Délmagyarország, 1992. január (82. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-28 / 23. szám

4 GAZDASÁG DÉLMAGYARORSZÁG KEDD, 1992. JAN. 28. B

ombaüzletet csináltam. Most már egészen biztos vagyok benne, hogy bombát. Hiszen mi másnak is nevezhetném az olyan ügyes üzleti manóvert, amellyel egyetlen év alatt kétszázezer forintot kerestem, adómentesen, ráadásul a kisujjamat sem kellett megmozdítanom érte. Pontosabban csak a kisujjamat: aláírtam ugyanis két évvel ezelőtt egy otthonbiztosítást, s csak vártam, vártam - türelemmel. Meg is lett a gyümölcse. Néhány hónappal ezelőtt kaptam a biztosítómtól egy szerződésmódosítást, amelyben közli, hogy az éppen egymillióra értékelt panelem értéke ma már egymillió kétszázezer forint. Vagyonosodtam - kuncogok magamban. Kétszázezer forint tiszta haszon egyetlen év alatt? Komoly teljesítmény. A módosított szerződést szépen visszacsomagoltam a borítékba, rá a naftalin, s mehet a fiók mélyére. Belegondoltam, mi lesz, he egyszer áruba bocsájtom a lakásom. A vevő gyanútlanul alkudni kezd, hogy egy ötvenöt négyzetméteres panel egy fillérrel sem ér többet egyetlen milliónál, mire ér lazán „mellbe vágom", lehengerlem a fiókból előhúzott hivatalos papírommal: pengesse csak le az „egymilliókettót", hiszen nekem papírom van róla... No, de félre a tréfávál. Sehogyan sem értettem, hogyan lehet az, hogy a piacon lefelé mozognak a panelárak, a biztosítóknál pedig meredeken kúsznak felfelé. Míg meg nem magyarázták nekem, hogy a biztosításom új értéken térít. Ha ne adj' isten - leégne a paneltömb, vagy szétrágnák a csótányok, akkor én igényt tarthatnék egy ugyanilyen lakás árára, ami mint tudjuk, akkor még olcsóbb lesz, mint most. Szóval mégsem értem, amit egyszer már értettem. Alighanem nincs még piacgazdaság minálunk, s ez lehet az értetlenségem oka - zártam le magamban a vitát. Igazából az sem zavar, hogy havi húsz forinttal többet kell ezután fizetnem a biztosítónak. Leginkább attól félek, hogy az adóhivatal egyszer majd rájön: gazdagabb lettem kétszázezerrel, s akkor fizethetem a személyi jövedelemadót, akárcsak a többi százezer panellakó. RAFAI GÁBOR Adósegítő Bizonnyal kevés olyan település van, amelynek minden érintett lakosát írásban tájékoztatja az elöljáróság a helyi adókról - Mórahalom ilyen. A városi lap decemberi számát, amiben ismertetik a helyi rendeleteket, ráadásul ingyen juttatták el a polgárokhoz. Postázták már a polgármesteri hivatalból a helyi kommunális adó bevallására szolgáló nyomtatványokat is, amiket február 15-ig kémek vissza. A városi információs kiadvány, a Mórahalmi Körkép januári számában pedig tájékoztatják az érintetteket arról, hogy miként alakulnak az új földadók, amiket ez évtől nem a polgármesteri hivatalban, hanem az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal területileg illetékes megyei igazgatóságán, Szegeden kell rendezni. (Azoknak, akiknek földtulajdona nagyobb 6 ezer négyzetméternél, akiknek ennél kevesebb földjük van, mentesek adó fizetése alól.) Felhívják a mórahalmiakat arra is, hogy az érintettek tegyék meg - február 29-ig - a gépjárműadóhoz szükséges bevallásokat a polgármesteri hivatalban. Ahol - sok más településsel ellentétben, hol még központi nyilvántartásokra várva odázzák ezt - máris intézhetik a gépjárművek adóügyét - példás gyorsasággal. Februártól új részlet Tavaly sokan választották a hosszúlejáratú lakás- és építési hitelek megfelczését és az ezzel járó üzleti kamatot, illetve fizették az átmenetileg ezerötszáz forinttal magasabb törlesztőrészletct az OTP-nek. Azóta jó néhány hitelszámla megszűnt a tehermentesítések következtében, de még így is maradt bőven olyan adós, aki nem tudta egy összegben visszafizetni felére apadt tartozását. Nekik ebben az évben a maradék hitel már 32 százalékos - üzletinek nevezett, bár annál a valóságban alacsonyabb - kamattal ketyeg. Ennek ellenére januárra még mindenki a tavalyi - eredeti törlesztőrészlet plusz ezerötszáz forint - összeget fizette, a pénzintézet ugyanis a tőkésítés és a kamatszámítás torlódása miatt az év elején még nem tudott biztosat mondani az új részletről. Rákos Imréné, az újszegedi OTP fiókvezető-helyettese érdeklődésünkre elmondta, hogy az érintettek a hét végéig, de legkésőbb a jövő hét első felében megkapják az értesítést - a küldeményt központilag, Budapesten postázzák - az új törlesztórészletról, s a borítékban a befizetési csekkek mellett részletes tájékoztatót is találnak. Az már biztosnak tűnik, hogy akiknek az idei januári összeg nem fedezte a 32 százalékos kamattal számolt havi részletet, annak a különbséget a közeljövőben pótlólag be kell fizetnie. A törvény szerint ugyanis 1992-től már szigorúan üzleti kamat mellett adós az adós, még akkor is ha történetesen a pénzintézet késlekedik. KOVÁCS Öncsőd - amnesztia nélkül? Rizling - tisztán vagy sehogy! Az év elején életbe lépett csődtörvény szigorú követelményeket támaszt a tartósan adós gazdaságok vezetőivel szemben. A sumákolás és lavírozás, a problémák szőnyeg alá söprésének ideje lejárt, aki továbbra is ezzel próbálkozik, az. a saját anyagi és büntetőjogi felelősségére teheti csak. Először úgy tűnt, január 8-ig lehet büntetlenül színt vallani, aztán az értelmezésnek az a változata vált elfogadottá, amely e bűvös határt április 8-ra tolta ki. A pusztamérgesi Rizling TSz-ben nem éltek a három hónapos „amnesztiával", január 7-én öncsődöt jelentettek a cégbíróságnál. Vecsernyés Ferenc elnöktől a döntés motívumairól érdeklődtem. A szövetkezet 70 millió forintos tartozásával szemben a követelés csak 40 millióra tehető. Arra sincs sok esély, hogy ezt teljes egészében valaha megkaphatnák, hisz adósaik nagyrésze felszámolás alatt áll, illetve előbb-utóbb arra a sorsra juthat. A tartozók között igen sok a tönkrement magánvállakozó. Könnyen belátható, hogy a guruló forintos fizetési gondok oldására csak a vagyon egyrészének értékesítése jöhet szóba. Ezt viszont a szövetkezeti törvény elfogadásáig megakadályozta az elidegenítési moratórium. Akkor még nem lehetett biztosan számítani az „amnesztiára", s a szövetkezeti törvény azonnali elfogadásában is sokan kételkedtek. A moratórium esetleges kitolásával az öncsőd tűnt az elszámolás kikényszerítése egyedüli lehetőségének. Bár az azonnali lépést motiváló kétirányú szorításról utólag kiderült, hogy alaptalan, a döntés mégsem elsietett. Úgysincs más lehetőség. A Cégközlönyben mindez még nem jelent meg, de a hitelezőikkel megkezdték a tárgyalásokat. A tapasztalatok szerint van esély a megegyezésre. ugyanis annak meghiúsulása nekik sem érdekük. Egy esetleges felszámolási árverésen vélhetően - erre konkrét tapasztalatok vannak áron alul kelnének el a készletek és ingatlanok, s ebből a hitelezők csak töredékét kaphatnák meg a pénzüknek. A vagyontárgyak elfogadásával esetleg jobban járhatnak. Az átmeneti törvény rendelkezése szerint a szövetkezeti vagyon tagok közötti felosztását április végéig be kell fejezni, nem valószínű, hogy az adósságok addigra teljes körűen rendezhetőek. így viszont a vagyonjegyhez csatolni kell a jogokat és kötelezettségeket is. A teher átvállalásának kötelezettsége egyedül a földingatlanra nem vonatkozik. Az előzetes közvéleménykutatás tanúsága szerint a tagok zöme nem kér az ilyen üzletrészből, alapállásuk: vagy tisztán vagy sehogy. A közösben aztán vagy elúszik az egész vagy nem. Aki mégis sajnálja veszni hagyni a múltjának egy darabját, csak a terhelt vagyonnal láthat neki az önálló élethez. A kormányzati szándék, s az ezt megtestesítő hitelezési elképzelések a jövőben a kisebb csoportok vállalkozásait segítik inkább, mint a megmaradó nagygazdaságokat. A nincsből indulók dilemmája nem irigylésre méltó. Ha a magyar mezőgazdaságban úgy alakulnak a játékszabályok, hogy senki sem lehet nyerő, az veszít nagyobbat, aki kockáztat. Bár a másik véglet is előfordulhat, s akkor a kishalak előbb utóbb felfalják a nagyokat. TÓTH SZELES ISTVÁN Gyerekek a munkaerőpiacon „Küldjem el lopni?" A nyolc általánost végzett tizenévesek sem pályakezdő, sem munkanélküli segélyben nem részesülhetnek. Jelentős részük sem továbbtanulni, sem elhelyezkedni nem tud, hiszen az alacsony iskolázottsággal rendelkezők körében a legnagyobb a munkanélküliség, szakmunkásképzőbe bekerülni pedig egyre nehezebb. - Számukra az egyetlen megoldás az átképzés - mondja Borbélyné Nagy Mária, a Csongrád Megyei Munkaügyi Központ Szegedi Kirendeltségének vezetője. - Ezért rendszeresen indítunk olyan tanfolyamokat, amelyek elvégzésének idejére különféle támogatásokat vehetnek igénybe a tanulók, azután országos érvényű vizsgát tehetnek. Elhelyezkedésük viszont sajnos így sem biztosított, hiszen sem a vállalatok, sem a magánvállalkozók nem alkalmaznak szívesen fiatalokat, mert különféle kedvezményeket például több szabadságot - kell Tavaly decemberben már 17 ezer munkanélkülit tartottak nyilván Csongrád megyében, és ez a szám a jövőben természetesen növekedni fog. Mindez egyre nagyobb feszültségeket okoz a munkaerőpiacon, és mind több embert késztet arra, hogy külföldön próbáljanak munkát vállalni. Ugyanakkor a régióba nagy számban érkeznek munkát keresők a szomszédos országokból is. A Csongrád Megyei Munkaügyi Központ Szegedi Kirendeltségének munkatársaival a munkaerőpiaci visszásságokról beszélgettünk. biztosítani számukra, és a munkavégzés folyamán jobban oda kell figyelni rájuk. Pedig a legtöbb fiatal önhibáján kívül nem tanul tovább. A szakmunkásképző intézetekbe való bekerülés feltétele az, hogy egy magánvállalkozó alkalmazza a tanulót. Jelenleg rendkívül nehéz ilyen munkáltatót találni, mert a vállalkozókat semmi nem ösztönzi tanulók fogadására. Hacsak a borsos összeg nem, amit elkérnek némelyek. Hallottam már olyan esetről, hogy százezer forintot kértek egy évre, majd egyszerűen felmondtak a tanulónak. Az édesanyja bejött hozzánk, és azt kérdezte: „most küldjem el lopni?" Ezek a fiatalok azután egész nap lődörögnek az utcán, bandákba kerülnek... Soha nem tanulják meg, mit jelent dolgozni. Azt hiszem, szükségtelen sorolni a következményeket. A szakmunkásképzők és a fiatalok támogatásának jelenlegi rendszere sajnos egyáltalán nem biztosítja az esélyegyenlőséget, és meg sem kísérli megoldani ezeknek a fiataloknak a problémáját. KECZER Tejbepali - népkímélet Tavaly januártól március elejéig tartott a huzavona, míg a tej és tejtermékek ára a korábbinál magasabb szinten nyugvópontra jutott. Akkor sehogysem sikerült a hatósági áras 2,8 százalékos zsírtartalmú tej és a többi, a vállalatok által változtatható szabadáras termékek árát egyidejűleg és összehangoltan emelni. Előfordult az az anomália is, hogy a zsírszegény 2,2-es tejet napokig drágábban adták az üzletben, mint a normált. Minderről akkor az a vélemény alakult ki bennem, hogy a fejetlenségben fölösleges időpocsékolás logikát keresni, egy öszvérgazdaságban minden előfordulhat. Sok politikus állítja, a (gazdasági) rendszerváltás még nem történt meg. E kijelentésekkel vitába lehet ugyan szállni, de a mostani, szokásos éveleji tejáremelés az ő megállapításukat erősíti. A tavalyi szisztéma újraéledt: megint az értéktelenebb tej a drágább a 2,8-asnál. Nálunk január 20-tól éltek „szabadságukkal" azok az árak, melyekre nem vigyázott a hatóság. A rádióban a hétvégén hallottam, hogy tegnaptól, hétfőtől 18 százalékkal emelkednek a tejtermékek árai. Sajnálatos módon elfelejtették hozzátenni, hogy Budapesten, mert, ha nem bíztam volna az információ felületességében, a frász tört volna ki a hetenkénti árváltozástól. Az elhangzottak szerint a hatósági árat még mindig nem sikerült az illetékes minisztériumnak „megszülnie". Nekik mitől lenne sürgős, különben is a lakosság örömére szolgálhat e nagylelkűség. Az a feldolgozók gondja legyen, hogy január 6-tól már nem kapják a korábbi árszerkezet egyik tartópillérét, az azóta megszűnt literenkénti 2,50-es támogatást. Napokig, hetekig nem vihet csődbe senkit a rájuk lőcsölt „népkímélet", így az eset kisebb afférként is felfogható. Ha elvi okból, tartósan ódzkodnak a döntéstől, akkor belépnek a piac szabályai. Akad erre is példa, méghozzá ugyanennek a minisztériumnak a házatájáról: a dolgozók olcsó fehér kenyerének karakán védelmével sikerült elérniük, hogy ilyet senki sem volt hajlandó sütni, s a sütőiparban kitalálták helyette a szabadáras félbarnát. Távol áll tőlem, hogy a drágább kenyér vagy tej szószólójaként szerezzek magamnak haragosokat. Az viszont alaptétel, ha valaki olcsóbban adja a portékát, mint amennyibe neki kerül, menthetetlenül tönkremegy. Ennek ellenére még lehet olcsó kenyér és tej, a módszert a szocializmus időszakában sikerült begyakorolni. Az erre szolgáló fogyasztói árkiegészítés rendszere most kapta meg a kegyelemdöfést. Uraim, akkor meg mire ez az álszemérem? T. Sz. I. Műhibára Garancia? Vállalkozók - egyelőre kezes nélkül - Egyelőre csak öt magánorvos kötött ilyen felelősségbiztosítást nálunk. Igaz, másik három társaság is foglalkozik hasonló konstrukcióval - mondja Matusovits Tamás vezérképviselő. - Az orvosi tévedést még csak-csak érti az ember, de hol „csúszhat el" egy ügyvéd? - Minden szakmában el lehet felejteni valamit. Például, ha egy ügyvéd kicsúszik a határidőből, későn ad be mondjuk egy fellebezést, ebből kár is érheti az ügyfelet. Ha az anyagi hátrány egyértelműen megállapítható, s az ügyvédnek van biztosítása, mi fizetünk helyette. - Három éve. a társaság alakulásakor, az egyszerű kezesi biztosítással hívták fel magukra a figyelmet. -Ez az üzletágunk ma is él, ráadásul továbbra is egyedül vagyunk ezzel a biztosítási piacon. A pénzintézetek egyre kevésbé fogadják el a természetes kezest. Ma még van munkája a garanciát vállalónak, de lehet, hogy holnap lapátra kerül és akkor ki fizet, ha baj van. - A legtöbb pénzintézet kiköti, csak biztosítással ad Ki gondolná, hogy orvosi műhibát, vagy ügyvédi feledékenységet is lehet biztosítani. Pedig így van. A magánpraxisok, a szaporodó ügyvédi irodák korában minden bizonnyal egyre nagyobb szükség lesz az efféle biztosításra. A Garancia Biztosító Rt. amely az elmúlt években elsősorban kezesi biztosításával teremtett egyéni arcot magának - ma már efféle furcsaságokkal is foglalkozik. hitelt. Ez viszont gyakorlatilag megemeli a kamatot. - Átlag öt százalékért vállalunk kezességet. - Nem is tűnik rossz üzletnek. - De nem is a legjobb. A vállalkozókkal bizony befürödtünk az elmúlt években. Tavalyelőtt sokan vettek fel újrakezdési hitelt, mi meg szó nélkül vállaltuk a kezességet. - Mi lett az eredménye? - Veszteség. Sokan belebuktak a vállalkozásba, mert nem értettek hozzá, mások arra használták a kölcsönt, hogy nyugati kocsit vegyenek belőle. A mezőgazdasággal próbálkozókat pedig a tej-, a hús- és a tojásválság küldte a padióra. - Akkor most fizethet a Garancia! - Három-négyszázezres újrakezdési kölcsön után akár hatszázezer forintot is. A biztosítási díj pedig a hűszezeret sem érte el. Egyelőre fel is függesztettük a vállalkozóknál a kezességet. Új formát kell kidolgoznunk. - A gépjármű-biztosítás tűnik most bombaüzletnek. - A kötelező felelősségbiztosítás megmozgatta a biztosítók fantáziáját. Nálunk négyezer ilyen biztosítás él. A casco-nál ráadásul az Állami Biztosításfelügyelet sem szab fix árakat. Ezen a téren élesedni látszik a verseny. Fiatal biztosító lévén, mi elsősorban az ügyfélszolgálati irodánkat igyekszünk erősíteni, s a legtöbb biztosítási formával versenyben szeretnék maradni. A megyében minden harmadik család kötődik valamilyen biztosítással a Garanciához nekünk ez a garancia. rTG »