Délmagyarország, 1992. január (82. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-10 / 8. szám

2 KÜLPOLITIKA DÉLMAGYARORSZÁG PÉNTEK, 1992. JAN. 10. Kadijevic ment, Adzic jött Egyre bonyolultabb, szövevényesebb a jugoszláviai belpolitikai színtér. A; országot sújtó polgárháború nyilvánvalóan kegyelemdöfést jelent a széthullásnak indult, recsegő-ropogó tákolmány számára. Ebben a piszkos, a „hősi halottakat" immár tízezrekben számláló testvérháborúban azonban még mindig folyik egy másik harc is: a hatalmi. Ennek jegyében került sor az év végén a szerbiai kormány átszervezésére. Itt az úgynevezett keményvonal került hatalomra. Vezéregyénisége Marko Negovamh ic tábornok, az új köztársasági véderőminiszter. A minapi szerencsétlen helikoptereset után, amelyre a nemzetközi közvélemény is igen élesen reagált, ez a váltás megtörtént a szövetségi kormányban is: menesztették Kadijevic hadseregtábornokot. eddigi véderőminisztert. Helyettesét nyomban megismerték. mégpedig Blagoje Adzic tábornok, eddigi vezérkari főnök személyében. Ha szerbiai kollégája esetében a keményvonalas jelzőt használtuk, akkor Adzicra legalább az erőszakost kell idebiggyesztenünk. Ő is azok közé tartozott ugyanis, akik szorgalmazták Dubrovnik bombázását. De ő mondta ki azt, hogy bármilyen idegen katonai alakulat - legyen az a békefenntartó erők katonája vagy ENSZ-megfigvelő - Jugoszlávia területére lépve agresszornak minősül és a néphadsereg ilyen „ vonatkozásban " kezeli. (A horvátországi helikopter lelövése ezt egyértelműen alá is támasztja.) Adzic tábornok háborúpárti. Egyik belgrádi lapban nyilatkozta, hogy a második világháború idején a horvát usztasák családját és még 40 rokonát ölték meg! Nem felejt tehát az új véderőminiszter. Ez pedig arra utal, hogy nyilván a békét kell még egy időre elfelejtenünk... K. F. Eszék segítséget kér Szegedtől! Az eszéki polgármester. Zlatko Kramaric a napokban kétségbeesett, segélykérő levelet juttatott el Szeged polgármesteréhez, Dr. Lippai Pálhoz. Az alábbiakban a levél lényegi tartalmát idézzük. .. Tisztelt Polgármester Úr! Ezekben a Horvátország és Eszék város számára nehéz órákban kérjük segítségüket. Városunkban (164 ezer lakosú körzet, illene 900 ezer lakosú régió központjában) a lakások 40 százaléka megsemmisült. A városgazdálkodás teljesen tönkrement. Eszéken, mely 107 ezer 460 lakosával egyetemi központ is, sok kulturális műemlék, szakrális és gazdasági létesítmény pusztult el. A különböző nemzetiségekhez tartozó városlakók (76 százalék horvát, 20 százalék szerb, a maradék magyar, német, osztrák, cseh, szlovák, zsidó stb.) nagy számú menekültnek viselik gondját. A legsúlyosabb következményt mégis az emberáldozatok jelentik. Máig a város vad ágyúzása miatt 3657 személyt, ebből 625 halottat szállítottak a nagyrészt szétrombolt kórházba. E nehéz helyzet kényszerít bennünket arra, hogy Önöktől a humanitárius segítség minden fajtáját kérjük. Szükségünk van élelmiszerre, mindenekelőtt tartós élelmiszerre, gyógyszerekre és pénzeszközökre. A; adományokról Eszék város közgyűlésének válságstábja. Branko Roso elnök úrral gondoskodik. Ha abban a helyzetben vannak, hogy nekünk segíteni tudnak, akkor forduljanak kérem Bravic Ivica úrhoz, aki minden további kapcsolat és tevékenység koordinálásában illetékes ". A legjobb kívánságokkal és baráti üdvözlettel: Prof. Dr. Zlatko kramaric polgármester Adománybizottság, Branko Roso: Telefonszám: 3864 26 766, vagv 38/54 31 622, Fax: 3864 31 675 Szeged és környékének segítőkész polgárai január 24-25-26-án reggel 9 és délután öt óra között tehetik meg felajánlásaikat a Sárosi utcai sportcsarnokban. A helyszínt az Agora Kft. az átvételt az újszegedi római katolikus plébánia biztosítja. Baljós köztársaság Boszniában A Bosznia-Hercegovinában élő szerb népcsoport tegnap Szarajevóban kikiáltotta elszakadását és saját köztársaságát, mert nem hajlandók elfogadni a terület kiválását Jugoszláviából, illetve Szerbiából. Csütörtöki gyűlésükön a helyi szervek vezetői hangsúlyozták, hogy a boszniai szerb köztársaság a jugoszláv szövetség része marad. Bosznia lakosságának 40 százaléka muzulmán, egyharmada szerb és egyötöde horvát nemzetiségű. Manfréd Wörner NATO-főtitkár szerint a katonai szövetség csapatait békefenntartó, illetve megfigyelő misszióval lehetne megbízni a világ válságövezeteiben. Ezzel első ízben terjesztette ki a NATO szerepét saját határain tálra, a szövetség néhány tagállama azonban, különösen Franciaország, elvileg ellenzi az új szerepkörű NATO-t. Péntektől gyakorlatilag semmiféle élelmiszert és tartós fogyasztási cikket nem lehet kivinni Oroszország területéről. A rendelkezés hivatalos indoklása szerint, a súlyos áruhiány miatt kellett bevezetni a korlátozásokat. Egyidejűleg megszüntették a csomagküldést is. Magyarország „gyanús A belgrádi Vecernje Novosti című lap az európai megfigyelők helikopterének lelövésével kapcsolatban megpróbálta gyanúba hozni Magyarországot, azt a lehetőséget vetve fel, hogy a magyar légi irányítás szándékosan olyan útvonalra irányította Kaposvár-Zágráb között a helikoptert, amelyet korábban gyakran használtak fegyvercsempész repülőgépek. A lap nem zárta ki azt sem, hogy a magyar szervek nem tájékoztatták a jugoszláv hatóságokat, s így akcióra késztették a jugoszláv légierőt. Branko Kostic jugoszláv alelnök szintén felvetette a „szomszédos" légi irányítás esetleges mulasztását, de azt hangsúlyozta, hogy nem lenne hasznos a hivatalos vizsgálat lezárása előtt nyilatkozni erről. Helikopterügy Megszólalt a keményvonalas szárny Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBEÉ) országainak magas rangú külügyi tisztségviselői szerdán Prágában kemény hangú nyilatkozatban ítélték el az EK Jugoszláviába küldött helikopterének lelövését. A külügyi tisztségviselők - akik az EBEÉ január végén esedékes külügyminiszteri értekezletét készítik elő a csehszlovák fővárosban Jugoszláviával kapcsolatos nyilatkozatukban követelték: azonnal állapítsák meg az erőszakos akcióért felelős személyek kilétét. A helsinki folyamát államainak képv-iselói egyúttal „tudomásul Jugoszláviában a kedden lelőtt EK-helikopter ügyében a kezdeti hallgatás után csütörtökön megszólalt a hadsereg keményvonals szárnya is. Raseta tábornok, a vezérkari főnök helyettese nyilatkozatában azt állította, hogy a megfigyelőket szállító gépnek nem volt engedélye belépni a jugoszláv légtérbe, s a helikopterről nem tudlak a belgrádi katonai hatóságok. vették azokat a szabályokat, amelyeket tavaly decemberben fogalmaztak meg az Európai Közösségek tagországai a jugoszláviai köztársaságok függetlenségének elismerésével kapcsolatban" - olvasható a nyilatkozatban. A prágai tanácskozás résztvevői támogatásukról biztosították az ENSZ Jugoszláviával kapcsolatos tevékenységét, és úgy foglaltak állást, hogy mielőbb a konfliktus színhelyére kell küldeni a kéksisakos békefenntartó katonákat. Az EBEÉ-országok külügyi illetékesei hangsúlyozták, hogy elfogadhatatlannak tekintik a belső és a külső határok megváltoztatását. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szerda esti ülésén egyhangúlag elfogadta azt a határozatot, hogy még ezen a héten 50 katonai megfigyelőt küld Jugoszláviába. Feladatuk. hogy biztosítsák a tűzszünet megtartását, előkészítsék a békefenntartó erők telepítését. A békeerők elindításához külön határozatra van szükség, amelyet csak későbbi időpontban, a fejlemények tükrében hozhat meg a testület. Gamszahurdia nem mond le Feszült nyugalom Grúziában A volt külügyminiszter hozzáfűzte: ha Grúzia népe és új vezetősége szerepet ajánlana fel neki a demokrácia kiépítésében, a kérést nem utasítaná vissza. - Célom az, hogy minden erőmmel. minden lehetséges módon elősegítsem országom kijutását a nagyon súlyos helyzetbűi. hogy hozzájáruljak a holtpontról való elmozduláshoz. Gazdasági, politikai tekintetben, a nemzetközi kapcsolatok szempontjából valóban katasztrofális helyzet alakult ki. Eduárd Sevardnadze volt szovjet külügyminiszter, Grúzia egykori kommunista vezetője úgy véli, hogy hazájában szigorú intézkedésekre van szükség a polgárháború elkerülése érdekében. - A helyzet annyira feszült, az indulatok oly magasra csapnak, hogy a viszály nagyszabású polgárháborúba torkollhat. Ennek megakadályozására hatékony intézkedésekre van szükség, beleértve a rend helyreállítását szolgáló szigorú lépéseket mondotta a Nega hírügynökségnek szerdán adott nvilatkozatában. Úgy érzem, kötelességem, hogy megtegyek minden tőlem telhetőt mondotta a nagy nemzetközi tekintélyt élvező egykori szovjet politikus. Zviad Gamszahurdia elnök, aki hétfőn menekült cl a köztársaság területéről, továbbra is dacol a hatalmát megdöntő felkelőkkel. bűnözőknek és gengsztereknek titulálva őket. - Nem fogok lemondani, én Grúzia törvényesen megválasztott elnöke vagyok - jelentette ki szerdán újságíróknak. Tengiz Szigua ideiglenes miniszterelnök szerdán úgy nyilatkozott, hogy szerte az országban az élet kezd visszatérni a normális kerékvágásba, s fokozatosan helyreáll a légi és vasúti összeköttetés is. Bevándorlóranglista A magyar származású amerikaiak a társadalmi ranglista középmezőnyében helyezkednek el a britek, franciák, skandinávok, német, zsidók után, de valamelyest megelőzve a cseh, a lengyel és az orosz bevándorlókat. Ezt tükrözi egy azt vizsgáló országos felmérés, hogy az Egyesült Államok lakosai miként ítélik meg különböző etnikai hátterű honfitársaikat. Az elbírálásnál a megkérdezetteknek azt kellett figyelembe venniük, hogy az egyes társadalmi csoportokat hogyan ítélik meg munkaszeretetük. anyagi érvényesülésük. szellemi képességeik, a beilleszkedés, a törvénytisztelet szempontjából. Szombaton lesz a pécsi békéltetés Az Európai Közösség képviselője hivatalosan közölte a magyar Külügyminisztériummal, hogy a háromoldalú bizottság - a horvát kormány, a jugoszláv néphadsereg és az Európai Közösség megfigyelő-missziója - Pécsre tervezett és január 9-éről elnapolt ülését január 11-én, szombaton tartják Pécsett - tájékoztatta a távirati irodát Hermán János, a Külügyminisztérium szóvivője. Mint ismeretes, a magyar kormány a pécsi tanácskozáshoz már korábban hozzájárult. Anatolij Szobcsak, Szentpéter vár polgármestere szerdán oldalvágással válaszolt, azzal vádolva az ukrán vezetést, hogy az' államközösség létrehozását egy „hatalmas hadseregnek kevés pénzbe kerülő kiépítésére akarja kihasználni". - Az államközösség gondolata a jelek szerint kudarcot vallott vélekedett Oroszország egyik legtekintélyesebb liberális politikusa televíziós nyilatkozatában. Úgy látom, hogy újabb zsákutcáról van szó, és erről mindenekelőtt Ukrajna lépései győztek meg. Az ukrán tájékoztatási ügynökség azt vetette az államközösség katonai parancsnokainak szemére, hogy a birodalom újjáélesztésével próbálkoznak, amikor a nukleáris fegyvereken kívül az ukrán területeken tárolt bizonyos Orosz-ukrán vita Szópárbaj flottaügyben A fekete-tengeri flotta ellenőrzésének kérdésében egymással szembekerült Ukrajna és Oroszország között éles szópárbaj folyik, és az ellentétek a nemrég alakult Független Államok Közössége felbomlásának veszélyét idézik fel. A Reuter brit hírügynökség jelentése szerint Leonyid Kravcsuk ukrán elnök leszögezte: Kijev júliustól saját rendelkezési állományába helyezi a fekete-tengeri flottát, figyelmen kívül hagyva Oroszországnak azt az óhaját, hogy a Botlanak az allamkózósség ellenőrzése alatt kell maradnia. hagyományos • fegyvereket is ellenőrzésük alá akarják vonni. Az ilyen törekvések jól megfelelnek az orosz vezetésben lévő egyes személyek szájaízének, de Ukrajnában felháborodást és megütközést keltenek - írta az ukrán hírügynökség. A vita akkor robbant ki, amikor Ukrajna, az államközösség Oroszország után második legerősebb állama, saját rendelkezési állományába kezdte vonni a területén lévő szovjet egységeket, arra kötelezve a katonákat, hogy tegyenek hűségesküt Ukrajna mellett, vagy deklarálják az ilyen eskü elutasítását. Csütörtökön a Turkesztáni Katonai Körzet tisztjei felhívást juttattak el az államközösség vezetőihez és főparancsnokához. Leszögezték, hogy a Független Államok Közössége valamennyi tagországának biztonságát csakis az egységes fegyveres erők. a katonai kérdések kollektív megoldása szavatolhatja. Szerintük az ukrán, a moldovai, az azerbajdzsáni és részben a belorusz vezetőség magatartásának célja a fegyveres erők feldarabolása, aminek gazdasági téren is pusztító hatásai lennének. Magyarszág visszautasítja a szerb memorandumot A magyar kormány a leghatározottabban visszautasítja azokat a Magyarországot érintő vádakat, melyet a jugoszláv szövetségi kormánynak az ENSZ Biztonsági Tanácsához intézett memoranduma tartalmaz - hangsúlyozta Jeszenszky Géza külügyminiszter a szokásos csütörtöki szóvivői tájékoztatón, a jugoszláv kormány dokumentumával kapcsolatban megfogalmazott magyar kormánynyilatkozat ismertetése során. A nyilatkozatban foglaltakat tolmácsolva Jeszenszky Géza a továbbiakban rámutatott, hogy Magyarországról 1990 októbere óta semmiféle fegyverszállításra nem került sor Jugoszláviába. Ugyancsak cáfolta, hogy Magyarországon a jugoszláviai konfliktusban érintett bármely fél számára katonai kiképzés folyna. A magyar diplomácia vezetője leszögezte: a kormány a jugoszláv vádaskodásokat a kétoldalú kapcsolatok lerombolását célzó tudatos törekvésként értékeli. Hozzátette: a kormány reméli, hogy a jugoszláv hatóságok visszavonják a memorandumban foglalt vádakat, és magyarázattal szolgálnak atekintclbcn. hogy milyen szándékok vezérlik a Magyar Köztársasággal való viszony alakításában. A külügyminiszter megismételte a már korábban is többször kifejtett magyar álláspontot, miszerint hazánk nem kíván beavatkozni a délszláv népek konfliktusába. Jeszenszky Géza tájékoztatásul megemlítette, hogy a jugoszláv kormány memoranduma kapcsán csütörtökön a Külügyminisztériumba kérették Jugoszlávia budapesti nagykövetét, akinek tiltakozó jegyzéket adtak át. László Balázs kormányszóvivő elmondta, hogy a csütörtöki kormányülésen a miniszterek ismét foglalkoztak az egyes tagköztársaságok elismerésének kérdésével. Hangsúlyozta: továbbra sincs végleges döntés az ügyben. A szóvivő megismételte azt a korábbi kormáiwálláspontot. miszerint Magyarország az Európai Közösséggel. illetve a Jugoszláviával szomszédos országokkal összhangban kívánja megtenni a tagköztársaságok elismerésével kapcsolatos lépéseket.