Délmagyarország, 1992. február (82. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-03 / 28. szám

2 KÜLPOLITIKA DÉLMAGYARORSZÁG HÉTFŐ, 1992. FEBR. 3. A H FT JL J E.V 1 Béketörekvések: Prágában, New Yorkban, Moszkvában, Belgrádban. A téma közös - rendet teremteni ebben a zűrzavaros (és helyenként vérzivataros) világban. Míg azonban Prágában az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet közép- és kelet-európai biztonságról tárgyal, addig Moszkvában egy gyakorlatilag eredménytelen közel-keleti konferencia zajlik. Belgrádban úgyszintén sikertelen a csonka államelnökség „rábeszélési" kísérlete, amellyel a kra,jinai szerbek vezetőit próbálják jobb belátásra bírni. New Yorkban az ENSZ Biztonsági Tanácsa ugyanakkor - éppen magyar sugalmazásra - az eddigi praxistól eltérő állásfoglalásra jut: egy ország belügyeibe való (esetenként fegyveres) beavatkozás nem lehet ellentétes azzal a törekvéssel, amely a békét és nyugalmat óhajtó országok részéről nyilvánul meg. Az elmúlt héten u fegyveres konfliktusokról szóló mindennapos hírek mellett kedvező clójclűekről is tudomást szereztünk. Neve­zetesen arról, hogy a kelet-európai térségben egyedül Ma­gyarország számíthat némi fellendülésre 1992-ben. Az ország fokozatos átmenetet választott, jobban egyensúlyozza az árfelszabadítást és a verseny megindítását. Az értékelés a bécsi összehasonlító gazdasági tanulmányok intézetéből származik. (Jugoszláviai tűzfészek.) Térségünk legveszélyesebb pontja továbbra is a volt Jugoszlávia és tagköztársaságainak egyre éle­sedő viszálya. A csonka államelnökség az elmúlt héten „bővített" összetételben próbálta meggyőzni az önhatalmúlag kikiáltott Krajinai Köztársaság vezetőit, hogy egyezzenek bele az ENSZ békccróinck ottani állomásoztatásába. Mindeddig azonban nem jutottak eredményre. A banánköztársaság hatalmasai ugyanis ellentmondanak, sót fegyverrel védik meg „államukat", ha erre szükség mutatkozik. Úgy tűnik, Slobodan Milosevic végleg hátat fordított a krajinai Milán Babie köztársasági elnöknek, csak még nem találta meg a módját, hogy miként léphetne fel vele szemben úgy, hogy ne tartsák a szerb ügy árulójának. (Bush előrelátó.) George Bush az USA tavalyi évéről tartott szokásos beszámolójában sikeresnek nevezte az 1991-ben végzett munkát, annál inkább, mert: „korunk bibliai léptékű változásaira került sor". Ezek között az augusztusi moszkvai puccsra utalva immár hivatalosan is bejelentetté, hogy „meghalt a kom­munizmus." (Majdnem ..új" Csernobil.) Csaknem végzetes lett az az Észak­Litvániában történt szabotázsakció, amelyet egy ottani alkal­mazott a komputerrendszerbe való vírus bedobásával idézett elő. Idejében leleplezték a politikai indíttatású tett elkövetőjét, így „csak" egyik reaktor hűtőrendszere sérült meg. (Romániát bírálják.) Az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának gen­fi ülésén egyik beszámoló erősen elmarasztalja Romániát kisebb­ségi politikája miatt. A jelentés hangsúlyozza, hogy az ottani ci­gány és magyar kisebbség a vele szemben való türelmetlenségben él. A romániai magyarok gyakran különféle zaklatások áldozatai. (A Magyar Sző harca.) Valószínűleg az elmúlt hét volt a fenn­állásának 48. évét ünneplő újvidéki Magyar Szó napilap számára a „ legzűrösebb". A hatalom mindenáron a saját emberét akarja a főszerkesztői székbe ültetni, míg az egyetlen jugoszláviai magyar napilap szerkesztőségének 129 munkatársa ezt határozottan el­lenzi, és egyöntetűen kiáll Kubát János, a jelenlegi főszerkesztő mellett. Az ügy odáig fajult, hogy több mint 100 neves vajdasági értelmiségi petíciót nyújtott át a Vajdasági Képviselőház illeté­keseinek, míg a Fórum Kiadóház igazgatóbizottsága szintén egyhangúlag a megbízott Maróti Miklós főszerkesztő menesztését javasolja az említett parlamentnek. A labdát tehát visszadobták. Kérdés, hogy az egy(kormány)párti képviselőház figyelembe veszi-e majd az ilyen határozott kiállást? Tudniillik a múltban ezt még soha nem tette meg... TOPOLYAI FERENC Magyar-osztrák határforgalom A magyar határőrség meg­kezdte a felkészülést arra, hogy a jövőben osztrák kollégáikkal közösen ellenőrizzék az utas­forgalmat - mondta Zubek Já­nos szóvivő. E szándékról a na­pokban született osztrák-ma­gyar külügyminiszteri megálla­podás. Egyelőre azt vizsgálják, hogy mely határállomásokon lehet a feltételeket megteremteni. Any­nyi bizonyos, hogy a hegyes­halmi átkelőnél erre nincs lehetőség, miután a magyar és az osztrák ellenőrző pont több kilométeres távolságra van egymástól, az újonnan nyíló határállomásokon viszont már közös lesz a vám- és útlevél­vizsgálat. Belgrádi vádak az MTV ellen Horvátok ünnepe Baján A horvátok hagyományos téli ünnepét, a Veliko Prelát ezúttal a magyar-horvát diplomáciai kapcsolatok felvétele, Horvát­ország önállóságának üdvözlése jegyében tartottak Baján, szom­bat estétől a Duna Szállóban. A bajai bunyevác olvasókör által rendezett dalos-táncos nép­ünnepélyen részt vett a zágrábi kormány képviseletében Zdrav­ko Sancsevics, aki a Horvát­ország határain kívül élő hor­vátok ügyeinek minisztere. magyar részről pedig Nagy Ferenc József tárca nélküli miniszter üdvözölte a Veliko Prclo vendégeit. Az eseményre nemcsak Zág­rábból érkeztek külföldi vendé­gek közöttük az ottani televí­zió stábja és egy népi zenekar hanem a Vajdaságban élő hor­vátok közül is számosan. A ma­gyarországi horvátokat, bunyc­vácokat kétszáznál többen kép­viselték Bajáról és a város­környék falvaiból. A BELGRÁDI TELEVÍZIÓ szombat este azzal vádolta meg a Magyar Televíziót, hogy rágalmakat közöl a baranyai magyarok üldöztetéséről, a magyar falvakban történt ese­ményekről. A televízió szerint nem felel meg a valóságnak a magyar falvak pusztulásáról szóló tévéjelentés. A fő műsor­időben sugárzott rövid filinriportban helyi magyarokkal cáfoltatták a magyar televízió jelentését. Egyúttal közölték, hogy a belgrádi magyar nagykövetségnek tiltakozó levelet küldtek. A riportból nem derül ki, hogy pontosan melyik magyar filmriportról van szó. AZ ÁLLAMKÖZÖSSÉG KÖZÖS hatalmi és mindenek­előtt gazdasági szerveinek létrehozásában látja a tagországok egységének egyik legfőbb zálogát a volt szovjet államfő. Mihail Gorbacsov a Komszomolszkaja Pravda című lap szom­bati számában megjelent interjújában nem rejtette véka alá: ma is a szovjet szövetségi szerződés előnyeiben hisz. Az ex­állainfő ezentúl minden hónapban megosztja a legfontosabb eseményekről, változásokról alkotott véleményét és gon­dolatait a népszerű lap olvasóival. Gorbacsov lemondása óta most először adott interjút szovjet lapnak. JELCIN rövid megbeszélést tartott Brian Mulroney kana­dai kormányfővel, és számos kétoldalú megállapodás aláírá­sáról is döntöttek. Kanada egyebek között kilátásba helyezte legalább 25 millió tonna gabona oroszországi értékesítését, emellett Mulroney újabb 100 millió (kanadai) dolláros, élel­miszer-vásárlásra fordítandó segély folyósítására is ígéretet tett. AZ ELSŐ KL'RULTÁJ, a tatár népgyűlés szombaton Kazanyban kikiáltotta a független Tatarsztúnt. A 900 küldött azzal a kéréssel fordult a Biztonsági Tanácshoz, hogy a köztársaságot vegyék fel az ENSZ tagjai közé. Szintén felvételi kérelemmel fordultak az Iszlám Konferencia Szervezetéhez. A Független Államok Közösségének tagjait felszólították, hogy ismerjék el Tatarsztán függetlenségét, és létesítsenek vele diplomáciai kapcsolatokat. A küldöttek megválasztották a Milli Mendzsliszt, a Nemzetgyűlést. A 75 tagú testület a Kurultáj következő összehívásáig terjedő két évben Tatarsztán státusával, a tatár néppel, nyelvével, kultúrájával, vallásával, oktatásával kapcsolatos területeken fogja kifejteni tevékenységét. Jeszenszky a BT-csúcstalálkozóróI - Az ENSZ csúcstalálkozóján szembesültünk a világproblé­mákkal, s az óriási lehetősé­gekkel, amelyek a kommuniz­mus felbomlása után jelentkez­nek - mondotta az ülés után Jeszenszky Géza magyar új­ságíróknak. - Imponáló, meny­nyi eredeti gondolat, a szokvá­hyos kifejezéseken messze túlmutató javaslat, ötlet merült fel. Mindenki új szerepet szán az ENSZ-nek, s majdnem min­denki úgy látja, hogy a világ­szervezet most lesz képes meg­valósítani mindazt, amit alkotói elképzeltek. Valamennyi részt­vevő hangsúlyozta: túl kell lépni azon, ami eddig lehetsé­ges volt, hiszen megszűntek a világot bénító akadályok, a kelet-nyugati konfliktus. Egy­úttal bizonyos dogmákat is meg kell haladni, mint a belügyekbe való be nem avatkozás elve: van egy sor kérdés, amelyekben jogos a nemzetközi beavatkozás. Az MTI kérdésére, hozott-e haladást a találkozó a jugoszláv kérdésben, Jeszenszky elmon­dotta: többekkel volt alkalma erről beszélni, s úgy látja: a megoldás tekintetében elég széles körű egyetértés van, az európaiak részéről s az ENSZ köreiben egyaránt. Most az a fontos, hogy a válság vala­mennyi érintettje fogadja el a nemzetközileg javasolt meg­oldást, ébredjen rá, hogy köve­telései nem mehetnek túl az ENSZ által is elfogadott jogo­kon. az EK-béketerven. Ha mindenki kész megadni az általa ellenőrzött kisebbségnek, amit a maga számára igényel, ha komolyan veszi a célokat, amiért egyesek fegyvert fogtak, akkor megoldható a válság ­fejtette ki. Jeszenszky Géza röviddel az ülés befejezése után haza­utazott. Jelcin Amerikában Szombaton George Bush elnökkel egy tavaszi, hivatalos csúcstalálkozó előkészítéséről is tárgyalnak az Egyesült Álla­mokban - közölte péntek esti sajtóértekezletén, az ENSZ-ben Borisz Jelcin. Az orosz elnök washingtoni útja előtt nyomaté­kosan sürgette közös űrvédelmi tervének elfogadását, valamint azt, hogy a Nyugat adjon na­gyobb pénzügyi támogatást, amíg nem késő. Amerikai részről egyelőre nem csekély fenntartásokkal kommentálják Jelcin elgon­dolását, hogy közös erőfeszí­téssel építsék ki a globális űr­védelmet - amint azt egyébként Ronald Reagan amerikai elnök annak idején javasolta. Az orosz elnök mindenesetre hatásos, a washingtoni félel­mekre hivatkozó érvet is emlí­tett, mondván: ha közösen kutatnak tovább, otthon lehet tartani a volt Szovjetunió mint­egy 3000 tudósát, azok nem mennek külföldre, ahol az atomfegyverek továbbterjedését segíthetik. Jelcin azt mondotta, hogy valamennyi harcászati atom­fegyvert Oroszországban von­nak össze, s azokat júliusig megsemmisítik. A hadászati nukleáris fegyverek a négy köztársaságban (Oroszország, Ukrajna, Kazahsztán, Belo­russzia) vannak, Jelcin és az orosz védelmi miniszter ellen­őrzése alatt - de adott esetben a másik három köztársaság elnö­kével kell tanácskozni, mielőtt a fegyverek bevetésére sor ke­rülhetne. Az orosz elnök közölte, hogy országa a jövő héten elismeri Szlovéniát és Horvátországot, s beszámolt arról a tervről, hogy a rubel jövőre átváltható legyen. Elutazott hazánkból a Brit Királyi Akadémia parancsnoka Sir Anthony Walker vezér­ezredes, a Brit Királyi Akadé­mia parancsnoka, aki Für Lajos honvédelmi miniszter meghí­vására hatnapos látogatást tett hazánkba, vasárnap elutazott Budapestről. Programja során megbeszélé­seket folytatott a Honvédelmi Minisztérium vezetőivel, elő­adást tartott a Zrínyi Miklós Katonai Akadémián és láto­gatást tett Tatán, a katonai körzet parancsnokságán. Richárd Cheney levele Für Lajosnak Richárd Cheney amerikai védelmi miniszter levélben mondott köszönetet Für Lajos honvédelmi miniszternek ­mint írja - „azért a meleg és szívélyes vendégszeretetért, amelyben az általa vezetett delegációt és személy szerint is részesítették a magyarországi látogatás során". Erről Keleti György, a HM szóvivője tájé­koztatta az MTI-t. A továbbiak­ban Cheney megállapítja: „va­lóban nagy öröm és megtisz­teltetés volt a szépség és kultúra történelmi városát. Budapestet meglátogatni. Magyarország gyors előrehaladása a nemzeti szuverenitás, a demokrácia és a piacgazdaság megteremtése terén nemcsak az amerikaiak, de a világ összes nemzetének csodálatát is kivívta. A két országot összekötő történelmi szálak sokkal erősebbnek és tartósabbnak bizonyultak, mint azok a különbségek, amelyek ez idáig elválasztottak bennünket." Menekülő albánok Albánokat tartóztattak fel a tri­eszti kikötőben: összesen 29 me­nekültet fogtak el. Huszonegyen egy teherautó szállítókonténe­rében tették meg az albániai Dur­restől Triesztig vezető utat: nyolc társuk teherautóval érkezett. Lezárult a Habbas-ügy Formailag véget ért az utóbbi idők legkínosabb francia politikai botránya és baklövése: Georg Habbas, a Népi Front Palesztina Felszabadításáért vezetője el­hagyta az országot. A francia vizsgálóbíró még szombaton éjjel feloldotta az ellene elrendelt rendőri felügyeletet, arra hivat­kozva, hogy a palesztin vezető nincs kihallgatható állapotban. Bush-Li Peng­találkozó George Bush amerikai elnök Li Peng kínai kormányfővel folytatott New York-i megbe­szélésén bíráló megjegyzékek­kel illette Pekinget, és az em­beri jogok fokozottabb tiszte­letben tartását sürgette a kínai kormánytól. Li Peng vissza­utasította Bush kritikai ész­revételeit. Az 1989. évi véres pekingi események óta először tartottak ilyen magas szintű tanácskozást a két ország vezetői. Li Peng annak a véleményének adott hangot, hogy az Egyesült Álla­mok az emberi jogok ürügyen be akar avatkozni a kínai bel­ügyekbe. Az amerikai külügyminisz­térium a Bush-Li Pcng-találko­zóval egyidejűleg közlemény­ben tudatta, hogy továbbra is megtorlónak tartja Kína emberi jogokkal kapcsolatos gyakorla­tát, és úgy ítéli meg, hogy távol áll a nemzetközileg elfogadott normáktól. Az USA-ban Emberjogi jelentés - Magyarországról Méltatja Magyarország demokratikus rend­szerét az amerikai külügyminisztérium jelentése, de hiányolja a sajtó- és a médiatörvényt, s elma­rasztalja a cigánysággal szembeni előítéleteket. A washingtoni jelentés egyúttal hangot ad a romániai és a csehszlovákiai magyar kisebbség gondjainak. A külügyminisztérium a hét végén tette közzé a törvényhozásnak szóló szokásos évi jelentését, amelyben az emberi jogok érvényesülését vizs­gálja a világ mintegy 150 országában. A Ma­gyarországról szóló fejezet megállapítja, hogy az ország immár második éve demokrácia, alkot­mánya széles körben biztosítja az emberi jogok védelmét, demokratikus parlament, független igazságszolgáltatás működik. - Jóllehet a sajtó szabad, azt változatlanul a kommunista korszakból megmaradtak domi­nálják. így a politikai pártok, különösen a kor­mányzó koalíció tagjai elfogultnak tartják a tö­megtájékoztatást - hangzik a hivatalos amerikai megítélés. A jelentés kitér arra, hogy belpolitikai viták hátráltatják a médiatörvényt, s ha elfo­gadják a tervet a külföldi tulajdon korlátozására a rádióban és a tévében, ez - egyesek szerint ­kihathat a sajtószabadságra. 1991-ben az előző évihez képest csökkent a nagyobb antiszemita incidensek száma, a zsidó közösséget azonban aggasztják egyes vezető po­litikusok, köztük a koalíció tagjainak állítólagos antiszemita kijelentései. A miniszterelnök és más kormánytisztviselők bel- és külföldön ismételten megerősítették elkötelezettségüket a zsidó közösség tisztelete és megvédése mellett - tette hozzá a jelentés, emlékeztetve arra, hogy Antall József tavaly az ENSZ-ben kiállt a cionizmust fajüldözésként elítélő határozat visszavonásáért. A jelentés méltatja a tényt, hogy 70 ezernél több menekült talált segítségre az országban, de felemlíti, hogy sok magyar változatlanul megkü­lönbözteti a cigányságot, amelynek életkörül­ményei lényegesen rosszabbak, mint a lakosság más rétegeié. Az amerikai felmérés szerint az 1,7-2,2 mil­lióra becsült romániai magyarság számára alsó és közép fokon lehetséges az anyanyelvi oktatás és a felsőoktatásban egyes tárgyakat tanítanak magyarul Kolozsvárott és Marosvásárhelyen. A jelentés egyúttal idézi a magyar kisebbség véleményét, hogy megkülönböztetés van, hiszen az országot egységes nemzetként tüntetik fel, s nem megfelelően biztosított a kisebbségek védelme.

Next

/
Thumbnails
Contents