Délmagyarország, 1992. január (82. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-08 / 6. szám

SZERDA, 1992. JAN. 8. \ A HELYZET 7 Száznyolcvannégy iskola bizonyítványa y/ A gimnázium megmérettetett Egyetlen iskolát sem járt át oly mértékben az illúziók világa, mint a gimnáziumot. A se szeri, se száma kísérletek rendszerrel és módszerrel, melyekből a következtetés fontosabb volt, mint az eredmény. Az illúziók többnyire sohasem érnek partot. Vagy ha igen, nem azon a tájon, amely távolról oly szépnek tűnik. Ma milyen távlatokat kínál a gimnázium, amely úgy tűnik, az akar lenni, aminek valójában mindig is lennie kellett volna: műveltséget adó és továbbtanulásra felkészítő intézmény. Az elvetélt pedagógiai kísérletek elemzői könnyebb helyzetben vannak, a múlton már túllépett az idő. A jelen és még inkább a jövő, számos gimnazista diák és szüleik előtt most is az illúziók világába sorolható. De vajon megítélhető-e a gimnázium valós súlya, szerepe? Mérhető-e a hatásfoka valami módon a valós szellemi érték és az ábránd közelítésében? Egyáltalán, milyen a gimnázium bizonyítványa? Neuwirth Gábor egyetemi docens, az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda vezetője évek óta követi-elemzi a továbbtanulás alakulását, az egyes iskolákra is utaló adatokkal. Az 1991-es teljesebb elemzést, várhatóan a Köznevelés teszi majd közzé. Hogyan alakult a rangsor - Többféle szempont szerint lehetne összehasonlítani az iskolákat, igazán jó azonban egyik sem lehet, mert a tanári munka összetett feladat. Azt például semmiféle mutató sem jelzi, hogy erkölcsileg miképpen nevel valamely testület. Még azt sem lehet igazán objektív módon meghatározni, hogy milyen hatásfokkal tanít. Egyetlen tevékenysége mérhető, ám ez nagyon lényeges, hogy milyen eredménynyel felvételiznek a gyerekek. Erről ugyanis pontos, számítógépes adataink vannak. így a rangsor összeállítható. Azonban szeretném megjegyezni. hogy az az iskola, amely a lista közepén található, ettől függetlenül kiváló intézmény lehet. Mint ahogy az is tény, hogy az élen lévők között is előfordulhat bizonyos szempontból nem jó iskola. - De az is tény, hogy a szülők többnyire a továbbtanulás reményében küldik gimnáziumba gyerekeiket... - Igen. a gimnázium elsőrendű szerepe a továbbtanulásra való felkészítés. És £/. akkor is fontos, ha tudjuk, hogy a diákjaik nem több, mint 60-70 százaléka tanul tovább. És ezek révén méretik meg a gimnázium. Ez mérhető - mégha szűk szempontból is -, de kimutatható, hogy hány tanulóját sikerül bejuttatni a felsőoktatásba. - Most csak a gimnáziumról beszéljünk. Hány iskola adatát dolgozták fel? - Összesen 184 gimnáziumot vizsgáltunk. De ennél több van. Nem vettünk azonban figyelembe olyan iskolákat, amelyek esetében csak 1-2 év adataival rendelkezünk. Egyetlen esztendőből pedig kiváltképpen nem szabad következtetni. Tehát csak azokat a gimnáziumokat vettük sorra, amelyekre vonatkozóan a legutolsó öt esztendőből legalább három évre vannak adatok. - A táblázat első tíz és utolsó tíz iskolája nyilván nem ugyanolyan érzelmi hatást vált ki az érintetteknél. Ön is említette, hogy egyértelmű mérési szempont nem létezhet. Milyen feldolgozási módszert alkalmaztak a viták megelőzéseként ? Az első huszonöt és az utolsó nyolc - Az első 25 gimnáziumot kiemeltük azok kritikája alapján, akik azt tartják, hogy a különböző egyetemekre nem azonosak a bejutási esélyek. (Például az orvosira nehezebb bejutni, több pont kell. mint egyes műszaki egyetemi karokra.) Ezt a 25-ös listát tehát azokból a gimnáziumokból állítottuk össze, amelyeknek diákjait öt év átlagában legalább 45 százalékban felvették. Néztük azt is, hogy a vizsgán megjelentekhez képest hány gyereket vettek fel. Tanulságos az idén először alkalmazott szempont, hogy a továbbtanulásra jelentkezők közül hánynak volt nyelvvizsgája. - Mindezek után mi az első következtetés? - Azt, hogy egy-egy tényezőt tekintve az iskolák meglehetősen stabilak, őrzik a helyüket. Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy vannak olyan gimnáziumok, amelyek az 1987-90-es átlaghoz képest jelentősen javultak. Például az egri Dobó 93, a nyíregyházi Vasvári 89, a demecseri Váry Gimnázium 68 hellyel lépett előbbre 1991-ben. Mint ahogy az is feltűnő, hogy a dunakeszi Radnóti 69, a gyulai Balcescu 67, a budapesti Szlovák Gimnázium pedig 60 hellyel esett vissza. Az átlag mintegy húsz helyezésen belül ingadozik és ez 184 iskola esetében nem nagy. A sorrendet úgy kell elképzelni, hogy 8-10 iskola csupán azért különbözik megelőző pozíciójától, mert 1 százalékkal több vagy kevesebb diákját vették fel. - Értelmezné röviden a 184 gimnázium „toplistáját"? A megyeközpontok iskolái vezetnek - Öt év átlaga alapján mindössze egy - a budapesti Fazekas - esetében mutatható ki, hogy a felvételi arány fölötte van a 70 százaléknak. Három gimnázium - a budapesti Apáczai, a miskolci Földes és a debreceni Kossuth - található a 60-63 százalékos tartományban. A következő, a 5—17. - a győri Révai, a budapesti Szent István, a szegcdi Ságvári, a budapesti Ságvári, a szombathelyi Nagy Lajos, a budapesti Piarista, a bajai III. Béla, a veszprémi Lovassy, a szegedi Radnóti, a szolnoki Varga K., a nyíregyházi Krúdy és a zalaegerszegi Zrínyi - átlaga 50-59 százalékos. Ezt követően a 18.-tól a 43. helyig a 40-49 százalékos felvételi arányú gimnáziumok találhatók; többek között a jászberényi Lehel vezér, a nyíregyházi Zrínyi, a debreceni Tóth Árpád, a kaposvári Táncsics, a budapesti Berzsenyi, a szolnoki Verseghy, az encsi Váci Mihály, a székesfehérvári Teleki Blanka, a soproni Széchenyi, a kecskeméti Bányai, a salgótarjáni Bolyai, a budapesti József Attila és a kiskunfélegyházi Móra Ferenc. A zöme a 20-29 százalékos kategóriába tartozik, ők a 79-től a 132. helyen találhatók. Aztán megint szűkül a mezőny, az utolsó 8 iskola a diákjainak kevesebb mint 10 százalékát juttatta be az egyetemre az elmúlt öt év átlagában: a budapesti Dózsa, a budapesti Széchenyi, a baktalórántházi Mező Imre, a budapesti Landler, a péceli Ráday, a budapesti Németh László és Zrínyi és a debreceni Medgyessy. - Ön. a kérésünkre összevetette a felvett és a vizsgán megjelent diákok arányát településtípusok szerint is. Ez a kép mit tükröz? - Ebben az esetben a megyeszékhelyi gimnáziumok vannak jobb pozícióban. De minden településkategória átlaga jobb a fővárosénál, mint ez az adatokból is kitűnik. A felvettek-vizsgázottak aránya Budapesten 49,2; a megyei rangú városok esetében 60,8; a megyeszékhelyen 63,9; egyéb város 56,7; községi gimnázium 54,2 százalék. A látszólagos ellentét a 184-es lista és az iménti adatok között abból adódik, hogy bár a lista elején több fővárosi iskola is található, ám a végén is budapesti iskolák vannak. Az utolsó 8 közül például 5! - Hogyan alakul a kép a nyelvvizsgával rendelkező felvételizők esetében? Miről árulkodik a nyelvvizsga-statisztika - Itt azt láthatjuk, hogy míg Budapesten a felvételizők 52,3 százaléka rendelkezik középfokú bizonyítvánnyal, az ezt követő megyei jogú városok esetében 40,3. a megyeszékhely iskoláinak diákjai 35,5, az egyéb városi gimnáziumokból érkezettek 24.4 és a községi gimnáziumok diákjainak 17,1 százaléka juthatott pluszpontokhoz a felvételi vizsgán. - A főváros kimagasló szerepe mögött valószínű látnunk kell azt is. hogy itt a legjobbak a nyelvoktatás feltételei, a szaktanároktól kezdve a technikai segédeszközökig. De vajon, nem rejti-e azt is, hogy számos helyen nem tulajdonítottak jelentőséget a dokumentált nyelvtanulásnak? - Ez nem mutatható ki, de valószínű hozzátartozik a képhez. Mindenesetre én a jelenséget feltűnőnek tartom. - Ön évek óta foglalkozik a felvételek nagy témájával. Ha úgy tetszik, a szándék és a valóság az ön számoszlopaiban szembesül. Mi változott és mi tartja magát konokul? - Én egy ok miatt csinálom ezt az elemzést. Azért, hogy a köztudatba is bekerüljön és az iskolák előtt is legyen nyilvánvaló: nem mindegy, hogy felveszik, vagy nem veszik fel a gyerekeket. Hogy levonhassák a pályára irányításhoz szükséges következtetéseket. Hogy a maguk eszközeivel közelítsék a szülői igényt és a diákok adottságait a pályaválasztásnál. Úgy vélem, hogy az iskoláknak a sokféle gondjuk-feladatuk közepette nincs erejük a saját munka részletes összevetésére. Igaz, a tanulmányi versenyek minősítenek, ám ezek, mint tudjuk, csak az élmezőnyt hasonlítják össze. - A 184-es lista, szerintem, nemcsak a visszamenőleges öt évre, hanem az elkövetkező esztendőkre is tanulságokkal szolgál. Például azzal, hogy a „stabilitás" - így jelölte a zöm helyzetét - a mozdulatlanság béklyója is egyben. Mert az a szülő, aki olyan iskolába küldheti a gyerekél, ahonnan 10 százalékot vesznek fel, már az indulásnál a minimális eséllyel kell hogy számoljon. Mit gondol, milyen irányba tart a gimnázium? - Az az érzésem, hogy nem a homogenizálás, hanem a széttartás irányába. Igaz, a legfejlettebb országokban ez sokkal erősebb tendencia. mint nálunk és a magyar iskolák egyáltalán nem szélsőségesen heterogének. A tendencia azonban nem jó. Hiszen, ha tudjuk, hogy a gyerekek döntő többsége véletlenszerűen kerül a középiskolába (hol született, milyen a családi igény és a háttér), számos esetben csak az iskolán múlik, hogy kihozza-e a tehetséget, vagy nem. Kiváló adottságú diákokból lehet, hogy nem lesznek kiváló szakemberek, míg másutt az úgynevezett jó iskolákban a középszerű is eljut a csúcsig. És ez a kár az ország jövőjét terheli. KIRÁLY ERNŐ A gimnáziumok sorrendje a felvettek aránya szerint Átlag Gimnázium Város Helyezési szám Átlag Gimnázium Város Helyezési szám felv. 87 88 89 90 91 felv. 87 88 89 90 91 arány években arány években 72 1. Fazekas M. Budapest 1 2 1 2 1 51. Leöwey K. Pécs 47 49 118 40 26 2. Apáczai Cs. Budapest 8 5 2 4 2 52. Vörösmarty Érd 104 64 42 35 35 60-63 3. Földes F. Miskolc 2 8 11 3 5 53. Széchenyi I. (54. Református Dunaújváros 40 54 67 43 76 4. Kossuth L. Debrecen 6 1 5 7 15 53. Széchenyi I. (54. Református Sárospatak 99 69 59 26 37 50-59 5. Révai M. Győr 5 3 8 14 55. Felsőbüki N.P. Kapuvár 19 65 106 6 96 6. Szt. István Budapest 7 3 5 20 56. Berzsenyi Celldömölk 16 23 100 62 93 (7?.Ságvári E. Szeged 9 10 7 12 6 57. Berze N. J. Gyöngyös 80 70 45 34 68 8. Ságvári E. Budapest 10 9 9 10 12 58. Petőfi S. Bonyhád 57 21 57 68 99 9. Nagy L. Szombathely 13 7 19 8 7 59. Kisfaludy K. Mohács 67 28 69 87 65 10. Piarista Budapest 22 6 4 21 3 60. Vajda J. Keszthely 44 103 63 47 11. III. Béla Baja 11 4 17. 18 19 61. Hunyadi J. Bácsalmás 51 73 46 85 62 12. Lovassy L. Veszprém 25 11 10 11 18 62. Ságvári E. Zalaegerszeg 30 66 93 78 59 (Í3)Radnóti M. Szeged 15 14 13 23 11 63. Berzsenyi D. Sopron 48 61 52 83 86 lí Radnóti M. Budapest 18 20 21 14 9 64. Vak Bottyán Paks 68 30 113 37 95 15. Varga K. Szolnok 2 26 6 27 22 65. Frankéi L. Baja 86 71 90 55 43 16. Krúdy Gy. Nyíregyháza 14 12 38 4 30-39 66. Piarista Kecskemét 36 52 104 119 36 17. Zrínyi M. Zalaegerszeg 24 25 19 8 67. Móricz Zs. Budapest 60 79 62 64 82 40-49 18. Lehel vezér Jászberény 12 15 14 32 23 68. Kazinczy Győr 41 84 72 83 19. Zrínyi I. Nyíregyháza 27 13 20 13 24 69. Dobó K. Esztergom 85 98 51 61 66 20. Tóth Á. Debrecen 34 24 24 16 16 70. Balcescu Gyula 103 41 50 47 127 21. Katona J. Kecskemét 23 12 33 30 17 71. Gönczi F. Lenti 55 90 125 53 46 22. Nagy L. Pécs 46 16 28 9 27 72. Bocskai J. H. Böszörmény 100 68 56 51 94 23. Árpád Budapest 26 38 16 28 28 73. Bródy J. Ajka 43 60 93 104 24. Táncsics M. Kaposvár 31 42 23 15 21 74. Horváth H. Szentes 62 100 43 108 64 25. Berzsenyi D. Budapest 43 -47 42 10 75. Szilágyi E. Budapest 61 63 71 88 101 26. Verseghy F. Szolnok 56 17 30 17 33 76. Kossuth L. Cegléd 72 67 107 73 70 27. Váci M. Encs 37 36 18 25 38 77. Kanizsai D. Szombathely -79 79 77 28. Teleki B. Sz. Fehérvár 39 29 27 22 48 78. Tinódi S. Sárvár 33 92 55 134 81 29. Széchenyi 1. Sopron 17 39 35 36 41 20-29 79. Jurisics M. Kőszeg 119 81 77 89 34 30. Bányai J. Kecskemét 4 31 38 70 30 80. Patr.Hungariae Budapest 89 75 54 82 106 31. Bolyai J. Salgótarján 20 50 36 59 32 81. Kölcsey F. Körmend 50 154 97 60 51 32. József A. Budapest 58 27 29 44 40 82. Balassi B. B.Gyarmat 82 80 84 92 80 33. Móra F. Kkfélegyháza 32 59 22 46 42 83. Hőgyes E H.Szoboszló 97 58 73 103 100 34. Ságvári E. Kazincbarcika 21 33 49 61 84. Dobó I. Eger 102 130 98 95 13 35. Toldy F. Budapest 66 22 66 20 31 85. Petőfi S. Mezőbe rény 116 87 115 67 56 36. Garay J. Szekszárd 28 56 32 41 53 86. Vörösmarty Szt.Gotthárd 125 112 40 100 108 37. Czuczor G. Győr 70 55 15 33 45 87. Nagy L. Komló 53 136 70 66 121 38. Eötvös J. Tata 76 51 41 31 25 88. Perczel M. Siófok 88 118 94 81 69 • 39. Hermán O. Miskolc 49 18 108 24 29 89. Zalka M. Fehérgyarmat 91 104 82 127 50 40. Váci M. Tiszavasvári 45 40 68 39 44 90. Táncsics M. Budapest 105 82 92 98 87 41. Szt. István Kalocsa 52 37 34 49 73 91. III. Béla Zirc 77 53 76 141 117 42. Bethlen G. Hmvhely 63 19 58 29 75 92. Könyves K. Budapest 106 93 114 90 74 43. Arany J. Budapest 54 34 39 75 49 93. Zrínyi I. Miskolc 94 106 64 111 102 30-39 44.József A. Makó 42 32 37 54 88 94. Veres P. Balmazújváros 71 57 130 125 97 45.József A. Sz.Fehérvár 35 35 48 69 67 95. Szlovák T.Ny. Budapest 44 91 80 122 144 46. Rózsa F. Békéscsaba 29 60 61 48 57 96. Ferences Szentendre 65 72 136 97 115 47. Fazekas M. Debrecen 59 48 44 52 54 97. Madách I. Budapest 79 88 112 131 72 É4K)Bencés Pannonhalma 74 26 56 52 98. Madách I. Vác 138 83 83 80 103 Eötvös J. Budapest 38 46 63 57 58 99. Petőfi S. Sárbogárd 135 107 53 121 79 50. Illyés Gy. Dombóvár 64 45 31 58 78 lOO.Bercsényi M. T.Szt.Miklós 101 77 86 120 112 Igazgatók a lista éléről A felvételi arányszámok szerint felállított listán két szegedi gimnázium is előkelő helyezést ért el. Az öt év összesített eredményei alapján a JATE Ságvári Endre Gyakorló Gimnáziuma 7. lett, a Radnóti Miklós Gimnázium pedig a 13. Először a Ságvári igazgatóját, dr. Kánitz Józsefet kérdeztük, hogy milyen eredményre számított? - Az elmúlt évek tapasztalatai alapján és ismerve a tavalyi év felvételi százalékait megközelítőleg így képzeltem el a helyezésünket. Volt olyan osztályunk, amely 90 százalékos felvételi aránnyal zárt, de 70 százalék alá egyik osztály sem került. - Milyen önkritikára készteti az elért eredmény? - Az átlagok évenként és osztályonként változnak, az érettségi után nem mindenki jelentkezik továbbtanulásra. De a jelentkezők felvételi arányszáma azon is múlik, hogy helyesen választanak-e pályát. Mert ha egy évfolyamból főként olyan helyre jelentkeznek, ahol magas a felvételi ponthatár, akkor nagyobb az esély, hogy nem veszik fel őket. Nálunk az is javíthatja az arányszámot, hogy válogathatunk a beiskolázandók közül, illetve, hogy kis létszámúak az osztályaink, ezért kisebb a „hibalehetőség". A lista természetesen nem tökéletes értékmérő, mert csak egy szempontot vesz figyelembe, és nem biztos, hogy például a Ságvári 6 hellyel jobb, mint a Radnóti. - Milyen szempontokat venne figyelembe, ha önnek kellene listát készítenie? - A továbbtanulási átlag mellett a megyei és országos tanulmányi versenyek eredményeit, a nyelvvizsgákat, a tanulmányi átlagot, és nagyon fontosnak tartom azt is, hogy a felvételi után hányan maradnak bent. Dr. Szabó Edit a Radnóti Miklós Gimnázium igazgatója szintén szerkesztőségünktől értesült az eredményről. Menyire számított rá, hogy az ország 184 gimnáziuma közül öt év átlaga után a 13. helyre kerülnek? - Nem vártam rosszabbat, mint a tavalyi évben. Nekünk is rendelkezésre álltak a számadatok, és az országos átlaggal összehasonlítva erre az eredményre számíthattunk. - A lista elkészítője, Neuwirth Gábor kellő bizonytalansággal indította útjára a listát, hiszen csak egyetlen szempontot vett figyelembe. Mégis, ennek tudatában milyen önkritikára készteti az elért eredmény? - Nyilvánvalóan lehetne jobb is a helyezésünk, de a demográfiai hullám tetőzése rákényszerített bennünket arra, hogy ne csak a tehetséges és jó képességű gyerekeket vegyük fel. Ugyanakkor a 184 közül 13.-nak lenni szerintem előkelő helyezés; nincs miért szégyenkeznünk. Főként akkor, ha figyelembe vesszük, hogy gimnáziumunkból nagyon sok gyereket - a rossz pályaválasztás miatt ugyan, de - második nekifutásra felvettek. Ők is nálunk végeztek, csak a statisztikából kimaradtak. - Ön milyen szempontok alapján készítene listát? - Hiteles rangsort csak mérhető eredményekkel lehet felállítani, de például a nevelés minősége nem mérhető. És ha már nincs teljes és objektív mérce, akkor szerintem nincs szükség erre a listára. P. Sz.