Délmagyarország, 1992. február (82. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-03 / 28. szám

4 MEZŐGAZDASÁG DÉLMAGYARORSZÁG HÉTFŐ, 1992. FEBR. 3. A hiúság vására Nem vihettek haza magyar vásárfiát az idei frankfurti találkozó résztvevői. Az év első igazán nagy nemzetközi vásárán, amelyen 39 országból több mint kétezer cég és 49 szaktudösító vett részt, a magyar gazdaságot mindössze a pomázi Ferunuion cég képviselte. Igaz, az írószereket forgalmazó cég színesceruza-belei nagy sikert arattak, mert környezetbarátok lévén a gyerekek akár a szájukba is vehetik őket. Nem véletlen, hogy más országok alaposan kihasználták a frankfurti vásár kínálta lehetőségeket, és a papír- és kozmetikai iparcikkek, valamint az ajándéktárgyak és a reklámanyagok széles skáláját vonultatták fel. A vásárra ugyanis a nagyközönség nem mehet be, a vendégek mind kiskereskedők, akik közvetlenül a gyártókkal találkoznak, hogy egész évre megrendelhessék árukészletüket. A nagykereskedelem így ki van kapcsolva, nincsenek disztribútorok, vezérképviselők, raktározók. A boltok tulajdonosai valóban termelői áron jutnak az áruhoz. Teljesen érthetetlen a magyar cégek távolmaradása. A frankfurti vásár ugyanis nem a „high-tech" termékeké, írószert és kozmetikai cikkeket pedig elég jó minőségben gyárt a hazai ipar. Annyira viszont biztosan nem megy jól a magyar cégeknek, hogy kihagyhatnák a piackutatásnak és a propagandának ezt a módját. Annyi hiúság talán nem ártana a magyar iparnak, hogy megmutassa magát egy ilyen vásáron. KECZER GABRIELLA Sorakozó Hitelt érdemlő gazdák A jó hír meglódítja az ember fantáziáját, főleg, ha inár oly régen várt az alkalomra. A mezőgazdaságban dolgozók nem voltak elkényeztetve az utóbbi időkben, a piacszűkülés miatt felhalmozódott termékfeleslegek lenyomták a termelők által elérhető árakat, miközben a felhasznált anyagok, az energia s maga az élet folyamatosan drágult. Az ágazat • mélyrepülésének ékes bizonyítéka, hogy a megtérülésre szigorúan ügyelő bankok fokozatosan kivonultak a hosszabb távú finanszírozásból. Rövid lejáratú hitelt - esetleges meghosszabbításakor a kezelési költséget konzekvensen újra meg újra felszámítva - még csurgattak azoknak, akikből kinézték, hogy az így horribilissé duzzadt kamatokat is kibírják. A földművelésügyi miniszter nemrégiben a televízióban pendítette meg: a tárca ura a helyzetnek, s hamarosan előrukkol a mezőgazdaság sajátosságainak megfelelő, kedvezményes kamatú hitelezési gyakorlatával. Mint, ahogy ez lenni szokott napokon belül érdeklődők tömege lepte meg a bankokat, ahol készpénz helyett szabadkozás fogadta őket. Esetleg még hozzáfűzték, továbbra is figyeljék a híradásokat, s ha minden részlet tisztázódik akkor jöjjenek vissza. Időközben pontosító információk láttak napvilágot. Eszerint az agrárágazat szervezeti-szerkezeti átalakítását szolgáló, reorganizációs támogatásnak elkeresztelt forma a kamatteher 70-75 százalékának átvállalását ígéri. A mostani 40 százalékos piaci kamattal szemben mindez 10-12 százalékos, álomszerű, békebeli kamatokat feltételez. Erre a legjobb esetben is március elejéig kell várniuk a befektetni szándékozóknak. A feltételek egy adott körre szűkítik az igénybevétel lehetőségét. Mivel az idén több száz ellehetetlenült termelőszövetkezet felszámolására számíthatunk. Az áíverezések eddigi tapasztalatai szerint a vagyon értékesítése - nem utolsósorban a mérsékelt kereslet miatt - csak töredékében fedezi az adósságokat. Miközben a munkanélkülivé vált tagoknak a földön s néhány eladhatatlan ingatlanokon kívül semmijük sem marad. A reorganizációs támogatással épp őket kívánják hozzásegíteni ahhoz, hogy új vállalkozást, illetve szövetkezetet alakítva az eladó szövetkezeti vagyonból megvehessék amire szükségük van. Ha a folytatást szövetkezeti formában képzelik el, több megkötéssel kell szembenézniük. A kereskedelmi bankok legfeljebb 7 éves futamidőre, piaci feltételekkel folyósítják e hiteleket, s három választható lehetőség alapján vállal át a kamatokból a reorganizációs támogatás. A tervek szerint az ügymenet a következők szerint zajlik majd. A pályázó bemegy egy bankba, s hitelt kér. A pénzintézet megvizsgálja a hitelképességet, mérlegeli a beadott üzleti terv realitását, de egyéb feltételek meglétére is figyelemmel lehet. Ha minden rendben, piaci kamatokkal kiadja a kért összeget. Amenynyiben megalakul a reorganizációs támogatást odaítélő tárcaközi bizottság, az ezután meghirdetendő pályázati feltételek szerint, a hitelező javaslatát figyelembe véve dönt az adott ügyletről. A vállakozónak a piaci kamatot tartalmazó törlesztőrészietet kell fizetnie, a kamattámogatást az Adóelszámolási Irodától kérheti, mégpedig öt napon belül. Amennyiben az így kezdett vállalkozás befuccsol, s jogutód nélkül megszűnik, az addig igénybe vett támogatást vissza kell fizetni. Az e célra szolgáló költségvetési összeg 1992-ben 2 milliárd forint, mely számítások szerint 6-8 milliárdos hitelkihelyezést tesz lehetővé. Még nyitott kérdés, hogy a bankok saját forrásaikat védve mennyire sietnek majd beszállni a továbbra is kockázatos mezőgazdasági üzletekbe. A felszámolásokkal eladóvá váló vagyon nagyságát csak feltételezni lehet, de mindenképp sokszorosa a reorganizációs keretnek. E támogatási rendszer életképességén sokat javíthat az a garanciaalap, mely külön meghatározott feltételek mellett, egy kuratórium döntése alapján a vállalkozók által felvett hitel és járulékai 50 százalékára adhat fedezetet. A hitelfelvételhez megkövetelt fedezet másik felét csak a saját vagyon adhatja. Ebből is látható, ez az út sem a nincstelenségből vezet a vállalkozások világába. T. Sz. I. FOTÓ: NAGY LÁSZLÓ Reklamált reklámok? Egy rendelettervezet tartja lázban a reklámcégeket és a szőlőtermelőket, valamint a bor- és söripari vállalatokat. A „kiszivárogtatott hír" szerint ugyanis hamarosan szabad lesz reklámozni az alkoholtartalmú italokat Magyarországon. Ezt a fajta hírverést ma még egy 1978-ból ránkmaradt belkereskedelmi törvény tiltja, de időközben elkészült egy 1972-es BkM rendelet kiegészítése, amivel talán feloldható lesz a magasabb szintű jogszabályi tilalom. A bekezdésnyi módosítás szerint nem ösztönöz a szeszes italok fogyasztására az olyan cégreklám, amelyben bemutatják magukat a maximálisan 22,5 térfogatszázalék alkoholtartalmú, szőlőből készült italok és sörök termelői. A látszólag egyszerű módosításnak a gyártók és forgalmazók egyrésze örül, míg mások keveslik az engedményt: az FM péládul a borpárlatokat is szívesen látná a listán. De akkor - a versenysemlegesség elve miatt - az összes többi italféleség reklámozását is meg kellene engedni. A gyakorlatban azonban máris előfordul, hogy egyes lapok „feloldották" az alkoholtartalmú italalok reklámtilalmát. Önállóság - anyakönyvezve A Dél-alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalat szegedi gyára január elsejétől Tisza Téglaipari Vállalat néven önállósult. Ennek hivatalos aktusára a napokban került sor, amikor Dr. Pohonkovics István, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium politikai államtitkára átadta a létesítő határozatot, az ez alkalommal kinevezéssel megerősített igazgatónak, Fejes Ernőnek. A korábban csak blokktéglát gyártó cég az idén már a falazóanyagok széles választékát kínálja, s a környező községekben kiépített értékesítési bázisa révén próbálja fokozni az értékesítést. Mint, ahogy az államtitkár elmondta, még ma sem egyszerű dolog a szegedihez hasonló telephelyeknek elszakadni a korábbi kötelékből. Érdekek ütköznek, s többször a nagyobb anyavállalatnak van számottevőbb befolyása. Végre sikerült odáig eljutni, hogy minisztériumban már részrehajlás nélkül mérlegelhetnek. A legutóbbi másfél év alatt 110 önállósulási igényt regisztráltak. Ha tönkremegy a cég Csődeljárást vagy felszámolást? Már nem az állam a hunyó - Magyarországon 1986-tól már újra létezett a felszámolási eljárás jogi szabályozása egyébként elsőként a háború utáni új Kelet-Európában -, de azóta alaposan megváltozott a helyzet. Elsősorban azáltal, hogy az állami tulajdon részaránya a gazdaságon belül jelentősen csökkent és várhatóan folytatódik, sőt fel is gyorsul ez a tendencia. Ezért a felszámolási eljárás korábbi szabályozásában Ás alapvető változásokat kellett bevezetni. - Értsük ezt úgy, hogy míg öt éve még csak az állami vállalatokat fenyegette a csődeljárás, most viszont már bárki csődbe mehet ? - Ezzel a veszéllyel minden gazdálkodónak számolnia kell. A piacgazdasági elveknek megfelelően a csőd, a fizetésképtelenség kezelése már nem az állami költségvetés problémája, hanem a hitelező és az adós megállapodásának a kérdése. Ez az egyik különbség, a régi és az új jogszabály között. A másik talán technikai jellegűnek tűnik, pedig valamennyi gazdálkodónak ismernie kell: a felszámolási eljárást eddig a Magyar Közlönyben tették közzé. Ezután azonban már nem a Magyar Közlönyben, hanem a Cégközlönyben kell keresni az éppen aktuális névsort. A későbbiek során ki fog derülni, hogy miért fontos ismerni valamennyi gazdálkodónak a Megváltoztak a csődeljárással kapcsolatos törvények, rendeletek. Mi indokolta a változást? Melyek a legfontosabb új szabályok? Hogyan zajlik a csődeljárás a jövőben? Ezekre és hasonló kérdésekre keressük a választ, a Falutévé kérdéseiből kiindulva. Herbst Árpád egyetemi adjunktus nyilatkozik. felszámolási eljárás közzétételének a módját. - Kikre vonatkozik a csődeljárás, milyen körbe tartozóknak kell tudniuk a jogszabály apróbb részleteit is? Hoppon lehet maradni - A jogszabály természetesen nem arra épül, hogy mindenki csődbe fog jutni a jövőben. Azonban nemcsak a csődben lévő, a fizetésképtelen vállalatok vezetőinek kell ismerni a csődeljárásra, a felszámolásra vonatkozó szabályokat, hanem mindenkinek, aki kapcsolatba kerül a bajbajutott szervezetekkel. Ugyanis, ha valamelyik szervezet ellen felszámolási eljárást indítanak, követelést ezen szervezet ellen csakis a felszámolási eljárás keretében lehet érvényesíteni. Ha valaki nem jelentkezik időben, ezzel azt kockáztatja, hogy a csődbe került cég maradék vagyonából neki már nem jut, habár követelése jogos. - Gyakori az, hogy hoppon maradnak a hitelezők, a partnerek? - Az eddigi felszámolási eljárási tapasztalatok szerint éppen azért, mert ilyen eljárás fizetésképtelenség esetén indul - nem elégséges a vagyon arra, hogy valamennyi hitelező összes követelését kielégítsék. - Váltsunk át az eljárás témakörére. A csődeljárás egyfajta gyógyításként is felfogható. Gyakran fordulhat a csődbe jutott cég ehhez a módszerhez? - A csődbe került, fizetésképtelen vállalatnak nincs korlátlan lehetősége arra, hogy csődeljárást, vagyis fizetési moratóriumot kérjen maga ellen. A törvény szerint minden három évben csak egyszer élhet ezzel a lehetőséggel. - Ha a céget ilyen módon sem sikerült „meggyógyítani", akkor jön a keserű pirula, a felszámolás. Mikor indul el a felszámolási eljárás? Közzététel: a Cégközlönyben - A felszámolási eljárás megindításának több esetét szabályozza az említett törvény. Az egyik: ha sikertelen a csődeljárás, vagyis az adós és a hitelező nem tud olyan megállapodást kötni, amely módon nyújt a gazdálkodó szervezet fizetőképességének helyreállítására. Á másik nagyon lényeges oka lehet a felszámolási eljárás megindításának, hogy a hitelezőnek, illetve magának az adósnak is lehetősége van arra, hogy ne csődeljárást kezdeményezzen, mert reménytelennek látja a vállalat gazdálkodásának a helyzetét. Nem számíthat a megbomlott gazdasági egyensúly helyreállítására, viszont lehetősége van arra, hogy azonnal felszámolási eljárás megindítását kérje. - Ezt nyomban közzé is teszik? Tehát olvashatja mindenki, akinek üzleti kapcsolata volt vagy van az illető gazdálkodó szervvel, hogy a cég felszámolás előtt áll? - Természetesen, és ez nagyon lényeges dolog! A felszámolási eljárást az adós székhelye szerinti megyei bíróságnál kell bejelenteni. Á megyei bíróság - amennyiben megállapítja, hogy a felszámolási eljárás megindításának törvényben meghatározott feltételei fennállnak - közzéteszi a hírt. Az adós elleni intézkedés hírét a Cégközlönyben, a cégbíróságok hivatalos lapjában hozzák nyilvánosságra. E közzétételhez nagyon lényeges jogi következmények fűződnek. Az egyik ezek közül, hogy a közzététel tartalmaz egy, a hitelezőhöz intézett felhívást. Lényegében azt, hogy 30 napon belül mindenki jelentse be a követelését.