két dolgot tehetnek, ha nem tudják munkaviszonyban álló tagjaikat foglalkoztatni: vagy állásidőre járó díjazást fizetnek, vagy a munkaviszonyra A kecske éhes marad vonatkozó jogviszonyt megszüntetik, ekkor pedig a munkanélküli jogosult a munkanélküli-ellátásra. A BAJBA JUTOTT mezőgazdasági üzemek támogatására költségvetési beavatkozásra van szükség, mert az elmúlt évtizedekben túlságosan nagyra nyílt agrárolló téeszek százait sodorta nehéz helyzetbe - mondta Sárossy László, a Földmüvelésügyi Minisztérium államtitkára. A kormány döntése szerint 20 milliárd forint támogatást kapnak a mezőgazdasági üzemek a tavaszi munkákhoz. A BALOLDALI IFJÚSÁGI TÁRSULÁS nem egyház- és nem vallásellenes. Egyetért azzal, hogy az egyházak visszakapják az 1948 után elvett ingatlanok közül azokat, amelyeknek visszaadása a mai viszonyok között lehetséges hangzott el 3 társulás sajtótájékoztatóján. AZ ELSŐ ADATOK SZERINT országszerte összesen mintegy 47 millió aranykorona értékű föld után jelentettek be együttesen majdnem 3 millió kárpótlási igényt - mondta Tütős Sándor. Ez összességében mintegy 2 millió hektár termőterületet érint. Lázas egészségügy (Fofyaás az I. oldabóL) tavaly év végén sebtében jóváhagyott ideiglenes törvény rendelkezik. Kétséges azonban, hogy képes lesz-e megállni a lábán a társadalombiztosítás, amelynek tavalyról 55 milliárd forint behajthatatlan és jórészt behajthatatlan - követelése van. A költségvetés az eredeti elgondolás szerint 1992-ben mindössze 1 (egy) százalékkal részesedne a betegbiztosítási kiadásaiból. Ez az arány Európában 50 és 90 százalék között változik. Finnországban például 71 százalék az állami fedezet. Nálunk az állam a jövőben nem vállal garanciát az egészségügyi ellátásért. Ez a körülmény - tekintettel a társadalombiztosítás anyagi helyzetére, valamint az önkormányzatok „megélhetési gondjaira" - még érdekes helyzetet eredményezhet. A társadalombiztosítás finanszírozásában a legnagyobb teher a munkáltatókra hárul, az ő befizetéseik fedeznék a betegbiztosítási kiadások 81 százalékát. Emellett - a társadalombiztosítás tehermentesítése érdekében - a betegszabadság intézményének bevezetésével évi 10 napig a dolgozó munkáltatójának zsebére beteg. Ez viszont, az egyéb terhekkel együtt, arra ösztönzi a vállalkozót, hogy bocsássa el betegeskedő alkalmazottját, illetve feketén tb-járulék nélkül - foglalkoztassa. Persze, aki után nem fizetnek tb-járuiékot, az egyúttal ki is esik a biztosításból, mint ahogy - a jelenlegi törvényszöveg alapján - kimaradnának például a járadékban nem részesülő, munkanélküliek, a keveset kereső bedolgozók, vagy akik bármilyen okból hosszabb idejű fizetés nélküli szabadságot vesznek ki. Köthetnek persze önkéntes biztosítást, havi 1200-4000 forintért. Nem tisztázott kellően az sem, hogy mi tartozik az ingyenes alapellátásba. Az új rendszer legnagyobb előnye - az évenként ismételhető - szabad orvosválasztás. A városiak persze az utóbbi években már „átjárhattak" az egyik £\rn f---* rpnpf jVT A ÍM í\ IVULIÍLE 11 ÍN Ajt EU MA A SZEGED ÉS KÖRNYÉKE Ruházati-, Ipar- és Kultárcikk Kereskedők Szakmai Csoportja 17 órakor adó és egyéb jogszabályokkal kapcsolatos gyűlést tart a Közép fasor 1-3. szám alatt (Oktatási Intézet). Előadó: dr. Martonosi István Kisosz titkár. A SZOCIALISTA PÁRT Szeged városi elnöksége kihelyezett ülést tart Deszken 17 órától, amelyen állást foglal az I. félévi ünnepekről történő megemlékezésekről, megtárgyalja a szocialisták és a városban működő szakszervezetek együ ttmüködésének lehetőségeit, továbbá megvitatják a párt májusi kongresszusával kapcsolatos helyi feladatokat. DR. DÖMÖTÖR LÁSZLÓ, az 1. számú választókerület képviselője 16-17 óráig fogadóórát tart a városháza 113-as szobájában (Széchenyi tér 10.). LENCSÉS ÉVA, a 22. szántú választókerület képviselője 18 órától a Makkosházi Általános Iskolában fogadóórát tart. HOLNAP DR. RÁFFAY ERNŐ országgyűlési képviselő fogadóórát tart választópolgárai számára 15 órától a Helyőrségi Művelődési Házban (Victor Hugó utca 6.). MÉSZÁROS JÓZSEF, az 5-ös választókerület képviselője RÓZSA EDIT országgyűlési képviselővel tart együttes fogadóórát 16 órától az Űrhajós Utcai Általános Iskolában. A SZEGED ÉS KÖRNYÉKE Vegyes Szakmai Kereskedők Csoportja 17 órakor adó és egyéb jogszabályokkal kapcsolatos gyűlést tart a Közép fasor 1-3. szám alatt (Oktatási Intézet). Előadó: dr. Martonosi István Kisosz titkár. AZ MSZMP nőtagozata (minden csütörtökön) délután 3-5 óráig ügyeletet tart a Csap utca 62. szám alatti pártházban a gondjaikban segítséget váró nők részére. IBM kompatibilis számítógépek és tartozékok SZERVIZE: (62) 26-692 A PROCONTROl 6720 Szeged, Veres ács u. 2HÓB Ma: Közművelődési közgyűlés Nyitott szemléletű alapszabály Néhány hónapja alakult meg a Művelődési Egyesületek Szövetsége. Az országos alakuló közgyűlés előtt egy héttel - a múlt év októberének utolsó napján jelentős váltás, egyben nyitás történt szűkebb régiónkban, pontosabban a megyében is: a Magyar Népművelők Egyesülete Csongrád megyei szervezete helyett megalakult a Csongrád Megyei Közművelődési Egyesület. E lépés önmagában még csak formális névváltoztatás lett volna, ám az új egyesület szervezői új, nyitott szemléletű alapszabályt is alkottak. Ez alapszably kimondja, hogy az eddigiekkel szemben nemcsak a népművelők, hanem az önszerveződő közösségek, egyesületek, kulturális intézmények és vállalatok összefogását is magára szeretné vállalni a közművelődés megyei társasága. Az erősödő megyei közművelődési egyesület ma, február 19-én délelőtt 10 órai kezdettel tartja közgyűlését. Az összejövetel helyszíne a Tantusz Művelődési Ház (Szeged, József A. sugárút 43.). orvosi körzetből a másikba. Másrészt az új rendszerben is meglesznek a korlátok: a háziorvos nem lesz köteles más körzetben élő biztosított jelentkezését elfogadni, s a kis településen élőknek, ahol csak egy - esetleg bejáró - orvos van. ezután sem lesz választási lehetőségük. Ugyanakkor a választási lehetőséget és az ellátást szűkíteni fogja, hogy az üzemorvosok csak munkaegészségüggyel foglalkozhatnak majd, tehát például nem írhatnak receptet a hozzájuk forduló influenzásnak. A legnagyobb várakozás a hálapénz megszűnéséhez fűződött. Áz új rendszerben az orvos jövedelme nagymértékben függ majd attól, hogy hány beteget lát el, s egy sajátos kulcs alapján lényegesen több pénzt fizet majd a biztosító az orvosnak a több törődést igénylő öregek után. A jelenlegi fizetések mellett azonban, amikor egy kezdő orvos bére 10 ezer forint, s az orvosi átlagfizetések 20 ezer forint körül vannak, az orvos továbbra sem fog tudni lemondani a zsebbe csúsztatott kiegészítésről. Az orvosok mostani nagy felháborodását éppen az váltotta ki - elsősorban a Népjóléti Minisztériummal és személyesen dr. Surján László miniszterrel szemben -, hogy minden korábbi ígéret ellenére ez évben csak 10 százalékkal emelik a béreket. Az egészségügyi szakszervezetek minimálisan 100 százalékos emelést követelnek, annak fenntartásával, hogy három-ötszörös béremelést tartanának valóban megfelelőnek. Emellett nevetségesnek tartják a dologi költségekre előirányzott ez évi plusz 5 százalékot, kü lönös tekintettel az egészségügyi reform által ígért jobb ellátás feltételeire. Az orvosok és szervezeteik elégedetlenségét fokozza, hogy ők is csak a sajtó sokszor ellentmondásos és kevéssé szakszerű beszámolóiból értesülnek a munkájukra vonatkozó minisztériumi elképzelésekről. HAJDÚ ANDRÁS OpelAstra Előjegyzés Megkezdték az előjegyzések felvételét Szombathelyen az Opel Astrára, amelyet a tervek szerint márciustól sorozatban szerelnek össze a szentgotthárdi Opel gyárban. Százezer forintot kell befizetni. A hazánkban gyártandó személygépkocsi ára várhatóan egymillió forint lesz. Öböl K

ORMÁNYVÁLTÁS. Azt mondja Pongrátz Gergely, a Corvin köz parancsnoka, hogy Magyarországon nem történt meg a rendszerváltás, csupán kormányváltásról beszélhetünk. Azt hiszem, természetes dolog, hogy az egykori ötvenhatosok elégedetlenek azzal, ami történt, hiszen bármelyik presszóban összefuthatnak az egykori verőlegényekkel, a televízióban néhai ávósok neve és arca villán föl, és ugyanazokat a politikusokat látják itt-ott, akiket még más színre festve, egészen máshonnan ismertek meg. Igaza van hát az egykori forradalmárnak, s ha az ő logikájával lépünk tovább, akkor vagy a Parlamentet vagy a kormányt le kellene váltani, mert sem ez, sem az, együtt pedig végképp nem valósították meg a választási ígéretek azon részét, mely valamiféle nagytakarításra utaltak. Különösen most, március végéhez közeledve lesz érdekes a mérlegkészítés, hiszen közeleg a 90-es választások második évfordulója, a félidő, amikor minden magyar, boldog és boldogtalan arra gondol, hogy kinek adta és vajon miért a szavazatát. Pongrátz úr egyébként az ötvenhatosok szociális otthonát szervezi. Ez a hír annyit mond, hogy ilyenfajta gondozó még nincs. Eszünkbe juthat, hogy az új hatalom hogyan sietett visszaállítani régebbi korok jelvényeit, katonai szokásait, sőt ruházatát és annak gombozatát is, a rendszer elesettjeiről viszont - ezek szerint - nem gondoskodik megfelelően. Néha találkozom ötvenhatosokkal, egykori politikai foglyokkal. Elégedett, nyugodt embert nem láttam közöttük. Mindegyik hiányérzettel küzködik, holott azt hihetnénk, végre elégtételt kapnak azzal, hogy köztársaságban élhetnek, többpárti, parlamentáris demokráciában. Hiányérzetükkel nem lenne szabad vitatkozni, mert ez az érzés a szívből jön. Éppen ezért ez az érzés - figyelmeztet. U)/"tuAu /ím Elhunyt Szabó József Dr. Szabó József, a József Attila Tudományegyetem professor emeritusa, a jogi kar egykori tanszékvezetője és dékánja életének 83. évében 1992. február 15-én Szegeden elhunyt. Az egyetem saját halottjának tekinti, s hamvasztás után szülővárosában való eltemetéséről később történik intézkedés. Szabó József Hódmezővásárhelyen 1909. április 13-án demokrata s ellenzéki szellemiségű tanítói családban született. A vásárhelyi református gimnázium eminens diákjaként az 1927/28-i tanévben iratkozott be a Ferenc József Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karára. Jogbölcseletből Horváth Barnánál habilitált. A háború után Szegeden az újjászervezett kar professzora lett. Szabó József a jogbölcseleti tanszék mellett a magyar alkotmányjogit is betöltötte (19471950); az 194849-i tanévben a kar dékánja, a következőben pedig az egyetemi szokásoknak megfelelően prodékánja volt. 1950 őszén másokkal - köztük Bibóval - együtt távolították el a karról. Sikertelen külföldre való távozási kísérlete miatt fegyházbüntetéssel sújtották, szabadulása után, kifosztottan családjával együtt a lét peremén tengette életét. A XX. kongresszus utáni enyhülés idején sikerült ugyan visszakerülnie a karra, ám minisztériumi nyomásra 1960. május l-jével végleg nyugdíjba kényszerült. Tudományos munkája a jogbölcselet, a nemzetközi jog, az összehasonlító és magyar alkotmányjog, valamint a pénzügyi jog széles területére terjed ki. E korbeli fő műve, a Demokrácia és közjogi bíráskodás (1946), mely jelen átalakulásunk során is nagyobb figyelmet érdemelne. Szabó József professzor második, s immáron végleges rehabilitációjára élete alkonyán kerülhetett sor: az egyetem professor emeritus címmel tüntette ki, a Fővárosi Bíróság pedig semmisnek minősítette elítélését és annak idején letöltött két és fél éves fegyházbüntetését (1991). Súlyos betegségével dacolva haláláig dolgozott. Szabó professzor emlékét, aki a legnehezebb körülmények között sem adta föl demokrata meggyőződését, csak úgy őrizhetjük meg, ha a magyar tudományosság számára különös értéket jelentő munkásságát kellő fedezet birtokában mielőbb közkinccsé tesszük. József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara Észrevételek Odor József „Hatalom és pénz, avagy a konc maradéka " című cikkéhez Véletlenül sem szeretném azt a látszatot kelteni, hogy „hatalmi pozícióból" meg kívánom szabni, miről és hogyan tájékoztassa olvasóit a független sajtó. Véleményem szerint az objektív tájékoztatás követelményeihez azonban hozzátartozik, hogy - többek között - az Önkormányzat „házatájáról" tárgyilagos, elfogulatlan, a tényeket, eseményeket hűen, jelentőségüknek megfelelően tükrözzék a megjelenő írások. Anélkül, hogy az említett cikket részleteiben minősíteni kívánnám, és az építő jellegű kritikát kifogásolnám, arra szeretném felhívni az újságolvasók figyelmét, hogy a város szempontjából hosszú távon is fontos és figyelmet érdemlő eseményekről a Délmagyarország többnyire alig néhány sorban tájékoztat. Ilyen téma például: Szeged nemzetközi gazdasági kapcsolatainak alakítása, a városüzemeltetés „nyűgei", a város hosszú távú fejlesztésére és szociális problémáinak kezelésére irányuló erőfeszítések, érdekegyeztető fórumok munkája. Ugyanakkor a lap nagy figyelmet és teret szentel az önkormányzati testületnek megalapozatlan és eltorzított állításokra épített, kisstílű, személyeskedő hangvételű lejáratására. A közgyűlési tudósítások például hemzsegnek a tárgyi tévedésektől. Szomorú, de úgy tűnik, vidékre nem csak a hatalomnak és a pénznek, de sajnos az újságírói szakértelemnek és etikának is csak p „konc maradéka" jut. Egyébiránt megnyugvással tölt el a főszerkesztő úr töretlen - kincstári?! - optimizmusa („Öböl, 1992. febr. 18."), hogy példáját követhessem, talán nekem is inkább a bálákra és operaelőadásokra kellene koncentrálnom... Tűhegyi József alpolgármester Észrevételek - adatok és elegancia nélkül Alpolgármester úrnak természetesen jogában áll véleményt formálni a Délmagyarország bármely újságírójáról, cikkéről, sőt még a főszerkesztő optimizmusáról is. Jogában áll, bár nem elegáns, hogy szövegének közlését az illetékes rovatvezetőtől kéri, s nem a szerkesztőtől, aki végülis dönt. Továbbá jogában áll az alpolgármester úrnak megvédeni képviselőtársait, ha úgy ítéli meg, hogy a bíráló tévedett, s e tévedésére érvekkel, adatokkal hívja föl a figyelmet. Alpolgármester úr azonban az érvekre nem érvekkel, az adatokra nem adatokkal válaszol, ha pedig állít, azt nem támasztja alá tényekkel. Vagyis: nem foglal állást abban, hogy a városházi bizottságosdi mitől lenne jó a városnak, nem tudja tagadni, hogy ez a bizottságosdi bizony sok pénzt csoportosít át a város közös pénztárcájából a képviselőkébe, s a lap városházi tudósítójától származó állítólagos hibák közül egyet sem említ meg. Marad tehát az általánosságok szintjén, megfeledkezvén arról, hogy az általa hiányoltakról folyamatosan írt a Délmagyarország. Mindazonáltal megértem, hogy alpolgármester úr tollat ragadott Ódor József tegnapi kritikus sorait oliTásva. Való igaz, ez a hangvétel általában szokatlan a lapunktól, mert jobban szeretünk folyamatokat támogatni, mint személyeket támadni. Most sem az utóbbi történt. A kritika a városháza egészének működésére vonatkozott, tényekkel és adatokkal. A szerző nem tett mást, mint megfogalmazta azt, amit a város polgárai, az olvasóink éreznek, gondolnak és mondanak nekünk. DLUSZTUS IMRE