Délmagyarország, 1992. február (82. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-18 / 41. szám

0 ALAPÍTVA: 1910-BEN } DELMAGYARORSZAG KEDD, 1992. FEBR. 18., 82. ÉVF. 41. SZÁM HAVI ELŐFIZETÉSI DÍJ: 222 Ft, ÁRA: 9,60 FT Tiltakozás, javaslat, figyelmeztetés Amiről a környezetvédők beszéltek Korai halál. A hét végén Szegeden tartott országos környezetvédelmi találkozón igen változatos témákban fogadtak el állásfogalásokat, hirdettek meg kiáltványokat. Az egészségügyi kérdéseket tárgyaló szekció emlékeztetett arra, hogy hazánkban a viszonylag jó orvosi és ágylétszám ellenére alacsony a várható élettartam. A környezetszennyezés szerepe folyamatosan nő a betegségokok között. Különösen elkeserítő, hogy a tüdőrák egyre fiatalabb korban jelentkezik. A betegségek kialakulását a túlzott gyógyszerfogyasztás is elősegíti. Kívánatosnak tartanák, hogy törvényben rögzítsék a egészségügyi hatásvizsgálatok hozzáférhetőségét. (Folytatás az 5. oldalon.) FÓKUSZ ~\ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁS „ÁRA". Ötezer lej pénzbirságra ítélték Tőkés László református püspököt, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét, mivel nem volt hajlandó részt venni a januári népszámláláson - közölte hétfőn a nagyváradi polgármesteri hivatal. Annak idején Tőkés László bírálta a nemzetiséggel és a vallással kapcsolatos kérdések megfogalmazását a népszámlálási kérdőíveken. Véleménye szerint e kérdéseket úgy tették fel, „mintha Romániában csak románok és ortodoxok élnének". ^\ TÖBB MINT 2000 HAZATÉRŐ. Az idén eddig már több mint 2000 délszláv menekült tért vissza hazájába, korábban a határőrségtől ideiglenes védelmet kérők közül mondta hétfőn az MTI érdeklődésére Krisán Attila határőrségi szóvivő. Hozzátette: ugyanakkor január 1-je óta mindössze százan kértek védelmet. Á szóvivő azt is elmondta, hogy a hét végén a határőrök 12 ezer külföldi állampolgárt utasítottak vissza, mert nem rendelkeztek a beutazáshoz szükséges feltételekkel. ""\ SZAMURÁJKÖTVÉNY. Japánban az eredetileg megjelölt időpontig, február 17-ig teljes összegében lejegyezték a befektetők a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott, 30 milliárd yen összegű kötvényt. A szamurájkötvény azért bizonyulhatott kelendőnek a japán pénzpiacon - amelyet jelenleg a kötvénytúlkínálat jellemez -, mert sok kisbefektető bízik a magyar értékpapírban. ^X KEMÉNY LEGÉNYEK - ITT, OTT... A lengyel «/ turistákat rendszeresen bántalmazó német újfasiszták, bőrfejűek és egyéb „kemény legények" akcióira reagálva szombaton „méltó válaszként" a lengyel soviniszta szélsőjobboldal pártja, a Lengyel Nemzeti Közösség rémisztgetett német turistákat a két ország határán fekvő Zgorzelec városában. A „békés tüntetés", amelyben mintegy 300-an vettek részt, a pártvezér, Boleslaw Tajkowski szerint azért fajult el, mert a rendőrség provokálta őket. ""X MÁSFAJTA SIRÁM. Az átlag amerikaiak évente 140 órával többet dolgoznak, mint két évtizeddel ezelőtt állítja egy Washingtonban vasárnap nyilvánosságra hozott tanulmány. A Gazdaságpolitikai Intézet adatai szerint a pihenőidő csökkenése miatt egyre több amerikai dolgozza túl magát, hogy megfeleljen a munkahelyi és családi elvárásoknak. KERÜLJÜK GÖRÖGORSZÁGOT. Beszüntetik a «/ munkát a görög vámhivatalnokok a következő öt napban. Várhatóan holnap reggel 7 órától kezdik a sztrájkot tájékoztatta Dittel Gábor, a Magánvállalkozók Nemzetközi Fuvarozók Ipartestületének ügyvezető titkára az MTI-t hétfőn. Ezért azt javasolják a hazai fuvarozóknak, hogy a bizonytalan állapotokra való tekintettel ne induljanak útnak Görögországba. Az MDF szegedi elnöke: dr. Bratinka József Az előző elnökség mandátumának lejárta után az MDF szegedi szervezete - működési alapszabályának megfelelően nemrégiben tisztújító közgyűlést tartott a Római körúti székházban. A tagság kétharmados többséggel dr. Bratinka József országgyűlési képviselőt, az Európa Tanács alelnökét választotta meg elnöknek. Távollétében dr. Mucsi Mihály geológus helyettesíti, aki az MDF országos elnöksége mellett működő gazdaságpolitikai tanács tagja, a gazdakörök szervezője. (1988-89-ben is elnökségi tag volt Szegeden.) Az elnökség további tagjai: Balogh László önkormányzati képviselő, IDF országos vezetőségi tag, korábbi elnök; Hingl László olajipari technikus (eddig is elnökségi tag volt); dr. Kiss Lajos jogász, önkormányzati képviselő, Koha Róbert mérnök, az önkormányzat konzervatív frakciójának vezetője, dr. Kovács Gábor közgazdász (a Délvidéki Magyarok Körét szervezi), dr. Mécs László sebész (eddig is elnökségi tag volt), Perényi Ottó mérnökközgazdász, dr. Ványai Éva alpolgármester. Az elnökség aktuális feladatnak tekinti a felvilágosítást az új szövetkezeti törvényről és a kárpótlási földárverést, az egyházi ingatlanok visszaadását a lehetőségeket figyelembe vevő léptékben; az Expo megrendezésében a gazdaság felzárkóztatásának egyik eszközét látja. Fogyasztói közösség Agyő, IKV! Az egyik belvárosi bérház lakói megsokallták az IKV által beszedett vízdíjátalányt, és úgy döntöttek, csak a valóságos fogyasztást fogják kifizetni - egyenesen a vízműveknek. A lavinaomlás kezdete? Ezt még nem tudni biztosan, de azt már igen, hogy a Nádor utca 10. számú ház ötven bérlője jobban jár, amióta csak az épület közös fogyasztását mérő óra jelzése után fizet. Talán nem tűnik soknak a lakásonkénti 2 ezer 200 forintos éves megtakarítás, de vannak - és nem is kevesen -, akiknek ez is számít. És csak egy szerződést kellett aláírni érte. Persze, azért nem ment olyan simán. Az első lökést az az 1990 januárjában napvilágot látott rendelet adta meg, amely a víz- és csatornadíjat kiemelte a lakbérből, és - külön teherként - áthárította a lakóra. A paragrafusok azonban meglehetős homályban hagyták azt a lehetőséget, mikor kell díjmegtérítést, és mikor a normák után fizetni. Az egyik lakó, Fógel László nyugdíjas mérnök elgondolkodott a dolgon, és utánajárt, mennyi volt a ház előző évi fogyasztása. Ezt összevetette az IKV-nak fizetett átalánnyal, és azt találta, hogy a két összeg nem egyezik, mert a tényleges fogyasztás kevesebb, mint a rájuk rótt norma. Fógel úr ekkor lakógyűlést hívott össze, s miután belegyezésüket kapta, tárgyalni kezdett Tóth Dezsővel, az IKV igazgatójával arról, miképpen lehetne elérni, hogy csak a valóságos fogyasztás után fizessenek. Ehhez az kellene, hogy ne az IKV-val, hanem a vízművekkel álljanak szerződéses viszonyban, és fogyasztói közösség formájában fizessék a vízdíjat. Bár kezdetben akadtak vitás pontok, a megbeszélések végül eredményre vezettek - Fógel úr külön hangsúlyozta Tóth Dezső partneri készségét -, és 1991. január l-jétől az IKV törölte a Nádor utca 10. számlájáról a víz- és csatornadíjat, amelyet a továbbiakban egy folyószámláról maga a vízmű emel le havonta. Az IKV igazgatója szerint e megoldás számukra is előnyös, mert nem kell a vízdíj beszedésével bajlódniuk. Különlegessége a helyzetnek, hogy nincsenek lakásonként fölszerelt mérőórák: a fővízmérő által mutatott fogyasztást osztják szét - eddig vita nélkül. (Az épületben működő óvoda külön vízmérő órát kapott, így valóban tiszta az elszámolás.) Most már csak az a kérdés, vajon más lakóközösségek is követik-e a sikeres példát? NY. P. „Nem csókolok kezet senkinek!" mondja Király Zoltán Pénteken nyitotta meg képviselői irodáját Király Zoltán. A szegedi honatya ebből az alkalomból meghívta az újságírókat. A beszélgetés az irodanyitással indult, de messzebre vezetett. - Az iroda napi találkozási alkalmat teremt a képviselő és a polgárok között. Titkárom, Mohos Gábor itt mindennap elérhető, a választópolgárok közvetve bármikor elérhetik a képviselőjüket. - Tehát ön fontosnak tartja ezt a rendszeres kapcsolatot. A választói vélemények például befolyásolják, hogyan szavaz a Parlamentben? - Ebből a szempontból nem vagyok nehéz helyzetben. Eleddig - s ezt mondhatom az elmúlt öt esztendőre is - a polgárok véleménye és az én szavazatom döntően egybesett. Szavazáskor két dolgot veszek figyelembe. Az egyik, hogy mit mondanak a szakértők, a másik, hogy mit mondanak a választók. Persze, vannak bizonyos törvények, például az ipari jogvédelemről szóló, amelyeket nem annyira a közakarathoz kell igazítani, sokkal inkább szakmai követelményekhez. Más esetekben, mondjuk a társadalombiztosítási, a kárpótlási, vagy a szövetkezetekről szóló törvény esetében, a választók fölmérhető részének a véleménye sokkal fontosabb. - Gondolom, azért is fontos ez a képviselői iroda mert már nem Szegeden lakik. - A hét nagyobbik része valóban Pesthez köt, és ott lakik a családom is. Különösen öt hónapja, hogy megszületett a fiam, nem is engedhetem meg magamnak, hogy csak hét végén legyek apuka. - Önök az MDF-fel támogatták egymást a választásokon de aztán kilépett a frakcióból, s nem is lépett be másikba. A parlamenti politika viszont az utóbbi időben főképp pártpolitika. Nem érzi úgy, hogy kiszorult? ' (Folytatás a 3. oldalon) AJÁNLÁS Hatalom és pénz „Veszedelmesen megrogygyant a helyi liberális politikai hatalom és adminisztráció egész talapzata..." 3 Sör az alagútban „A beruházásra nem tudtak másként pénzt szerezni, csak ha az ott dolgozók is beszálltak az üzletbe" 4 Szegeden újra dübörög a banda „Egyéni és megismételhetetlen koncertnek szánjuk" 6 Megbotlott a Papíron gárdája „Kár volt ezért a vereségért" 9 Dér Endre tárcája 16 Holnapi számunkban Közéleti toplista A nagyobb országos napilapok visszatérően közlik politikusaink ismertségi, népszerűségi mutatóit és azok változásait. A fényképekkel illusztrált toplisták közérthetőségével általában nincs baj, a hitelességét azonban a laikusok megkérdőjelezik. Ez utóbbinak talán az lehet az oka, hogy itthon még nem szoktunk hozzá az ilyen - néhány száz ember megkérdezésén alapuló - felmérésekhez, pedig a minta Nyugaton sem nagyobb és a kiválasztás sem alaposabb. A napokban készült el a rePresent Közvélemény és Piackutató Bt. első, Szegedre vonatkozó kérdőíves felmérése, amely - egyebek mellett - a város közéleti személyiségeinek ismertségéről, népszerűségéről kérdezett meg 300 polgárt. A toplistát, természetesen az ilyenkor megszokott fényképekkel illusztrálva, holnapi számunkban tesszük közzé, s annyit máris elárulhatunk, hogy azon a politikusok mellett írók, művészek, zsurnalis/.ták is szerepelnek. Összedobjuk? Nászajándékként, nyugdíjba menő munkatárs emléktárgyára, szorult anyagi helyzetbe kerüli kolléga megsegítésére a munkahelyeken általában „öszszedobnak " némi pénzt. Csak úgy, önszántukból, kollegialitásból. Jó lesz, kérem, ezzel az emberbarátsággal a jövőben felhagyni. De legalábbis titkolni kell! A pénz ugyanis, jövedelemnek számít, s mint ilyen adóköteles. „Összedobtak" nekünk honatyáink egy olyan adótörvényt, miszerint jövedelem „a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet által adott pénzbeli vagy természetbeni juttatás "is. Azaz a segélyek utón is adózni kell. Aki olyan rosszul áll anyagilag, hogy nem átallja a segélyt felvenni, az „mellékjövedelmet" szerez vele, s attól „jogosan " kér adóforintokat állam * bácsi. Mondhatnák erre, adjon akkor pénz helyett inkább családi segítségnek üdülőbeutalót a szakszervezet. Am ha ad, jól kiszúr a nagycsaládossal: a természetbeni juttatás is forintostul, jövedelemnek számít - nagyobb családnál nagyobb jövedelemnek -, adózni kell utána. Miként adót kell fizetni azon „jövedelmek" után is, amiket netán ön- vagy betegsegélyező egyesülések dolgozók által egymás számára összeadott pénzéből vesznek fel. Mert hogyan is jövünk mi ahhoz, hogy a magunk megsegítésére - mondjuk, munkahelyi segély pénztárba, „maszek KST-be " - holmi saját pénzeket összedobjunk? Az adóhatóság háta mögött, mi? Mindenféle civil önszerveződéssel,,emberségből? Na, nem! „ Összedobásilag " elégedjünk meg szépen annyival, amennyit az adótörvénnyel honatyáink hozzánk vágtak. Az felér egy gyorssegéllyel, nem? SZABÓ MAGDOLNA