Délmagyarország, 1992. január (82. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-31 / 26. szám

PÉNTEK, 1992. JAN. 31. BELPOLITIKA 3 Vigyázunk a pénzünkre? TAKAREKOSSAG. A tagszövetkezetek eljuttatták az Országos Takarékszövetkezeti Szövetséghez múlt évi gazdál­kodásuk előzetes eredményeit. Ezek szerint viszonylag jó évet zárnak ezek a speciális pénzintézetek, amelyek fő működési területüknek a vidék kistelepüléseit tekintik. Ezek szerint az 1990-es 57 milliárd forintról 65-70 milliárd forintra nőtt a takarékszövetkezetekben elhelyezett betétek értéke, míg a hitelállomány 38 milliárdról 40-45 milliárd forintra emelkedett. A vidék bankjainak nyeresége 1991-ben 800-900 millió forint között alakult. VÁLLALKOZÁS. Február 4-étől niagánautóbusz-járat közlekedik Nyíregyháza és Budapest között. A szabolcsi Tóth és Járku Bt. autóbuszjárata a MÁV-nál és a Volánnál ked­Csavar „Csavar vagyok egy precíz gépezetben. Ezt a gépet úgy hívják: Volkswagen Passat. Nyugati szakemberek mintáztak, esztergáltak - bár volt köztük török és délszláv vendégmunkás is -, míg egyszerű csavar létemre az a tisztesség ért, hogy egy VW bal első kerekét erősíthetem - negyedmagammal. Bal oldali csavar vagyok tehát. Egy jobbközép kormány miniszteriális gépkocsijának bal oldali csavarja. Mindezek ellenére jól érzem magam Magyarországon - néha hazalátogathatok szülőföldemre, Németországba -, bár meg kell mondjam, szédülök egy kicsit, amikor 180 kilométer per óra sebességgel száguldoznak velem. Mondom, jól érzem magam, annak ellenére, hogy nemrégiben, még az óévben kissé meglazultam. (Fellazí­tottak?) A VW sofőrje rendes volt, visszacsavart a helyemre. Azóta is ott tartózkodom. Csupán azt nem értem: miért nyilatkozzák egyesek rólam, hogy csak speciális kulccsal lehetséges engem ki- és becsavarni, mikor bőségesen elegendő ehhez egy közönséges franciakulcs is? Kiknek álh érdekében, hogy így telekürtöljék velem a sajtót, lazulásom után hónapokkal? Miért pont most nyilatkozott rólam gazdám, a politikai államtitkár, ráadásul miért egy kábeltelevíziónak? Hiszen sokáig - közös megegyezéssel - diszkréten kezeltük az ügyet. O sem verte nagydobra, én sem említettem senkinek. Azt sem értem, hogy új hazámban, Magyarországon miért csak az Oroszországból kivándorolt zsidókat sajnálják, amikor magyar rendőröket robbantanak föl a terroristák? Engem miért nem sajnál senki, ha összevissza csavargatnak?" S. I. Együttműködés a Valutaalappal Hazaérkezett az Egyesült Államokból csütörtökön Bod Péter Akos, az MNB elnöke, aki Tarafás Imre alelnök társaságá­ban az Egyesült Államokban folytatott tárgyalásokat a Nem­zetközi Valutaalap és a Világ­bank képviselőivel. Bod Péter Ákos a Ferihegyi repülőtéren elmondotta, hogy tovább folytatódik az együtt­működés a Nemzetközi Valu­taalappal. Magyarországnak a Valutaalappal hároméves meg­állapodása van érvényben. Ezt a megállapodást azonban minden évben véglegesítik. Az ez évi még nem történt meg, ennek elsősorban az az oka, hogy a magyar Parlament még nem fogadta el a társadalom­biztosítás ez évi költségvetését. Az IMF ugyanis a központi költségvetést együtt vizsgálja a TB mérlegével, és a kettő alakulásától teszi függővé, hogy a megállapodásnak megfelelően továbbra is folyósítja-e a hiteleket, vagy sem. Ebben az ügyben egyébként a megbe­széléseken semmiféle komo­lyabb kérdőjel nem merült fel. Amennyiben a magyar Parla­ment jóváhagyja a társadalom­biztosítás költségvetését, még­pedig úgy, hogy az ne tar­talmazzon deficitet, úgy való­színűleg hamarosan megszü­lethet a szándéklevél és hoz­záláthatnak az ez évi program végrehajtásához. Ez azt jelenti, hogy Magyarország további hiteleket kap a Nemzetközi Valutaalaptól. KÖZÉLETI NAPLÓ MA DR. BRATINKA JÓZSEF országgyűlési képviselő fogadóórát tart választópolgárai számára délután 4 órától Zsombón a Művelődési Házban, illetve este 6 órától Bordányban, a községházán. ÉRDEKLI ÖNT? Magyarország és a Közös Piac társulási szerződése és annak agrár vonatkozásai, akkor jöjjön el dr. VAJDA LÁSZLÓ, a Földművelésügyi Minisztérium ke­reskedelmi és külgazdasági főosztályvezetőjének előadására délután 5 órakor, a Független Kisgazdapárt új székházába. Szeged, Teleki utca 3. szám alá. A KERESZTÉNYDEMOKRATA NÉPPÁRT szegedi szervezete januári fórumán, 17 órakor az Eszperantó utca 1. szám alatt többek között a sajtószabadság kérdése kerül megvitatásra. Az este mottója: megfelel-e a 21. századi kihívásoknak a reformkommunista média? CSLRKA ISTVÁN író, főszerkesztő, országgyűlési képviselő fórumestet tart Kisteleken, a polgármesteri hivatal nagytermében, este 6 órakor a kisteleki MDF szervezésében. NYILVÁNOS SAJTÓFÓRUM a szegedi MDF székházban (Római krt. 31.) este 6 órától. Résztvevők: Vödrös Attila főszerkesztő-helyettes (Új Magyarország). Szalai Attila belpolitikai rovatvezető (Új Magyarország), Gyulay Endre szeged-csanádi megyéspüspök. Ribár János evangélikus lelkész. Házigazda: Balogh László önkormányzati képviselő. vezőbb tarifával igyekszik megnyerni az utazóközönséget, s a tervek szerint a járat hétfőtől szombatig közlekedik - a ké­sőbbiekben esetleg más városokba is. ALAPSZERZŐDÉS. Csütörtökön délután befejeződött a magyar-román alapszerződésről folytatott szakértői tár­gyalások első fordulója. Megegyeztek abban, hogy a szakértői tárgyalások második fordulójára később egyeztetendő konkrét időpontban - várhatóan egy hónap múlva - Bu­karestben kerül sor. A tárgyalás során egyetértésre jutottak olyan, a kétoldalú együttműködéssel kapcsolatos kér­déskörökben, mint a katonai más kapcsolatok és az együtt­működés a tömegtájékoztatási eszközök, az információk szabad áramlásának biztosítása kérdésében. / Van árualap a FAK segélyprogramra Elegendő mezőgazdasági és élelmiszeripari termék áll ren­delkezésre a FÁK segélyprog­ramjában való magyar részvé­telhez - tájékoztatta az MTI-t Rieger László, a Földművelés­ügyi Minisztérium nemzetközi kereskedelmi főosztályának vezetője. Mint elmondta, hazánk a számítások szerint több mint egymilliárd dollár értékű mező­gazdasági és élelmiszeripari termékkel kapcsolódhat be a Független Államok Közösségé­nek megsegítésére indított nemzetközi segélyprogramba. Problémát okoz viszont az, hogy a részvételi feltételek tisztázatlanok. Nem eldöntött kérdés ugyanis, hogy az úgyne­vezett „donorországok" milyen segélyezési konstrukciót válasz­tanak. A közép-kelet-európai országok számára a legkedve­zőbb az volna, ha valamiféle kvótarendszerben szállíthatná­nak árut a volt Szovjetunió önállósult köztársaságai számá­ra. Ez azt jelentené, hogy az egyes termékféléket az arra kijelölt országok szállíthatnák, mégpedig meghatározott világ­piaci áron. így ugyanis kikü­szöbölhetők az egymás közötti versengés negatív következ­ményei. Jelenleg azonban még lehetséges az is, hogy verseny­tárgyaláson dől majd el, ki mit szállít, vagy maguknak az érde­kelteknek lesz lehetőségük a szükségesnek ítélt áruk megvá­sárlására. Gondot jelenthet még az is, hogy a magyar áruk álla­mi exporttámogatása viszony­lag alacsony mértékű és ezért azok csak drágábban adhatók el. Példa értékű viszont az a tény, hogy a Közös Piac orszá­gai által a FÁK számára jut­tatandó mintegy 1,25 milliárd ECU-s segély 50 százalékát ­ez 625 millió dollár - a közép-kelet-európai régióban történő vásárlásokra fordítják majd, gyakorlatilag ebből szerzik be a segély egy részét. Ez ösztönzést adhat más segé­lyező országoknak is, ilyen, vagy hasonló megoldásokra. A magyar vállalatok várhatóan mintegy 300-350 millió dollár értékű megrendelésre számít­hatnak. Öböl CfZlVJOG. Túl a második magyarországi szívátültetésen, túl Éyaz öröm első hullámain, s úgy tűnik, végképp túl a tömegkommunikáció felajzott érdeklődésén, újra a kezünkbe kell vennünk ezt a tárgyat! Minden amellett szól ugyanis, hogy a szervátültetés pontos jogi és egészségügyi szervezési leírása a központi kérdés még akkor is, ha számtalan figyelemelterelő nézőpontot jelöltek ki számunkra. Emlékeztetőül: az első műtétet végző orvoscsoport vezetőjét megvádolták azzal, hogy fontos információtól zárja el a sajtót. Ugyanőt olyan hírbe hozták, hogy szakmai féltékenységből fúrja docensét. Másként elterelő volt az a politikusi megnyilvánulás, miszerint a szívátültetés az orvosi csúcstechnológia beköszöntét jelenti hazánkban, holott épp az operáló sebészektől tudhattuk meg, hogy technikailag nem jelent komoly kihívást ez a műtét. Olvashattuk azt is, hogy az Egyesült Államokban újszíves édesanya adott életet kisgyermeknek, s régebbről tudhattuk, a szívtranszplantáltak részére már maratoni futóversenyeket is rendeznek. Vagyis: a személyi versengés, a méretet tévesztő értékelés helyett egészen másról kellene beszélnünk. Erről viszont alig-alig szól az újságíró szakma. Bizony nehéz az ügy jogi és szervezési kérdéseivel foglalkozni, ráadásul ez a probléma nem hordoz magában semmiféle szenzációt. Nem is akarok mást hangsúlyozni, csak a tényt: mi bőségesen írtunk a szervátültetés lényegéről, mert kifejezésre akartuk juttatni, hogy itt az idő komoly társadalmi vitát folytatni a lehető legoptimálisabb szervezeti rendszer kialakításáért. Végrendelkezésről, donor kijelöléséről, várakozó beteg elhelyezéséről és mindezek költségvetési kihatásairól van szó. Nem vagyunk törvényhozók, ezért csak a figyelmet felhívó közember szerepét vállalhatjuk. És csak azért szólok újra, mert megítélésem szerint most kellene időt szakítani egy új egészségügyi rendszer létrehozására. Ha máshol nem, hát fejben. Ott legalább erősek vagyunk. Pontosító javaslat A kormány benyújtja a szük­séges pontosító javaslatot az Országgyűlésnél^ a költségve­tési törvény ügyében, és gondoskodik arról, hogy a hibásan kinyomtatott adatok helyesen jelenjenek meg a Magyar Közlönyben - jelentette be Juhász Judit kormányszó­vivő a kabinet csütörtöki ülé­sének szünetében tartott sajtó­tájékoztatón. Elmondta továb­bá, hogy felül kell vizsgálni a kétoldalú áru- és személy­szállítási egyezményeket. A politikai fejlemények okán Jugoszláviával, illetve a füg­getlenné vált egykori tagköz­társaságokkal például teljesen új, az áruforgalom liberalizá­lását rögzítő egyezményeket kell kötni. Watad még a nyelvünket is elfelejtené (Folytatás az 1. oldalról.) - Nem nyilatkoztam, mert az újságírók gyilkosnak tartottak engem, Szegeden pedig arab­ellenes hangulat volt. - Szívesen elmondtam volna véleményemet, ha alkalmat adott volna, de nem az az ér­dekes. Inkább az izgat, mi a vé­leménye a kecskeméti bíróság munkájáról? A Csongrád me­gyeit elfogultnak tartotta oly kitartóan, hogy végül is a bün­tető bírák bedobták a törül­közőt. Egyszerűen nem vállal­ták e per újratárgyalását. - Kecskeméten is érzem, nem az igazságot keresik, hanem az elítélésemhez a bizonyítékokat. A harmincadik tárgyalásom..., elegem van az egészből, én nem vagyok bűnöző. Egy év négy hónapja vagyok-elózetes letar­tóztatásban... Öt őr kísérget, kutya is van, a bilincset le nem veszik rólam... Szeretném már, ha végre kiderülne az igazság. - Azt mondják a különleges biztonsági intézkedésekre az ön védelme érdekében van szükség. Féltik a szabadkaiaktól. - Ugyan, ez butaság. Szó sincs fenyegetettségről. Leg­alább édesapámat magam mel­lett tudhatom! Látta? Itt ült a teremben. Naponta beszélhetek vele. Elköltöztek Kuvaitból, tudja, a háború miatt. Jordá­niában élnek. Várnak, mi lesz az országgal és velem. Tudja, én legszívesebben elfelejteném Magyarországot, még ezt a nyelvet is. Az őrök és a teremór- név­jegykártyát mellükön hordó testőrök gyakorlottan biztosí­tanak. Nincs dolguk. Kinn, a bí­róság folyosóján az Állampusz­táról való főtörzs két testőrrel cseveg. Múlatják az időt. Most már ellaposodik az ügy, véli a vállapos. A lábánál ücsörgő termetes német juhász ót iga­zolja: unottan csöpögtet néhány nyálpöttyöt a linóleumra. Mel­lesleg a biztonságiak nem kíváncsiskodtak, mi van táskámban, a zsebeimben... MAG EDIT Vince végzett a Pillangóval Mezítláb, papucsban ballag a kis irodába Vince. A trikója fölé vett fekete bőrdzsekit fázósan húzkodja, mire megtalálja a meg­felelő testtartást: karba tett kézzel, szétve­tett lábakkal ül. Vörös hajában - pedig nem is olyan hosszú - hátul, a tarkóján befőttes­gumi. Mint egy vagány, mint akinek nincs mit vesztenie. A zárka? Elviselhető. - Végeztem a Pillangóval, most meg fegyverkereskedésről szóló könyvet ol­vasok. A fogdában megférünk egymással mind a hatan. Szerintem ki kell kapcsolni, mert különben meg is bolondulna az ember. Több mint egy hónapja vagyok benn. A rendőrtisztnő, aki a kaszinórablást vizsgálja, nem hagyja szó nélkül Tanács Vince gyanúsított közlékenységét. Éppen pár perce jegyezte meg: a gyanúsítottak teljes tagadásban vannak, vagyis minden­ről hajlandók beszélni, csak éppen a 135 ezer 626 német márka eltűnéséről nem. - Meg lehetne innen a fogdából szökni ­folytatja Vince - , de minek? Hisz ártatlan vagyok. - Harmincezer márka még mindig hiányzik, tud erről? - Honnan a fenéből tudnék? - kéri ki magának. Magabiztosan vigyorog, és irul-pirul, arca olyan lesz, mint a főtt rák. Ilyen fajta: fehérbőrű, könnyen elpiruló. Meséli, a Csongrádi sugárúton, egy bizonyos találkozón valóban beszélgettek két, a szegedi kaszinóból kirúgott fiatalem­berrel. Nyilván nem voltak velük megelé­gedve, ezért zavarták el őket. Vince tud egy s mást mindkettejükről, de most nem róluk van szó. Hanem arról, hogy a Csongrádi sugárúti lakásban a játékterem lehetséges kifosztásáról beszélgettek. - Néma vagyok, nem tudok semmit a rablásról - hangzik Vince végszava. Arca megint kipirul és újra mosolyog. A kaszinórablás másik gyanúsítottja láthatóan feszült, nagy igyekezetébe kerül, hogy nyugodtnak látsszék. Jóllehet a mi beszélgetésünknek nincs tétje, mégsem mindegy, mit mond egy őrizetes a vizsgáló tiszt jelenlétében. Talán erre gondol Annus Dezső is, a másik gyanúsított, mert több­ször hangoztatja: semmi közöm nincs a rabláshoz. Vince még kedvére táncolhatott a Sing-Singben, amikor Dezsőt nyomozók kísérték a rendőrségre. - December 23-án szabadnapos voltam, véletlenül találtak a munkahelyemen. Éjszaka otthon aludtam. A testvérem láthatta a ruháimat, meg engem is, biztosan el is mondta a rendőröknek. - Mégis honnan tudja, mi történt decem­ber 23-án éjjel a szegedi kaszinóban? - Az újságokból. A Délmagyarból, meg a Mai Napból. A rendőrök adták. - Úgy hírlik, a Csongrádi sugárúton faggatták ki Vincével a kaszinóból kirúgott fiatalembereket, hogyan lehetne bejutni, van-e őr, biztonsági berendezés... - A beszélgetés tényét elismerem, a rablás csupán mint lehetőség merült föl. Mondom, semmi közöm hozzá. - Ha ez így igaz, nem borzasztó, hogy már több mint egy hónapja előzetes letar­tóztatásban van? Ráadásul most meg is hosszabbította a bíróság március végéig. - Nem vagyok kétségbeesve, van ügyvédem. Bizakodom. Középkorú, szőke asszony lép az irodába. „Csaó, mama!", üdvözli kissé erőltetett vidámsággal Dezsó. Az elkövet­kező percek a beszélőre érkezett látoga­tónak járnak. Aki alig hallhatóan, szinte nyöszörgi bánatában, nem nyilatkozik. A szakértők még nem végeztek. Vizsgálódásaikat összegző véleményük nem készült el, hátra vannak még a szembesítések is. Úgy lehet, kitavaszodik, mire az ügy lezárul. A kaszinó mellék­helyiségének ablakán, ahol a rablók bemásztak, állítólag már nemcsak szú­nyogháló van... A Dorozsmán, Öreghegyen elásott 135 ezer 626 német márkát, az álarcot, gázpisztolyt és gázsprayt huszonnégy órán belül megtalálták a rendőrök..., ellenőrizték a lábnyomokat, Annus Adidas-cipőjét lefoglalták..., tanút találtak, aki elmondta. Tanács mindénáron meg akarta venni a BMW-jét, külföldre Szeretett volna menni... A vizsgálat me­netrendje szerint Vincét ma szembesítik azzal az egykori tanárnőjével, akitől kérte a szívességet, vigye kocsijával Dorozs­mára... M~E

Next

/
Thumbnails
Contents