Délmagyarország, 1992. február (82. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-13 / 37. szám

CSÜTÖRTÖK, 1992. FEBR. 13. BELPOLITIKA 3 Mit jelent az árfelszabadítás? A HATÓSÁGI ÁRAK megszüntetése nem jelenti azt, hogy a szén, a brikett és a koksz fogyasztói ára a közeljövőben meg­emelkedik, sőt árcsökkenés is elképzelhető - közölte Bakay Árpád ipari és kereskedelmi minisztériumi államtitkár­helyettes. Kifejtette, hogy brikettből túlkínálat van, a kokszot teljes mennyiségben importáljuk s a hazai szénbányák érté­kesítési gondokkal küzdenek, miközben az import szén ol­csóbb a hazainál. Bakay Árpád közölte: a hatósági árak megszüntetése a tárcánál várhatóan csupán a propán-bután gáz árát érinti, abból ugyanis némi hiány van az országban. Mivel az import PB-gáz 10-15 százalékkal drágább, elképzel­hető, hogy a fogyasztói ára ennek megfelelően növekszik a közeljövőben. A BUDAPESTI TEJIPARI VÁLLALATNÁL elmondták, hogy hamarosan megdrágul a 2,8 százalék zsírtartalmú tej. Miután a Parlament döntése értelmében már ez a termék is A HÉT KÉRDÉSE Szeged a veszélyes város? A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság keddi munka­értekezletén az 1991-es esztendőt értékelték a rend őrei. Az el­múlt esztendőben az országban és a megyében is erőteljesen növekedett a bűnözés. Országosan 26 százalékkal, Csongrád me­gyében 58 százalékkal több a bűneset. Vezető helyen áll a rablás, a vagyon elleni bűncselekmények száma, amely nálunk az orszá­gos átlag duplája. Drámai módom romlik a közbiztonság, a nem­rég még „békés vidéki városnak" titulált Szeged ma közel sem fest olyan idilli képet, mint azelőtt. Molnár Sándor, mezőgazdász: - Mint minden városban - biztos vagyok benne -, nálunk is van alvilág. Nem hiszem, hogy szervezett maffiáról volna szó, egyszerűen csak nagyon elszapo­rodtak a bűnözők. Én nem járok az éjszakai életben, nem ismerem pontosan, kik alkotják ezt a kört. De országos problémáról van szó, amely a ma társadalmi feszültségeiben gyökerezik, mivel ezek termelik ki azokat az embereke, akik végül is bűnözőkké válnak. Megítélésem szerint Szeged a magyar városok közül még az egyik legbiztonságosabb, annak ellenére, hogy a határhoz közel vagyunk, és sok az úgynevezett gazdasági menekült. Nem hiszem, hogy éjszaka nem volna biztonságos a Belvárosban közlekedni, külvárosban viszont már veszélyesebb. Máté Gábor, egyetemi oktató: - Másfél éve élek Magyarországon. Kezdetben jónak tűnt a közbiztonság, azóta, úgy veszem észre, sokat _ romlott a helyzet. Valamivel nagyobb biztonság­^^ j „JU ra számítottam itt. Éjszaka nemigen járok az cj^tÁ utcán, de úgy hallom, sokan nem mernek ki­wa^^jXk menni sötétedés után. Első tapasztalataim jók voltak a városról, igen nagy volt a rend. Most sok a cigány bűnöző, például a Nagyáruház előtt is egy kupacban csoportosulnak. Lépten-nyomon hallja az ember: betörés, lopás, erőszak. Nemrég az ismerősöm kocsiját törték fel, és elvittek belőle mindent. Megoldást az jelentene, ha megerősí­tenék a rendőrséget és még szigorúbban megbüntetnék az elkö­vetőket. /.abrak Sándorné, hivatalsegéd: - Növekszik a bűnözés a városban, különösen a lakótelepeken. Aggasztó a közbiztonság mai állapota. Nagyon fél az ember a fiataloktól, akik bandákba tömö­rülnek, petárdákat hajigálnak, randalíroznak. Nemrég hallottam, hogy két motoros fiatalember egy járókelő válláról tépett le egy táskát, éppúgy, mint ahogy Szicíliában csinálják. Én is sokszor nagyon félek. Este a legveszélyesebb, de nappal se sokkal jobb a helyzet. Sajnos nem törődnek az emberek egymással, ha valakit megtámadnak, nem biztos, hogy segítenek rajta a járókelők. Szeged veszélyes város. P. T. P. A kérdésre a Rádió Szeged mai adásában délután a város rendőrkapitánya válaszol. Dr. Csöke Péter ezredessel lapunk munkatársa, Mag Edit beszélget. A hívható telefonszám: 24-244 KÖZÉLETI NAPLÓ HOLNAP KIRÁLY ZOLTÁN országgyűlési képviselő 14-17 óráig fogadóórát tart a képviselői irodában Szegeden, a megyei önkormánvzat VI. emeletén. A SZÖVETKEZETI ÉS AZ ÁTMENETI TÖRVÉNY-ről tart előadást DR. IVÁNSZKI RÓBERT, a Földművelésügyi Minisztérium jogi főosztályának osztályvezető helyettese 17 órai kezdettel a Független Kisgazdapárt új székházában: Szeged, Teleki utca 3. szám alatt. A KERESZTÉNYDEMOKRATA NÉPPÁRT Szeged Városi Szervezete 17 órakor az Eszperantó utca 1. szám alatti székházában vendégül látja dr. Rott Nándor KDNP ország­gyűlési képviselőt, a Parlament Környezetvédelmi Bizottsá­gának elnökét, aki tájékoztatja a tagságot és a szimpatizánso­kat a parlamenti frakció munkájáról, aktuális politikai és környezetvédelmi kérdésekről (Bős-Nagvmaros). * SZÖVETKEZETI VAGYONNEVESÍTÉSI kérelmét térítésmentesen elkészítik a Független Kisgazdapárt Nagy­Szegedi Szervezetének székházában: Szeged, Teleki utca 3„ hétköznapokon délelőtt 8-12 óráig. szabadáras lett, fogyasztói ára a jelenlegi 21 forintról várha­tóan mintegy 28 forintra növekszik. A termelői áremelést csak azt követően lehet érvényesíteni, ha az ártörvény megjelenik a Magyar Közlönyben. A drágulás érinti a poharas iskolatejet is, amely jelenleg még 7 forintba kerül. A HUSÁREMELESRÖL a piac dönt. Ilyen értelmű tájé­koztatást adott Botos Károly, a Földművelésügyi Minisztéri­um agrárrendtartási főosztályvezetője. Kifejtette: a jelenlegi költségek indokolják, hogy a sertéshúsok termelői ára maga­sabb legyen, hiszen a kilónként 80 forintos vágósertésből a feldolgozók képtelenek a jelenlegi árakon késztermékeket elő­állítani. Az ágazatnak az elmúlt évben 140 százalékos költség­növekedést kellett elviselnie, miközben termékeinél csak 24 százalékos emelkedést tudott elismertetni. Mindemellett a magánvágóhidak elterjedésével számos olyan szervezet jön létre, amely képes a jelenleginél kisebb költséggel működni. Andrásfalvy Bertalan Szegeden (Folytatás az 1• oldalról) Az előadásban szóba került a közoktatási törvény tervezete is, amelyről elhangzott, hogy soha egyetlen törvénytervezettel sem fordult elő, hogy ilyen széles nyilvánosság előtt tárgyalják meg. Több mint másfél éve forog közkézen és óriási átváltozásokon ment keresztül. Az utolsó pillanatig alakulni fog - jellemezte a hely­zetet Andrásfalvy Bertalan, és hozzátette, hogy azt a javaslatot, mely szerint az Országgyűlésben kétharmados szavazataránnyal kell a törvényt elfogadni, nem tartja jónak, mert ez csak a pártviszonyo­kat mutatná meg. Ándrásfalvy Bertalan nem kerülte ki a minisz­térium és a szakszervezetek, peda­gógus szervezetek közti ellentétet sem: e szervezeteket úgy határozta meg, mint amelyeknek tagsága kü­lönböző felfogású emberekből áll. Amíg ezek a szervezetek nem tisz­tulnak meg, addig nem tudom ko­molyan venni a véleményüket, számomra kezelhetetlenek. A régi céhek egyaron célt és értéket kép­viseltek, a mostani szakszervezetek viszont sokszor egymásnak is ellentmondanak - jelentette ki a miniszter. Az egyházi iskolák problémá­járól szólva Dankó László kalo­csai érsek a volt egyházi ingatlanok lépcsőzetes átadása mellett érvelt, mondván, hogy tapasztalatai szerint az iskolaépületek átadása csak így nem okoz nagyobb feszültségeket. Nem akarjuk megbénítani a várost azzal, hogy közszolgálati épületeket veszünk el - hangsúlyozta -, de a megkapott épületekben induló egy­házi intézmények, amennyiben közszolgálatiak, igényt tartanak az állami normatív támogatásra. E normatív támogatás megítélésével a miniszter is egyetértett. A Kato­likus Püspöki Kar megalakította iskolabizottságát, mely a hasonló ügyekben tájékoztatási, közvetítési szereppel bír majd. Az oktatási törvény hiánya okoz­ta feszültségekkel, és a tervezetben szereplő vitatott kitételekkel fog­lalkozva Dobos Krisztina államtit­kár igyekezett eloszlatni azt a vé­leményt, hogy a koncepció peda­gógusellenes volna. Csak képesítés nélküli pedagógus ellenes, mon­dotta, s hangsúlyozta, hogy sem az óvónők, sem a többi pedagógus érdeke nincs kiszorítva a tervezet­ből. A pedagógusok bérének eme­lését az államtitkár a közalkal­mazotti törvénnyel látja megold­hatónak, amely szerint a pedagó­gusok a mindenkori minimálbér másfél-kétszeresét fogják kapni. Valóban alacsonyak a bérek, de indokolatlanul magasak az eltéré­sek például az azonos típusú isko­lák pedagógusainak fizetésében ­mondotta Dobos Krisztina. A normatív támogatási rendszer­ről elhangzott, hogy a törvényter­vezet fenntartja ezt a rendszert, tehát nem feladatfinanszírozásra, hanem inkább minél nagyobb rész­ben csoportokhoz rendelt finanszí­rozásra törekszik. A minisztériumi vezetők, bár hangoztatták, hogy nagyon kevés pénz áll rendelke­zésre, az iskolák fenntartását meg­oldhatónak ítélték. Öböl K ORUNK HOSE. Február 13, rózsaszín betűs ünnep. Ha jól emlékszem, ez a nap Buda „felszabadításáé", ilyenkor nemrég minden lap szentelt néhány sort a hős szovjet csa­patoknak és a velük szövetséges partizánoknak, akik egytől egyik a kommunista párt tagkönyvét hordozták a szívük fölött. Idézeteket kerestek lázas tekintetű olvasószerkesztők mindenféle irodalmi és alirodalmi opuszokban, hogy a testvérvárosi közös gondozásban megjelent antológiából kimetszett metszet alá legyen valami szöveg is. Ilyenkor került elő például a Korunk hőse. Bármikor találkozhatunk vele, például ezen ünnepiből lefo­kozott hétköznapon is. Nem túl eredeti figura, többnyire félka­bátot vagy dzsekit hord, előtte vödör, benne némi vegyszeres víz, kezében szivacs - így várja a pirosba guruló autót. Persze csak a jobbakat. Jön a nyugati kocsi, és korunk hőse leszegett fejjel dörgölészi a szélvédőt, ha kell, ha nem. Azt tartja, amit a legtöbb vezető beosztású demokrata: „Legjobb, ha egyedül döntök, ha más is véleményt nyilváníthat, jön az időpocsékolás." Korunk hőse tehát egyrészt élelmes, másrészt tudatilag fejlett. Harmadrészt nagyon rosszul beszél minden nyelven. Ha leeresztik az ablakot, bebőg, hogy „sokolá?" vagy „cigarett?", tehát érdek­lődése tökéletesen nemzetközi. Legalább ennyi megmaradt az internacionalista nevelés vitathatatlan eredményeiből. Nézem a fiút, ahogy tartja a markát, és eszembe jut, hogy az olasz-francia határon nemrég lebukott egy honfitársunk, aki a nizzai bridzsversenyre igyekezvén két koffer orosz kaviárt vitt magával. Ottani ismerőseim boldogan lobogtatták az ügyet tálaló újságcikket, mondván: lám, milyen üzletre termett nép a magyar, érdemes ezeknél befektetni! Más: Svájcban közzé tettek egy bűnügyi statisztikái, miszerint a legtöbbet a magyarok lopnak, azután következnek a lengyelek, majd a románok. Én pironkodom, francia kollégám mosolyog: a románok jóformán el sem jutnak Svájcba, a lengyeleket többnyire már be sem engedik, kik legyenek az élen, ha nem a magyarok? Azt akarom csak mondani, hogy nem vagyok boldog. Sohasem jó, ugyanis, ha egy kor hőse az utcán akar érvényesülni. Alacsony gondolattal, azt hiszem, nem lehet messzire látni. PANEK JÓZSEF Egy év külkereskedelme A Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma szerdán nyilvánosságra hozta a végleges adatokat a múlt évi külkereskedelmi folyamatok alakulásáról. Tavaly az export 41 százalék­kal növekedett, értéke elérte a 10,2 milliárd dollárt. Az import ennél is gyorsabban, 83 száza­lékkal bővült, és 11,7 milliárd dollár körüli volt. így a külke­reskedelmi forgalomban 1,5 milliárd dolláros deficit alakult ki a vámstatisztikai adatok alap­ján készült számítások szerint. A fizetési mérleget terhelő áru­forgalmi hiány - a pénzforgal­mi adatok alapján számolt deficit - 400 millió dollár volt. Az, eltérés abból adódik, hogy számos olyan tételt is figyelem­be vettek a vámstatisztikai számítási módnál, amelyek fi­zetést nem vonnak maguk után. Az áttérés ellenére tavaly még tovább folytatódott a ru­belelszámolású kereskedelem is. Az első negyedévben az ex­port értéke 600 millió rubel volt, az import ezt meghaladta, 800 millió rubel körül alakult. A fejlett és a fejlődő orszá­gokba a magyar kivitel tavaly 29 százalékkal nőtt és 8 milliárd dollárt tett ki. Ezen belül a fej­lett ipari országokba 7,2 mil­liárd dollárnak megfelelő ma­gyar termék érkezett, 32 szá­zalékkal több, mint a megelőző esztendőben. Leginkább az Európai Közösség országaiban sikerült bővíteni a piacokat. A térségben 4,9 milliárd dollár értékű magyar áru talált gazdá­ra, 48 százalékkal több az 1990. évi kivitelnél. Realitások és esélyek Polgármesterek fejtágítón Mi köze az Agrárszövetségnek a helyi önkormányzatokhoz? Miért hívja, immár hagyományt teremtve, továbbképzésre a polgármestereket, önkormányzati képvise­lőket? Egy politikai pártnak nincs más tennivalója, minthogy évről évre szakmai fórumot rendezzen? Jogos kérdések ezek és aktuálisak, hiszen február 1 l-l2-én, Buda­pesten, a Hotel-Agró-ban nem kevesebb mint 250 önkormányzati képviselő, polgár­mester gyűlt össze (Csongrád megyéből 35-en), hogy Az önkormányzatok működése 1992-ben: Realitások és esélyek címmel megvitassák a legszükségesebb szakmai tudnivalókat, ismereteket. Miért is érdeke ez az Agrárszövetség­nek? - kérdezte munkatársunk Nagy Húszéin Tibort, az Agrárszövetség fő­titkárát. - Elsősorban azért, mert folyamatosan jelen akarunk lenni a magyar falvakban, támaszkodni a jövő nemzedékére, s ez a rendezvény ezt a célt szolgálja. Eljött az ideje, hogy a szakma kerüljön előtérbe, ezért is mondott igent mind a Belügy­minisztérium, mind a Pénzügyminiszté­rium kérésünkre, és részt vállalt a szakmai rendezvény sikerében. Jól tudjuk, hogy napjainkban igen-igen mély agrárválság bontakozik ki, amely már nemcsak a me­zőgazdaságot érinti, hanem az egész nem­zetgazdaságot. Én két évig azt hajtogattam, aki élelmiszerhiánnyal, meg ilyenekkel fenyeget ebben az országban, az nem is­meri reálisan a helyzetet. Ma igenis azt állítom, hogy már ebben az évben nagyon súlyos feszültségek keletkezhetnek, amennyiben nem történik lényeges szem­léletváltás a kormányzati irányításban. Akik ezt nem látják, súlyos politikai hibát követnek el. A rendkívül hasznos kétnapos programot dr. Bosánszky Lajos, a Belügyminisztérium Kabinetirodájának vezetője „Az önkor­mányzatok működésének tapasztalatai ­önkormányzat és a közigazgatási feladatok rendszere" című előadása indította, majd dr. Sivák József, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője „Az ország gazdasági helyzete 1992-ben - az önkormányzatok költségvetési gazdálkodása " címmel tartott vitaindítót. A háromezer települést képviselő jelen­lévők a helyi adóbevételek, az önkormány­zati vagyon és tulajdon, a településfej­lesztés, a közoktatási törvény és az egész­ségügy témaköréből hallottak még vitain­dító előadásokat. Egyértelművé vált az igen aktív és hosszúra nyúló vitában; a más országokban működő modelleket egyszerű­en lemásolni nem lehet, továbbá, hogy a racionalitásnak nagyobb szerepe kell le­gyen az elkövetkezendő időkben. Az elő­készületek egy korszerű közigazgatási rendszer megalkotására ígéretesek, ám jó néhány sarkalatos kérdés megoldása még várat magára. így. milyen mélységig érdemes decentralizálni, nehogy a végén már semmit ne lehessen megoldani, mert nyilvánvaló, egy kormány, egy miniszté­rium munkáját nem érdemes teljesen szétaprózni, az sem lenne üdvös, ha az önkormányzatok beleroppannának a túl­adagolt tennivalókba, feladatokba. A demokratikus önkormányzat nem je­lentheti azt, hogy tíz és fél millió felelőtlen ember országa leszünk. A hatósági jogkö­röket, amelyeket még az önkormányzatok gyakorolnak, előbb-utóbb le kell választani a képviselő-testületek feladatai közül. El­dől az is, hogy a régiónak, a megyének mi­lyen szerepe van (lesz) a helyi önkormány­zatok mellett, s az utóbbiak milyen gazdasági lehetőségeket kaphatnak? Az ésszerűség, a hatékonyság sem ide­gen a formálódó magyar közigazgatástól, bár elgondolkodtató, hogy Svédországban, a 9 millió lakos érdekeit mindössze 286 önkormányzat működése testesíti meg. (Megfelelő feltételrendszer mellett.) Mind­ehhez idő kell, amit az is bizonyít, hogy a Belügyminisztérium másfél év után jutott el addig; most már elkészült a működési és szervezeti szabályzata. Dr. Thirring Ákos, Tömörkény polgár­mestere azt fejtegette, hogy már eddig is elég szépen megnyesej»ették az önkor­mányzati jogokat, s mi lesz ezután? Az mégsem vitatható, hogy az önkormányzat nem döntheti el, ki kapjon tejjegyet, vagy megengedhető-e a tarlóégetés vagy pedig nem. Börcsök Antal pusztamérgesi polgár­mester pedig speciális témát adott elő; hozzájuk más településről is járnak iskolai tanulók, viszont a költségekből nem részel­nek, pedig a kölcsönösség elve alapján ezt meg kell osztani. Jó néhány polgármesterrel, képviselővel beszélgettem, nyugodt szívvel summázha­tom véleményüket; soha rosszabb fejtágító ne legyen. Sz. LUKÁCS IMRE

Next

/
Thumbnails
Contents