Délmagyarország, 1992. február (82. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-03 / 28. szám

HÉTFŐ, 1992. FEBR. 3. BELPOLITIKA 3 A bizalmatlanság ára NEM SZENVED irányzavarban a magyar gazdaságpo­litika, s ez mindenesetre megkönnyíti a makrogazdaság menedzselését - jelentette ki vasárnap a fiatal közgazdászok Salgótarjánban tartott országos találkozóján Szapáry György, a Nemzetközi Valutaalap magyarországi rezidense. A továbbiakban azt fejtegette, hogy a probléma liemcsak az, miszerint a zsugorodó költségvetésből áldozni kell a szociális védelemre, s kedvező helyzetbe hozni a befektetőket, hanem pénzbe kerül a kormány gazdaságpolitikájával szembeni, az általában nagyobb bizalmi űr is, amelyet a gazdaságpolitika menedzselésében meg kell fizetni - a többi között magas kamatlábak formájában, miután nem hisszük el az inflációs ütem mérséklődését. Úgy vélte, hogy a kamatlábak csök­kentését ennek ellenére szorgalmazni lehetne, az ehhez szük­séges lépésekben megegyezésre juthatnak az illetékesek. A KEVÉS NYUGDÍJJAL rendelkezők, rokkantak, mozgás­sérültek, a hosszan tartó betegségben szenvedők támogatására magánszemélyek és egy kft. létrehozta a „Béke" Nyugdíjas Finnországban csökkennek a telefondíjak - Meghívónk a szállítási és telekommunikációs minisztéri­um volt, s szerintem igen figye­lemreméltó, hogy ott a tele­kommunikációnak külön mi­nisztériuma van. Aki ott a távközlésben él és mozog, azzal mind találkoztunk - előadáso­kon, és kötetlen beszélgeté­seken egyaránt. Finnország telekommunikációban második hatalom a világon. Vonalsűrű­ségben a világon a negyedik (száz lakosra 54 vonal jut), rádiótelefonban második (száz lakosra 57 vonal), hatékony­ságban második-harmadik, a számítógépes adatátviteli háló­zatok kiépítettségében és adatforgalomban ugyancsak második. Ráadásul náluk az utóbbi időben csökkennek a távközlési tarifák. - Ezt hogy tudták elérni? - Jelentős a verseny. Körül­belül 30 évvel ezelőtt tartottak ott, ahol mi most - kiépített­ségben és szabályozottságban egyaránt. Addig a telefon állami monopólium volt, s akkor kezd­ték el ezt oldani. Ma 50 magán­társaság mellett a nagy állami társaság versenyképes. A magá­nok fedik le az ország terüle­tének egyharmadát, ahol azon­ban a lakosság kétharmada él. A gyérebben lakott nagyobb területen pedig a Telecom Finn­landnak van ellátási kötele­zettsége. És az állami cég ver­senyképes árban, gyorsaságban, megbízhatóságban. Ezen kívül az állami társaságnak ellátási kötelezettsége van: ha egy magáncég csődbe megy, és egy másik magáncég nem vásárolja meg a vonalait, akkor belép az állami társaság, tehát senki egy 3 mlnuío ' cailUSS ' t,i; helyi hívás 1.0 1 X távhívás 0.S-­r 0.7 0,S • | x. 01 m 0.3 0,1 0 »<trs «?» 1«!» (KSÍ11MS V383 1«í ÍSWS ÍW7 t<m íW 1380 1391 1935 A telefonhívások díjai Finnországban „Nemigen szeretem a külföldi utakat - tiltakozik Póda Jenő ­A sok protokollt, fogadást, nehezen tűröm. Ez egy jó út volt, kevés protokollal és sok munkával, érdekes tapasztalattal." Az MDF országgyűlési képviselője nemrég tért haza Finnországból, ahol tíz napot töltöttek el az ottani telekommunikációs rendszer tanulmányozásával. A téma Póda úrnak - ki civilben számítógépes szakember - ez szakmába is vág. A küldöttségben a parlamenti pártok egy-egy képviselőjén kívül ( a Fidesz nem küldött senkit) tagja volt több minisztériumi szakember, s néhány tefontársaság ^(például a Matáv) képviselője. A tervek szerint a kormány e héten benyújtja a távközlési törvény tervezetét, ezt nyílván a finnek is megtudták, ezért időzítették így a meghívást. Képviselőnket kérdezni se kellett, egy szuszra mondta végig, mit tapasztalt. percig nem marad telefon nél­kül. A technikai színvonal meg olyan, hogy a hívásoknak fél százaléka hiúsul meg. Még a fülükön is telefon van. Ha egy finn 5 percig nem telefonál, akkor úgy érzi magát, mint egy magyar, ha ébredés után három órával még nem ivott kávét. Azt egyértelműen megértet­ték velünk, hogy lépcsőket nem lehet kihagyni; például a rádió­telefonok kiépítésével nem lehet megúszni a vonalas háló­zat telepítését. Azt nálunk se vitatják, hogy egyes körzetek­ben ne maradjon meg az állami monopólium. A vita arról fo­lyik, hogy a gerinchálózat állami kézben maradjon-e. Amikor a skandináv országok ezt a döbbenetes fejlődést pro­dukálták, a gerinc állami tulaj­don maradt, ám a magáncégek akkora nyomást gyakoroltak, hogy az állami cég is ugyan­olyan eredményekre kénysze­rült, mint a magáncégek. Ez azt mutatja, hogy a nagy állami cég is működhet hatékonyan. - A „ telefonvonalon " azért tapasztalható némi előrelépés nálunk is... - Igen, és reméljük Szegeden is javulni fog a helyzet. Tam­perébe is eljutottunk, amely Szeged-nagyságú városka, s épp ott is van egy olyan nagy rádiótorony, mint amilyen itt épül. Az is bent van a városban, annak is étterem van a tetején, és az egész környéket kiszol­gálja. Megszokták az emberek, nem zavar senkit. - A finneknek jelent valamit a velünk való rokonság? - Hogyne! Imádnak ben­nünket, sokkal jobban bennük él a rokonság tudat. Mindenféle prospektusban, könyvecskében benne van a nyelvi családfa. - Azt hallottam, elég drága ország. - Nagyon drága! Most az ő gazdaságukban is olyan válság van, amilyen a 30-as évek óta nem volt. Ez a szovjet piac összeomlása miatt következett be. Tavaly alig volt munka­nélküli, most 14 százalék, az év végére 20-at jósolnak. Naponta csuknak be az üzemek. De a kezelése azért jellemző: akik­nek még van munkájuk - persze a kormány kezdeményezésére ­bérük 10-15 százalékáról le­mondtak, hogy ne kelljen leér­tékelni a finn márkát. Ilyen konszenzus van. Azt hiszem, ezen is érdemes lenne elgon­dolkozni. M. T. Kínai zsarolók Tatabányán? Egy meglehetősen ellentmon­dásos ügyben folytatja a nyomozást - az ügyészi utasítás ellenére is - a tatabányai rendőrkapitányság. Még január 8-án őrizetbe vettek négy kínai férfit azzal a gyanúval, hogy zsarolták és megfenyegették a tatabányai NINI,nevű kínai étterem tulajdonosát. Állítólag százezer dollárt kértek tőle annak fejében, hogy megvédik őt és családját, valamint az éttermét. Arra az esetre viszont, ha mégsem fizetne, kilátásba helyezték, hogy levágják lábát, elrabolják kislányát és össze­törik a berendezést. A vendég­lős a zaklatások elől feleségével együtt külföldre távozott, mi­után kislányukat elhelyezték egy magyar családnál. A személy­zetnek meghagyta, ha újra feltűn­nek a zsarolók, jelentsék a ren­dőrségnek, s az egyik alkal­mazott kérte is a rendőrség segít­ségét. Január 8-án. amikor a négy férfi ismét Tatabányára érke­zett, hogy a személyzet által a főnökük nevében beígért 20 ezer dollárt átvegye, a rendőrség már várta őket. és pillanatok alatt elfogta, őrizetbe vette a zsaro­lással gyanúsítottak. KÖZÉLETI NAPLÓ MA A DUGONICS TÁRSASAG délután 4 órai kezdettel tartja felolvasóülését a városháza klubtermében (Széchenyi tér 10.). Előadást tart dr. Oltyán Béla főiskolai tanár, kandidátus Németh László drámái c/mmel. CSILLAG JÁNOS, a 8-as számú választókerület önkormány­őie lakossági fogadóó Általános Iskolában (Cpikós Iskola). DR. CSAPÓ BALAZS, a 24. számú választókerület önkor­mányzati képyiselője lakossági fogadóórát tart 17-18 óráig a Rókusi II. sz. Általános Iskolában (Csáki utca). HOLNAP LAKOSSÁGI FÓRUM SZATYMAZON, a művelődési ház­ban, 17 órakor. Téma: a szövetkezetekről szóló törvény és annak végrehajtása. Előadó: dr. Farkas Gabriella, MDF országos alelnök és dr. Sepsei Tamás államtitkár. GALIBA FERENC, a 19. számú választókerület önkormápyzati képviselője lakossági fogadóórát tart 17-18 óráig a Gedói Általá­nos Iskolában. Az MNB-elnök Amerikából jött Az elmúlt év gazdasági értékelésénél az eredmények között elsőként a talponma­radást emelte ki, ezt követte az infláció fékentartása, valamint a piacgazdaság intézményeinek kiépítése. Mindezért azonban meglehetősen nagy árat fizet­tünk, hiszen gazdaságtörténe­tünk talán legnagyobb re­cesszióján vagyunk túl. Fekete pontokat érdemlünk továbbá a piac beszűkülése, a jövedelem­termelőképesség csökkenése miatt is. Óriási aránytalanságról árulkodik az a tény, mely sze­rint a nemzetgazdaság összes nyereségének felét tavaly a pénzügyi szektor produkálta, s a maradékon osztozott csak az ipar, a mezőgazdaság és az összes többi ágazat. A jegybankelnök a sajtó­közlemények ellenére optimis­tának tartja a magyar polgárt, hiszen rengeteg új vállalkozás alakult, s a jövedelem tíz száza­léka megtakarításként jelent­kezett. Az idei év markánsan kirajzolódó céljai közül csak kettőt említett az előadó: az export, valamint a kis- és köze­pes vállalkozások támogatását. Az utóbbiak közül háromból kettő minden bizonnyal ennek ellenére sem lesz sikeres, de ez már a piacgazdaság természetes velejárója. Normál viszonyok között már néhány pénzintézet is tönkre mehetett volna, eddig azonban csak elkent bankcső­dökkel találkozhattunk. Tavaly 1,2 milliárd dollárnyi működőtőke áramlott az or­szágba - a különben optimista előadó ennek felét sem jósolta annak idején -, s ez áttételesen a forintot is erősítette. Az árfo­lyampolitika kialakításánál idén is a nemzeti valuta enyhe erősö­désével számolnak, amit a nagy exportőrök bizonyára nem néz­nek majd jó szemmel. Várha­tóan már az idén megindulhat a tőkeexport, vagyis a kevésbé hitelképes országoknak kamat­felárral adhatjuk tovább a pénzt. Az előadás után kérdésekre válaszolt Bod Péter Ákos, kivéve azokat, amelyekre már bevezetőjében kitért. Lesz-e hetven dollár a valutakeret, mikor értékelik le a forintot legközelebb, valamint egyéb, pozíciójából adódóan meg nem válaszolható kérdések így már a felvetésig sem jutottak. A jegybankelnök lapunknak az ebéd előtti percekben adott interjút, ezt a beszélgetést holnapi számunkban közöljük. Alapítványt. Csatlakozhat hozzá bármely hazai és külföldi személy, támogathatja minden hazai, társadalmi kezdeménye­zés, külföldön élő hazánkfia. Az alapítvány vagyonának felhasználásáról kuratórium dönt majd. Ez az első alapítvány, amely kérte az APEH Fővárosi Igazgatóságát, hogy adományozóinak adóalapcsök­kentő kedvezmény igénybevételéhez szükséges jogosítványt adhasson. Az engedélyt megkapták. A HAGYOMÁNYOS KÍNAI ORVOSLÁS diagnosztikai módszerei a nyugati, így a hazai orvoslásban is eredményesen hasznosítható. Erről tartott előadást Paul F. Völgyesi, a „Quebec, Kanada-Magyar Alapítvány a Hagyományos Kínai Orvoslásért" elnöke szombaton a SOTE Nagyvárad téri épü­letében. Ismertette azokat a módszereket, eljárásokat, amelyeket a kínai orvoslást gyakorló, akupunktúrával is gyógyító orvosok, valamint az általános és szakorvosok alkalmazhatnak a betegek állapotának, kórfolyamatának megítéléséhez. Öböl S ZERELEM. Szombaton ebéd után minden megváltozott. Olyan illata volt a Tiszának, mint amikor kicsit megbolondul az ember. Biztos vagyok abban, hogy folyó partján élő évente kétszer érzi azt a finom belső remegést, ami pontosan olyan, mint a vizet simogató szellő és a kis fodrocskákban bucskázó fény. Szóval kétszer támadnak az elemek. Ősszel, leginkább október környékén, amikor majd kiszakad a szív, úgy hiányzik a kedves, sőt még az is, hogy emlékezetünkben pontosan láttassuk, hogyan sétált el akkor az utca túlsó oldalán. Másodszor tavasszal fogja át a bensőt a reszketés. Ez már boldogabb, a befelé csurgatott könnyek sem olyan súlyosak, ködösek, mint ősszel. A kedves neve kimondva olyan, akár a vízesés, októberben viszont rejtőző pincetűz. Ha olvasod, tudhatod immár: folyton rád gondolok. Ma reggel is azon tűnődtem, vajon emelkedés-e vagy állandó sü llyedés a szeretet. Bár ha jégbe fagy a tengeralattjáró, nem tudhatjuk, hogy lefelé vagy fölfelé tartott. Van. Ennyit mondhatunk róla, rólad pedig azt, hogy vagy. Örülök, hogy megtanultam már: p szeretettel nem lehet vétkezni. Néztem a Tiszát, s ahogy átfutott a meleg a városon, számról is elpárolgott a lehelet. Úgy éreztem, boldogabbak odalent a halak, a fák többé nem fordulnak befelé, és hálásak a narancssárga fényért a hátfalak. Úgy szép, ha bármit képzelhetek. A vízen láttam ezért egy karmestert, aki nagyon lassan, ahogy csak szent dolgokat szabad, tenyerét az ég felé fordítva, ujjait kinyitva kissé, varázsolt egy bárányfelhő-tisztaságú hangzatot. Azt mondtam akkor: szeretlek. Nagyon szeretlek. KOVÁCS ANDRÁS A kormányzat vállalkozásfejlesztési politikájáról Márciustól kedvezőbb hitelfeltételek Minden előadás a vállalkozásokról szólt a Talent managers-clubok első országos találkozóján. A hétvégi rendezvény vendége volt Csanádi Ágnes, az Országos Kisvállakozásfejlesztési Iroda elnökhelyettese, aki arról számolt be, milyen feladatai vannak a kormányzatnak a vállalkozások feltételeinek javításában. - Bár a vállalkozások fontos­ságát ma már senki nem vitatja, a kormány négyéves program­jában erre vonatkozólag semmi nem szerepel - kezdte előadását Csanádi Ágnes. Véleménye szerint a legnagyobb probléma az, hogy a mai napig nem fogal­mazták meg, ki a vállalkozó, és hogyan lehet „osztályozni" őket. Az iroda hamarosan a kor­mány elé terjeszt egy javaslatot, mely szerint a 60 főnél keve­sebbet foglalkoztatók kis-, a 60­300 főt alkalmazók középvál­lalkozóknak minősülnének. A fogalmi tisztázáson felül termé­szetesen sok egyébnek kellene még történnie ahhoz, hogy a kormányzat ne csak szavakban, hanem tettekben is vállalko­zóbarát legyen — mondta az előadó kifejtve, mit ért azalatt, hogy a vállalkozássegítést „komp­lex problémaként" kell kezelni. Mint mondta, az alapvető jogszabályi keretek a társasági és az egyéni vállalkozói törvény létrejöttével adottak, hiányoz­nak viszont a vállalkozói mű­ködést szabályozó részrendel­kezések. Az iroda ígéretet ka­pott a kormánytól; kötelezni fogják a kormányszerveket, hogy márciusra alakítsák ki a megfelelő jogszabályi kere­teket. Az intézményrendszert elemezve Csanádi Ágnes kifej­tette; a vállalkozói érdekkép­viselet nem működik megfele­lően, ezért nagy szükség volna az ezt szabályozó kamarai törvényre. Nagy eredmény viszont, hogy létrejött az Or­szágos Kisváílalkozásfejlesztési Iroda, mert a minisztériumok részérdekein felülemelkedve egységesen tudja képviselni a vállalkozókat a kormányzatban. A legnagyobb gondot talán a finanszírozás jelenti, mert a vállalkozások akut forráshi­ánnyal küzdenek. Ezzel kap­csolatban Csanádi Ágnes jó hírekkel is szolgált: március elejétől valószínűleg magán­személy és gazdasági társaság egyaránt igénybe veheti mind az Egzisztencia-, mind a Start-hitelt. A kamatokat pedig 14-15 százalékra fogják csök­kenteni. A Start-hitel keretét úgy próbálják meg növelni, hogy Németországtól előre elkérik a következő két év összegét is. A finanszírozásnál az is problémát okoz, hogy a vállalkozóknak nincs megfelelő fedezetük a hitelfelvételhez. A kisvállalkozásfejlesztési iroda elnökhelyettese szerint ebben a kormányzatnak kell szerepet ­hitelgaranciát - vállalnia. Talán kevésbé konkrét, mégis nagyon fontos tényező a vállal­kozási kultúra és az információs hálózat megteremtése. Az iroda szorgalmazza, hogy a piacgaz­daságra, a vállalkozásra vonat­kozó stúdiumok a nemzeti tan­tervbe is kerüljenek be, de köz­vetítsék ezeket az ismereteket a nemzeti médiák is - költség­vetésből finanszírozandó prog­ramok, műsorok segítségével. Az országos információs háló­zatot pedig a jelenleg egymás­sal versengő, egymástól elszi­getelt rendszerek összekapcso­lásával lehetne megteremteni. Csanádi Ágnes végül arról a problémáról szólt, amely az élet szinte minden területén jelent­kezik: a Budapest-közpon­túságról. Mint mondta, PHARE-támogatásból már létrejött hat megyei vállalko­zásfejlesztési központ, de még az idén ki kell alakítani a többit is. A központi forrásokat ugyanis ezek a regionális szervezetek jobban el tudják osztani, és a helyi informá­ciókat is hatékonyabban tudják kezelni. Elengedhetetlen ugyan­akkor a hátrányos helyzetben lévő területek kiemelt támo­gatása; nem mást kell kapniuk mint a többieknek, csak többet. - Mindehhez természetesen arra van szükség, hogy a vállal­kozók minden lehetőséget kihasználva törekedjenek érde­keik érvényesítésére - zárta előadását az iroda elnökhe­lyettese. KECZER

Next

/
Thumbnails
Contents