Délmagyarország, 1992. január (82. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-07 / 5. szám

DÉLMAGY KEDD, 1992. JAN. 7., 82. ÉVF. 5. SZÁM ORSZÁG HAVI ELŐFIZETÉSI DÍJ: 185 FT, ÁRA: 7,40 FT A földet nem lehet becsapni Megyénk nem tartozik e téren a legkritikusabb helyzetben lévők közé. de kisebb méretekben itt is jelentkeznek e nehézségek. A Sze­gedi József Attila Tsz-bcn feszített munkatempóval sikerült elérni, hogy végszóra elkészüljenek a so­ros munkákkal. Az már sajnos közhely, hogy műtrágyát egy dekát sem tudtak vásárolni, annak elle­nére, hogy nem felejtették el: a földet nem lehet becsapni. Talán a kalászosok tavasszal még kaphat­nak egy kis nitrogént. Az időben földbe került mag jól kikelt, a vetés állapota a közepesnél jobbnak mi­nősíthető. Az előzetes iránymuta­tás, okulva a tavalyi búza értékesí­tési gondokon, területcsökkentésre inspirált. Lehet, hogy a végén a dorozsmaiak járnak majd jól, akik 20 százalékkal növelték a kalá­szosok arányát. A természet sze­szélye miatt másutt el nem vetett búza könnyen hiányozhat a „nagy magtárból". A háztájiban eddig a kézimunka igényes, úgynevezett pénzes növé­nyek jelentettek többnyire tisz­tességes jövedelemkiegészítést. Figyelmeztető jelenség, hogy a fűszerpaprika-termelésre, hibrid­FOTÓ: GYENES KÁLMÁN A mezőgazdasági termények és termékek bőségével jellemezhető 1991-es esztendő végére számos nehézség adódott. A csapadékos ősz, a korán beköszöntött tartós fagy elsősorban a kukorica és a cukorrépa betakarítását nehezítette, illetve helyenként lehetetlenné is tette. Ahol csak az időponttal csúsztak, ott az idénre tervezett vetésszerkezet betartása vált mindjárt az elején tarthatatlanná. Az őszi kalászosok magágyának elkészítésére, illetve magára a vetésre sok gazdaságban nem jutott idő. Kétségtelen, hogy korekciókra tavasszal lesz lehetőség, de őszi vetést visszadátumozással nem lehet produkálni. Ez csak elkésett törvények hatályba léptetésére alkalmas módszer. kukoricavetőmag-termesztésre az kiszámíthatóan növekednek, mi- lyi termény- és tápbolt forgalmi idén mérsékelt az érdeklődés, közben az ezt követő értékesítési ár adataiból kitűnik, hogy a sertés­Ugyanis a költségek masszívan, növekedésre semmi garancia. A he- állomány a házkörüli ólakban a felére apadt. A pépz többet fial a bankban, mint a termelésben, szól a köztudatba fészkelődő gazdasági képtelenség. A gyenge homokon gazdálkodók számára még kisebb a választék a gazdaságosan termelhető cikkek­ből. Az őszön legtöbb helyen még a korábbi nagyságrendben vetettek kalászosokat, holott az itt elérhető hozamokkal bizonytalan a megtérü­lés. A Forráskúti Haladás Tsz-ben sincs ez másként. A tavasziak alá kétharmad részben már elkészültek a szántással. A megmaradó szőlő metszését megkezdték. A közgyű­lés döntésére vár, mekkora terü­leten döntsék a tőkét. Ugyanis az ültetvények fele elöregedett, mérsé­kelt termésre képes. Tetézi a vesz­teséget, hogy az eladott szőlő ellen­értékéhez sem tudnak hozzájutni. A legnagyobb kérdés mégsem ez, hanem, hogy mikorra hozzák meg a mezőgazdaság, ezen belül a szövet­kezetek jövőjét meghatározó törvényeket, s azok mennyire a valóság talaján állnak. Enélkül képtelenség tevékenyen és felelő­sen nekilátni az új gazdasági évnek. T. Sz. I. "A HÁROM EV ÓTA a legmélyebbre zuhant a dollár árfolyama hétfőn Tokióban, az ünnepek utáni első tőzsdei munkanapon. A piac arra számít, hogy George Kush e heti japáni látogatásán a jen dollárhoz viszonyított további drágulása mellett áll ki majd a japán és az amerikai vezetés. "N NEGYVEN KILOGRAMM HASISRA bukkantak a bulgáriai Kalotina határátkelőhely vámosai vasárnap egy nemet rend­számü gépkocsi átvizsgálásakor. A gépkocsi vezetőjét őrizetbe vették, s csak annyit közöltek róla, hogy külföldi, és Törökországból Német­ország felé tartott. HEVES ESŐZÉSEK pusztítottak Brazíliában, Rio de Janeiro államban. A viharos széllökésekkel kísért vízözön áradásokat, földcsuszamlásokat okozott. A természeti csapás miatt 24 ember halt meg, s több mint ezren fedél nélkül maradtak. UKRAJNA MÁR FEBRUÁRBAN KÉSZ kivonni a forgalom­ból és kuponokkal helyettesíteni a volt szovjet fizetőeszközt, a rubelt. Vlagyimir Matvienko, az Ukrán Nemzeti Bank elnöke közöl­te, hogy a forgalomban lévő kuponok mennyisége már most meg­egyezik a rubel mennyiségével. Egy kupon jelenleg 10 rubelt, illetve 10 kupon 1 dollárt ér. KUBÁBAN AZ ÜZEMANYAGHIÁNY következtében február 9-éig mintegy 30 százalékkal csökkentik a havannai autóbusz­járatok számát. Csökkentették a kubai főváros 164 mozijának műsoridejét is, és a televízió sokkal rövidebb műsort sugároz majd. Havannában az utcákon már mintegy félmillió kerékpáros köz­lekedik, és az állami szektor gépkocsijait, úgy hírlik, hamarosan felváltják a triciklik. "A CSAK KIS LÉTSZÁMÚ BÉKEFENNTARTÓ ERŐ Jugo­szláviába küldését javasolja majd Butrosz Gáli, az ENSZ főtitkára. Cyrus Vance különmegbízott és Gáli ma terjeszti elő jelentését a Biztonsági Tanácsban. Kedvezményes hitel kezdő vállalkozóknak Hol tart ma a privatizáció? „Az 1992. esztendő áttörést hoz a tulajdonviszonyokban. Ennek az évnek a végére a nemzeti vagyon 60-70 százaléka végleges és jogos tulajdonosának kezébe kerül" - a szépen hangzó ígéret Slosár Gábor, az Állami Vagyonügynökség elnökhelyettese szájából hangzott el. Mire alapozza ezt az optimizmust, különösen azután, hogy tavaly az ÁVÜprivatizációs bevétele óvatos számítások szerint is 6 milliárd forinttal elmaradt a tervezettől. Az ÁVÜ elnökhelyettesévei budapesti tudósítónk beszélgetett. NMMMMMMM - Nem vagyok elégedetlen a privatizáció tavalyi ütemével - mondta Slosár Gábor. - Az állami vagyon föltérképezésekor kiderült, hogy 2400 hazai céget kell privatizálni. Ebből 400 gazdálkodó egységnél meg­történt a tulajdonváltás, a folyamat egyhatodánál tartunk. Az állam bevétele ezekből az ügyletekből tavaly 30 milliárd volt. ami valóban elmaradt a ter­vezettől, de messze meghaladja minden más volt szocialista országét. - Az Antall-kormány hivatalba lépésekor azt ígérte, hogy a következő választásokig az állami vagyon felét értékesíti. Ennek ismeretében nem túlzott az opti­mizmusa? - Nincs könnyű dolgunk, hiszen nem a General Electricet áruljuk. A magyar cégkínálat olyan, amilyet az elmúlt negyven év teremtett a számunkra. A fizető­képes kereslet is szerény, radikális változást ebben az előttünk álló esztendő sem hozhat. A külföldi tőke óvatos, amit elsősorban a térség puskaporos levegője magyaráz. Ráadásul mi olyan tőkéseket látnánk szíve­sen, akik nemcsak az eladásra váró cégek piacát akarják megszerezni, hanem korszerű technológiával, munkahelyteremtő bemházisokra is törekednek. De itt már a piac diktál, és nem az állami hatóságok, amint azt a szocialista érában megszokhattuk. Mégis bizako­dom, mert küszöbön állnak azok a gazdasági törvé­nyek, melyek a mostaninál egyértelműbben garantál­ják a hazai és külföldi befektető számára is a tisztes hasznot. A folyamat során magunk is tanulunk és in­tézkedésekkel igyekszünk serkenteni a hazai érdeklő­dést. Végül: meggyőződésem, hogy a magunk mögött hagyott gazdasági szerkezet annyira életszerűtlen volt, hogy ahhoz képest sikerre vagyunk ítélve. - Arra kérem, bontsuk részleteire a felsoroltakat. Kezdjük talán azokkal az alapvetően fontos törvé­nyekkel, melyeknek hiánya egyre nyomasztóbban nehezedik a magyar gazdaságra. Csak egyet említek, a földtörvényt, mely nélkül továbbra sincs tisztes piaci ára a termőföldnek. - Ez igaz. Új, korszerű földtörvény nélkül sem á hazai, sem a külföldi befektető nem mehet biztosra. Nem tudható, hogy tulajdonos lesz-e vagy például tartós bérlő, s ha ez utóbbi, akkor milyen feltételekkel. De említhetem azt az óriási vagyont, amit a több mint 120 állami gazdaság képvisel. Ezek sem privatizál­hatok. míg a föld jogi helyzete tisztázatlan. Idén az el­ső negyedévben meg kell születnie végre a földtör­vénynek ahhoz, hogy a mezőgazdasági hasznosítású területek értékesítése elmozduljon a holtpontról. - Az embereket legalább ennyire izgatja a kárpót­lás, hiszen kárpótlási jegyeikért, ha úgy döntenek, állami vagyont is vehetnek. Részvényt például az átalakuló vállalatoknál. Sokan rebesgetik, hogy a kárpótoltak szemét kiszúrják olyanokkal, melyek a tönk szélén állnak... - Ez nem igaz! Alapvető szempont, hogy az ÁVÜ csak nyereséges cégeket ajánl fel a kárpótlási jegye­kért. Most, januárban kezdődik ez az új típusú értéke­sítés, és egész évben tart, remélhetőleg növekvő mér­tékben. Már az első körben jól menő vállalatok részvényeit ajánljuk fel, ezer és tízezer forintos címle­tekbep a kárpótlási jeggyel rendelkezőknek. Elég csak a MUÁRT-ot vagy az Alfa Kereskedelmi Vállalatot említenem. Egyébként ismeretes, hogy a kárpótlási jegyért állami bérlakás, állami vagyon és föld vásárol­ható, vagy életjáradékra váltható, a kárpótolt döntése szerint. Természetesen mi azt szeretnénk, ha minél többen a befektetési formákat választanák. Már csak ezért sem érdekünk veszteséges cégeket felajánlani. A kárpótlásért vehető részvények forgalmát úgy alakít­juk ki, hogy az érintett állampolgároknak ne kelljen utána szaladgálniuk, s hogy az ügylet különösebb jog­ismeretet se kívánjon. A felajánlott cégek adatait nyil­vánossá tesszük, senki sem vesz majd zsákbamacskát. - A privatizáció legnagyobb akadálya, mint Ön is említette, a tőkehiány. Márpedig pénzt nem adhatnak a leendő vállalkozóknak. - Pénzt valóban nem, de kedvező hitelkonstrukciót igen. Ilyen a privatizációs lízing, ami a vállalkozók körében jól ismert dologi lízing mintájára működik. Ám annak, aki ebből akar beszállni a vevők sorába, nem kell letennie a vaskos előleget. Ha a jogi előírá­soknak megfelel, csak a törlesztéseket fogja fizetni. Ez nagy kedvezmény az egyelőre csupán ötletekben gaz­dag vállalkozóknak. Ha elképzeléseink beválnak, és a külső feltételek nem romlanak, 1993 elején elmond­hatjuk, hogy új pályán működik a magyar gazdaság, ahol a tulajdonossá válás nem kiváltságosok lehető­sége csupán. , * Megtudtuk még az Állami Vagyonügynökségen, hogy a vállalati kezdeményezésű, egyszerűsített privatizáció I. üteme is elindult. Ez a program több mint 340 kisvállalat számára nyújtja a privatizáció gyorsított formáját. A tavalyi év végéig 169 kisvál­lalatnál elkezdődött ez az átalakulás. Ami Csongrád megyét illeti: az első üteme 13 céget érint, közülük 9-néí beindult az átalakulás. GAZSÓ L. FERENC Az ENSZ-erők terve ....2 Mégis, kinek a vagyona? 3 Kérdések kora 5 Vizsgálat a 600-asban 6 Fiatalok a Szeged SC-nél 7 Hirdetések £-9 Szolgáltatás 10 Műsor 11 Zelei Miklós tnrcBjd •••••••••••••••••••••••••12 Mínusz piac Egy furcsa kifejezés motoszkált az elmúlt hét végén a fejemben, miközben dühöngve a boltokat jártam fél kiló kenyérért, meg egy doboz tejfölért: ellátási felelősség ­mondták egykor a hivatalnokok, ami valami olyasfélét takart, hogy kenyere, teje, felvágottja, söre le­gyen a melósnak, s akkor nem lehet baj. De most se tej, se kenyér, se felvágott, legfeljebb sör volt a bol­tokban. Ja, kérem, ünnep után úgyis tele az ember gyomra, mint a déli busz, diétázzon csak egy kicsit, abból nem lehet baja. Furcsa kereskeskedői logika. A gondoskodó állambácsi jobb létre szenderülésével az ellátási fe­lelősség fogalma is kiveszett a szó­tárunkból. Majd a piac elrendezi a dolgokat! - mondjuk. Csak hogy állami paternalizmus már nincs (hál' istennek), piac meg még nincs (szerencsétlenségünkre): felvágott meg majd csak lesz. Az üresen ásí­tozó hűtőpultok mellett a vásárlók szájából elhangzott jelzők pedig aligha tűrnék meg a nyomda­festéket. Furcsa, de még az előre bejelen­tett áremelések sem keltettek különösebb izgalmat: a szokott két-három pakli cigarettán kívül nemigen igyekeztek készletezni a vásárlók. Igaz, a dohányárut kíná­ló polcok is alaposan kiürültek a hét végére. Még a nagy ABC-k előtt télvíz idején is fagyoskodó, cigit kínáló zugárusok is eltűntek. Ja, ők aztán tudják, mi a piacgazdaság, ráadásul nekik sosem volt felelős­ségük az ellátásban.. Kristálytiszta logika diktálná persze azt, a kereskedelemnek az az érdeke, hogy akkor akarjon eladni, amikor vevő van a portékára. Ha keresik a tejet, a kenyeret, akkor hozatni kellene - gyorsan. De hon­nan? Minden bizonnyal elég lett volna a legtöbb helyen egyszerűen csak besétálni a raktárba. De a kereskedő is ember, s így év elején a leltározások idején sokkal egysze­rűbb megszámolni a készletet, ha egy helyen van a portéka. A közér­tesek közérzete ettől mindenestre jobb lett, a vásárlóké viszont sok­kal roszabb. Megint megcsóválta a kutyát a farka. Se ellátási felelősség, se piac­gazdaság! - mérgelődtem magam­ban az ötödik üzlet után hazafelé menet, s csendben örültem a fél kiló kenyérnek, meg a nagy nehe­zen megszerzett tíz deka felvágott­nak. A többi majd csak kikerül a fagyasztóból - ott benn, mínusz húszfokon ugyanis már kikristályo­sodott a piacgazdaság. RAFAI GÁBOR

Next

/
Thumbnails
Contents