Délmagyarország, 1992. január (82. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-09 / 7. szám

CSÜTÖRTÖK, 1992. JAN. 9. BELPOLITIKA 3 Zűrös ügyek napja Magyarország már 1991 végére elérte a hároméves kormányprogramban 1993-ra előirányzott célt: sikerült tartósan stabilizálni az ország külső pénzügyi helyzetét - nyilatkozta az MTI-nek Tarafás Imre, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. A múlt évben a folyó fizetési mérlegben mintegy 400 millió dollár aktívum alakult ki. A pénzügyi folyamatok azt jelzik - mondotta az MNB alelnöke hogy az elmúlt két évben felgyorsult a strukturális átalakulás a gazdaságban, tehát gyakorlatilag sikerült lerakni a jövő, a versenyképes piacgazdaság alapjait. A kormányt képviselő delegáció tárgyalási készsége és toleranciája nem kétséges, azonban több, eddig tárgyalt kérdésben nem kaptunk világos válaszokat - értékelte a kormány és a bányászszakszervezetek tegnap délelőtti tanácskozásának első fordulóját Schalkhammer Antal, a szakszervezetek delegációjának vezetője. A tárgyalásokon első pontként a kormány energiapolitikai stratégiájáról esett szó. Bakay Árpád helyettes államtitkár elmondta: a koncepciót a bányák érdekeinek figyelembevételével fogják megfogalmazni, illetve szerepeltetni fogják abba a lignitbázisú erőmüveket is. Tegnap nem született közös álláspont az importkorlátozás és a termelésvédelem kérdésében. A jövőben az ügyfelek, a fogyasztók érdekeit védik elsősorban, nem pedig a biztosítókét - jelentették be az Állami Biztosítás Felügyelet tegnapi sajtótájékoztatóján. A szerződések megkötését különféle tájékoztatásokkal könnyítik majd. Az idén elkészülő biztosítási törvényről elmondták: közös érdek annak kompatibilitása a nyugati országok biztosítási előírásaival és normáival is. Rádiós mesterkedések budapesti tudósítónktól Magánemberként tartott sajtótájékoztatót tegnap délután két órától Rózsa T. Endre, a rádió munkatársa, na nem a pagodában. hanem a rádión kívül, a Szabó Ervin Könyvtár központi épületének egyik különgyűjteményi termében, a Kálvin tér mellett. A rádióban uralkodó káoszról és gazdasági visszaélésekről beszélt. Ez utóbbiak elsősorban Mester Ákost érintik. És a nem rádiós nagymestert, Demján Sándort. (Skála Kópé! Emlékszünk ugye...) Demjánból később a Magyar Hitel Bank vezére lett, így szállt be a 168 óra című közéleti hetilap üzleteibe, amelyek során, egy 1989. decemberben indult értékesítési folyamat végén - miután négy hónap alatt ötször cserélt gazdát a 168 óra, olykor több milliós árkülönbségekkel - Demján Sándor eladta a lapot Demján Sándornak. Vevőként már nem bankember, hanem egy kft. vezető dolgozója volt Demján. (A sokszoros eladásra azért volt szükség, hogy a nyomok Demjántól Demjánig eltűnjenek. Ám Demján úr bebiztosította magát: tag volt az indulási és a célállomás közti kft.-kben is!) Rózsa T. Endre szerint nem került el a megfelelő helyekre az a tanulmány, amit szerzők Mester Ákos és Bölcs István - egy újság, a 168 óra működési know-howjának tekintenek, s amivel a 168 órát kiadó Telegráf Kft.-ben tulajdonosok. Ez kettejük szellemi apportja, amely tőkésítve 3 millió 600 ezer forintot ér. A dokumentumokból kiderül. Bölcs István szelleme egymillió-nyolcszázezerrel ér kevesebbet Mesterénél. Utóbbi tulajdoni hányada: 2 millió 700 ezer forint, Bölcsé csak 900 ezer. De hol a know-how? - hallottuk a tájékoztatón. Lehet, hogy az urak a rádióműsorokat vitték be szellemi apportként a lapjukba? Azokat a műsorokat is, amiket nem is ők készítettek? Valami biztos nem tiszta, mert Rózsa T. saját magát hozta fel példának: mint mondta, látta magát szerkesztőként föltüntetve a 168 óra impresszumában, holott a lap szerkesztésében nem vett részt. A Demján-féle MHB a Pulitzer-díj kapcsán is szóba került. Idézzük fel: a rangosnak titulált díjat annak idején a Magyar Hitel Bank alapította. Kuratóriumának független vezetője egy SZDSZ-es parlamenti képviselő, aki nem egyéni kerületben, hanem pártjának budapesti listáján került be az országgyűlésbe: Vásárhelyi Miklós. Az a történelmi figura, aki azon a bírósági tárgyaláson, amin Nagy Imrét és közeli munkatársait halálra ítélték, ugyancsak közeli munkatársként hat kerek esztendőt kapott!... Ezek után a díjalapításban és a 168 órában érdekelt MHB szemrebbenés nélkül nézte, hogy az első körben a 168 órának ítélik oda a Pulitzer-díjat, s a 168 óra egyik gyakori munkatársának: Szénást Sándornak. Szó esett még hatalmat osztogató sörkompániáról is, amely abban a sörözőben ürítgette a kupát, amelyet a Skála működtetett. Tagjai közt voltak - Rózsa T. Endre szerint - Grósz Károly, Medgyessy Péter, Demján Sándor. E kompánia döntötte el, ki mennyi készpénzt hozó buliban lehet benne. Az emlegetett milliók hallatán - hisz kilencmilliós különbség is volt a 168 óra egyik vételi és eladási ára között - a Délmagyarország kérdése annyi volt, hogy ezek szerint Demján Sándor és Mester Ákos négy lábbal börtönben vannak? Rózsa T. magánemberként széttárta a karját, s azt felelte, talán a hatóságok megteszik a szükséges lépéseket. Arról is beszélt a rádió munkatársa a könyvtárban tartott sajtótájékoztatón, hogy a Petőfi, szabályt szegve, politikai adóként működik, holott a szórakoztatás lenne a feladata. Valamint a Magyar Rádió szervezeti és működési szabályzatában - amely épp most újulna! - effektív hülyeségek olvashatóak a megújított bekezdésekben is. Például az, hogy a rádió munkatársa csak a külügyi osztály engedélyével fogadhat külföldit. Végül megtudtuk, hogy Gombár Csaba elnök olyan megjegyzést tett Rózsa T.-re, amely zsidó mivoltára utal. Érdeklődve várjuk a fejleményeket! / •• AVU-tájékoztató Az Állami Vagyonügynökség igazgatótanácsa tegnapi ülésén a szükségessé vált válságkezelő program végrehajtása érdekében, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium előterjesztése alapján, államigazgatási felügyelet alá vonta az Autóvillamossági Felszerelések Gyárát, és privatizációs vállalati biztossá a vállalat jelenlegi igazgatóját nevezte ki. Az igazgatótanács állásfoglalása szerint a válságkezelő program mellett a vállalati privatizáció előkészítését is meg kell kezdeni. Az igazgatótanács megtárgyalta a békéscsabai Universal Kereskedelmi Vállalat kérelmét és annak dokumentumai alapján jóváhagyta a vállalat részvénytársasággá történő átalakulását idén január l-jétől. KÖZÉLETI NAPLÓ HOLNAP DR. BRATINKA JÓZSEF országgyűlési képviselő fogadóórát tart válaszpolgárai számára a megyei közgyűlés épületében (Szeged, Rákóczi (ér), délután 5 órától. KEREKES PÁL, a 12. számú választókerület önkormányzati képviselője 17 órától lakossági fórumot tart az Élelmiszeripari Főiskola Mars téri épületében. Földügyben bíróság is dönthet Budapesti tudósítónktól A szövetkezések joganyaga mindenki számára áttekinthető lesz, ígérte a tegnap délelőtti sajtótájékoztatón Balsai István igazságügy-miniszter. A szövetkezetek életére döntően kiható, az elmúlt napokban elfogadott két törvény jellegében eltérő. Az úgynevezett átmeneti szabályokat megállapító törvény hosszabb - egyéves - felkészülési időszakot biztosít a közel 7000 mezőgazdasági, ipari és egyéb szövetkezet számára azért, hogy megtörténjenek a gazdasági racionalitásnak megfelelő vagyonmozgások. amelyek remélhetőleg korrigálni fogják a hetvenes évtized közepén erőltetett indokolatlan egyesítéseket. A törvény lehetőséget biztosít a tagoknak, hogy a ma már rendelkezésre álló gazdálkodási szervezeti fonnák közül a számukra legcélszerűbbet válasszák, ehhez kapcsolódóan szigorúak a vagyonmozgások lebonyolítási szabályai. A szövetkezetekről szóló törvény - szemben az átmeneti szabályokkal - már nagymértékben épít a szövetkezeti önkormányzat döntési szabadságára. A régi túlszabályozottság helyett a szövetkezetek szervezeti és működési szabályait a törvény és az egyes szövetkezetek önkormányzati szabályzata fogja megállapítani. Lehetőség lesz a vállalkozási jellegű tagi-szövetkezeti kapcsolatokra is. Megjelent az Igazságügyi Minisztériumban tartott tájékoztatón Gergátz Elemér földművelési miniszter is. Arról beszélt - többek között -, milyen hihetetlenül nagy dolog történt ebben az országban akkor, amikor a Parlament elfogadta a szövetkezeti törvényt, s így az elmúlt ötven év hibáit helyre lehet hozni. Isépy Tamás igazságügyi államtitkár a törvény részleteit elemezte: egy szövetkezeti tag egy szavazatot fog jelenteni. Megszűnik az, hogy a bevitt vagyon mértéke növeli a szavazati jogok számát. A jogi személy szövetkezeti tagok száma nem lehet több a természetes személyeknél. így a különféle cégek nem tudják kiszorítani az egyéneket. Titkos lesz a tisztségviselők választása. Ott ült a tájékoztató főemberek között a kárpótlási hivatal képviselője. Elmondta, az átmeneti szabályok szigorúan intézkednek arról is, hogy a hivatalban levő szövetkezeti vezetők a kárpótlási árveréseken ne tudják a legrosszabb földekkel kiszúrni az emberek szemét. „Lehetőség szerint" ott kell kijelölni a földet, ahol elvették. Első látásra ez gumijögszabálynak tűnik, de ahol vissza akarnak élni a „lehetőséggel", ott fórumot kell tartani a kártalanítandók részvételével, s végső fokon bíróság is dönthet az ügyben, hogy a visszatartott földön tényleg épült-e ház az elvétel óta. vagy csak papíron áll az épület, amire a tsz-elnök hivatkozik... A kárpótlási igények 2 millió 800 ezer helyrajzi számot érintenek. Ennyi „darab" termőföldet kémek egykori tulajdonosaik. Véletlen egybeesés Az FKGP mintegy két hónappal ezelőtt létrehozott történelmi emlékbizottsága szombaton Budapesten a párt nagyválasztmányi ülésével egy időben tartja első országos gyűlését. A résztvevők nem kívánnak napi politikai kérdésekkel foglalkozni, kizárólag a párt történelmi kisgazdaeszmeiségét tárgyalják meg. A programban szerepel ezenkívül az FKGP és a pártdemokrácia, a kisgazdák és a rendszerváltások, valamint az emlékbizottság szervezeti kérdései. Öböl U: 'J SZIV. Tegnap erről beszélt a fél ország: egy embertársunk Budapesten új szívet kapott. Sajátos módon, a legnagyobb titoktartás mellett. A lapok csak találgatnak: talán huszonnyolc éves az új szíves, talán férfi, talán húszéves volt az, aki holtában új életet adott. Én is csak találgathatok, vajon miért nem egy jól szervezett sajtótájékoztató keretében adták hírül a szenzációs operációt? Talán csak arra vártak, hogy a beteg maga is besétálhasson a klinika vendégektől zsúfolt előadójába, mert az mégiscsak elegáns. S ha ez igaz, akkor itt a kiszivárogtatással valaki súlyos hibát követett el, ilyen módon a prof tegnap a szokottnál is gondterheltebben méregette közvetlen munkatársait. Az is lehet azonban, hogy egy pontosan és higgadtan megtervezett sajtókampány nyitószámával van dolgunk. Egy olyan professzionális terv megvalósulásával, amely a kommunikációs lélektan avatott szakértőjét tételezi föl, valahol a háttérben. Rögtön megmagyarázom. Öl éve készítettem egy interjút Kováts Gábor professzor úrral, a szegedi szívsebész-specialistával. Tőle tudom, hogy a szívátültetés fantasztikusnak gondolt műveletére technikailag alkalmas volt több magyarországi orvoscsoport, így a szegedi is. De jogilag rendezetlen helyzet tornyosult a fölemelő kivitelezés elé, hiszen az egészségügyi törvény nem rendelkezett emberi testrészek kioperálhatóságáról és átültethetőségéről. Egyébiránt többek között erre a hiányosságra hívta föl a figyelmet a szegedi hipofízisügy is. A fővárosi klinikán elrendelt hírzárlat tehát azt a célt szolgálhatja, hogy az újságírók ne csak a beteg életkorára és hogylétére, valamint az orvosi csoport névsorára kérdezzenek, hanem a folytathatóság föltételeire is. Úgy gondolom, ha valamitől elzárnak bennünket, jobban izgat a tárgy és annak környezete, mintha mindent láthatnánk. Vagyis így. ilyen körülmények között mi. a sajtó emberei kénytelenek vagyunk körbejárni a témát, mert a centrumról csak annyit tudunk, hogy van. Ha a középpontot mutatják, arról írunk, s kevésbé törődünk a jelenségen túlmutató lényegi körülményekkel. Például azzal, hogy ma Magyarországon senki sem rendelkezhet arról törvényesen, hogy fölajánlja - halála esetén - a szívét, vagy hogy nincs szervezett rendszere a donor és az elérhető közelben várakozó beteg gyors elszállításának, arról nem is beszélve, hogy nincsenek olyan orvoscsoportok, amelyek például egy baleset színhelyére kiszállva dönthetnek arról: az áldozat szíve alkalmas-e arra, hogy más ember motorjaként szolgáljon. Tehát alaposan át kell olvasni a létező egészségügyi törvényt. Nos, így is nézhetjük a hírzárlatot. Mert ez igazi szív-ügy. Oktatási koncepció: újabb módosítás budapesti tudósítónktól Hamarosan megjelenik az oktatási törvény harmadik koncepciójának módosított változata. A Művelődési és Közoktatási Minisztériumban tegnap délelőtt tartott sajtótájékoztatón Dobos Krisztina helyettes államtitkár elmondta, hogy a tavaly november elején nyilvánosságra hozott harmadik koncepciót több mint száz szakmai és szakszervezeti fórum megvitatta. Javaslataik annyira jelentősek voltak, hogy „a módosított hármas számú koncepciót" újólag nyilvános vitának vetik alá. (Hadd vesse közbe a tudósító: értesülései szerint a diplomatikus fogalmazás azokra a botrányokra utal, amelyek a koncepció fölötti éles vitát kísérték. A „modosított hármas számú koncepció" valójában egy negyedik koncepciót jelöl, de ezt a tanügy csúcsán senki nem fogja elismerni.) A törvénytervezet a tervek szerint márciusban kerül a kormány elé, de hogy a Parlamentben mikor szavazhatnak rá, azt még nem tudni. Az elmúlt hónapok szakmai - és politikai? - vitáiban két lényeges dologban vonult vissza a minisztérium. A területi oktatási központoknak nem lesznek hatósági vagy ahhoz hasonló - funkcióik. Például: nem fogják kötelező érvénnyel véleményezni az igazgatók kinevezését. A korrigált oktatási törvénykoncepció szerint iskolaszéket nem lesz kötelező létrehozni. Ott kell majd megcsinálni, ahol ezt akarják. Megtudtuk, hogy a nemzeti alaptanterv is az Országgyűlés elé fog majd kerülni, de hogy mikor és milyen formában - például, szavazni fognak-e róla? arról még nincs döntés. Máshol rutinmütét - nálunk szenzáció folytatás az 1 .oldalról - A szervezet tiltakozása, a kilökődés veszélye, gondolom, további szakmai és anyagi áldozatokat kíván egy intézettől, hiszen páciensük kezét ezután sem engedhetik el. - Rendszeressé akkor válhatnának ezek a műtétek, ha több nővért és orvost foglalkoztathatnánk a visszajáró betegek megfigyelésére, vizsgálatára. Kevesen tudják ugyanis, hogy mióta a kilökődés biológiai problémája aránylag jól kezelhető, a szívátültetésen átesett betegek 70-80 százaléka túléli az öt, vagy annál több évet. Rendkívül fontos feladatok hárulnak tehát a szakemberekre, az intézetre a műtét után is. - Ha történetesen Szegeden is adódik lehetőség szívátültetés elvégzésére, föl tudnák venni a harcot a saját érdeke ellen dolgozó szervezettel? Magyarán: képesek fölismerni időben a szív kilökődésének szándékát, és közbe tudnak lépni? - Hogyne, hiszen ez a hosszú távú siker föltétele. Egy vénán keresztül bejuttatott eszközzel kicsípünk egy mintát a szívszövetből, ennek vizsgálata elárulja, fenyeget-e a kilökődés veszélye. Ennek fölismerésére Szegeden a legjobbak a föltételek. - Úgy tűnik az elmondottak alapján, hogy Szegeden a folyamatosan végzendő szívátültetéseket többnyire a műtő és a pluszszemélyzet hiánya akadályozza. Szakmai fölkészültségben, elszántságban nincs hiány. Vajon hány beteget foszt meg itt a gyógyulástól a pénzszűke? - Többet, mint Budapesten. A szívtranszplantáció ugyanis olyan betegeknek a gyógymódja, akiknek a szívizma ment tönkre. A SZOTE Il-es belklinikája intenzíven foglalkozik ezzel a cardiomyopathia nevű betegséggel, oly annyira, hogy az ország összes ilyen betegének 70 százalékát itt tartják nyilván, itt vizsgálják és ellenőrzik őket. Sajnos, sokan vannak. - De úgy tudom, nélkülük is állandóan zsúfolt ez az osztály, a műtő pedig szinte éjjel-nappal „foglalt". - Ma Magyarországon évente 2000-2100 nyitott szívműtétet végzünk, 10 ezer helyett. Mindezt tudva, és ismerve kapacitásunkat, meggondolandó, hogy mire fordítjuk szűkös energiáinkat. Azzal az erővel ugyanis, amellyel egyetlen szívátültetést elvégzünk, 10 másik szívbeteg élete megmenthető. - Szégyenletesen méltatlan dolog, hogy nekünk mérlegelnünk kell, melyik életmentő beavatkozást részesítsük előnybe a másikkal szemben, csak mert a szellemi tőke mellől hiányoznak az anyagiak. Ami máshol már rutinbeavatkozás, számunkra sajtószenzáció. - Addig, amíg sok száz, különféle szívbetegségben szenvedő ember kénytelen sorban állni, amíg bekerül a műtőbe, etikailag is megfontolandónak tartom, hogy szűkös energiáinkat nagy programok elindítására. CHIKÁN ÁGNES