Délmagyarország, 1992. február (82. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-15 / 39. szám

Atlasz VT«*M FC MSSODFUW OT MM 1 ílfD$a|lf Mái-MliM; - európai és tengerentúli ajánlatok - üdülések - városnézések - tanulmányi kirándulások REKLÁMÁRON - Párizs-Euro Disneyworld 6 nap, 23 170 Ft - Párizs-Versailles 6 nap, 19 150 Ft. KÉRJE TÁJÉKOZTATÓNKAT! ATLASZ UTAZASI IRODA, SZEGED, OROSZLÁN U. 6. 6720 TEL.: 6ZZ10-784, 51-264. SZOMBAT, 1992. FEBR. 15. TURISZTIKA '92 MELLÉKLET 9 Grósz Péter korábban az autósiskolánál dolgozott, jelenleg egy kis utazási iroda, a Petya Bt. vezetője. Tavaly januárban kezdtek, s mint minden kis cég, ők is a nagyok ajánlatainak közvetítésével tanulják(ták) a szakmát. A budapesti Eurotours, a török-magyar Devran Kft., valamint a Primotour irodák szegedi képviseletét látják el, s mivel kis alaptőkével indultak, egy ideig még szükségük lesz a befutottabbakra. Mint minden kis irodának, nekik sem könnyű megfelelni az év elején megjelent törvény nem titkoltan szigorító célzatú tárgyi és személyi kitételeinek. Az utóbbival egyébként ráérnek 1993-ig, hiszen az engedéllyel már rendelkezők addig haladékot kaptak. Az ügynökségekre kiszabott 300 ezer forintos kaució - vagy bankgarancia • azonban már idén márciusban esedékes. Ehhez jön még az önálló telefonvonal költsége, ami ma százezer forint alatt nemigen úszható meg. Nekik az ügyben szerencséjük volt az autósiskolával. „Kizárólag a tevékenység folytatására szolgáló helyiség" -gel a volt MHSZ-székház harmadik emeletén rendelkeznek, a tervezetben szereplő, utcára nyíló iroda feltételének azonban már nehezebben tudtak volna eleget tenni. Aki járt mostanában nagyobb utazási irodákban, láthatta, hogy ott bizony, mással is foglalkoznak, nem csak utaztatással. Ez logikus is, hiszen többféle tevékenységre lehet ráterhelni a rezsit, könnyeb fizetni a belvárosi bérleti díjat. Egy-egy albérlő pedig már igazán komoly megtakarítást eredményezhet. A törvény a pénzbeni letéttel egyértelműen az utasokat védi, eközben azonban óhatatlanul rendet vág a szebb jövőt érdemlő tisztességes vállalkozások között is. Pedig nem a nagy utazási irodáknak köszönhető, hogy csökkentek az árak, sokkal inkább a kisebbeknek, akik alacsony, csak a feltétlenül szükséges rezsivel dolgoznak. És kiszolgálják a bevásárlóturizmust - hangzik gyakran a vád de mi mást tehetnének, ha a munkanélküli-segélyt sokan ezzel próbálják kiegészíteni. Természetesen ez a kiszolgálás lehet minőségi is, az azonban csaknem biztos, hogy az „egybuszos" vállalkozások nehezen tudnak majd az új törvénynek megfelelni. KA TOP ÚUUétí tavaszi ajánlatai: PÁRIZS 5 nap, 9100 Ftfő, IV. 15-19., V. 20-24. MONTÉ CARLO, Nizza, St. Tropez, Marséi I les, III. 11-15., IV. 15-19. 9100 Ft/fő. SPANYOLORSZÁG, Costa Brava, III. 12-18., IV. 17-23., 11 000 Ftfő. MAROKKÓ szuperáron (autóbusz és hajó) III. 20-31.38 960 Ft/fő. JERUZSÁLEM (repülővel) III. 22-29., III. 29.-IV. 5. 43 000 Ft/fő. ANATÓLIAI KÖRUTAZÁS IV. 9-18., 24 000 Ftfő. VELENCEI KARNEVÁL II. 27-III. 2. 7900 Ftfő. PÁRIZSI ÁRUHÁZ Tel.: 21-396. Kevés pénzzel - kellemesen A falvakban lakók közül sokan adják ki ilyen szándékkal egy-egy szobájukat, házukat a kikapcsolódásra, környezetváltozásra vágyóknak. Tavaly már ötezer vidéki család nyitotta meg házát az üdülni akarók előtt az 1989-ben alakult Magyar Falusi-Tanyai Vendégfogadók Szövetsége közreműködésével. Ami tulajdonképpen egy olyan, nem nyereségérdekelt, azaz nonprofit szervezet, mely fő feladatának azt tekinti, hogy összehozza a pihenési, üdülési lehetőségeket keresőket és kínálókat, újraélessze civil szerveződéssel a falusi nyaralást, a vidéki turizmust. A háború előtti magyar hagyományokat felelevenítve, és követve a nyugat-európai jó példákat. Franciaországét például, ahol negyvenezer vidéki vendégfogadó közel félmillió ággyal „szolgálja" a pihenőket, méghozzá állami támogatásokkal, sőt adómentesen. Vagy Ausztriában, hol immár 30 év óta egy-egy vendéghely modernizálásához 5 évenként 10-10 ezer schilling állami támogatást lehet igénybe venni, aminek odaítéléséről a helyhatóság dönt. Az a helyi elöljáróság, mely a megfelelő infrastruktúra kiépítésével is igyekszik segíteni a vendégfogadókat. A magyar falvakban ezerszám épültek az utóbbi években olyan házak, melyek felvehetik a versenyt nyugati társaikkal, ha gazdáik megtanulják a vendéglátás egyáltalán nem ördöngös tudományát. A falusi turizmus szolgálatára vállalkozóktól ugyanis semmi extrát nem vár el a szövetség. A vendéglátásra jelentkezőknél megnézik a házat, a tanyát, a feltételeket - s az sem baj, ha szerényebb körülményeket találnak; az abszolút és egységes követelményük a tisztaság, a mindenre kiterjedő higiénia. Ezt tartják a legeslegfontosabb vendégvonzó és megtartó feltételnek. S ezt viszonylag rövid idő alatt, nem túl nagy befektetéssel megteremthetik a szállásadásra vállalkozók. Pályázhatnak ennek érdekében állami támogatásokra, kaphatnak pénzt a foglalkoztatási és az idegenforgalmi alapból, valamint az elmaradt térségek fejlesztésére szánt Családiasan, olcsón, kellemesen pihenni bizonyára sokan szeretnének. Ám ennek lehetősége - az üdülőbeutalók (adó)alapos megdrágítása, az utazási irodák áremelései után első pillantásra úgy tűnik, mára elveszett. Különösen a kis pénzű városi családok számára. De csak akkor, ha nem tudják, hogy létezik egy „maszek" üdülési forma, mely éppen azt célozza, minél kevesebb pénzért minél kellemesebben, családi miliőben tölthessenek pihentető napokat. forintokból. Az Országgyűlés a tavalyi év végén megszavazta, hogy a falusi turizmusban részt vevő vállalkozók továbbra is megkapják a jövedelemadó-mentességet: maximum tíz ágyig és 300 ezer forint bruttó bevételig. A vendégfogadók szövetsége pedig idén is segíti őket azzal, hogy kiadja a szolgáltatásaikat ajánló katalógust, amit külföldre is eljuttatnak. A szakértők összeállítanak egy tanácsadó füzetet is. Vendéglátásra vállalkozó és vendég bőséges felvilágosítást kaphat a Magyar Falusi-Tanyai Vendégfogadók Szövetségének információs irodájától, ami Budapesten, a Szabadság tér 14 szám alatt működik. S célja elsősorban az. hogy segítse a vendégfogadásra magukat elhatározókat, illetve tájékoztassa a vidéken nyaralni, túrázni szándékozókat arról, hol fogadják őket, és milyen körülmények között. Ösztönöznek arra is, hogy egy-egy településen fogjanak össze a vendéglátók: közösen változatosabb programokat tudnának biztosítani, s ahol színesebb a kínálat, nagyobb a választék, oda szívesebben megy a vendég. Miért ne lehetne megszervezni, hogy az egyik háznál pinceszeren, borkóstolón, a másiknál kenyérsütésen, a harmadiknál disznótorban, a negyediknél lovagoltatáson, az ötödiknél szekeres határjáráson (stb.) vehessenek részt ugyanazok a vendégek?! Elfoglaltságot, munkát jelentene a falun élők egy részének, s ugyanakkor a falusi-tanyai turizmus kiegészítése, esetleg helyettesítő tevékenysége és jövedelemforrása lehetne az agrártermelésnek. Kihasználtabbakká, pénzt hozóvá tenné a túlzott méretűre épített falusi házakat, az év nagy részében lezárt tanyákat. Helyben - a vendégeknek - eladhatóvá, feldolgozhatóvá tenne egy csomó terméket, elsősorban a zöldségféléket, a gyümölcsöt, a húst. - Persze, szolid árakon, hogy meg tudják fizetni azok is, akik éppen azért keresik a pihenésnek ezt a hazai vidéki formáját, mert többre nem futja nekik. A falusi vendégfo gadók árai egyébként Európában hagyományosan alacsonyak, mégis szép hasznot hoznak az üdültetőknek. Józan paraszti ésszel ugyanis úgy gondolkodnak az igazi vendéglátók, hogy „jobb a sűrű fillér, mint a ritka forint"; azaz, az ellátásért inkább kevesebbet kérnek, de sok vendéget akarnak, akik házuk jó hírét szerteviszik. Nálunk is valahogy így kellene. Aki teheti, vágjon bele! Akár leendő vendéglátóként, akár pihenésre vágyóként jelentkezik minden tudnivalóról, lehetőségről tájékoztatják a szövetség információs irodájában. (Cím: Magyar Falusi-Tanyai Vendégfogadók Szövetsége, Budapest, Szabadság tér 14.) SZABÓ. MAGDOLNA. Diákutazás '92 Nomádtáborok MMNWMMMMNMMHMMNMHMMMNNMHHMNMHMMHMMMMHMN^ Az osztálykirándulás jó dolog. A diákoknak azért, mert kapnak néhány nap tanítási szünetet, és kiszabaduinak a szülői ház fennhatósága alól. A tanárok pedagógiai előnyökről (közösségformálódásról, jobb tanár-diák kapcsolatról) és a szülőföld megismeréséről beszélnek. Az utazás, persze, elsősorban pénz kérdése. NMMNMMHNNnNNMHRMNNMMNMMNHNHHHMHHMMH Az iskólák általában jóval kevesebb tanulmányi és osztálykirándulást szerveznek az idén, mint az előző években, a növekvő utazási költségek és a családok roszabb anyagi helyzete miatt. A régebbi háromnégy napos utakat egynaposra rövidítik, hogy így megtakarítsák a legkevesebb 350 forintos éjszakánkénti szállásköltséget természetesen, a gyerekek így nem jutnak túl messzire. A legtöbb iskolában szerveznek önellátáson és nomádkodáson alapuló, így olcsó táborokat, túrákat. Alaposan kihasználják a testvérvárosi és -iskolai kapcsolatokat is; a külföldi csereüdülés mind az általános, mind a középiskolákban közkedvelt, a nyelvtanulási lehetőségek miatt. Természetesen csak azok körében, akik meg tudják fizetni a 10-15 ezer forintos utazási költséget, és a külföldi gyerekek honi vendéglátását. A szülők és a gyerekek általában a tanév kezdetétől, hónapról hónapra gyűjtik a pénzt az utazásokra, de van, ahol vállalatok és alapítvány támogatják a diáküdülést. Az IBUSZ-hoz és az Express ifjúsági utazási irodához is kevesebb megrendelés érkezett iskolai utazásokra, mint tavaly ilyenkor. Olcsóbb szálláshelyek biztosításával, kedvezményes autóbusz-tarifával tudnak segíteni az utazni vágyó diákokon. Ennek ellenére a diákok tömeges tavaszi „kirajzása", úgy tűnik, a múlté. K. G.