Délmagyarország, 1992. február (82. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-03 / 28. szám

ALAPÍTVA: 1910-BEN iQ'/ HÉTFŐ, 1992. FEBR. 3., 82. EVF. 28. SZÁM Az MNB-elnök Amerikából jött ORSZÁG HAVI ELŐFIZETÉSI DÍJ: 222 FT, ARA: 9,60 FT FOTÓ: SCHMIDT ANDREA A Talent hét végi programjának fő attrak­ciója kétségkívül Kod Péter Ákosnak, a Ma­gyar Nemzeti Bank nemrég kinevezett elnöké­nek szereplése volt, aki csaknem közvetlenül amerikai kiruccanása után tisztelte meg a rendezvényt. Előadásának címe: „Az MNB szerepe és lehetőségei a vállalkozásbarát környezet kialakításában" nem fedte tökéle­tesen annak tartalmát, s mint ahogy az elnök némi iróniával bevezetőjében megjegyezte, a jegybanknak ebben semmiféle szerepe nincs. Természetesen nem ezért a rövid válaszért autózott annyi kilométert. (Cikkeink a 3. oldalon.) Az MSZP alkotmányossági aggályai A szocialista párt véleménye szerint alkotmányellenes a fog­lalkoztatási törvénynek az a rendelkezése, amely összekap­csolja a végkielégítést és a munkanélküli járadékot. Ezért a szocialisták arra készülnek, hogy az Alkotmánybíróság ál­lásfoglalását kérjék ez ügyben. Mint ismeretes, a Parlament tavaly decemberben többségi határozattal módosítást hagyott jóvá. Ennek értelmében az állá­sukat elvesztő embereknek csak azután jár a munkanélküli se­gély, amikor már felélték a vég­kielégítésként kapott pénzt. Az MSZP álláspontja szerint ez a gyakorlat elméletileg is kifo­gásolható. A végkielégítésnek ugyanis nem a munkanélkülivé váló ember ellátását, hanem új egzisztenciájának megalapozá­sát kellene szolgálnia. Az elméleti megfontoláson túl a szocialisták vélekedése szerint az alkotmánnyal is üt­közik ez a jogszabály. Ugyanis az „árukapcsolással", ha időle­gesen is, de egy állampolgári jogon járó ellátástól fosztják meg az amúgy is igen nehéz élethelyzetbe kerülő munka­nélkülieket. FÓKUSZ AZ ÖRMÉNY erők szombat reggel indított hegyi­. / karabahi ellentámadásában harminc azerbajdzsáni harcos esett el, s az örmények Aszkerán vidékén vissza­foglaltak két olyan falut, amelyet az azeriek pénteken foglaltak el. A harcokban négy örmény harcos is életét vesztette. ^X CLAUDIO MARTELLI igazságügy-miniszter felkérte a római ügyészséget, indítson vádemelési eljárást az Európai Közösség megfigyelőinek helikopterét lelövő szerb katonai vezetők ellen. A jugoszláv szövetségi hadsereg két MIG vadászgépe január 7-én Zágráb közelében lelőtte az EK-megfigyelők Kaposvárról Zágráb felé tartó helikopterét, négy olasz és egy francia katonatiszt halálát okozva. Olasz vé­lemény szerint a helikopter lelövése tudatos akció volt a szerb katonai vezetés bizonyos szárnya részéről azért, hogy megtor­pedózzák az EK- és az ENSZ-béketervet, s mint ilyen, „politi­kai bűntett" is. HATPÁRTI PARLAMENTI küldöttség utazott va­sárnap az Európa Tanács parlamenti közgyűlésére Strasbourgba. A delegációt Bratinka József alelnök, országgyűlési képviselő vezeti. A parlamenti közgyűlés megvitatandó témái között szerepelnek a kisebbségi kérdés, a politikai-gazdasági nyugati-keleti segélyprogram, a jugoszláv válság. EGY EMBER MEGHALT, s többen megsebesültek, amikor vasárnap Tbilisziben összecsapás robbant ki a rendőrség és a megbuktatott grúz elnök hívei között. ESZÉK KÖZELÉBEN vasárnap este megsértették a tüzszünetet. Ezt a DPA a Tanjug hírügynökség alapján jelentette, amely szerb forrásból szerezte értesülését. Eszerint délután 5 órakor a felek heves tüzérségi tüz alá vették egymást. Domokos Géza kórházban Bukarestben embóliával kórház­ba szállították Domokos Gézát, a Romániai Magyar Demokrata Szö­vetség, az RMDSZ elnökét. Jelen­leg azonban már jobban van ­közölte Bodor András, az RMDSZ elnöki hivatalának vezetője szom­bat délután. Mint elmondotta, Do­mokos Géza ágyában már fel tud ülni, így is azonban még legalább 10 napos kórházi ápolásra szorul. Az RMDSZ elnöke néhány nappal ezelőtt Nagybányán egy fórumon vett részt. Énnek befejezése után kirázta a hideg, lázas lett. majd or­báncot kapott. Ezért a nagybányai kórházban ápolták. Három-négy nap múlva, amikor állapota javult, repülőgépen hazautazott Bukarest­be. Ezután lépett fel az embólia. Ófóldeákon született Szegények Nemzeti Szövetsége Hogy nyerő lesz-e a huszonegyes szám, az majd a későbbiekben válik el. Mindenesetre tegnap Óföldeákun, a művelődési házban 21-en gyűltek össze. Az alapító tagokkal együtt ennyien voltak kíváncsiak a Szegények Nemzeti Szövetsége fórumára. A szövetség elnökét. Gulyás Józsefet kérdeztem, hogy mi­lyen céllal hozták létre a pártot. - Január 26-án tíz fővel ala­pítottuk meg a szövetséget ­mondta. - A szegénység társa­dalmi méreteket öltött, sajnos, a helyzet egyre rosszabb lesz. Úgy éreztem, és néhányan osz­tották véleményemet: valamit tenni kell a helyzet javítása ér­dekében. Ebben a faluban is so-r kan élnek olyanok, akiknek a hó végén már kenyérre, tejre alig futja. - Mit kívánnak"tenni? - A szociális helyzet aggasz­tó, fel akarjuk emelni hangun­kat a kormány politikája ellen. Az állampolgárok már a kifa­csart citromokhoz hasonlítanak. Akinek tartaléka volt, már az is felélte. - Oföldeákról hogy' fog el­hallatszani a szó a kormányig? - Számítunk a sajtóra, és arra, hogy pártunk megerősö­dik, és tényleg országossá válik. Megizmosodva önkor­mányzati képviselő-jelölteket állíthatunk, és ha minden jól megy, labdába rúghatunk az országgyűlési választásokon is. - Amikor az utcán megkér­deztem egy fiatalembertől, hogy maga hol lakik, azt mondta: menjek a főutcán, messziről megismerni Gulyás József há­zát, mert tán ez a legnagyobb a faluban. Egyáltalán: szegény ember? - Csőlakó éppen nem va­gyok, de a látszat néha csal ­válaszolta a párt elnöke. - Az a ház ugyanis három házból tevő­dött össze, az enyém csak egy része. Egyébként az utóbbi na­pokban már megszoktam az epés megjegyzéseket. Tegnap este a kocsmában is téma vol­tam, sokaknak nem tetszik ez az egész. - Mit gondol, miért nem ? - Nem szégyen a szegénység, de ezt nem mindenki vallja. Rá­adásul én nem idevalósi va­gyok. Az óföldeákiak nehezen fogadják be a bevándorlókat. Megkezdődött az ellenpropa­ganda, aminek esetleg a szövet­ség issza meg a levét. - Mi szerepel a programjuk­ban? - A szegények, a fiatalok, a munkanélküliek érdekeit kíván­juk képviselni. Gyűjtéseket szervezünk a rászorulóknak. Minden fórumon szót emelünk a hátrányos helyzetű réteg ér­dekében. Az egybegyűlteknek az elnök beszélt a szövetség elképzelé­seiről, ismertették az alapsza­bályt. Egy hölgy megkérdezte, hogyan fog majd ez az egész működni. Hát ez majd a jövő­ben dől el. A fórumról elsőként távozó fiatalembertől megkérdeztem, hogy mi a véleménye a hallot­takról. - Szerintem-jót akarnak, ha majd működni is fog, akkor lehet, hogy belépek. V. FEKETE SÁNDOR Buzek „Öcsi" a Papiron-DM-gálán búcsúzott Szenzációs sportünnep Újszegeden Nem érdem, nem is nagy dicsőség, csak egyszerűen jó leírni: a DM sportrovatának munkatársai már a „nagy ötlet" születésénél is ott voltak... Valamikor az ősz derekán a szegedi férfi röplab­dázók mestere, Nyári Sándor bent járt a szerkesztőség­ben, és csapata hét végi összecsapásáról, az esé­lyekről, az ellenfélről nyilatkozott. Már éppen venni akarta a kabátját, amikor (az ő esetében szokatlanul hosszú) tizenöt másodperces hallgatás után kibugy­gyant belőle egy kérdés: mit szólnátok hozzá, ha február elején a Magyarország-Idegenlégiósok válo­gatottja mérkőzés ürügyén rendeznénk egy röplabda­gálát az újszegedi Sportcsarnokban?... Ha jól emlék­szem, semmit sem „szóltunk hozzá". Csak bólintottunk. Persze más kitalálni valamit, és más megcsinálni. Az ötletgazda mindenesetre azonnal munkához látott, szervezett, megbeszélt, egyeztetett... Úgy gondolta, egy ilyen „egész délelőttöt betöltő" programhoz erős háttérre van szükség. Ezért vonta be „az ügybe" a Dél­magyarországi Piértet és a Délmagyarországot. Most, amikor már „túl vagyunk a dolgon", amikor már láttuk azt a közel kétezer boldog embert a Sportcsarnokban, amikor sokadszorra állapítjuk meg, hogy a „vének" meccsén is legalább olyan jól szórakoztunk, mint a fiatalokén - azt mondjuk, nekünk megérte! Nem tévedek nagyot, ha azt állítom: alighanem a tévé­közvetítésben és az újságok hasábjain is szereplő cég, a Piért (a leendő Papiron Rt.) vezetői is így vannak ezzel. És akkor a sportról, erről a nagyszerű játékról, a röplabdáról még nem is beszéltem. Ez a vasárnap ugyanis hitem szerint nagyon sokat jelentett ennek a sportágnak. Amelyik az utóbbi időben - éppen az idegenlégiósok érkezése óta - Magyarországon is „megindult" arra a helyre, amely már jó ideje megilletné. Úgyis mondhatnánk: a röplabda nálunk is úton van az európai és amerikai értelemben vett népszerűség felé. Tegnap óta különösen... (Cikkünk a 8. oldalon.) AJÁNLAT Emberjogi jelentés ­Magyarországról „Az USA külügyminisz­tériumának az emberi jogok érvényesülését vizsgáló jelentése méltat és hiányol" 2 Finnországban csökkennek a telefondíjak ­meséli Póda Jenő szegedi országgyűlési képviselő 3 HolNapló- holnap is „...a szegedi JATE-klubban bemutatkozott az újvidéki Napló című független hetilap és főszerkesztője, Bódis Gábor..." 11 Podmaniczky Szilárd tárcája .16 • • Ot, azaz 5... Belgium, Hollandia, Izland, Luxemburg és Magyarország. Avagy: a Benelux államok, a gyé­ren lakott szigetország és hazánk. Mi a közös bennük? Az Amnesty International, az emberi jogok érvényesülését vizs­gáló nemzetközi szervezet közzé­tette legfrissebb jelentését. Ennek sajátossága, hogy csak azon orszá­gokat sorolja föl, ahol lábbal tipor­ják, avagy sérelem éri az emberi jogokat. Ahol - a tapasztaltak sze­rint - ez nem történi meg. az ország kimarad a listáról. Európai vi­szonylatban a sokat emlegetett és mérvadónak tekintett Amnesty International ezek szerint Magyar­országot „szóra" sem méltatja ­így méltatván, a valóban szakértő kívülálló szemével, a belső vál­tozásokat. Tulajdonképpen kommentár nél­kül is hagyhatnák e tényeket. Ha a tévutat emlegetők, azzal példálózók hangereje nem nyomna el minden józan véleményt. Évekkel ezelőtt azért nem illett tudomást szerezni az Amnesty International felméréseiről (maradt a Szabad Európa, a BBC és Ameri­ka Hangja...), mivel menetrendsze­rűen szerepeltünk a kifogásoltak sorában. Lakatos és Aczél emberei (az acélemberkék), a magas röptű öncenzúra szárnyaló bajnokai látleletet hagytak inaguk után. Ami nemcsak a távlatokból észlelhető. Ki kell mondani: a magyaror­szági tolerancia, a másság elfoga­dása a hazai demokrácia olyan alapja, mely időnként ilyen vagy olyan színűre festhető ugyan, tör­ténelmi rétegeit azonban a keresz­tény etika és világszemlélet ala­kította. Az Amnesty International holnap és azután is készít jelentéseket. Té­nyeket tárván föl, nem agyafúrt véleményeket. A politikai váltógaz­dálkodás lehetősége remélhetőleg nem ragadtatja a külhoni diverzió új kenető bajnokaivá a levitézlette­ket. Ez a nép ugyanis megismer­hette a belpolitikai stabilizálás folyamatát, melynek rögei lassan porladnak, de porladnak. A tolerancia is porlaszt. PATAKI SÁNDOR

Next

/
Thumbnails
Contents