Délmagyarország, 1992. február (82. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-13 / 37. szám

CSÜTÖRTÖK, 1992. FEBR. 13. BELPOLITIKA 3 Mit jelent az árfelszabadítás? A HATÓSÁGI ÁRAK megszüntetése nem jelenti azt, hogy a szén, a brikett és a koksz fogyasztói ára a közeljövőben megemelkedik, sőt árcsökkenés is elképzelhető - közölte Bakay Árpád ipari és kereskedelmi minisztériumi államtitkárhelyettes. Kifejtette, hogy brikettből túlkínálat van, a kokszot teljes mennyiségben importáljuk s a hazai szénbányák értékesítési gondokkal küzdenek, miközben az import szén olcsóbb a hazainál. Bakay Árpád közölte: a hatósági árak megszüntetése a tárcánál várhatóan csupán a propán-bután gáz árát érinti, abból ugyanis némi hiány van az országban. Mivel az import PB-gáz 10-15 százalékkal drágább, elképzelhető, hogy a fogyasztói ára ennek megfelelően növekszik a közeljövőben. A BUDAPESTI TEJIPARI VÁLLALATNÁL elmondták, hogy hamarosan megdrágul a 2,8 százalék zsírtartalmú tej. Miután a Parlament döntése értelmében már ez a termék is A HÉT KÉRDÉSE Szeged a veszélyes város? A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság keddi munkaértekezletén az 1991-es esztendőt értékelték a rend őrei. Az elmúlt esztendőben az országban és a megyében is erőteljesen növekedett a bűnözés. Országosan 26 százalékkal, Csongrád megyében 58 százalékkal több a bűneset. Vezető helyen áll a rablás, a vagyon elleni bűncselekmények száma, amely nálunk az országos átlag duplája. Drámai módom romlik a közbiztonság, a nemrég még „békés vidéki városnak" titulált Szeged ma közel sem fest olyan idilli képet, mint azelőtt. Molnár Sándor, mezőgazdász: - Mint minden városban - biztos vagyok benne -, nálunk is van alvilág. Nem hiszem, hogy szervezett maffiáról volna szó, egyszerűen csak nagyon elszaporodtak a bűnözők. Én nem járok az éjszakai életben, nem ismerem pontosan, kik alkotják ezt a kört. De országos problémáról van szó, amely a ma társadalmi feszültségeiben gyökerezik, mivel ezek termelik ki azokat az embereke, akik végül is bűnözőkké válnak. Megítélésem szerint Szeged a magyar városok közül még az egyik legbiztonságosabb, annak ellenére, hogy a határhoz közel vagyunk, és sok az úgynevezett gazdasági menekült. Nem hiszem, hogy éjszaka nem volna biztonságos a Belvárosban közlekedni, külvárosban viszont már veszélyesebb. Máté Gábor, egyetemi oktató: - Másfél éve élek Magyarországon. Kezdetben jónak tűnt a közbiztonság, azóta, úgy veszem észre, sokat _ romlott a helyzet. Valamivel nagyobb biztonság^^ j „JU ra számítottam itt. Éjszaka nemigen járok az cj^tÁ utcán, de úgy hallom, sokan nem mernek kiwa^^jXk menni sötétedés után. Első tapasztalataim jók voltak a városról, igen nagy volt a rend. Most sok a cigány bűnöző, például a Nagyáruház előtt is egy kupacban csoportosulnak. Lépten-nyomon hallja az ember: betörés, lopás, erőszak. Nemrég az ismerősöm kocsiját törték fel, és elvittek belőle mindent. Megoldást az jelentene, ha megerősítenék a rendőrséget és még szigorúbban megbüntetnék az elkövetőket. /.abrak Sándorné, hivatalsegéd: - Növekszik a bűnözés a városban, különösen a lakótelepeken. Aggasztó a közbiztonság mai állapota. Nagyon fél az ember a fiataloktól, akik bandákba tömörülnek, petárdákat hajigálnak, randalíroznak. Nemrég hallottam, hogy két motoros fiatalember egy járókelő válláról tépett le egy táskát, éppúgy, mint ahogy Szicíliában csinálják. Én is sokszor nagyon félek. Este a legveszélyesebb, de nappal se sokkal jobb a helyzet. Sajnos nem törődnek az emberek egymással, ha valakit megtámadnak, nem biztos, hogy segítenek rajta a járókelők. Szeged veszélyes város. P. T. P. A kérdésre a Rádió Szeged mai adásában délután a város rendőrkapitánya válaszol. Dr. Csöke Péter ezredessel lapunk munkatársa, Mag Edit beszélget. A hívható telefonszám: 24-244 KÖZÉLETI NAPLÓ HOLNAP KIRÁLY ZOLTÁN országgyűlési képviselő 14-17 óráig fogadóórát tart a képviselői irodában Szegeden, a megyei önkormánvzat VI. emeletén. A SZÖVETKEZETI ÉS AZ ÁTMENETI TÖRVÉNY-ről tart előadást DR. IVÁNSZKI RÓBERT, a Földművelésügyi Minisztérium jogi főosztályának osztályvezető helyettese 17 órai kezdettel a Független Kisgazdapárt új székházában: Szeged, Teleki utca 3. szám alatt. A KERESZTÉNYDEMOKRATA NÉPPÁRT Szeged Városi Szervezete 17 órakor az Eszperantó utca 1. szám alatti székházában vendégül látja dr. Rott Nándor KDNP országgyűlési képviselőt, a Parlament Környezetvédelmi Bizottságának elnökét, aki tájékoztatja a tagságot és a szimpatizánsokat a parlamenti frakció munkájáról, aktuális politikai és környezetvédelmi kérdésekről (Bős-Nagvmaros). * SZÖVETKEZETI VAGYONNEVESÍTÉSI kérelmét térítésmentesen elkészítik a Független Kisgazdapárt NagySzegedi Szervezetének székházában: Szeged, Teleki utca 3„ hétköznapokon délelőtt 8-12 óráig. szabadáras lett, fogyasztói ára a jelenlegi 21 forintról várhatóan mintegy 28 forintra növekszik. A termelői áremelést csak azt követően lehet érvényesíteni, ha az ártörvény megjelenik a Magyar Közlönyben. A drágulás érinti a poharas iskolatejet is, amely jelenleg még 7 forintba kerül. A HUSÁREMELESRÖL a piac dönt. Ilyen értelmű tájékoztatást adott Botos Károly, a Földművelésügyi Minisztérium agrárrendtartási főosztályvezetője. Kifejtette: a jelenlegi költségek indokolják, hogy a sertéshúsok termelői ára magasabb legyen, hiszen a kilónként 80 forintos vágósertésből a feldolgozók képtelenek a jelenlegi árakon késztermékeket előállítani. Az ágazatnak az elmúlt évben 140 százalékos költségnövekedést kellett elviselnie, miközben termékeinél csak 24 százalékos emelkedést tudott elismertetni. Mindemellett a magánvágóhidak elterjedésével számos olyan szervezet jön létre, amely képes a jelenleginél kisebb költséggel működni. Andrásfalvy Bertalan Szegeden (Folytatás az 1• oldalról) Az előadásban szóba került a közoktatási törvény tervezete is, amelyről elhangzott, hogy soha egyetlen törvénytervezettel sem fordult elő, hogy ilyen széles nyilvánosság előtt tárgyalják meg. Több mint másfél éve forog közkézen és óriási átváltozásokon ment keresztül. Az utolsó pillanatig alakulni fog - jellemezte a helyzetet Andrásfalvy Bertalan, és hozzátette, hogy azt a javaslatot, mely szerint az Országgyűlésben kétharmados szavazataránnyal kell a törvényt elfogadni, nem tartja jónak, mert ez csak a pártviszonyokat mutatná meg. Ándrásfalvy Bertalan nem kerülte ki a minisztérium és a szakszervezetek, pedagógus szervezetek közti ellentétet sem: e szervezeteket úgy határozta meg, mint amelyeknek tagsága különböző felfogású emberekből áll. Amíg ezek a szervezetek nem tisztulnak meg, addig nem tudom komolyan venni a véleményüket, számomra kezelhetetlenek. A régi céhek egyaron célt és értéket képviseltek, a mostani szakszervezetek viszont sokszor egymásnak is ellentmondanak - jelentette ki a miniszter. Az egyházi iskolák problémájáról szólva Dankó László kalocsai érsek a volt egyházi ingatlanok lépcsőzetes átadása mellett érvelt, mondván, hogy tapasztalatai szerint az iskolaépületek átadása csak így nem okoz nagyobb feszültségeket. Nem akarjuk megbénítani a várost azzal, hogy közszolgálati épületeket veszünk el - hangsúlyozta -, de a megkapott épületekben induló egyházi intézmények, amennyiben közszolgálatiak, igényt tartanak az állami normatív támogatásra. E normatív támogatás megítélésével a miniszter is egyetértett. A Katolikus Püspöki Kar megalakította iskolabizottságát, mely a hasonló ügyekben tájékoztatási, közvetítési szereppel bír majd. Az oktatási törvény hiánya okozta feszültségekkel, és a tervezetben szereplő vitatott kitételekkel foglalkozva Dobos Krisztina államtitkár igyekezett eloszlatni azt a véleményt, hogy a koncepció pedagógusellenes volna. Csak képesítés nélküli pedagógus ellenes, mondotta, s hangsúlyozta, hogy sem az óvónők, sem a többi pedagógus érdeke nincs kiszorítva a tervezetből. A pedagógusok bérének emelését az államtitkár a közalkalmazotti törvénnyel látja megoldhatónak, amely szerint a pedagógusok a mindenkori minimálbér másfél-kétszeresét fogják kapni. Valóban alacsonyak a bérek, de indokolatlanul magasak az eltérések például az azonos típusú iskolák pedagógusainak fizetésében mondotta Dobos Krisztina. A normatív támogatási rendszerről elhangzott, hogy a törvénytervezet fenntartja ezt a rendszert, tehát nem feladatfinanszírozásra, hanem inkább minél nagyobb részben csoportokhoz rendelt finanszírozásra törekszik. A minisztériumi vezetők, bár hangoztatták, hogy nagyon kevés pénz áll rendelkezésre, az iskolák fenntartását megoldhatónak ítélték. Öböl K

ORUNK HOSE. Február 13, rózsaszín betűs ünnep. Ha jól emlékszem, ez a nap Buda „felszabadításáé", ilyenkor nemrég minden lap szentelt néhány sort a hős szovjet csapatoknak és a velük szövetséges partizánoknak, akik egytől egyik a kommunista párt tagkönyvét hordozták a szívük fölött. Idézeteket kerestek lázas tekintetű olvasószerkesztők mindenféle irodalmi és alirodalmi opuszokban, hogy a testvérvárosi közös gondozásban megjelent antológiából kimetszett metszet alá legyen valami szöveg is. Ilyenkor került elő például a Korunk hőse. Bármikor találkozhatunk vele, például ezen ünnepiből lefokozott hétköznapon is. Nem túl eredeti figura, többnyire félkabátot vagy dzsekit hord, előtte vödör, benne némi vegyszeres víz, kezében szivacs - így várja a pirosba guruló autót. Persze csak a jobbakat. Jön a nyugati kocsi, és korunk hőse leszegett fejjel dörgölészi a szélvédőt, ha kell, ha nem. Azt tartja, amit a legtöbb vezető beosztású demokrata: „Legjobb, ha egyedül döntök, ha más is véleményt nyilváníthat, jön az időpocsékolás." Korunk hőse tehát egyrészt élelmes, másrészt tudatilag fejlett. Harmadrészt nagyon rosszul beszél minden nyelven. Ha leeresztik az ablakot, bebőg, hogy „sokolá?" vagy „cigarett?", tehát érdeklődése tökéletesen nemzetközi. Legalább ennyi megmaradt az internacionalista nevelés vitathatatlan eredményeiből. Nézem a fiút, ahogy tartja a markát, és eszembe jut, hogy az olasz-francia határon nemrég lebukott egy honfitársunk, aki a nizzai bridzsversenyre igyekezvén két koffer orosz kaviárt vitt magával. Ottani ismerőseim boldogan lobogtatták az ügyet tálaló újságcikket, mondván: lám, milyen üzletre termett nép a magyar, érdemes ezeknél befektetni! Más: Svájcban közzé tettek egy bűnügyi statisztikái, miszerint a legtöbbet a magyarok lopnak, azután következnek a lengyelek, majd a románok. Én pironkodom, francia kollégám mosolyog: a románok jóformán el sem jutnak Svájcba, a lengyeleket többnyire már be sem engedik, kik legyenek az élen, ha nem a magyarok? Azt akarom csak mondani, hogy nem vagyok boldog. Sohasem jó, ugyanis, ha egy kor hőse az utcán akar érvényesülni. Alacsony gondolattal, azt hiszem, nem lehet messzire látni. PANEK JÓZSEF Egy év külkereskedelme A Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma szerdán nyilvánosságra hozta a végleges adatokat a múlt évi külkereskedelmi folyamatok alakulásáról. Tavaly az export 41 százalékkal növekedett, értéke elérte a 10,2 milliárd dollárt. Az import ennél is gyorsabban, 83 százalékkal bővült, és 11,7 milliárd dollár körüli volt. így a külkereskedelmi forgalomban 1,5 milliárd dolláros deficit alakult ki a vámstatisztikai adatok alapján készült számítások szerint. A fizetési mérleget terhelő áruforgalmi hiány - a pénzforgalmi adatok alapján számolt deficit - 400 millió dollár volt. Az, eltérés abból adódik, hogy számos olyan tételt is figyelembe vettek a vámstatisztikai számítási módnál, amelyek fizetést nem vonnak maguk után. Az áttérés ellenére tavaly még tovább folytatódott a rubelelszámolású kereskedelem is. Az első negyedévben az export értéke 600 millió rubel volt, az import ezt meghaladta, 800 millió rubel körül alakult. A fejlett és a fejlődő országokba a magyar kivitel tavaly 29 százalékkal nőtt és 8 milliárd dollárt tett ki. Ezen belül a fejlett ipari országokba 7,2 milliárd dollárnak megfelelő magyar termék érkezett, 32 százalékkal több, mint a megelőző esztendőben. Leginkább az Európai Közösség országaiban sikerült bővíteni a piacokat. A térségben 4,9 milliárd dollár értékű magyar áru talált gazdára, 48 százalékkal több az 1990. évi kivitelnél. Realitások és esélyek Polgármesterek fejtágítón Mi köze az Agrárszövetségnek a helyi önkormányzatokhoz? Miért hívja, immár hagyományt teremtve, továbbképzésre a polgármestereket, önkormányzati képviselőket? Egy politikai pártnak nincs más tennivalója, minthogy évről évre szakmai fórumot rendezzen? Jogos kérdések ezek és aktuálisak, hiszen február 1 l-l2-én, Budapesten, a Hotel-Agró-ban nem kevesebb mint 250 önkormányzati képviselő, polgármester gyűlt össze (Csongrád megyéből 35-en), hogy Az önkormányzatok működése 1992-ben: Realitások és esélyek címmel megvitassák a legszükségesebb szakmai tudnivalókat, ismereteket. Miért is érdeke ez az Agrárszövetségnek? - kérdezte munkatársunk Nagy Húszéin Tibort, az Agrárszövetség főtitkárát. - Elsősorban azért, mert folyamatosan jelen akarunk lenni a magyar falvakban, támaszkodni a jövő nemzedékére, s ez a rendezvény ezt a célt szolgálja. Eljött az ideje, hogy a szakma kerüljön előtérbe, ezért is mondott igent mind a Belügyminisztérium, mind a Pénzügyminisztérium kérésünkre, és részt vállalt a szakmai rendezvény sikerében. Jól tudjuk, hogy napjainkban igen-igen mély agrárválság bontakozik ki, amely már nemcsak a mezőgazdaságot érinti, hanem az egész nemzetgazdaságot. Én két évig azt hajtogattam, aki élelmiszerhiánnyal, meg ilyenekkel fenyeget ebben az országban, az nem ismeri reálisan a helyzetet. Ma igenis azt állítom, hogy már ebben az évben nagyon súlyos feszültségek keletkezhetnek, amennyiben nem történik lényeges szemléletváltás a kormányzati irányításban. Akik ezt nem látják, súlyos politikai hibát követnek el. A rendkívül hasznos kétnapos programot dr. Bosánszky Lajos, a Belügyminisztérium Kabinetirodájának vezetője „Az önkormányzatok működésének tapasztalatai önkormányzat és a közigazgatási feladatok rendszere" című előadása indította, majd dr. Sivák József, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője „Az ország gazdasági helyzete 1992-ben - az önkormányzatok költségvetési gazdálkodása " címmel tartott vitaindítót. A háromezer települést képviselő jelenlévők a helyi adóbevételek, az önkormányzati vagyon és tulajdon, a településfejlesztés, a közoktatási törvény és az egészségügy témaköréből hallottak még vitaindító előadásokat. Egyértelművé vált az igen aktív és hosszúra nyúló vitában; a más országokban működő modelleket egyszerűen lemásolni nem lehet, továbbá, hogy a racionalitásnak nagyobb szerepe kell legyen az elkövetkezendő időkben. Az előkészületek egy korszerű közigazgatási rendszer megalkotására ígéretesek, ám jó néhány sarkalatos kérdés megoldása még várat magára. így. milyen mélységig érdemes decentralizálni, nehogy a végén már semmit ne lehessen megoldani, mert nyilvánvaló, egy kormány, egy minisztérium munkáját nem érdemes teljesen szétaprózni, az sem lenne üdvös, ha az önkormányzatok beleroppannának a túladagolt tennivalókba, feladatokba. A demokratikus önkormányzat nem jelentheti azt, hogy tíz és fél millió felelőtlen ember országa leszünk. A hatósági jogköröket, amelyeket még az önkormányzatok gyakorolnak, előbb-utóbb le kell választani a képviselő-testületek feladatai közül. Eldől az is, hogy a régiónak, a megyének milyen szerepe van (lesz) a helyi önkormányzatok mellett, s az utóbbiak milyen gazdasági lehetőségeket kaphatnak? Az ésszerűség, a hatékonyság sem idegen a formálódó magyar közigazgatástól, bár elgondolkodtató, hogy Svédországban, a 9 millió lakos érdekeit mindössze 286 önkormányzat működése testesíti meg. (Megfelelő feltételrendszer mellett.) Mindehhez idő kell, amit az is bizonyít, hogy a Belügyminisztérium másfél év után jutott el addig; most már elkészült a működési és szervezeti szabályzata. Dr. Thirring Ákos, Tömörkény polgármestere azt fejtegette, hogy már eddig is elég szépen megnyesej»ették az önkormányzati jogokat, s mi lesz ezután? Az mégsem vitatható, hogy az önkormányzat nem döntheti el, ki kapjon tejjegyet, vagy megengedhető-e a tarlóégetés vagy pedig nem. Börcsök Antal pusztamérgesi polgármester pedig speciális témát adott elő; hozzájuk más településről is járnak iskolai tanulók, viszont a költségekből nem részelnek, pedig a kölcsönösség elve alapján ezt meg kell osztani. Jó néhány polgármesterrel, képviselővel beszélgettem, nyugodt szívvel summázhatom véleményüket; soha rosszabb fejtágító ne legyen. Sz. LUKÁCS IMRE