Délmagyarország, 1992. február (82. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-13 / 37. szám

4 GAZDASÁG DÉLMAQYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1992. FEBR. 13. Víz - áradás szentesi csongrádi vásárhelyi 'szegedi körzet1 körzet körzet körzet ^ termál víz B9 egyéb víz Mit talál még ki a kormány? Rendelet a Vízügyi Alapról Szegedi Vásár '92 Növekvő érdeklődés //1 • KÖRKÉP Fokozatosan javul az ország adósságszolgálati mutatója. Jelenleg ez a szám 30 százalék alá került, ami azt jelenti, hogy az éves dollárexportból, idegenforgalomból és egyéb, viszonzatlan átutalásokból származó bevételek többszörösen fedezik az adott esztendőben az adósságszolgálati kiadásokat. Ez a mutató várhatóan a növekvő visszafizetési kötelezettségek ellenére sem fog romlani, sőt némiképp javul is a külkereskedelem bővülése eredményeként. Számítástechnikai pályázatot írt ki a nem profitérdekelt felsőoktatási intézmények számára a Hewlett-Packard and Controll Kft., azzal a céllal, hogy előmozdítsa az UNIX munkaállomások alkalmazását a felsőoktatásban. A UNIX munkaállomások alkalmazása azért fontos, mivel a különböző számítástechnikai rendszereket átjárhatóvá teszi. Ez leginkább azoknak az intézményeknek hasznos, ahol egyidejűleg több számítástechnikai módszert is használnak. A közeli napokban átlagosan 20 százalékkal növelik a sertéshús termelői árát a Húsipari Szövetséghez tartozó cégek. A marhahúsok árát 6-10, a húskészítményekét 12-30 százalékkal emelik. Az egyes vállalatok eltérő mértékben alkalmaznak módosítást. A volt orosz föderáció Volgán túli területén, Szamarában alapított vegyes vállalatot a magyar IKR Termelésfejlesztési és Kereskedelmi Részvénytársaság. A százezer dolláros alaptőkével létrehozott együttműködésben 51 százalékkal részesedik az ottani sertéshústermelő egyesülés, 49 százalékkal a bábolnai részvénytársaság. Házak „bőrcsizmában" - Hogy ne legyen az ember lába vizes, húzhat gumicsizmát, de jó minőségű bőrcsizmát is. Néhány óra után érezhető lesz a különbség - foglalta össze érzékletesen termékük előnyét a balatonbogiári Architex Kft. szakembere a MTESZ székházban tartott termékbemutatón. Az AEC-PUTZ-3000 olyan vakolóanyag, amely az építészet és a műemlékvédelem régi problémáját, a falnedvesedést és a salétromosodást szünteti meg. Alkalmas vizes falfelületek kiszárítására és a további nedvesedés megakadályozására. Az eddigi technológiákkal ellentétben ez a termék nem a felületek szigetelésére, hanem a fal lélegeztetésére, folyamatos kiszárítására törekszik. Befelé a fal pórusos, a nedvességet kilélegzi, mert a belső terek páratartalma alacsonyabb, kifelé viszont hidrofób a felület, vagyis gátolja a vízcseppek megtapadását. A termék olyan adalékanyagot is tartalmaz, amely a száradáskor megakadályozza a sóképződést. Az AEC-kezelés eredményességét Magyarországon a gödöllői kastély sikeres felújítása bizonyítja. ÍCG Senki sem vitatja, hogy nem szolgál nemes célokat a Vízügyi Alap, hiszen miért is ne lenne szükség olyan központi pénzekre, amelyek a vízhálózat fejlesztését, a környezetvédelmet szolgálják, miért is ne kellene többet áldozni a víztisztaságra és egyéb kutatásokra. Igen ám, de hogy fizessék ki a bizonyos szorzóval megnövelt vízhasználati díjakat azok a termelőszövetkezetek, amelyek létükért küzdenek? Biztos-e, hogy éppen 1992-ben kellett létrehozni ezt a Vízügyi Alapot? A Csongrád Megyei Agrárkamara mindenesetre fölemelte szavát tagsága érdekében. Levelet írt dr. Gergátz Elemér földművelésügyi miniszternek, a következő érvekkel: A mezőgazdasági vállalkozók terhelhetősége közeledik ahhoz a kritikus határhoz, ahol a működőképesség, az időszerű munkák befejezése kerül veszélybe (a földadó máris a duplájára nőtt, a társasági adó 26ról 40 százalékra emelkedett). A Földművelésügyi Minisztérium felmérése szerint Csongrád Amikor egy gazdálkodó azt hiszi, már mindent tud az 1992-es szabályozásról, már eldőlt, mennyivel többet kell adóznia, mekkora mértékben emelkedett a munkanélküli járulék és a többi, nem is gondol arra, hogy újabb meglepetések érhetik. Márpedig a termelőszövetkezetek, a fürdők vezetése s a magángazdálkodók igencsak nagyot néztek idén év elején, amikor tudomásukra jutott a Vízügyi Alap képzéséről szóló 24992-es (1.6.) kormányrendelet. megye mezőgazdasági üzemeinek 199l-es „eredménye" amúgy is elkeserítő: 113 millió forint a mínusz, amit súlyosbít az állandó pénzhiány, a fizetésképtelenség. A kamara első számításai arra engednek következtetni, hogy a Vízügyi Alap több mint 47 millió forinttal növeli meg az 1992-es kiadásokat, elsősorban azoknál a gazdálkodóknál, akik primőrökkel, szántóföldi palántaneveléssel, baromfihízlalással foglalkoznak. Mivel Csongrád megyében található a termálkutak 40 százaléka, leginkább ez a térség „fizetne rá" más térségek fejlesztésére. (A termálkutakból kinyert víz után eddig nem kellett vízhasználati díjat fizetni, most azonban 7,5 a szorzó.) Grafikonunkból az is kiderül, hogy a vízkészlet-használati díj 54 százalékát a Szentes környéki gazdálkodók fizetnék ki, ha egyáltalán telne nekik ilyen kiadásokra. Mert amennyiben például fölszámolják a téeszt, ugyan kin fogja behajtani a kormány? Az agrárkamara egyelőre azt kéri a földművelésügyi minisztertől, hogy a kormányrendelet végrehajtását 1992-re függesszék föl a mezőgazdaságban! S javasolja, hogy a későbbiekben az alap pénzeinek 60 százaléka azokhoz a víztársulatokhoz kerüljön vissza, amelyeknek a területéről a vállalkozók befizették. Felhasználásukról is ők maguk dönthessenek. F. K. Az első sajtótájékoztató óta (DM jan. 29.) jelentősen emelkedett a vásár iránt érdeklődők, illetve a konkrét jelentkezők száma. Az igazgatósághoz a legtöbb kérdés a kiállítási területek négyzetméteráraival kapcsolatban érkezik, ezért nem árt azok megismétlése. A július 3-12. között rendezendő vásár szabad területének egy négyzetmétere - a hely frekventáltságától függően - 900-1500 forint plusz áfa, ugyanez pavilonban 1500-2500 forint plusz áfa. Ezen túlmenően az igazgatóságon keresztül még számos további szolgáltatás is megrendelhető, így például telefon, víz, elektromos bekötés, illetve faxolási, valamint fénymásolási lehetőség. A vásárszervezők árusító pavilonok komplex kivitelezését is vállalják, illetve a már nagy számban jelentkezett kiállítók mellé további, színvonalas termékeket bemutató és árusító céget, vállalkozót és kézművest várnak. Egy ilyen rendezvény természetesen nem lehet igazán eredményes, illetve hatékony szakmai napok, színes bemutatók nélkül, amelyekkel a vásár mind a szakmai, mind a nagyközönség számára érdekesebbé, vonzóbbá tehető. Ezek megrenALAPlTVA 1876 dezéséhez is szívesen nyújtanak segítséget az igazgatóság szakemberei. A szegedi nyár programjába szervesen illeszkedő vásár a közönség színvonalasabb kiszolgálása érdekében növelni kívánja a kulturális, szórakoztató műsorok számát, valamint sűríteni szeretnék a mindig nagy érdeklődésre számot tartó divatés táncbemutatókat. Nem titkolt cél, hogy a nyitvatartási idő alatt az egész család - nagymamától az unokáig - folyamatosan megtalálja a neki megfelelő programot. Az eddig befutott jelentkezéseket, illetve érdeklődőket számba véve az már szinte bizonyos, hogy a júliusi rendezvény egyre kevésbé jellemezhető azzal az egy szóval, hogy „ipari", ugyanakkor már méltán pályázhatna a nemzetközi címre. K. A. Szakállas export A szegedi Móra Tsz emeletes csirkeházából már korábban „kisöpörték" a gazdaságtalanná vált állattartást. Most újra megtalálták a söprűt, méghozzá ezer számra. Az októberben megalakult Szakállas Kft. - mely nevét nem az ott dolgozó férfiak kinézetéről, hanem a cirok szakálláról kapta - a szegedi Domet raktáron lévő gépeinek egyrészével kezdte el űzni az ipart, mivel ott meg épp ezt a tevékenységet szüntették meg. Az említett két cégen kívül még egy békési ciroktermeltető és forgalmazó, a Citev az alapító. Halácsi Gábor ügyvezető szerint hazánk ciroktermelésre rendkívül alkalmas, s e természetes anyagra megmunkált formában a nyugati piacokon igényt tartanak. Ezért, ha jól csinálják, van rá esély, hogy meg lehet belőle élni. Egyelőre 35 ember dolgozik itt, de 50 főre kívánják bővíteni a létszámot. A pár hónap alatt létrehozott üzem éves kapacitása meghaladja a 300 ezer söprűt, melynek döntő hányadát külföldön kívánják értékesíteni. Az önállóan feltárt lehetőségek mellett a Domet korábbi vevőit is megkeresték. Eddig belföldön kétezer söprűvel mutatkoztak be, 11 ezret Svájcba szállítottak, s hamarosan feladják a 8 ezres olasz tételt is. Olaszországnak nagy hagyományai vannak a söprűkötésben, ide nemcsak készterméket, hanem feldolgozott cirkot is értékesítenek. T. Sz. I. A „tízezres vérdíj" vége A tejfogyasztás csökkenését a tehéntartók bánják, de a tehenek közül soknak vérre menővé vált a krízis. Tavaly a tejáradat ellenszereként született a döntés a tízezer forintos „vérdíjról". Aki vágóra adta a jámbor állatot, illetve állatokat, s igazolni tudja, hogy '9l-ben 4 ezer 500 literrel csökkentette a felvásárlónak leadott tej mennyiségét, az jogosulttá vált az összeg felvételére. Idén januárban hangzott el a Falu-tévében erről egy beszélgetés. A kérdésre, hogy hol lehet a pénzt felvenni, az illetékes államtitkár annyit mondott:,, ismereteim szerint az APEH-en keresztül". Érdeklődésünkre az APEH Csongrád Megyei Igazgatóságán elmondták, hogy a Bocskai utcai ügyfélszolgálati irodájukban lehet megkapni a szükséges, zöld színű formanyomtatványt. A kitöltött okmányt az APEH Adóelszámoló Irodájának kell elküldeni, melynek címe: 1300 Budapest. Pf. 118. Egy lényeges momentumra érdemes kitérni: az 1992-ben levágott állatokra már nem vonatkozik a tízezerforintos támogatás. Ezt az érintett számára szomorú hírt egy hozzánk betért idős embernek kellett elmondanunk, aki két tehénkéjétől ezév január 13-án vált meg örökre.