Délmagyarország, 1992. február (82. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-19 / 42. szám

2 KÜLPOLITIKA DÉLMAGYARORSZÁG SZERDA, 1992. FEBR. 19. Jönnek a kéksisakosok (Babic még ellenáll) Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár javaslata szerint a jövő héten a volt Jugoszlávia válságövezeteibe érkezik az a csaknem 14 ezres lélekszámú békefenntartó gárda (katonák, törzskar, polgári rendfenntartó erők, tolmácsok, összekötők stb.), amely a hadban álló feleket ellenőrzi majd: ne sértsék meg a január 3-án Szarajevóban kötött tűzszünetel és garantálják a polgári lakosság háborítatlan mindennapi életét. Az ENSZ-főtitkár javaslata voltaképpen határozatnak is tekinthető, és csak napok vagy órák kérdése, hogy a Biztonsági Tanács mikor szentesíti és emeli jogerőre az elképzelést. A dolgok ilyetén alakulása megnyugvással kellene hogy eltöltsön minden érintett is kívülálló, békeszerető embert. Igen ám, de a volt jugoszláv államban még mindig vannak, akik nem törődnek bele a „békébe", mást akarnak és olyan (egyébként átlátszó) paravánok mögé bújnak, amelyek mögül igyekeznek meggátolni a nemzetközi békeerők telepítését. Egyike az ilyen akadékoskodóknak Milán Babic, aki a Krajinai Köztársaság önhatalmú elnöke, és akinek a doktrínája sehogyan sem egyezik sem a szerb, sem a horvát, de legkevésbé az ENSZ-elképzelésekkel. Tulajdonképpen arról van szó, hogy Babic a maga kis banánköztársaságát semmiképpen sem akarja átengedni a nemzetközi felügyeletnek, és nem hajlandó beleegyezni, hogy a (volt) jugoszláv néphtulsereg egységei onnan távozzanak. Indoklása szerint, ha az utóbbi bekövetkezik, akkor a horvát usztasa fegyveres alakulatok „megszállják" az őköztársaságát (amely egyébként a legitim horvát állam területét képezi)! A Milosevic-féle nagyszerb nacionalizmus által felhergeli Knin környéki szerbek lakta népesség Babic vezetésével tavaly „függetlenné vált", saját közigazgatást vezetett be a krajinai körzetben. Most, hogy Milosevicék már megelégelték a háborút, és az egyre gyöngülő néphadsereg is inkább a békére, mini a háborúra szavazott, hirtelen pacifistákká váltak. Mint mindig, most is a nép érdekeit tolták előtérbe, arra esküdtek: az istenadta nép további szenvedéseit megszüntetendő egyeztek bele a kéksisakosok idetelepítésébe. S ekkor kezdődött a baj: Milán Babic ellenállt. De a belgrádi szerb vezetés megtalálta az ellenszerét a makacs politikus eltávolításának. Babic megkerülésével összehívatta a krajinai parlamentet, azon megjelent Branko Kostic, a csonka államelnökség alelnöke és Blagoje Adzic honvédelmi miniszter, és „meggyőzték" a képviselőket a békefenntartó erők jövetelének szükségességéről... Babic tegnapi sajtóértekezletén beszámolt a nemzetközi nyilvánosságnak arról, hogy ez a manipuláció teljesen törvénytelen! Ő még mindig a krajinai kormány elnöke, minisztereivel együtt tovább fáradozik a béke megteremtésén és Mile Paspalj (a parlament elnöke) közönséges szélhámos, aki a Milosevic-Jovic-Adzic-Kostic-vezetés megrendelésére cselekedett így! Különben is, a fenti négyes most azért követeli a kéksisakosokat, mert különben felelősségre vonás, a katonai vagy a nemzetközi bíróság várna rájuk a háború kirobbantása és háborús bűntetteik miatt... Babic fogalmazása szerint őt a nép még mindig támogatja. Ergo: az ő akarata érvényesül ott délen, közel a dalmát végekhez. A hatalmas ENSZ-kontingens pedig napok kérdése és érkezik. Vajon sikerül-e addigra a belgrádi vezetésnek teljesen félreállítania a renitenskedő „köztársasági" elnököt vagy (esetleg fegyveresen is) további bonyodalmakat okoz majd az amúgy is puskaporos térségben? TOPOLYAI FERENC Világméretű szorongásaink TÖBB MINT SZAZ KUTATÓ - köztük első ízben japánok is - gyűlt egybe hétfőn a svájci Montreux-ben a 4. nemzetközi stresszkongresszusra. Napirenden szerepel azoknak a keleti meditációs technikáknak megvitatása, amelyeket a stressz leküzdésére alkalmaznak, s eredményességük elbírálása. Vizsgálják továbbá, hogy mi a szerepük, mint a hirtelen halál oka, az agresszivitás, a koszorúér megbetegedések és a stressz elhárításában. AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG külügyminiszterei portugáliai tanácskozásukon behatóan foglalkoztak a szovjet utódállamok helyzetének alakulásával, s úgy határoztak: a FÁK-tagországok megsegítését célzó májusi lisszaboni nemzetközi külügyminiszteri konferenciára meghívják mind a tizenöt egykori szovjet tagköztársaság képviselőit. ÉHSÉGSZTRÁJKBA KEZDETT Dél-Koreában mintegy 900 ember, a magát a „lelkiismeret foglyainak" nevező csoport tagjai. A csoport, amelynek tagjai politikai okokból bebörtönzöttek hozzátartozói, a nemzetbiztonsági törvény viszszavonását és hozzátartozóik szabadon bocsátását követeli. FIDEL CASTRO ezúttal bevándorlási politikájáért bírálta élesen az Egyesült Államokat, mert szerinte Washington ily módon (is) Kuba stabilitásának aláásására törekszik. A kubai vezető ezt egy rendőr temetésén mondotta, akit a szigetről szökni próbáló kubaiak sebesítettek meg a múlt hónapban és sebeibe a hét végén belehalt, míg három társa az akció során a helyszínen vesztette életét. AMENNYIBEN OROSZORSZÁG az állami politika rangjára emeli a provokálást és a terrorizmust, akkor erre a Csecsen Köztársaság hasonló módszerekkel fog válaszolni figyelmeztette a moszkvai vezetést legutóbbi nyilatkozatában Dzsohar Dudajev. A csecsen elnök azt állította, hogy Oroszország elnöke titkos ülésen határozatot hozott a Csecsen-Ingus Köztársaság feloszlatásáról. MUNKANÉLKÜLIVÉ VÁLHAT az idei esztendő végére Moszkva minden negyedik munkaképes életkorú lakosa közölte a Rabocsaja Tribuna. A lap a moszkvai polgármesteri hivatal munkaügyi osztályának becsült adatait hozta nyilvánosságra. Felgyorsítják a leszerelést Érdekesnek és hasznosnak nevezte kétnapos moszkvai tárgyalásait James Baker. Az amerikai külügyminiszter kedden délután közös sajtóértekezleten értékelte moszkvai megbeszéléseit orosz kollégájával, Andrej Kozirevvel. Nem sokkal ezután Baker elutazott Moszkvából. A diplomáciai szótár e két jelzőjére maga Kozirev adott bővebb magyarázatot. Eszerint felhagynak a leszerelési tárgyalások lassú, körülményes vezetésével és felgyorsítják az egyeztető munkát. Szavai szerint kizárólag technikai jellegű problémákat kell megoldani és méginkább közelíteni kell a megtartható nukleáris robbanófejek számát. Washington 4500, míg Moszkva 2500 ilyen egység mellett tette le a voksot a januári leszerelési indítványokban. Kozirev ugyanakkor nem közölte, hogy amerikai részről hajlandók-e az orosz javaslathoz közelebbi számot elfogadni. Baker szintén kitérő választ adott erre vonatkozóan. Letartóztatott küldöttek A palesztin küldöttség egyelőre nem utazik Washingtonba, ahol a tervek szerint hétfőn kellene megkezdődnie az Izraellel folytatott kétoldalú tárgyalások negyedik fordulójának - jelentette be keddi jeruzsálemi sajtóértekezletén Hanan Asravi asszony, a palesztin delegáció szóvivője. A döntést az izraeli provokációk erősödésével, nevezetesen a palesztin küldöttség két tagjának hétfői letartóztatásával indokolta. A palesztinok vasárnap jelezték, hogy módosították küldöttségük összetételét, és hogy a delegációnak hat új tagja lesz. Egyiküket, Dzsamal Sobakit nyomban azután tartóztatták le, hogy neve felkerült a jeruzsálemi amerikai főkonzulátusnak átadott új listára. Őt kiszemelték már az előző, januári tárgyalási fordulón való részvételre is, de akkor a megszálló hatóságok nem engedélyezték, hogy távozzon Ciszjordániából. A másik letartóztatott Mohamed Hurani, akit január 9-én hat hónapra adminisztratív fogságra ítélték. / Érdek, folyamat Magyarországnak az az érdeke, hogy az Európai Közösség megerősödjék, s a jelenlegi gazdasági és politikai integrációs folyamat a politikai, s egyben katonai unió felé tartson. Nem akarjuk, hogy a közösség kibővítése annak meggyengüléséhez, feloldódásához vezessen, s meggyőződésünk, hogy ha Közép-Európa, Európa szíve, csatlakozik a közösséghez, magával hozva történelmi értékeit, tapasztalatait és célkitűzéseit, akkor az az integráció folyamatának új fellendü lését jelenti és hozzájárul a közösség megerősödéséhez - hangoztatja Martonyi János, a külügyminisztérium közigazgatási államtitkára a Le Monde keddi számában megjelent írásában. Egyetértésben tárgyaltak Németország hajlik arra, hogy ne kezeljék együtt Magyarországnak, Csehszlovákiának és Lengyelországnak az Európai Közösségbe való felvételét, s azt is jónak tartaná, ha a társulási szerződés ratifikálási folyamatának lezárulását követően Magyarország benyújtaná felvételi kérelmét. Ezt a következtetést szűrte le az Országgyűlés külügyi bizottságának Bonnban járt küldöttsége, amelyet Horn Gyula (MSZP) vezetett. A küldöttség szorgalmazta: Magyarország már most teljes jogú tagként vegyen részt az EK politikai szervezeteinek munkájában, az EK-tagságnak pedig legyen előfeltétele az európai kisebbségi charta betartása és ennek ellenőrizhetősége. „Egyes képviselőtársaink kijelentéseivel ellentétben, a külügyi bizottság változatlanul konszenzusban, nagy egyetértésben tárgyal külföldi útjai során" - állapította meg Csáti György aleinök (MDF). A német kormányzat székhelyén a magyar képviselők tárgyaltak a meghívó féllel, a Bundestag külügyi bizottságával és annak elnökével, Hans Sterckennel, fogadta őket Rita Süssmuth, a Bundestag elnöke, Friedrich Bohl, a kancellári hivatal államminisztere, kedden pedig Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter is. Adósság A kormány heteken belül a Parlament elé terjeszti a nemzetiségi törvény tervezetét - közölte Csapody Miklós MDF-képviselő a romániai Magyar Szó keddi számában megjelent interjújában. Csapody Miklós a helyhatósági válasz-, fásokat megfigyelő nemzetközi csoport tagjaként Romániában járt. Á képviselő a törvény parlamenti beterjesztését a komoly adósságok közé sorolta. Mint mondotta, az Országgyűlés munkaparlament, s bár rengeteg nagy horderejű törvény született már, komoly adósságok is akadnak - de mögöttük nem valamilyen kormányzati szándék húzódik meg, azok egyszerűen a Parlament áteresztőképességéből adódnak. Pillantás a darázsfészekbe II. Az észak-kaukázusi országok ^ —X—7 : — A KAUKÁZUS - VIDÉK ORSZÁGAI 30 30 30 120 BŐM '—KALHÜKFÖLO, / Vj>1 A 0 I oC serkés szK ÉSZAK•r s VARÁCSA J OSZÉTIAV V^r , , P-" V^S-rt ? CSERKESZ - FF KABARDIN - ^CSECSEN- / -.+V-® Mahocskola J ** 1991-ben a Szovjetunió megszűnése új helyz.etct teremtett. Az oszétek már csak Dél- és Észak-Oszétia egyesítésében, azaz Oroszországhoz való csatlakozásukban reménykednek. Grúzia viszont ezt aligha fogja megengedni. A véres megtorló hadjáratot csak a grúzok belső konfliktusa késlelteti. Grúzia A 69 ezer 400 négyzetkilométer területű ország lakossága 5,2 millió (69 százalék grúz, 9 százalék örmény, 7,5 százalék orosz, 4 százalék azeri. Az abházok és adzsárok autonóm köztársaságokban, az oszétek autonóm területen élnek. Az ország nyugati tartományában, az Abházia és Adzsária között elterülő Migréliában élő grúzok dialektusát egyesek külön nyelvnek tekintik. A migrélek a mindennapi életben a migrélt használják, de beszélik a grúz irodalmi nyelvet is. A grúz írás a legrégibbek közül való (Kr. e. 5. sz.), az első grúz nyomtatott betűket Misztótfalusi Kis Miklós készítette. Grúz volt a borogyinói csatában elesett Bagratyion tábornok, aki több alkalommal volt az orosz seregek főparancsnoka a napóleoni és a törökök elleni háborúkban, Dzsugasvili (Sztálin), az SZKP főtitkára (1922-1953), majd Sevardnadze, a peresztrojka külügyminisztere, aki végrehajtotta a szovjet külpolitika száznyolcvan fokos fordulatát a konfrontációtól a kooperációig. A hellenizmustól a polgárháborúig Kr. e. 6. századtól korai rabszolgatartó államok voltak Grúzia területén. Hellén ráhatás, majd a 4. századtól elterjedt kereszténység határozta meg arculatát. Történetét végigkísérik a függetlenségi harcok. A grúz uralkodók a perzsákkal és törökökkel szemben vívott harcokban egyre inkább az orosz védelemre támaszkodtak, majd Oroszországhoz csatlakoztak (1801). A jobbágyság eltörlését (1864-1871) a vasútépítés, majd a századvég iparosodása követte. 1917-ben a szociáldemokraták (mensevikek) kerültek hatalomra, akik 1918-ban kikiáltották Grúzia függetlenségét és elszakadását Oroszországtól. 1921-ben bevonult a Vörös Hadsereg, s megalakult a Grúz Szovjet Köztársaság. 1990-ben érvénytefenítette ugyan a SZU megalakulásáról szóló szerződést, de nem nyert nemzetközi elismerést. 1991-ben bevezették a többpártrendszert, s Zviad Gamszahurdia írót választották az ország első köztársasági elnökévé. A szélsőséges nacionalizmus és az oszétek kegyetlen üldözése sokat ártott Grúzia nemzetközi tekintélyének. Gamszahurdia önkényuralomba torkolló elnökösködése - miután egyre. több híve is szembefordult vele - polgárháborúba torkollott. A Szovjetunió megszűnésekor Grúzia nem csatlakozott a Független Államok Közösségéhez, ugyanakkor más államok sem ismerték el és az ENSZ-nek sem tagja. Nemzetközi politikai és belső helyzete egyaránt tisztázatlan. Abházia A 8670 négyzetkilométer területű autonom köztársaság lakossága félmillió (abházok, grúzok, oroszok és más nemzetiségűek). Itt él a legtöbb 100 éven felüli, gyakran 100-150 éves ember. Páratlan különlegessége a 100 éven felüliek ének- és táncegyüttese. A Kaukázus hósipkás hegyei, festői völgyei, sűrű erdei, vad folyói a tengerpartig húzódnak s az éghajlat szubtrópusi. Tengerpartján üdülővárosok sorakoznak: Gagra, Picunda, Gudauta, Ahali Afoni, Szuhumi. A fürdőidény májustól novemberig tart, az üdülők egész évben üzemelnek, a lejtőkön tea-, dohány-, szőlő-, narancs- és citromültejvények sorakoznak. Az argonautáktól a függetlenségi nyilatkozatig A Kr. e. 1. évezredben egy korai rabszolgatartó állam, Kolkhisz (Kolhidia) volt ezen a területen. Mesés gazdagságáról híres földjére vitorláztak a legendabeli görög hajósok, az argonauták, hogy az aranygyapjút megszerezzék. Hellén ráhatás, majd a 4. században, a feudális társadalom kialakulásakor felvett kereszténység, végül a 15. századtól az oszmán-török uralom határozta meg arculatát. Csak 1810-ben lett orosz protektorátus, s 1864-ben Oroszország annektálta. Ekkor az abházok kisebbségbe kerültek, mert a mohamedán abházok nagy része kivándorolt Törökországba. • 1921-től autonom köztársaság, Grúzia része. Az abházok is a szovjethatalomnak köszönhették autonómiájukat, s az asszimilációjukra törekvő grúzok 1938-ban érték el első sikerüket: az abházokra is ráerőszakolták a grúz betűk használatát. 1954-ben azonban - ismét szovjet segítséggel - visszaállították a múlt században megszületett, cirill betűs abház írásbeliséget. Lakosságának csak egyötöde abház (keresztények és szunniták). A lakosság többsége mégis az ország függetlenségének híve, mert az abházok ebben élvezik az itt élő grúzok egy részének és egyéb nemzetiségűek támogatását is. így történhetett, hogy 1990-ben az abház parlament nyilatkozatot tett.közzé a Grúziától való teljes függetlenségről, másnap azonban a grúz parlament ezt érvénytelennek nyilvánította. 1989 óta több alkalommal voltak halálos áldozatokat követelő zavargások. (Vége.) RÁTKAI ÁRPÁD