Délmagyarország, 1992. január (82. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-10 / 8. szám

„A szigorlathoz kevesebb könyv kellett" Optimista beszélgetés a gabonaforgalmi új igazgatójával - Tavaly sorra a hús-, a tej-, majd legvégül a gabonaipar vállalatainak élén „csinált rendet" a felügyeleti szerv, a Földművelésügyi Minisztérium. Akkoriban először a pletyka szintjén terjedt el a megyében a hír, hogy a Csongrád Megyei Gabonforgalmi és Malomipari Vállalat korábbi igazgatója, Prohászka Ottó fennakadt a szűrőn, s nyugdíjazták? A további fejleményekről azonban egészen november 15-ig nemigen szivárgott ki információ. Mi is történt? - Augusztus 5-től megbízott igazgatóként álltam a vállalat élén - a minisztérium a pályázatot csak a hónap végén írta ki. Összesen hatan pályáztunk, négyen belülről, ketten pedig kívülről adták be koncepciójukat a vállalat jövőjével kapcsolatban. Ezt követően további három lépcsőben „vizsgáztunk". Először az FM által fölkért független szakértői apparátus előtt, négyórás írásbelin estünk át. Ezen a vizsgán - mivel külső pályázók is voltak - nem kifejezetten szak mai kérdésekre kellett válaszolnunk. Utána, két hét múlva, szakmai elbeszélgetésre hívtak a minisztériumba. Majd az FM-től még egy bizottság külön leutazott Szegedre, hogy a vállalatnál az akkor már csak háromesélyes vezetőjelöltről informálódjon. Az ő előterjesztésük alapján a közigazgatási államtitkár döntötte el, ki legyen az igazgató. Akárcsak a katonaságnál eltöltött évek. utólag megszépült ez az időszak is, de mit mondjak, nehéz hónapok voltak. Amikor legvégül szortíroztam a vizsgákhoz összegyűjtött könyveket, észrevettem, hogy a boldog békeidőkben egy szigorlathoz nem tellett ennyi. - Bizonyos távlatból hogy látja, mi volt az FM-nél a fő szempont a kiválasztásban ? - A vizsga közgazdasági indíttatású volt - szerencsémre. Ma tudniillik egy vállalatnál nem a műszaki fejlesztés, a szakirányú képzettség a döntő, hanem a gaz,Iistl November 15-e óta új igazgató áll a Csongrád Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat élén, a korábbi gazdasági helyettes, dr. Tráser Ferenc személyében. Hogy pályázat útján kerúlt az első számú vezető székébe, talán felesleges is említeni, hisz manapság már a középvezetők se igen ússzák meg a megmérettetés valamilyen formáját. A gabonaiparban, mint államigazgatási felügyelet alatt álló ágazatban, azonban soha nem ismert követelményrendszer lépett életbe az elmúlt évben. Amikor tehát dr. Tráser Ferencet fölkerestem, azzal a céllal, hogy saját magáról beszéltessem, első kérdéseim egyike is a pályázattal volt kapcsolatos. dálkodási. elsősorban a likviditási, számviteli feladatokban kell tisztán látnia a vezetőnek. - Miért mondta, hogy szerencséjére? - Mert a közgazdaságtan a hobbim. 1984 óta vagyok óraadó a JATE Jogi Karán, aminek anyagi vonzata szinte nincs is. Jó dolog azonban azokhoz beszélni, akikhez képest egy kicsivel többet értek a szakmához. - Majdnem a végénél kezdtük. most kanyarodjunk vissza az elejére! Mikor végzett az egyetemen ? - Első diplomámat a Közlekedési, Műszaki és Távközlési Főiskolán szereztem 1973-ban, Szegeden, mielőtt az még Győrbe költözött volna. Aztán a vasútnál helyezkedtem el, s munka mellett, levelezőn végeztem el a közgazdaság-tudományi egyetemet, 1982ben, félig Budapesten, félig Szegeden, a kihelyezett tagozaton. A JATE-n doktoráltam, 1984-ben. - Mióta dolgozik a gabonaiparnál? - 1987 januárja óta. Előtte még öt évig a kenderiparnál, a szegedi, Londoni körúti kendergyárban volt a munkakönyvem, a közgazdasági osztályvezetőségig jutottam el. Jó iskolaként tartom számon a kendergyárat. nagyon jó kapcsolataim vannak máig is az ottani kollégákkal, de úgy éreztem, hogy rutinná vált, amit csinálok, s hogy több bennem az ambíció. - Nem áll túl messze egymástól a kender- és a gabonaipar? - Csak első látásra nincs egymáshoz semmi közük. Nagyon sok a megegyező vonás a két iparágban: a kender is, a gabona is egy év alatt érik be, majd egy évig készletezni kell, mindeközben folyamatosan dolgozzák föl. A gazdálkodást tekintve tehát rengete

g a párhuzam, de a technika persze más, dőreség lenne összevetni egymással. - Az ön neve a köztudatban szorosan összefonódott a Magyar Közgazdasági Társaság Csongrád megyei szervezetével, s mióta tudom, hogy kedvtelése a közgazdaságtan, már nem is vagyok meglepve. - Amióta dr. Égető Emesénél 1984-ben ledoktoráltam, szoros kapcsolatban állok a szervezettel. Nemrégiben megújult az elnökség, a régi vezetési rend fölborult. Ma már nem elnök, s nem titkár áll a megyei szervezet élén, hanem elnökség, aminek az alelnöki posztját én töltöm be. Nehéz manapság egy társadalmi szervezetnek tagokat toborozni, megélni a tagdíjakból, no meg színvonalas előadásokat rendezni. Ma csak akkor telik meg egy előadóterem, ha nagy neveket hívunk. - A gabonaipari vállalat is változás előtt áll, készül a privatizációra, a részvénytársasággá alakulás tervei, a vagyonértékelés az AVÜ jóváhagyására vár - írtuk egy korábbi cikkünkben. Hogyan látja a cég jövőjét? - Csak optimistán láthatom, különben nem pályáztam volna meg az igazgatói széket. Termelési kapacitásunkat lekötötték a megrendelők, szerintem az állattartás élénkülésével beindul a fellendülés az ágazatban. Bízom benne, hogy egy prosperáló térségben meghatározó nagyvállalatként tudunk működni. FEKETE KLÁRA IHMBMMM HALMAZATI BUNTETFSKENT hat év, fegyházban letöltendő szabadságvesztésre ítélte a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság tegnap délután azt az algériai férfit, aki tavaly augusztusban Debrecenben elrabolt egy négyéves kisfiút, és a megölésével fenyegetőzött. Büntetése letöltése után, mint nem kívánatos személynek, el kell hagynia a Magyar Köztársaság területét. Az ítélet nem jogerős. HÁROM AUTOKLÁV ROBBANT FEL - egyelőre ismeretlen " okból - tegnap reggel a Budapesti Vegyi Műveknél. Az MTI információ

i szerint az autoklávokban gyógyszer- és növényvédőszerintermediereket gyártottak, a levegőbe nem került számottevő mennyiségű, egészségre káros anyag. >m\ A CARL ZEISS CÉG megvásárolta a MOM mátészalkai szemüveglencse-gyártó üzemét - jelentették be a Magyar Optikai Művek és a német cég tegnapi sajtótájékoztatóján. ~\ EGY KILENC ÉVE LESZÁZALÉKOLT, veleszületett szív^^ rendellenességgel küzdő 28 éves fiatalember kapta meg a 23 éves, agysérülést szenvedett donor szívét az első magyarországi szívátültetés során. A hírzárlat csütörtöki feloldása után Szabó Zultán professzor elmondta: a beteg - majdnem egy héttel a műtét után - jól van, de csak egy hónap múltán lesz tul a kritikus időszakon. Az operáció percig tartott. KILENCVENRE!' ESZTENDŐS KORÁBAN egészséges fiúgyermeknek adott életet egy asszony Bulgáriában. A 47 centiméteres testhosszal és 2,7 kilogramm súllyal született kisfiú édesapja egy 87 esztendős férfi. A házaspár hosszú évek óta gyógynövények termesztésével és gyűjtésével foglalkozik. A forradalom nem veszett el, mi voltunk a győztesei Göncz Árpád emléktáblát avatott Szentesen Ünnepi díszben állt a város, mire délután három óra előtt begördültek a fekete Mercedesek a szentesi Horváth Mihály Gimnázium elé. A főtéren kitűzték a város lobogóját, a trikolórt is, és kis zászlócskák jelezték a közjogi méltóság jöttét. Január 9-én azért érkezett Szentesre Göncz Árpád köztársasági elnök, hogy felavassa a gimnázium falán a dr. Brusznyai Árpádnak állított emléktáblát. (Részlete

s tudósításunk a 3. oldalon.) FOTÓ: ENYEDI ZO LTÁN MAI, 24 OLDALAS SZÁMUN

K JÖVŐ HETI TV- ÉS RÁDIÓMŰSORRAL JELENT MEG TARTALOM Eszék segítséget kér Szegedtől 2 Cáfol a rádió elnöke....3 Balettnaptár 4 Hogyan lehet valaki Nobel-díjas? 5 Igazolatlan napok, avagy minta, kirúgásra 8 Pataki Sándor tárcája 16 Télen terveznek? A falusiak, a földjükből megélők télen idejük jó részét a termelésre készüléssel, tervezgetéssel töltötték régen. A néphagyomány máig sokat módosult: a Magyar Gallup Intézet legújabb közvélemény-kutatási adatai szerint a falun élők azok közé tartoznak, akik nemigen látják értelmét a tervezésnek. Jövőképük az átlagosnál is borúlátóbb: a felmérés azt mutatta, hogy a községekben élők 62 százaléka aggódik sorsának, megélhetésének alakulása miatt. Hogy erre többségüknek alapos oka van, azt aligha kell bizonygatni. Elég, ha a tej, a hús, a zöldség, a bor válságokat felidézzük. ha eszünkbe jutnak a földtörvénnyel és a kárpótlással kapcsolatos parlamenti kötélhúzások, ha fülünkbe csengenek az agrárszövetségek és fórumok vészharangkondításai a szövetkezetek. az egész agrárgazdaság felett. Ha tudjuk az adatot, miszerint a mezőgazdaságban dolgozók jövedelme havonta négyezer forinttal kevesebb, mint az országos kereseti átlag; ha elhisszük az előrejelzést, miszerint a szövetkezetek százai zárják katasztrofális hiányokkal az elmúlt évet, s tagjaik máris ezerszámra válnak munkanélküliekké. Gyarapítva azoknak a számát, akiket a városi nagyüzemek tettek, tesznek vissza a falusi utcákra, s akik egyelőre nemigen látják, s nem tervezik jövőjüket. A falvakban élőknek mindössze egynegyede reménykedik abban, hogy sorsa ebben az esztendőben jobbra fordul majd. Persze az, 'hogy lesz-e munkája, annak értelme, piaca, haszna - vagyis az, hogy miből él meg, természetesen valamennyiüket foglalkoztatja. Konkrét terveket szőni azonban a többségük nem tud. Mert a megvalósításukhoz szükséges feltételeket nem érzi biztosítottnak. Inkább az egyre halmozódó és mind erősebben szorongató nehézségeket látja, érzi: a termelés költségeinek folyamatos emelkedését, E az ígéretek ellenére sem létezőtermékpiacot, az adóterheket. Ezekkel kalkulálva semmi kedve nincs ama bizonyos „télen tervezünk" alapú néphagyomány gyakorlásához. Én megértem. SZABÓ MAGDOLNA PÉNTEK, 1992. JAN. 10., 82. ÉVF. 8. SZÁM HAV

I ELŐFIZETÉSI DÍJ: 185 FT, ÁRA: 7,40 FT